Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-04 / 27. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. julius 11. 1895-ik évi költségvetés kiadási főösszegét, mely az yoo frtos fizetési alappal az akkori 26 ezer tisztviselő 25.400,4.78 frtban volt előirányozva, ezzel szemben a 800 frtos fizetési alappal igényelt előirányzat 34-°99-555volt, tehát tiszta számadatok szerint 8.699.077 frt mutatkozik többlet kiadásnak, mely összegtől huszonhatezer ember sorsa függ, a kik az állam szolgálatában eddig megható türelemmel és törhetlen hazafisággal viselték sorsukat. Az emiitett emlékiratban foglalt táblázatok czélszerü és igazságos beosztása s az előléptetés rendszerének méltányos megállapitasa a törvényszerkesztő bizottság hataskörébe tartozik e tekintetben mi bizunk a törvényhozók jogérzetében és bölcsességében. Várjuk be tehát a képviselőház határozatát és attól tegyük függővé az országos kongreszssus megtartását. Harmath Domokos. Heti jegyzetek. Ki találja ki, miért nem engedik meg Borbély Györgynek a «Magyar Paizs» szerkesztését ? Pályázat nyilik a «Magyar Paizs» szerkesztőségére. Feltételek: 1. Találja ki a pályázó s magyarázza is meg az okokat, amiért az előbbi szerkesztőt letiltották. 2. Adjon kötelezvényt a pályázó, hogy a közzéteendő ujságczikkeket a varmegye főispánjától elkezdve mindenik hivatal-főnökhöz elviszi, megkritizáltatja velölc s engedélyt kér tőlök a közlésre. Tanácsos, a főnökök bizalmasaitól is kikérni a véleményt. Nem kell kifelejteni a bankdirektorokat sem. Pár hónappal ezelőtt Sebők Samu tanár nyilvános újságban erősen óhajtotta a «Magyar Paizs» megszűnését. A szerkesztő megszünhetik, de a «Magyar Paizs* nem szűnik meg. De a szerkesztő változást is tán csak nem Sebők Samu csinálta ? Beszélik, hogy a kereskedők is megalkottak egy felir-amodást a «Magyar Paizs> szerkesztője ellen. * * * Mondják, hogy a takarékpénztárak igazgatói is beszéltek a vármegye főispánjavai a «Magyar Paizs ellen. * * Tárgyalják a következő esetet is. Vörösmarty-ünnepélyt rendeztek a télen az egyetemi ifjak. Lelkes beszédeket tartottak a talpnyalás ellen. A «Magyar Paizs» erre azt mondta, hogy ezek ám a helyes beszédek. De ugyanekkor nem szükséges refrénként éljenezni a főispánt, s védnökségre sem szükséges feltétlenül épen őt kérni fel ; minthogy a Vörösmarty költészetének és szellemének épenséggel semmi köze sincs a főispánsághoz. — A <íMagyar Paizs*-nzk. ezt a megjegyzését elengedhetetlen bünül rójják fel a mai napság s kombinálnak az emberek. — De ugyan mit kombinálhatnak ki ebből ? * * * Vadászatot rendeztek a «Magyar Paizs» szerkesztője ellen. Lelőtték a vadmacskát s oroszlán termett a helyébe. —ó. Az életből. Gábor: Papám! miből csinálják a beszélő gépet? Apa: Az elsőt oldalbordából csinálták. Hitlani előadáson történt, hogy a hitelemzö sokat beszélt keresztelő szent János élete, életmódja és küldetése felöl. Elmondta, mivel ruházkodott, s hogy eledele sáskából és erdei mézből állott, s hogy küldetése volt az ur utait stb. Magyarázat végén kérdezi az egyik szurkulustól, hogy : .Miért előzte meg Jézust, ker. János a pusztában í — Azért viszonzá a kis bölcs, — hogy az Urnák útjaiból megegye a sáskákat. Hit és erkölcsösség legmélyebb megértésükhöz művészi tehetséget követelnek. A rigorismus fenyegető árnyakká, az életuntság nevetséges bálványokká alkotja őket; s csak, ha azok által formáljuk a világot s ha azok alapelveit tündököltetjük, nyer előttünk megint értékben a világ é» emberiiég. Semmirevaló élősdi, ki az emberiség jószívűségére számítva minden ellenszolgálat és miuden munka iránti hajlam nélkül