Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-18 / 29. szám

MAGYAR PAIZS 1901. július 18. Heti jegyzetek. Diadal! . . . Két héten keresztül rajtunk volt az ország szeme. Lázas izgalommal lesték; mi fog történni a «Magyar Paizs.-zsal : Az ármány, árulkodás és a'rut magánérdek fog-e diadalmaskodni, vagy pedig az igazság és közérdek fog-e győzedelmeskedni? így fogta fel a mi viadalunkat minden becsületes ember és az ország jóravaló sajtója. • * • Ámde az Igazság és közérdek győzedelmeskedtek, mert hatalmas ezeknek az ereje. Országos veszteség lett volna, az erkölcsök sülyedésére vezetett volna, ha az ellenkező történik. Nem a mi veszteségünk lett volna, nem. Csak az igazság, nyíltság, becsületesség és bátorság buktak volna el. * * * Dicsőség ! . . . Millió szem előtt folyt le a tornánk. Egerszegen vivtuk, Egerszegé a dicsőség és főképpen a «szövetkezet»-é. Sokan az országból egy életet adtak volna azért, ha a mi harczunkban cselekvőleg vehettek volna részt. Ha ez idő alatt itt lakhattak volna. Hisz itt a kis körben is csak a nép, tehát hazánk jóvoltáért küzdöttünk, Figyelt ránk egy ország és látta erőnket, az egerszegi szövetkezet erkölcsi erejét és bátor kitartásat. * * * A magánérdek és árulkodás hadi taktikája ez volt: « verjük meg a pásztort és akkor eloszolnak a nyáj juhai. > A tömeggel nem bírnak, gondolták: kiszedegetik a vezető férfiakat és egyenkint elbánnak velük. De kudarczot vallottak megint. Az Igazság és törvény mellettünk, minden erkölcsi erő velünk, előre láthatták volna a kudarczukat. Pedig mi kár az erőt és hatalmat igy pazarolni. Hiszen a hatalmat azért fizeti a nemzet, hogy a közérdeket szolgálja. Már most láthatod te nép: kik a te jóakaróid. Megjegyezd, hogy kik dolgoznak a közjólétért ; jegyezd meg, hogy kik teszik ki magukat a mérgezett nyilaknak. De azokat se feledd el, a kik nem barátaid. Kis emberek, szövetkezzetek ! «Egy patak nem birhat hajót, de birja száz, ha egybefolyt; — egy ember sem birhat nagyot, de birja szaz, ha egybefort.* A kis emberek egybe forradásából meriti a «Magyar Paizs® is az erőt és bátorságot. ' * # * » Jöjjetek át hozzánk ellenségeink 1 Jöjjön át a tőke, a bank, a hatalom ! Szövetkezzünk ! Az egyenlőség ellenségei ellen, saját életünk mellett szövetkezzünk. A külföldi iparnak álljunk elébe 1 Hisz nincsenek gyáraink. Nincs a I szegény osztálynak munkája. Ha lesz'gyár, lesz munka, lesz kenyér. Ne alamizsnát, újévi ajándékot adjatok az erős szegénynek, ne alázzátok le az embert, ne csináljatok koldust, hanem — munkát adjatok ! Vállalkozzatok, gyárakat alapítsatok. A szegény ember is testvérünk, magyar az is. Az ellenség előtt kitűnő anyag, — a munkában is hatalmas. Előre 1 Bátran ! S— 8. Az életből. Ki volt Mózes f Kérdi egy kis fiútól a vizsgán a hitelemző. •— Hát bótos vót a szomszédunkba', de má' szentmihákor eemönt. Mózes csudatételéröl beszélvén a káplán az iskolában kérdi az egyik szurkulustól: Tudod-e mi a csuda? — Igenis nem tudom. K. No várj majd mindjárt megmagyarázom én neked, vigyázz ! Ha te például a napot éjszaka látnád az égen, mit szólnál hozzá ? Gy. Hát azt, hogy ez hold. K. De hogyha azt állítanák előtted, hogy ez nem a lold, hanem a nap, mit szólnál akkor ? Gy. Azt, hogy hazugság. K. Enyje de nehezen érted meg a dolgot I De tegyük fel hogy in, a ki sohasem szoktam hazudni, azt mondanám neked, hogy az nem a hold, hanem a nap, akkor is azt mondanád, hogy hazugság ? Gy. Hát persze hogy nem. K. No látod ? No hát mit mondanál erre? Gy. Hát izé, azt mondanám, hogy a tisztelendő ur bizonyosan ittas, azért mond ilyen bolondot. Vannak emberek, kik nem tűrhetik a mosakodást és igy elég — piszkossak. .Szólj igazat és