Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-18 / 29. szám

2 MAGTAR PAIZS 1901. julius 11. selők között az önérzetes ambitióval teljes nemes verseny, hogy győzzön a jobb ! A jók legjava kerüljön a legmagasabb polczra, s érdeme szerint találjon m

;ndenki helyet a fokozatos létrán. A mostani tisztviselők szomorú helyzetét, ebből a szempontból részletesen tárgyalni azért nem tartom szükségesnek, mert az köztudomásu. Jobbára most a főnöküktől függ. vájjon részesülnek-e a tisztviselők lépten-nyomon méltánytalanságban, jogtalanságban, vagy nem ? ? Szó sincs róla, hogy a mostani rendezetlen állapot mellett is vannak humánus, minden tekintetben igazságos és fenkölt lelkű főnökök is, kik alárendeltjeiket nem tekintik szolgáknak, vagy épen fehér rabszolgáknak, s nem épen irigylendő helyzetüket folytonos zaklatásokkal és szekatúrájukkal nem teszik még elviselhetetlenebbé ; de ezek inkább csak kivételek. — Többnyire ellenkezőleg áll a dolog. Sokan sinylik, nyögik, magukba íojtva átkozzák ezt a sok helyen tűrhetetlen állapotot, minek vége az elkedvetlenedés, elkeseredés, lélek, lelkesedés és jó kedv nélkül való immel-ámmal végzett, rossz, felületes, csupán a statisztikához, s rubrikákhoz szabott munka, melynek végeredményében a közérdek iszsza meg a keserű levét. Ezért van oly sok, elkeseredett, elkedvetlenedett, ideges, elfásult tisztviselő, mely elidegenkedés ennek folytán a társadalom .'különböző rétegeire is kihat. A titkos minősités eltörlendő. Joga legyen minden tisztviselőnek minősítését megtekinteni, s az ellen, ha kell védekezni. — A kinevezési réndszernek ez szükségszerű kiegészítő része, de meg az is, hogy ez a minősités mindenkire nézve az igazságnak feltétlenül megfelelő legyen E nélkül az, a semminél is kevesebbet ér. A mely állam a «kultur» nevet akarja kiérdemelni, az meg nem tagadhatja tisztviselőinek azt a jogos kívánságát, hogy a tisztviselők szolgálati szabályzata kielégitőleg és törvényileg rendeztessék. Ez által a közérdek csak nyerhet. Dr. Kele Antal. A zalaegerszegi gazdasági iskola. A kié a föld, Azé az ország. Ezelőtt három esztendővel egy ujságczikkben üdvözöltem á felállított gazdasági iskolát s Péterffy Józsefet, kit az iskola vezetésére küldött volt a miniszter ur. A szaktanárt most is üdvözlöm, mert áttették innen egy négyszerte előnyösebb gazdasági iskolához; de nem lehet üdvözölni a zalaegerszegi gazdasági iskolát, mely a jelek szerint meghal, mielőtt jóformán megszületett volna. Cs. Péterffy Jó/.selet áthelyezték a kis-kundorozsmai gazdasági iskolahoz; ezzel összefiiggőleg pedig a zalaegerszegi gazd. ismétlő iskola valószínűleg megszűnik. Újsághírnek teljesen elég ez a pár sornyi közlemény Ha csak ennyiből allna az egész. De a gondolkodó elme gondolkodik. Hát akkor minek is állítottak föl, három rövid évre? Nem három évre állították azt föl. Felállították általában azért, mert szükség van rá. Mert Magyarország földművelő ország. Azaz, hogy első sorban minden ország földművelő ország. Csakhogy Magyarországon felette kevés a földművelő iskola. Holott ezekre első sorban van a szükség. Ezt a szükségességet legélesebb látással átlátták kormányzó férfiaink közül főképen dr. Wlassics Gyula tanügyi és Darányi Ignácz YöldműVelésügyí miniszter urak, s a közelmúlt időben elég szép számmal állítottak fel gazdasági elemi iskolakat, allami költségen, ugy azonban, hogy a szükséges terület-földeket s a gazdasági