Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-18 / 29. szám

1901. julius IS. MAGTAR PAIZS 9 tanárokat küld. E szándékának megvalósítása végett az ország más vidékeire az agyagipari müizlés fejlesztése végett ki is küldötte már a miniszteri biztosokat. Miután az agyagipar (a korsóipar) nálunk is szépen virágzik, óhajtandó volna, ha a városi tanács megkérné a kereskedelmi minisztert, hogy küldjön városunkba is oly tanárokat, kik, a mi korsósiparunk" felvirágzását nagyban előmozdítanák az által, hogy korsósainkat ingyen kioktatnák azáltal, hogy korsóinkat a mai kor ízléseinek megfelelve, állítsák elő, a mi annál könnyebben sikerülne, mert a mi derék korsós iparosainkban meg van a kellő jóakarat és ügyesség arra, hogy gyártmányaikat kellő utmutatás mellett országhirüvé tegyék. Ezeket a «Mezőtúri Hírlapi írja, mert azon a vidéken van agyag s ipar is. Utolsó betűig mondhatják és mondjuk mi is, mert nálunk is van agyagipar, amint a múltkor irtunk is egy kis ismertetést róla. Tanitóválasztás volt ma délelőtt Andráshidán. A Somogyba távozott Ujlaky Ferencz helyébe Palatin Mártont választották meg, ki ezelőtt a vasmegyei Miszdón volt tanitó. —- A választáson kelletlen hangok is váltakoztak, mert felvetették azt a kérdést, hogy a tanitó kötelessége volna szükség esetén a czéhmester helyett misére a papot öltöztetni. Erről beszélni sem kellett volna. Leesett. Fuksz Jenő 2g éves ifjú a most épülő ipartestületi házról, hová bámészkodni ment föl, leesett s életveszélyben van. Ássák a temetőt. A Wlassics-utcza végének kiegyenesitéseért pár méter szélességre kiássák a csontokat, s más helyre teszik. A «Magyar Paizs» is hangoztatta volt az utczák kiegyenesitést. Ez utczabeli lakosok is óhajtották volt a temető költöztetést. Helyesebb lett volna a többi utczák kiegyenesitésén kezdeni s a temetőhöz legkésőbb nyúlni, mikor a lehetőleg mindenki belenyugszik, vagy ugy ahogy megbarátkozik a gondolattal, mert az efféle kegyelet megsértésnek nevezhető csontok ásatása némelyeknél igen nehezen elviselhető dolog s hienáskodásnak nevezhetik. Gyakori tüzek. Weisz Lőrincz söjtöri vegyes kereskedő lakó házának állítólag igen veszélyes állapotban volt kéményei f. hó 12-én délután 1 órakor kigyuladt, melytől a padlás csakhamar lángokba borult. A házban levők csak nagysokára tudták meg, hogy ég a ház a fejők fölött. Megmenteni sokat nem tudhattak, de nem is igen akartak, mert féltetfék a bolti czikkeket az enyves kezüektől! A cserépzsindelyes tető hamar lefolyt, a bolti helyiség kivételével minden szoba beégett. A kár 7—6 ezer korona, mely az Adriánál biztosítva van. Ugy mondják hogy a zsíros fenyőforgácscsal való erős tüzelés okozta a kárt. Apróbb hirek. Apénzügyminizzleriumbil Baróthy osztálytanácsos vizsgálatot tart vármegyénk pénztári s számvevőségi ügyvitelénél. — A zalaegerszegi rendőrségen eyy pár hivatalnok ellen vizsgálatot inditottak. — Stettler Lajos és Ödön «Sugár»-ra változtatták a nevüket. — Csuti Ádám tormaföldi földmives 73 éves, pajtájában felakasztotta magát. — Bartosievitz Lajost szentgyörgyvölgyi anyakönyvvezetövé a belügyminiszter kinevezte. —- Saffarits Györgyné szül. Nóvák Rozália drávacsáuyi lakost a villám agyonsújtotta. — Hottón Tóth Julist 36-án reggel késsel szurkáltaa halva találták. Előbb Bogyay György szolgabíró dr. Halász járásorvossal, majd a vizsgálóbíró kutatta az ügyet. Atyafisag van a bűnösség gyanújában, akivel együtt lakott. — Dr. gróf Jankorics László, vármegyénk főispánja Karlsbadban nyaral. — Balatonedericsen nagy vihar volt a mult héteu, a fakat tövestől kicsavarta s a jég tönkre verte a szőlőt. — Bethlen Gábor fejedelem szobrára gróf Károlyi Sándorné 1000 koronát adott. — Nagy emberek vakácziója. Széli Kálmán miniszterelnök Rátóton a gazdasága körül, dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter a kies csorbái tó vidékén, Ugrón Gábor és Bartha Miklós a korondi-fürdön — mindnyájan a honi föld kies vidékein vakáczióznak. „ZalaYármegyei magyar ipamdö-egyesület A föld ipara. (III.) A múltkori czikkeknek folytatásául felemlítek még egy zalaegerszegi föld-iparost, Ekler Sándort, aki beton és czementáru gyártással foglalkozik a Paputza 29. sz. alatt. A földnek ilynemű feldolgozása csak mostanság kezd hazánkban terjedni. Anyag pedig van hazánk földjében elég. Aranyos Torda mellett van egy óriási mészkőhegy mely bőven ontaná a kitűnő portland czementet. Nem régiben alakult is egy társaság Gróf Bethlen Bálint elnökségével, hogy bányát nyissanak. Nem tudjuk, menyire haladtak, vagy talán valami ok miatt megállottak. Elég kár. Tudtommal Esztergommegyében is van ilyen bánya Nyergesujfalu, Dömös és Lábatlan község határán a piszkei hajóállomás mellett. Lehet több helyen is. A gyárak és iparosaink innen hozatják, a melyik nem külföldről. Itt kell megemlítenem azt a sajnos esetet, hogy a rút kenyéririgység miatt kénytelen egyik másik iparos a külföldről hozatnia a földet. Maga Ekler panaszolja, hogy ő kénytelen volt egy ízben akarata ellenére is külföldről hozatni angol czementet, mert folyamodott ugyan a budapesti Magyar aszfalt részvénytársasághoz anyagért még pedig készpénz fizetéssel; de a nagytársaság egyszerűen nem adott, nem is felelt, csupán csak azért, mert versenytárs, s hogy Ekler ne tudja a vállalatot végrehajtani, hanem maradjon a nagy Társaságra. Ekler kifogott rajtok, meghozatta gyorsan a jobb, de idegen anyagot külföldről. Valamint egész országban, ugy a vidékünkön is kevés a czementet feldolgozó ember. Nagykanizsán van a Szartori gyára kinek Tapolczán is van fiók telepe. Zsigmondházán van a Zathnreczky Zsigmond telepe, kinek ugyan ez nem tanult mestersége, de azért igen jól megy a vállalata, mert összeköttetések révén a megyei építkezéseknél nagy forgalma van. Zalaegerszegen Ekler Sándor foglalkozik ezzel. Megbízható erős munkát végez, mert ügyes segédekkel dolgozik s fiatalos ambiczióval néz utána maga is, mert nemcsak érti, de szereti is a mesterségét. Tanult Pesten, Lúgoson s Szombathelyen munkavezető volt. Itt 1898-ban nyitott műhelyt. A román és portland czementet Pestről az Egyesült gyárból, a kavicsos porondot pedig a szomszéd szentiványi erdőből hozza. Ezekből készit hídfőket, alagcsöveket, barna, szürke fejér és piros szinü koczkás préselt czementlapokat, kutkagylókat szivárványos kutakhoz, falazásokat gémes kutakkoz, átjárókat, templom s szoba padozatokat s malmoknál zsiliptalapzatokat, fürdőkádakat, lépcsőket folyosó, konyha, erkély padozatokat, mozaik terraszolásokat, mely uttóbbiakhoz szürke, piros és fekete gránit darabokat használ. Sőt épitkezéseknél vizáthatlanságra alkalmasabb ez az anyag, mint az eddigi szurkos lemez. Ekler Sándor vidékre is kap megrendeléseket s jövő évre már a Csácsi utczába teszi át a főtelepet s két műhelyben fog dolgozni. B. Gy. „Zalaegerszegi közp, fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (40. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. Az egyszerű könyvvitel lényeges könyvei. 3. Napló (Journal). E könyv különböző elnevezések alatt fordul elő a gyakorlatban. Nevezik : naplónak, előjegyzéknek, első feljegyzési könyvnek, tiszta strazzának, prima nótának, memóriái-, vagy emlék-könyvnek. E könyv feladata az összes tartozási és követelési viszonyainkat feltüntető hiteltételeket időrendben a főkönyv számára előkészíteni, illetőleg fogalmazni. E ezélból kifolyólag a hitelek könyvének is nevezik. A fejvonal fölé irjuk az évet, hónapot, tartozik és követel szókat. A lefelé menő rovatokba : az el könyv, számot, a napot, a folyó számot, tételt és 2-szer K. f-t. Minden tételhez okvetlenül két szám kell; az