betörik a fejed, mondja egyik közmondásunk. Vájjon Borhelynek is betörött? Nem. De igazmondása folytán kell, hogy tisztuljanak az eszmék, és ez mindnyájunknak hasznára válik. (Li T8Üng.) Heti hirek. A «Magyar Paizs» anyagi oldala. Szellemi és erkölcsi oldalról, most folyik a harcz, hogy eldűljön: érdemel é életet vagy nemi Ellenesei azt tartják, hogy szelleme és erkölcse miatt nem érdemel életet. Olvasó közönsége láthatja, hogy ez a lap a magyarság szellemét terjeszti minden irányban, a magyar faj megerősödésére törekszik minden betűje. Mindenkit magasztal a ki csak jó indulattal is van hazafias érzelmeink iránt-, a ki megbecsüli a jogot és teljesiti a kötelességét, a ki tiszteli a törvényt és szereti az igazságot, s aki várja az ezek alapján felépülő szabadságot. A «Magyar Paizs» a honi föld szeretetére int, munkára lelkesít s a munka megbecsülését követeli. Kenyeret kér az éhezőnek s életet a szegénynek is, és alázatos a szerények előtt: de megpirongatja a dologtalant és lenézi a gőgöst. A «Magyar Paizs» még gyenge és erőtelen, mert fiatal, mint a hegyi patak; de jó a gondolata, becsületes az akarata és tiszta az érzése, mint a kőszikla csermelyének a vize. Bukjék el a «Magyar Paizs*, fojtsák vissza a föld gyomrába ezt a csermelyt, ha tisztátalan a vize s ha rosz elvek és gonosz erkölcsök benne ezek az emiitett tulajdonságok. De ka győzedelmeskedih a harezban, akkor . . . Akkor kérem az olvasó közönséget, támogassa az anyagi oldalt, mert csak tÉp testben lakhatik ép lélek.* Szerk. és kiadó. Egyházi ünnepély Csács községben. Vidóczy Ferencz, kit rövidebben csak Vidóczy bácsinak szoktunk nevezni, betöltötte tanítóságának 40-ik évét. De senkisem tudott róla, szerényen hallgatott kis falujában, Csácson, s piros pozsgás arczával, fris egészségben és derült kedélylyel tanit még tovább is . . . Jtilius 14-én kipattant a titok. Ékkor tartotta ugyanis egyik derék fia, József (Asztrik) esztergomi paptanár az első ünnepélyes nagv misét (primiczia) Csácson. A misét dr. Haudek Ágoston zalaapáti kormányzó vezette s az esztergomi kollegák segédkeztek. Az ünnepélylyel a fényes vendéglátás is együtt járt s a hivatalosak közül 96-án ültek asztalt délben és este. Ott volt Farkas József országos képviselő is, Csertán Károly zalai alispán s számtalan előkelő férfi, és hölgy. — Az ebéden Horváth János zalaegerszegi tanitó, ki a templomban az éneket vezette, az asztalnál az öröm-szülőre, az öreg Vidóczy bácsira köszöntötte poharát, a ki már 40 éve, hogy a tanügyet szolgálja s még igen messze lesz az idő, mikor nyugdijképes lesz. Kisiparosok országos szövetsége. Felhívást kaptunk, melyet jövőkor kiadunk. Tömöríteni akarja egy bizottság az iparosokat, a 600 ezer munkást, egy erős és hatalmas országos szövetségbe akarja hozni őket. A mozgalmat üdvözöljük. Miniszteri leirat. (A kisiparos szövetkezetek alakítása érdekében.) Nagyon figyelemre méltó és örvendetes tény gyanánt említjük fel, hogy a kisiparosok szövetkezetei iránt a miniszter mindinkább fokozódó jóindulatot tanusit. A leirat az «Országos Központi Hitelszövetkezethez s van intézve s a következőket tartalmazza. «A hazai kézműipar felsegélésének egyik hathatós eszköze a nyersanyag-beszerző és termelő szövetkezetek lévén, melyeknek révén a tömeges termelés kellő munkamegosztás és kereskedelmi szervezet mellett a kisiparosok részére legalább részben biztosítható, különös súlyt kívánnék helyezni ily erős szövetkezetek létesítésére, melyeket készségesen támogatnék a rendelkezésemre álló eszközök keretében a legmeszebb menő módon. Különösen kívánatosnak tartanám, ha czipészek, szabók, asztalosok stb. szövetkeznének, mert ily módon a tömegtermeléssel az