felszerelést az illető községek, városok adják. Igy állott fel az egerszegi iskola is De a várostól adott sovány kis terület a szaktanár szerint nem vezet eredményre. Kért jobbat és nagyobbat. Nem adtak. S Péterffy elment. Nyolcz szomszéd községből tanulták keze alatt a gyerekek az okszerű gazdálkodást, törve három év alatt az erős konservativismus jegét, mert igen is kell a gyakorlat mellett elmélet is, hogy a pantlikára vékonyodott földön is tudjanak és másokat is tanítsanak megélni. Lehet, hogy jön Péterffy helyébe más, ki a társaságokban még ügyesebb, a társadalomban még nélkülözhetetlenebb, hivatalában talan még mélyebb értelmű's hazafiságában talán még lelkesebb, — vagy megfordítva, — de az sem fog majd megmaradni ; vagy épen nem jön senki s az iskola megszűnik a szűkmarkúság miatt. És milyen tárgynál van ez a szűkmarkúság? A földmüvelésnél. A mi az országnak a. fundamentuma. t\ tanácskozó termekben tanácskoznak arról, hogy járuljanak-e hozzá és menynyivel járuljanak ahoz a nagyfontosságú állami intézkedéshez, hogy legyenek gazdasági iskoláink. A mostani polgármesternek mélyebb látasa lehet, s talán még nem is reménytelen az Ugy. Kár hogy eddig is ner* vett már fordulatot. Nem szabad kételkedni, de mégis föl kell tenni a kérdést, hogy vájjon elég mély értelmüek-e a többi tagok is a képviselő testületben, hogy átlássák a földmüvelés elsőségét s óriási fontosságát, azok az emberek is, akik többnyire iparosok, kereskedők s más pályán levők ? Vájjon nem gondolkoznak-e ugy, hogy pártoljuk inkább a magunk foglalkozasának a körét s ne a földmivelést ? Vájjon eszükbe jut-e, hogy vásznat nem szőhet a takács, ha kendert nem terem a föld ? hogy ezukrot nem sajtolhat a gyáros, ha répát nem kapálunk ? Állat és gabona eladásnál nem nyerészkedhetünk,ha nem szántunk,vetünksbornyut nem nevelünk? Vájjon eszökbe jut-e a képviselő testületi tagoknak, hogy a tanácskozó terem nem privát vagyonuk s nem egyik-másik foglalkozásúaké, s hogy a terem és ők nem csupán azért vannak, hogy kérdőre vonjak a polgármestert, miért engedte át a termet egyikmásik egyesületnek gyiilésezésre ? . . Nem azért vannak. Hanem azért is vannak, hogy átértsék azt a magasztos elvet, amit a többek között pl. Darányi és Wlassics minister urak megindítottak : hogy a nyomorúságnak indult kis gazdat valami módon, iskolák felallitásaval is — megállítsák a lejtőn. Valamelyik vezérlő ujságezikkben a következő értelmű kifejezést olvastam : Mostanában azon kell lennünk, hogy a földművelő országot változtassuk át iparossá. Nem hiszem, hogy szerencsés kifejezés volna. Száz közül 99 ember azt érti belőle, hogy a földművelést már Végig néztem a mint eltűnt az áldozat feje egy utolsó jajkiáltással, azután a térde, labszára, körme. Csend lett. » A kígyó gyürűzete működött csupán. Szivta az aldozatot lejebb és lejebb, mint egy kérlelhetetlen gép. A kidagadt testen látható volt, hogy hol jár az áldozat. Mikor a törzs felerészén lehetett, a székely hirtelen oda lépett s fejszéjével, közvetlen a daganat előtt, ketté vágta a kígyót. Aztán lefejtette a kigyótokot az aldozatról. A béka még élt. El volt alélva, mozdulni sem tudott, de élt. Kis szive dobogott a hóna alatt. «Kutya baja sem lesz annak urfi» — mondá a székely «alitva», hogy töprenkedem a sorsa fölött. Ez a régi emlékem uji.!t föl a Khazár földön. Az áldozat itt sem vergődik. Egyszerűen fölszivódik és elnyeletik végzetének