Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-25 / 30. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. junius 239. 25. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. MAGYAR PAIZS Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Szerkeszti és kiadja: EORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Aratás után. • Kevés lett a kenyér, Megszükillt az élet, Működni kezdenek Már az adóprések.. Fülei Szántó Lajos. Különben folytatja Fülei Szántó Lajos, hogy: <Dobolnak . . . Szivembe vág a nehéz hangja. Szomorúan kérdem: Lesz-e, ki meghallja?!» Isten tudja, mert erősen megkuju/t baj mindenfelől. A szőlőt a filloxera eszi, a kukoriczát, a krumplit s az egyéb még fenálló veteményt, ültetvényt a szárazság öli. A most learatott búzának is egy részét a szárazság ölte meg, másik részét a jég verte el, vagy a mi mindegy, az ez ellen való biztosítás szele fújta el, — harmadik részét a fényűzés nyeli, negyedik részét el kell tenni vetőmagnak, hogy a föld nyelje el, — ötödik része adóba megy, hatodik részét zsebreteszi a közvetítő, a bankházak kamatait nem is emlitem. ezek már benne vannak a luxusban, — s a hetedik része megmarad kenyérnek a gazda asztalán. Ilyenformán hetedében műveli a gazda az ő saját földjét. A ki túlzásnak tartja ezt a számítást, csináljon őmaga is számítást. Az a hathetedrész kiadás megöli a gazdát; elmegy a kedve az élettől, legalább is ettől az országtól s vándorolnak az emberek kitelé. Benmaradnak a közvetitők. Csudálatos. Hiszen a hatrendbeli súlyos kiadás közül az aratásból csupán a következő vetésre szánt mag-kiadás ellen nincs orvosság s no meg az igazi adó ellen sincs orvosság s nem is szabad hogy legyen. A régi rendezetlen világból maradt meg az a jellemvonás, hogy a magyar ember ellenszenvvel van az adó iránt, sőt irtózik tőle. Ma már nem jogosult z az irtózás. Az adó igazságos és szükséges. Ez tartja fen az országot s benne a polgárosultságot. Nem is zúgolódik ez ellen ma már a csak félig-meddig gondolkozni tudó, okos magyar ember sem. még ha iskolázatlan is. Igaz, hogy van e mellett még egy adó, a helylyel-közzel községek szerint változó adó Mondok inkább rá egy példát. Van Zalaegerszegen egy embernek egy közepes házacskája egy mellékutczában. A ház most adómentes, minthogy új. Az adómentesség azt teszi, hogy nem kell utána adót fizetni. Hanem azért a gazdája az adómentesség mellett 120 korona évi adót fizet a házért. Mert Zalaegerszegen száz százaléknál jóval magasabb a pótadó. L; Megáll az esze az embernek. Legalább a laikus ember nem tudja elképzelni, hogy ekkora pótadó mellett miért nincs jobb rend és jobb közegészségügy a városban. Egyetlen teljesen egyenes utczája sincs. A hol kő van, ott döczögős, a hol kő nincs, ott poros az utcza, a hol sem kő, sem por nincs, ott gázmocsárt fejleszt a gödrökben megrakodott piszkos viz és állathulladék. Az iskoláknak nincsen udvaruk, s nincs annyi költség, hogy a gazdasági ismétlő iskola számára felszerelést: néhány ásót, sarlót, ekét, kapát vegyen a város s emiatt fog megszűnni a gazdasági iskola. Az efféle adózáson már gondolkozhatik s gondolkozik is a szegény magyar ember. Hanem ezt csak ugy kitérőleg emiitettem, mint a kiadásnak egyik elkerülhetetlen ágát, — a másik elkerülhetetlen ág mellett, a tovább fentartó vetőmagkiadása mellett. Hanem többet lehet beszélni a többi négy pontról, melyekkel szemben határozottan van védekezés. 1. «Kevés lett a kenyér, megszűkült az élet» a vers szerint. Történik ez vagy a gyenge müvelés, a gondatlanság s szorgalom hiány miatt, vagy a szárazság miatt. Lehet-e ezen segiteni ? Mi azt mondjuk, lehet. De elé áll a földműves ember, kinek a hátán foly le a verejték, s mutatja kérges tenyerét, — Nézd uram ! azt mondja, néhány rendbéli bőr leszakadt már a testemről, nem henyéltem, a mi trágya volt az udvaromon, kihordtam a földemre, szántottam, kapáltam ; s a mi tudomány van a fejemben, azt is felhasználtam a föld megművelésére; többet nem tehettem. A szárazságnak pedig még annyira sem vagyok oka. Annak csak az Isten az oka. Erre azt kell felelnünk, hogy igaza van annak a gazdának. De nem volna Halottak emléke.