Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-18 / 29. szám

1901. julius IS. MAG-TAR PAIZS 7 szaverhesse, E nem/.etvédő derék munka természetesen sehogy se tetszett azoknak stb. ; Tapasztalatból tudjuk, hogy — — a — — nép védelme biin* . . . «Tudtok-e esetet arra, hogy valakit eltiltottak volna lapszerkesztéstől azért, mert . . (egyik-másik) osztályt "védelmezte ?» «Ilyen nálunk sohase történt.* «Ott van Falk Maxi, a «Pester Lloyd* szerkesztője. Egész életében nem tett mást, mint katholikus létére a zsidó érdekeket szolgálta, de meg is kapta jutalmat, mert ma már méltóságos ur.» «Ha pedig valaki arra a hálátlan szerepre szánja el magát, hogy a . . . . népet védelmezze, érdekeiért kardot rántson : akkor az szemben találja magáva' .... fölebbvalóit s üldözi mindenki. Üldözi a hatalom, üldözik fölebbvalói, üldözi a jól szervezett s összetartó*: (ellentábor) ... — a maga népe pedig, kiért küzdött, félre húzódik mellőle, magára hagyja, sokszor még kárörvendve nézi vergődését» . . . « Bolond az, aki ellenségét támogatja.» stb. (A veszprémi «Iparosok Lapja.») Szerkesztő változás. A «Magyar Paizs® legutóbbi számában olvassuk, hogy Borbély György tanár ur e lap szerkesztésétől visszalépett, mivel felsőbb helyről jött figyelmeztetés szerint ez a tanári állással inkompatibilis. Borbély György ügyesen szerkesztett lapjával derék munkát végzett a magyarság és az iparososztály igazainak érdekében. Azért látjuk sajnálattal visszavonulását. Ámbár, minthogy a lapnak kiadótulajdonosa továbbra is ő marad, ennélfogva hisszük, hogy az általa utódjául kiszemelt K. Kele Antal ügyvéd is az ő nyomdokait fogja követni. Hisszük annál inkább mert amint igéri — Borbély tanár ur maga is fel fogja keresni ezután is a «Magyar Paizs» hasábjait, aminek csak örvendeni tudunk. («Ellenzék* Kolozsvárt). <Védelem. A hazai ipar és termelés pártolásának apostola körül. «. . Működésük áldásos, mert a szegény nép boldogul, anyagilag erősödik, a hazai iparosok és termelők pedig náluk biztos és előnyös piaczra találnak. Szövetkezetök rendes tagjainak a száma már a mult hóban meghaladta a 650-et. Borbély György, hogy e sikert elérhesse a kultusminiszter engedélyével «Magyar Paizs» czim alatt, ez előtt 9 hónappal ipar pártoló heti lapot alapított. A lap elevenséggel volt szerkesztve s e miatt csakhamar közkedveltségüvé vált. E lapban állandóan és díjtalanul reklamirozta Borbély György szerkesztő-kiadó mindazok készítményeit, a kik eziránt hozzá fordultak. Figyelme még az erdélyi részekre is kiterjedett e körültekintő, munkás férfiúnak. Igy állandó tájékoztatót láttunk Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, és más városok ipari termékeiből. Munkássága a mennyire fényes sikerrel járt a haza és a nemzet vagyoni erősítése szempontjából, annyira szemet szúrt egyes érdekeltségeknek. A szövetkezetet rosz néven vették a takarékpénztárak stb. . . . , . mert hasznukat a szegény népnek olcsó . . . eladás által csökkentette. A áruraktárakat rosz néven vették a kereskedők, mert az osztrák gyárakból hozatott rongyokat nem tudták magas perczentért eladni, miután a közönség inkább vásárolt a szövetkezet áru raktarából jobb és szolidabb árért adott magyar készítményt. Kereskedők pénzemberek titkon összebújtak és a lapból egy pár czikket kiszedve titkos befolyásokat érvényesítve a kultuszminisztériumban keresztül vitték, hogy Borbély György a % Magyar Paizst> további szerkesztésétől eltiltatott. A szövetkezet rendkívüli közgyűlést