elsőbe irjuk a számla nevét és tartozik vagy követel szócskát, a másodikba az ügylet rövid indokolását, a mihez lehet bármennyi sort igénybe venni. A tételeket egymástól vízszintes vonallal választjuk el. Átvitelezhetünk és bármikor lezárhatunk, de rendesen havonkint egyszer zárjuk le. A zarlat ugy történik, hogy összeadjuk a tartozik és követel rovatot, a nagyobb összegből levonjuk a kisebbet és a különbséget napló egyenleg (Journal Saldo) átirjuk a kisebb oldalra csak azért, hogy a két oldal ki legyen egyenlítve. A napló egyenlegnek ugy szólván semmi jelentősége nincs és csak arra való, hogy ebből a könyvelés jelentőségére következtetni lehessen. Ugyanis, ha a főkönyv tartozik és követel oldalát összeadjuk, ezek egyenlegének épen akkoranak kell lenni, mint a napló egyenlege. A könyvelő azon ténykedését, midőn a napló egyenlegéből a könyvelés helyességére következtet: próba-mérleg készítésnek mondjuk. Próba-mérleg. A próba-mérleg feladata meggyőződést nyújtani arra nézve, hogy a napló tételeit helyeseti vezettük be a főkönyvbe. A próba-mérleg egyszerű és összetett. Az egyszerűnél akár egy, — akár két lapon a K. f. rovatot kétszer, az összetettnél négyszer irjuk. Rovatai a következők : A fejvonal fölé irjuk : év, hó próba-mérleg. A lefelé menő rovatokba : folyó szám, főkönyvi számla megnevezése, tartozik és követel szócskákat. Készítése következőkép történik : A főkönyv minden számláját a próba-mérlegben felsoroljuk minden számla nevét, kitesszük a tartozik és követel oldal végösszegét, azután kikeressük a próba-mérleg tartozik és követel oldalának különbségét és ezt «próba-mérleg egyenlegen szóval felírjuk a kisebbik oldalra kiegyenlítésül, azután meghuzzuk a megfelelő vonalakat és kiírjuk a kiegyenlített összegeket. A kapott próba-mérleg egyenlegének helyes könyvelés esetében meg kell egyezni a napló egyenlegével. 4. Főkönyv. A főkönyvben mindazon üzlet barátaink számara, kikkel összeköttetésben állunk, saját nevük alatt számlát nyitunk tartozik és követel oldallal. A naplóban megfogalmazott hitel-tételeket azután beviszszük a megfelelő számlákba. E főkönyvi számlák kimutatják, hogy üzletbarátainkkal minő tartozási s követelési viszonyban állunk. Az egyszerű könyvvitel főkönyvét folyó számla-könyvnek (Salda-Conto) is nevezzük. A főkönyvi számlák rovatozása a következő : A fejvonal fölé irjuk a tartozik és követel szócskák közé üzlet társunk nevét és lakhelyét. A lefelé menő rovatokba : Evet, hónapot, napot, napló lapot, tételt, K. fill. Azon üzlettársunknak, kivel többször vagyunk összeköttetésben, külön számlát nyitunk és ezeket személy-számláknak mondjuk. Ellenben azoknak, kikkel csak nagyon ritkán, vagy p. o. kisebb összeg erejéig állunk összeköttetésben, ezeknek papír kímélése czéljából nem külön számlat nyitunk, hanem u. 11. gyiijtelékesszámlát. Igy p. o. keletkezik: különféle adósok számlája, vagy pedig különféle hitelezők számlája. A főkönyvi számlákat minden év végen le kell zárni. Az összes számlákat, a tőke-számla kivételével egyformán zárjuk le, még pedig következőleg : Összeadjuk a tartozik és követel oldalokat, kikeressük ezek különbségét és ezt egyenleg szóval átirjuk a kisebbik oldalra csak azért, hogy ki legyenek egyenlítve; azután meghuzzuk a megfelelő vonalakat és kiírjuk a végösszeget. & 0 Tőke-számla lezárása. A tőke számlán egész évben csak egy egy összeg áll a követel oldalon, a mult évi tiszta vagyon. E számlának lezárása előtt leltárt kell felvenni, vagyis a jelenlegi tiszta vagyont kelL megállapítani, s ha ez megvan, beírjuk a tőkeszámla tartozik oldalára. Ekkor a tőke-számlan két összeg van, a követel oldalon van a tavalyi vagyon, a tartozik oldalon a jelenlegi ; e kettőnek különbségét nyereség szóval átirjuk a követel oldalra, vagy veszteség szóval a tartozik oldalra.