annnak nedvéből táplálkozik. Persze a munka iránti hajlamot csak az egész emberilég összeségéhez való szeretet és ragaszkodás által lehet megszerezni. (Li Tsüng.) Heti hirek. Olvasóinkat kérjük szíveskedjenek a lap fentartására szükséges dijakat elküldeni. — A szerkesztő személye változik, de a szalleme nem változik. Kiadó. Iskolai év Végén. Városunk négy iskolájáról a következő értesitők adnak számot az évi működésről Az állami elemi fiu és leányiskola s az önálló gazdasági ismétlő iskola értesítőjét Páukovith György igazgató közli: 30 tanerő működött 1117 tanítvánnyal. A könyv élén Horváth János irt okos paedagogiai czikket az iskolai, családi és társadalmi nevelésről. Helyesen mondja, hogy nem csak a tanítás, de a nevelés is főczél. Bátran mondhatta volna hogy sokkal főbb a nevelés, mint a tanítás. Az állami polgári leányiskoláról Udvardy Ignacz igazgató allitotta ki az értesítőt. 13 tanerő működött. Volt 151 növendék a négy osztályban. Az állami felsőkereskedelmi iskolának tizenhatodik értesítőjét szerkesztette most Udvardy Ignácz igazgató. Bevezetésül Mattuschek Richárd tanár irt mathematikai tudományos értekezést «Az életesetre kötött tőkebiztositás dijáról és díjtartalékáról.* Az iskolában 12 tanerő működött, 130 növendékkel. A segítő és önképző kört Kiss Lajos tanár vezette. Az állami főgymnázium igazgatója Medgyesi Lajos is fokos értesítőt adott ki. Legelői a főgymnáziun. első igazgatójának, a napokban elhalt Vidovich Bonaventuranak van az arczképe s emlékirat Tuczy János tanár tollából. Egy nagy és mélyre ható tanulmány van ezenkívül a könyvben, az ókori és újkori perzsa nevelésről. Mihálovics Béla tanár irta, ki keleten volt egy darabig s a perzsa sah ki is tüntette a tudomány és művészet aranyérmével. Hatalmas tanulmányának az a veleje, hogy a perzsa nép hatalmas volt, mig ősi Orrnuzd istenét tisztelte. De jöttek az idegen istenek s a monotheismus polytheismussá változott s megérlelte a perzsák bukását. A mai perzsa csak korcs utódja a réginek. S ebben nagy tanulság van a keresztény nemzetek számára s intő jel a paedagogiára, mert a Zendavesztanak megváltozása, a régi szép zománcznak Icpattogása annyi mint bukás s bizonyság arra, hogy «-a nemzet csak addig haladhat előre, mig nevelése a vallás alapján áll s mig azt profán elemek nem tarkítják és nem veszélyeztetik.* Ilyen derék paedagogiai munka nem igen jelent meg az utóbbi években. Szerzőnél külön könyvben is ki van állitva. Az iskolában 18 tanerő működött. A hét osztály ban volt 235 tanuló. A segitő egyletnek Mihálovits Béla, a szavalókörnek Borbély György volt a felügyelője. Év végén a versenytornázasban dijat nyertek : Pintér Ernő VI. Czebe László VII. Andalics Lajos VI. Csácsics József V. Hegedűs József IV. Bauer J. III. Smiczhofer J. II. és Jakabffy Antal I. oszt. tanulók. Tanulásból és jó írásért egy-egy aranyat nyert Laux János VI. Kiss Elemér V. Simonffy Endre V és Jámbor Kálmán II. oszt. tan. Az aranyakat Szupits Antal jbiró, Kun Vilmos Hittanár és Graner Géza kereskedő ajánlották fel. Sugár Hugó IV. o. a Fichseralapitványból 20 kor. nyert. Jó tanulásért könyveket nyertek a következők: Hofiman F. Kluger Gy. Kocsis A Stanisziavszky E. I. o. Eürst J. Hendrik J. Pfeiffer Zs. Smiczhoffer J. II. o. Makray S. Wentzl O. III. o. RitscherJ. IV o. Paizs Dezső V. o. Czukelter J. Ungár, Mattersdorfer J. és Klein Zsiga VI. o. Fongács Ferencz VIII. o. tanulók. Németh Elek városi főjegyző egy hónapi szabadságát Beszterczebányán tölti s addig Fülöp József II. jegyző helyettesíti. Az iparos ifjak önképző körének fényes nagy mulatsaga lesz vasárnap. Pártoljuk