hívott | össze, melynek feladata lesz egyrészt elégtételt szolgáltatni Borbély Györgynek az őt méltatlanul ért sérelemért, másrészt pedig a továbbiak felett tanácskozni. Az erdélyi részekből és főleg Kolozsvárról szeretetteljes figyelemmel kisérik azt a páratlan és sikeres úttörő munkálkodást, a melyet a székelyföldről Zalába került Borbély György székely származású tanár kifejt. Az alaptalan vádakra épített alattomos besúgás most, midőn a helyzet va'ódi világításba jutott, egészen más eredményt fog szülni, mint a mit az alattomban ténykedő egyének reméltek. * Egy más czikkelyben ezt irja az *Ellenzék-i> Borbély György tanár ügye. «Az ország összes napi lapjai foglalkoznak Borbély György zalaegerszegi gymnasiumi tanár amaz ismeretes ügyével, mely abból áll, hogy őt a «Magyar Paizsi> iparpártoló hetilap szerkesztésétől a kultuszminiszter bizonyos besugások alapján minden vizsgálat mellőzésével eltiltotta s ezt igazgatója olyan magyarázások kíséretében adta tudtára, mely miatt azonnal vizsgálatot kért maga ellen az önérzetes tanár. A legtöbb lap Borbély György mellett foglal állást. A mi ez ügy körül csak mint titok lappangott, azt Tóth Béla Esti levelében kipattantotta. Tóth Béla t. i. kimondja, hogy Borbély György lapjában a zsidók ellen izgatott s igy azt javasolja, hogy az olyan állami szolgálatban lévőt, a ki felekezet ellen izgat, feltétlenül el kell csapni Altalánosságban igazat adunk Tóth Bélának. Ő csupán a jelen specziális esetben téved. Ő tudniilik ártatlanul vádolja Borbély György tanárt antiszemitizmussal és a felekezetek ellen gyűlölködés szitásával. Borbély György tanár tudtunk szerint ép oly, sőt talán még nagyobb tisztelője a hazafias érzésű magyar zsidóknak, mint Tóth Béla. Együtt tanult, együtt él, együtt munkálkodik azokkal a zsidó férfiakkal, kik részt kérnek maguknak abból, hogy a haza javára s a társadalom kulturális és anyagi előhaladására a keresztény hitfelekezetü polgártársak kai együtt munkálkodhassanak. Borbély Györgynek tudtunk szerint igen számos személyes jó barátja van a zsidók között. Lapjának idáig minden számát átnéztük, de nem találtunk abban semmi olyat, a mi a felekezetelleni gyűlölet vádjára okul szolgálhatna. Két bűnös cselekedete mégis van Borbély Györgynek. Egyik a sikerrel megalkotott szövetkezet, melynek érdekében lapjában élénken agitált, a másik biine pedig az, hogy Bartha Miklós «.Khazár földön* czimü czikksorozatát a lap tárczájában utánnyomatta. A szövetkezeti akcziót a zsidóság egy része elnyomni akarja. A < Khazár földön > czikksorozatról pedig egész országban elhíresztelték a ruthéneket szipolyozó khazárok, hogy annak tartalma a zsidók elleni gyűlöletre ingerli az olvasókat. Ez a hirlelés bizonyos köröket teljesen meggyőzött arról, hogy a «Khazár földön* a zsidók ellen van irva. E miatt egy országos nevü zsidó felekezetű poéta szemrehányást is tett Bartha Miklósnak. S midőn Bartha Miklós kérdezte, hogy elolvasta-e legalább ama tárczákat : A poéta kijelentette, hogy ő ugyan nem olvasta, de mások meggyőzték őt arról, hogy ama tárczákban a zsidók elleni izgatás foglaltatik. Bartha Miklós ekkor tárczáinak összes kéziratát átadta a poétának s arra kérte, hogy olvassa át azokat figyelmesen és jelölje meg ama mondatokat, a melyeket a magyar országi zsidók ezekben kifogásolhatnak, mert a legjobb szándék mellett is lehet tévedni s a tárcza sorozat önálló kiadásánál ezeket az észrevételeket figyelembe kivánná venni. A poéta tüzetesen átolvasta az egész