kérlelhetetlenségével. Aztán csend lesz. Az uzsora kígyó-teste rácsavarodik erre a népre. Ólálkodva csúszik oda a rém, Simán, nesztelenül fonja körül az áldozatot. Az éjszaka következetességével és zajtalanságával lepi meg Izgalom és lárma nélkül és sötéten és biztosan : éppen miként az éjszaka, midőn ráborul a tájékra. És hidegen és némán és észrevétlenül, miként a kigyó. Nem bátor, nyilt tusában; nem verekedés közben ; nem bajvívó harezoknak vakmerő támadásával. Hanem meglopva azt az időt, mikor az áldozat már elalélt, életerőt és erélyt vesztett; mikor az ellenállási képesség már elszállt. Mikor kialudt a tüz a keblekből és lesorvadt az izom a karokról : akkor csavarodik a hüllő ama vidék néí pére. Van-e menekülés ? Irtózatos gyürűzet fonódott e nép testére tetőtől talgig. A gyürük neve: pénz, közvetítés, bolt, kocsma, ezukrázda, felesmarha, legelő. A gyürüt mozgató izomzata : hitel, pör, hamis tanú, hamis eskü, váltó, végrehajtas, árlej tés. A gyürük munkaeredménye : megfulladás. Bűnjelek nélkül megy végbe a bün. Bot, kés, gyilok, golyó nem szerepel. Az áldozat ugy tűnik el a szörnyeteg torkában, hogy testén az erőszaknak nyoma sem marad. A gyürüzet sebek és vérfoltok nélkül sajtolja ki belőle az életerőt. Volt ; nincs. Elsorvadt. Átment egy gazdasági enyészetbe, miként a hulló levél átmegy a feloszlásba. És csend lesz. Az egész folyamatnak csak kezdete van és vége. Egy önműködő sülyesztő az egész, melynek egyensúlya megzavartatik a rálépés által s mely aztán ereszkedik és száll mind lejjebb és lejjebb, jóformán zökkenés és fennakadás nélkül, a nehézségerő másíthatatlan kényszerével. Az áldozat lassan, következetesen, mintegy megdermedve, ellenállás nélkül merül a mélységbe, miként az a nyomorult béka a kigyó torkába. Nem hánykolódik, nem küzd, nem vergődik. Csak nyöszörög fájdalmasan. Ennek a haláltusának borzalmai nem is volnának, ha olykor egy egy jajkiáltás nem volna hallható, a mint elszéled a hang az erdők között, a végtelenség árnyában. Ezt a jajkiáltást hallotta meg Darányi Ignácz földmivelési miniszter. Első gondja volt a hitbizományi uradalomtól allami bérletbe venni 12,622 kat. hold földet, ugyanolyan árban, a mint azt a khazárok birták. Ebből legelő és rét 9500 hold ; legelővé és kaszálóvá alakitható szántó 3000 hold. A többi belsőség. A bérbe vett terület kisebbik része több község határában fekszik. A nagyobb rész, 8022 kat. hold tiszta alpesi legelő a havasok ormózatán. Az állami bérlet kiosztatott a földművelő nép között. A kiosztást már Egán végezte, mint a miniszteri kirendeltség főnöke. Szabály volt a kiosztásnál, hogy csak földművelők kapjanak albérletet és mindenik csak annyit, a mennyit a tulajdonában levő marhalétszámmal kihasználni képes. Ezen szabaly az üzérkedés lehetőségét kizárta. Ez volt az akczió kezdete. Ezzel az első lépéssel, egy nagy kiterjedésű vidéken egyszerre nyakát szegték a legelőuzsorának. A föld visszanyerte a maga hivatását. Megszűnt hitelforgalmi czikk lenni. A megélhetés kutforrásává lett, holott azelőtt a népzsarolás kútforrása volt. A felállított szabály keretében minden arravaló egyén bérlethez jutott. A khazárt is megkínálták. ha földmivelő volt, marhalétszamanak arányában El is fogadta, meg is köszönte igen sok. Több, mint harmineznak a neve van beírva jegyzeteimbe. Éppen olyan feltételek mellett kapta a khazár az albérletet, mint a ruthén. Itt nem hallgathatok el egy jellemző tényt.