*) Meggyújtom kisded mécsem Sirhalmaik felett: Vezess zarándok útra Szelid emlékezet ! . . Arad, Rodostó sirja S a többi jeltelen : Feledve, koszorutlan, Bár tőlünk, ne legyen ! . . A nagy napok küzdelme Szent oltárok gyanánt: Martyrjainknak sírját Hagyá emlékül ránk. Borulj ez oltárokon Imára nemzetem S egy boldogabb jövőért Imádkozzál velem, S te Isten, fenn az égben Hallgassd meg hő imánk : Legyen szabad, független Ismét magyar hazánk . . . Hogy kik a szabadságért Martyrként haltanak : Legalább lent a sírban Békén nyughassanak. Rédiger Géza. •) Mutatvány szerzőnek közelebb megjelenő verskötetéből. Előfizethetni szerzőnél Szabédon, utolsó posta : MezőRücs. Velinpapiron 3 korona. Egyszerűbb 2 korona 40 fill. Rózsák. (A .Magyar Paizs. számára irta : Reviczky Irma,) Ouída az angol írónő csak skarlát-piros szobában, rózsaszínű tintával, almazöld papírra irt mindig. Én pedig csak szabad kék ég alatt, rózsa-piros hajnalban, gyöngyharmattal virág-szirom finomságú ibolya papírra szeretnék írni a rózsáról, a virágok királynőjéről. Junius a rózsák hónapja, mert ekkor nyílik a legtöbb rózsa. Kivált a Margit-szigeten és azért sokan rózsa-szigetnek >s mondják. A remontant rózsa, valamint a hónapos rózsa is egész nyáron virít. Sőt sokszor még késő őszszel is,, mikor reája hull a dér és ellepi az első hó. És dércsípte szirmai ekkor szánalmat keltenek. Mint Lamartine is mondja a «Rózsák a hó alatt® czimü költeményében: • Uram mért engeded e halvány rózsákat, Mikor már jég és fagy öli az életet ? Mért nem a nyáron láttatok világot ? Szegény kis virágok ! Itt a zord hideg.» — A késői szerelem is ehhez hasonló. A hajban ezüst szálak — és a szívben a szerelem fakadó virága, melyet a legtöbb esetben a csalódás fagya öl meg . . . A rózsa a szépség jelképe, azért is egykoron Júdea szépséges leanyait, Hebron rózsáinak nevezték el. A rózsa az egész világon elterjedt, csak az egyenlítő vidékén és Ausztráliában nem terem. A kerti, vagy százlevelti rózsa (centifólia) a legillatosabb és hazája Perzsia. A hónapos rózsának hazája Khina. A szomorú rózsának hazája Japán. A pézsma rózsa hazája Dél-Spanyolorszag és Madeira. A futó rózsa hazája Dél-Európa. A thea rózsa hazája Kelet-India. Nőiset rózsa hazaja Amerika. Van azután : Jerikói rózsa, Sáron rózsája, stb. Szép hazánkban is bőven terem a rózsa. Magyarországnak van számos rózsa telepe, nem kell többé Erfurtból rózsát hozatni, van Vedrődön, Nagyváradon és még számos más helyen is rózsa-telep. Jóformán minden nagyobb szabású kertészetben lehet gyönyörű rózsafákat olcsó árban kapni. A Kandiai rózsának fehér tokja arról hires, hogy nedvességben kinyílik, szárazon összehúzódik. A rózsát már Hómer emliti; a görögök és rómaiak magukat és áldozataikat rózsákkal ékesítették ünnepeikhez és lakomáikhoz. Még a kegyetlen Nero is rózsakoszoruval a fején gyönyörködött az égő fáklyák hajmeresztő látványosságában. A rózsa Vénusnak, Aurórának, Ámornak, valamint Harpokratesnek a hallgató atyjának volt szentelve. Talán innen van, hogy Európában is szokássá vált társaságok alkalmával a boltozatra rózsát függeszteni, jeléül annak, hogy az ott történtekről és hallottakról — azaz mind arról, a mit «sub rosa» beszéltek — hallgatnak . . . A rózsa az istenek földén is termett, Hellasz hegyei tövében van a berek, melyben Aphrodité gyönge lábát megkarczolá a rózsatövis. A rózsát állítólag Vénus vére festette pirosra, eredetiben fehér volt. Volt vörös és fehér rózsák harcza is. Az angol Lancaster (vörös rózsa) és York uralkodó családok (fehér rózsa) hosszas harczai 1452—85 közt; az elnevezés a két párt jelvényétől vétetett. Farkas Antal, a tanyai költő, a «Viharzugás» és «Pacsirta-dal» czimü verses kötetében