kéziratot s midőn Bartha Miklósnak vissza adta, kijelentette, hogy ő e mü tartalma ellen, semmi észrevételt tenni nem tud, őtet egészen máskép informálták a czikksorozat czélja és tartalma felől. > Az «Alkotmány* többször erős czikkeket hozott. Utolsó számaiban rámutatott személyekre is, a kiket a «Magyar Paizs ellenségeinek tarthat, a bankárokat is. c Persze, hogy fáj az igazság, jó Uraim Önöknek, igy szól, de azért mégsem fogják Borbély Györgynek beverni a fejét, mert van az olyan lófő székely, mint a milyen magyarok Önök!» «Egy olyan embert akarnak rágalmazni, ki élőtt a tisztességes ellenség is kalapot emel.» stb. A «Szombathelyi Újság» egyik legkiválóbb vidéki lap is vezér czikkben foglalkozik az ügygyei. Ugyancsak vezérczikket ir «Magyar Paizs» czimen a Nagyváradon megjelenő « Tiszántúl* cz. napilap 159. szama is Mihók Sándor tüzesvérü iró tollából. Erős politikus czikk s igy nem közlök belőle szemelvényt sem. Közgazdaság. Pohánka. Az Alföldön és Dunántul nagy részén hajdina, Erdélyben pedig haricska néven ismeretes. Igénytelenségénél és többoldalú hasznánál fogva majdnem az egész világon termelik kisebb-nagyobb mértékben. A talajban nem annyira válogatós, mint a «Magyar Paizs» mult számában ismertetett tarlórépa, mert megterem kötött azaz agyagos, középkötött és laza vagy homokos talajon is. De legháladatosabb a laza természetű, jó táperőben levő talajokon. Igaz ugyan, hogy a sovány talajokban is megterem, ha más nincs a gazda rendelkezésére. Kalászosok, vagyis rozs és buza után legjobb takarmánynövénynek vetni, mert ha magot termelünk, ahhoz sok táperőt vesz el a talajból. Ilyen esetben jó gyengébb trágyázással vagy műtrágyával pótolni. Vetni lehet junius végétől julius végéig az elővetemény letakaritása után. A vetőmag szükséglet a mag jó vagy gyengébb minősége szerint 50—100 liter között váltakozik holdankint. Ha virágjában kaszáljuk takarmányozásra, akkor holdankint 70—100 mázsát kapunk. — Etetni mindig más takarmánynyal kell összekeverni. Juhoknak egyáltalán nem szabad adni, mert megrészegednek tőle, ha a szalmáját megeszik. Más állatoknál is csak kis mértékben és mint emiitettem, vegyesen más takarmánynyal kell adni. A magtermés a talaj minősége szerint rendesen kat. holdankint 5—6 métermázsa közt szokott ingadozni. Magva megőrölve 100 kilónként mintegy 40—50 kiló használható lisztet ad. Zsombolyázva vagy pedig besavanyítva sokat vészit táperejéből. Legjobb takarmány nyerés czéljából fehér mustár vagy pedig kölessel vegyesen vetni s mint akár a csalamádét zölden feltakarmányozni, mert nagy víztartalma miatt nehezen száritható. Általában ezt is, mint a tarlórépát, annál inkább ajánljuk tarlótörésbe való vetésre, mert okszerű kezelés mellett a kettős termelés egyik fontos növényét képezi. Agrár T. A szőlős gazdákhoz. Fink Henrik oki. szőlő kezelő, ki nem régen telepedett le városunkban, felhívást bocsát ki a szőlős gazdákhoz a szőlő termelés érdekében. Alkalomszerű is most a szőlőtermelésről s az okszerű kezelésről beszélni, most mikor annyi ellenség támadja drága szőlőinket s mikor annyi időbe és pénzbe kerül a szőlőnek a megmivelése. S beszéd tárgya lehet ez főképen ilyen szőlőtermő vidéken, mint a miénk. A szőlő felfrissítésről, kezeléséről s egyéb tudnivalókról Fink ur részletes utasításokat is ad levélbeli felhívásában, miket feleslegesnek tartok ideírni. A helyett jól teszik a szőlősgazdák, ha felkeresik személyesen és saját módon értekeznek vele. A Sip-utcza 8. sz. alatt lakik.