importot lehetne megszüntetni. A leirat további részében közli a miniszter, hogy örmmel vette tudomásul, hogy Budapesten a czipészek egy czipőgyár alapítását tervezik s ezzel kapcsolatban fölemlítve azt, hogy hasonló akcziót a nagyobb vidéki városokban is a legnagyobb készséggel támogatna, felhívja a központi hitelszövetkezetet, hogy ilyen szövetkezetek alakítására fokozott figyelmet fordítani szíveskedjék. A zalaegerszegi karácsnyfa egylet julius 21-én a Barossligetben jótékonyczélu confetti dobálással és világpostával egybekötött nyári tánczmulatságot rendez. Kezdődik d. u. 5. órakor. Belépti-díj: Személyjegy 1 K 60 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. A tisztviselők mozgalmához. A zalaegerszegi tisztviselők legutóbb tartott értekezlete emlékiratba foglalta össze a tisztviselők jogosult s a mai pénzügyi viszonyokhoz képest valósitható kívánságait, E memorandumhoz van csatolva a magyar állami tisztviselők fizetéseit,a katonatisztek és az oszták polgári tisztviselők fizetéseit föltüntető táblázat. Kitűnik ebből, hogy a magyar államtisztviselőknek az V-ik díjosztályban 2000 koronával, a Vl-ik díjosztályban 2000—2200, a VH-ik díjosztályban 1200—1000—800, a VIM-ík díjosztályban 800, a IX-dik díjosztályban 600, a X-dik díjosztályban 600, a Xl-dik díjosztályban 600 koronával csekélyebb a fizetésük, mint a tisztviselőknek a Lajthántul. Ugyancsak összehasonlítja a táblázat a mi polgári tisztviselőink fizetését a katonatisztek fizetésével. Kitűnik ebből az összeállításból, hogy a katonatisztek a V-ik díjosztályban 1400, a Vl-ikban 1200, a Vll-ikben 1200, 1000, a Vlll-dikban 408, a IX-dikben pedig 400, a X-ikben 400, a Xl-ikben 240 koronával kapnak több fizetést mint a polgári tisztviselők. A háromféle fizetés tabbelláris összeállítása meggyőző dokumentum arra nézve, hogy mi nálunk minő mostoha gyermeke a parlamenti kormányzatnak az állami tisztviselő, A makói ipar- és gazdasági kiállítás. Őnagyméltósága Hegedűs Sándor m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur kifejezett óhajához képest az eredeti tervtől eltérőleg, amely szerint a kiállítás megnyitása folyó évi augusztus hó 11-ére tervezett, a kiállítás végrehajtó-bizottságának a minap tartott ülésében hozott egyhangú határozat folytán Hegedűs Sándor m. k. kereskedelemügyi miniszter ur Őnagymétl. védnöksége mellett és személyes jelenlétében f. évi augusztus 1. napján d. e. 8 órakor fog ünnepélyesen megnyittatni és f. évi szeptember 8-án fog bezáratni. Uj tanitó. Zalaszentgróton a polgár városi róm. kath. isk. szék rendes ülésében a pályázók közül Kelemen János szép végzettségű fiatal tanitót választották meg egyhangúlag osztálytanítónak. «Kis-Székely pusztulása* Érdekes és szép regény jelent meg e czimen a magyar szabadságharcz idejéből, melyre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. A kedves olvasmány 200 oldalra terjed, 24 szépen sikerült kép díszíti és ára fűzve z korona (portó 20 fillér.) Szinte jól esik a magyar olvasó lelkének, ha a sok idegen, külföldi, s legtöbbször értéktelen regény után egy olyan tősgyökeres, magyar népies zamattal megirt olvasmányt élvezhet, mint Kisszékely pusztulását'. A regény Írójáról, mint ajánlatot megjegyezhetjük, hogy ez már a tizenegyedik könyve, azok között melyeket a magyar közönség elismerő pártfogásban részesít. Megrendelhető a szerzőnél: Péterfy Tamás (Budapest, IX. Köztelek). 1 korona 20 fillérért portómentesen. A kereskedelmi miniszter a magyar iparért. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter elhatározta, hogv a magyar iparosok müizlésének fejlesztése végett az ország egyes vidékeire az ott leginkább cultivált ipar fejlesztése végett