mindnyájan. Munkások mulatsága. Legigazabban őket illet' meg a mulats ág, szegényeket. Egy évben csak egyszer mulatnak s akkor jól esik nekik a, heje-huja, táncz, muzsika, ének-, jobban, mint a gyakran mulatóknak. A munkás egylet a mult szombaton tartotta meg nyári tánezmulatságát a kaszaházi kertben. Szép idejök volt s iól sikerült kedvben is, pénzben is a mulatság. Jól esett nekik, hogy megjelent egy két uri ember is közöttök. Nyomban meg is éljenezték az ilyeneket. Dr. Kele Antal ügyvéd az elnökjük, kire nagy tisztelettel tekintenek. Megéljenezték a jelenlevő Várhidy Lajos polgármestert is. Én ugy gondolom, csupa ethnogrophiai szempontból is meglátogathatjuk azt az osztályt, melytől bár elválasztanak egy s más különbségek. — Belépti jegyekből befolyt; 163 K 20 f, felulfizetésekből 26 K 50 f, összesen: 189 K 70 f. Az összes kiadások kitettek: 79 K 30 f, s igy a tiszta jövedelem volt 110 K 40 fillér. — Felülfizettek: Csertán Károly 5 K 40 f; Várhidy Lajos 2 K 80 f; Dr. Fürst Béla, Bencze György 2—2 K Dr. Kele Antal 1 K 80 f, Fülöp József és Pataki Pálné 1 K 40 f, Lázár Antal 1 K, Vertetics Lajos 60 f, Szüts György, özv. Róka Anna, Keszly Ferencz, Esső József, Lukács F. kovács, Jupner Mari, Gáspár Mihályné, Haas Miksa, Bődy József, Szimicz Ferenczné, Bódis Kati, Kul csár József 40—40, Wapper Ignácz 1 K 20 f, Busa József, Farkas Károly, Kolcas István, Kulcsár Sándor, N. N. Horváth Vilma, Radics Vendel, Laczó Ferencz 20 f, Gorzán György 10 f, összesen: 26 K 50 fillér, — Ezen kivül özv. Farkas Dávidné őnagysága, ki férjével együtt a munkás- egyletnek 2000 koronás alapítványával megalapítója volt, a munkás-egyleti tagoknak mulatságra 20 koronát volt szives adományozni. Mely szive? adományokért köszönetét fejezi ki az elnökség. A főldmiv. miniszter úrtól rendezett gazd. tanfolyamra Zalamegye tanitói közül Major I Károly hodosáni, Németh Ferencz rédicsi, Horváth László zalalövői és Hajnal János muraszentkereszti s Fedor István pakodi tanítók vétettek fel. Rövid hirek. Julius 9-én vármegyei választmányi gyűlés lesz. — A perlaki tisztviselők is csatlakoztak a tordaiak mozgalmához. — Dénes Isván eljegyezte Pelcz Ida k. at. Perlakon. — A Bogárdi malom leégett. — Csabrendeken Pozzgay Andor gyógytárt állított. — Tóth Antal Tapolczán felakasztotta magát. — Özv. Láufer And'-ásné, Baumgartner József ny. biró testvére meghalt. Helyi Olvasóink szíveskedjenek a lapkihordónál fizetni, de mindig csak az egy koronás nyugták átvételére. pénzt akar megtakarítani, a vegyen hámvasalást a szövetkezeti boltban. A zalaegerszegi piacz. Mmként. 15—15-40 fill. Rozs 14—15 K. Árpa 12—13 K. Zab 14-40—14-70. Tengeri 13 K. A liszt kilónként 24—36 fill. Bükfa 24—28 K. Bor 44 fillértől fel. Egypár csirke 90 fillértől fel. Aki „Zalayármegyei magyar iparcédö-egyesület." A föld ipara. Nem érdektelen elmélkedni arról a földről, kőről, sárról, melyet naponként taposunk. Nem érdektelen elmélkedni, hogy a mesterség, művészet, tudomány mit csinál abból a sárból. Nem érdektelen rágondolni, hogy ennek a sár-iparnak az anyaga hol van? Itt van a lábunk alatt; az egész föld. És kellemes méltányolni azt a tehetséget, azt a szellemet, mely szintén meg van bennünk, honfitársaink közül sokban, hogy a sárból aranyat és kenyeret gyúrjon. Nem volna szabad panaszkodni sem a szegénység miatt, sem a hátramaradottság miatt. S mégis van okunk a panaszra. Majd megmondom miért. ígértem, hogy városunk iparát sorjába szedem s ismertetem. A tárgyhalmaz miatt ma sem közölhetem még a tanulmányt. Ma csupán azt sorolom fel, hogy kis városunkban kik foglalkoznak a föld iparával.