Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-04 / 27. szám

1901. junius 27. MAG-TAR PAIZS 7 Wapper Ignácz kőfaragónak márványemlékkövei vannak. Németh Gábor, Pitterman István, Bodó Zsigmond kályhát, diszmüveket s az agyagiparnak minden ágazatát készítik a sárból, épugy Gerencsér Károly is, ki amellett szobrász is. Továbbá Horváth Sándor, Varga Ferencz és Körmendi Antal inkább csak edényeket csinálnak. B. (Folyt. köv). „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (38. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. Leltározás és becslés. Midőn a kereskedő, illetőleg a szövetkezet, összes cselekvő és szenvedő vagyonát mennyiségre nézve összeállítja, akkor a'ténykedését leltározásnak mondjuk. Ha pedig a vagyoni alkatrészek értékét állapítja meg, akkor e működésnek becslés a neve. A becslésre nézve következők jegyzendők meg: 1. A készpénz külön megbecslése felesleges, mert ez maga az értékmérő s a fizetési és csere eszköz. 2. Az árukészlet becslése helytelenül többféle módon történik: némely helyen azon árban veszik fel az árukat, a mennyiért eladni vélik, más helyen a vételárt veszik alapul, vagy a helybeli napi árt használják; mig sok helyütt csak ugy nagyjában átlag becsülik meg az áru készletet. Leghelyesebb az áru becslésnél arra törekedni, hogy oly árt állapítsunk meg, amennyit tömeges eladásnál, az árukért kaphatni, s ezen árnak megközelítőleg megfelel a vételár, s főképpen akkor, ha ezen vételárból még néhány százalékot levonunk. 3. Ingatlanok becslésénél figyelembe kell vennünk, mindazon körülményeket, melyek, ezek árára befolyással vannak ; lehetőleg oly árt kell felvennünk, amennyit azokért, ha eladni akarnók, biztosan megkapnánk. 4. Az adósok becslésénél következőket kell figyelembe vennünk : a) A kik ellen semmi kétségünk sincs az iránt, hogy tartozásaikat fedezik, ezeket becsléskor eredeti összegben vesszük fel ; b) A kétes követeléseket a keresk. törv. értelmében valószínű értékükben vesszük fel. c) A behajthatatlan követeléseket leírjuk. (Ha a fogyasztási szövetkezetek szigorúan ragaszkodnak ahoz, hogy hitelt csakis a szövetkezeti tagoknak adnak befizetett üzletrészeik erejéig, levonva ezen összegből azon •összeget, melyek az alapszabályok a kilépés, vagy kizárás esetére a tartalék-alap javára forditandónak határoznak, akkor a szövetkezetnek sem kétes, sem behajthatatlan követelése nem lesz.) d) Az üzleti berendezés becslésénél évenkint 5—20 százalékot leszámítunk avulás czimen, mi leírásnak neveztetik. — Ha a leltározás rövidebb időszakokban történik, akkor természetesen a leirás is csekélyebb °/

0 szerint történik. — Fő dolog, hogy az értékelés a valóságnak megfelelő legyen. Leltár. Leltárnak mondjuk azon okmányt, melyre a szövetkezet a leltározás és becslés eredményeit feljegyzi. A leltárba először a cselekvő vagyont soroljuk fel alkatrészenkint, azután ezeket összeadjuk és odaírjuk : Cselekvő vagyon összege : K f. Ezután felsoroljuk a szenvedő vagyont részletesen, összeadjuk és odaírjuk : Szenvedő vagyon összege : K f. Aláírjuk a keletet, és a czéget, s ezzel a leltár be van fejezve. Leltármérleg vagy vagyonmérleg. (Bilanz.) A vagyonmérleg is feltünteti ugy a cselekvő, mint a szenvedő vagyont, csakhogy nem részletezve, hanem összevonva. A vagyon mérlegnek főfeladata az, hogy a tiszta vagyont kimutassa. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Igazgatósági Ülés. A «Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet® igazgatósága f. hó 8-án (hétfőn d. u. 5 órakor) ülést tart, melyre az igazgatóság tagjai tisztelettel meghivatnak. Szaporodás. A szövetkezet igazgatósága f. é. junius hó 28 án megtartott ülésén a következő jelentkezett tagokat vette fel kebelébe: Teskándról: Gehér István 1, P.-Szt.-Lászlóról: Fandó Márton 2, Söjtörről: Ifjú Tóth Pál 1, Kustán István 2, Baksa György (bikalji) 1, Megyeri Ferencz 1, Hordós Mihály 1, Ifjú Hordós János 1, Mészáros József 2, Dominkó József 1, Mónok József 1, Csordás Ferencz 1, Ifjú Budovics Pál 1, Tánczos József 1, Özv. Galina Vilmosné 1, Knausz Károly 1. Ságodról: Beck Mihályné 1. Söitörről Császár Ferencz régibb tag újból egy üzletrészt jegyzett. A mult negyedben jelentkezett 124 uj tag 151 üzletrészszel, s egy régibb tag jegyzett i üzletrészt. A mult évnegyedben kilépés nem történt. HIRDETESEK. Mentzingar József czipész üzletébe Söjtörön azonnal állandó alkalmazásba léphet 4 képesített czipész és csizmamnnkás. Megkivantatik 16—35 év közötti életkor és józan élet. Tudakozódások fentnevezett üzlettulajdonoshoz intézendök Söjtörre. 83 3-1. Birtok bérbeadás. Alulírott meg vagyok bizva egy 430 holdas legjobb karban levő teljesen felszerelt uribirtok bérbeadásával. — Van szerencsém a bérleni szándékozók figyelmét ezen körülményre tisztelettel felhivni azon értesítéssel, hogy ez érdemben velem bármikor lehet értekezni. Zalaegerszeg, 1901. julius hó 3. Duzár István 84 2-1. Egy jó házból való fiu taioaenl azonnal felvétetik JUHÁSZ JÓZSEF könyvkötészetében ad. 2888/tkv. 1901. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. kincstár végrehajtatónak Uj Ágnes Biliege Károlyné végrehajtást szenvedő ellen 198 K 72 f tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a sándorházai 337 számú tjkvben végrehajtást szenvedett tulajdonául fölvett következő ingatlanokra f 1287 hrszám alattira 102 K f 1300 hrszám alattira 248 K, f 1309 hrszám alattira 251 K, II. a sandorházai 1277 számú tjkvben f 1666 hrszám alattira 55 K, f 2076 hrszám alattira 126 korona kikiáltási árban ezennel megállapított az alábbi feltételek mellett az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1901. évi julius hó 18-ik napján d. e. 10 órakor Sándorházán a a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o"át, vagyis 10 K 20, 24 K 80 f, 25 K 10 1, 5 K 50 f, 12 K 60 fillért készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 48. §. alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagyaz 1881. évi LX. t.-cz. 170-ik §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgaltatni. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1901. április hó 5-én. Rutich, kir. törvszéki biró. // // eros SZOLOPERMETEZESHEZ elsőrendű ÜG^SfH'IlUZ és kénvirág, továbbá szőlőkötő-háncs (Raffia) kapható a szövetkezeti boltban. írószere

k, irkák, papirnemíiek. — Házi ipari czikkek— ^ bői erős, olcsó kézi szatyrok, szalma kalapok. Finom öreg szőlő, aszalt gyümölcs stb. jó mi- ™ onőségben, szabott árban minden.