Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

156 MAGYAR PAIZS 1901. május 30. A gyűlés másnapi menetéből megemlítjük, hogy a járás orvosok fizetését 700 koronáról 850 koronára emelik s a megyei tiszti főorvos részére 400 korona lakbér illetményt allapitnak meg s a megyei pótadóból fedezik. Az ezután tartott közigazgatási ülésről jövő számban számolunk el. Tudósító. A „Turul". — A közönség hangulata. — Olyan formán, mint a miképen Németországnak s Ausztriának kitudja hány városában gyártott gyufadobozokra ráfestik a magyar szabadságharczot, a honvédet, Kossuth Lajost s több ilyefheket; aztan elküldik nekünk. hogy lelkesedjünk. Valami ember, vagy valami behozatali társaság czipő gyárat csinált Temesvárt. Bizonyosan azért, hogy pártolja a magyar ipart. A gyárat elnevezte Turulnak. Ezt csupa kedveskedésből tette ; mert a magyar mythologianak madara a turul. (Az egyfejü.) Bolond német gusztus a csizmát s a papucsot a sasmadárral metonymizálni, de ez az ők dolgok; ők a sört is csizmából isszák. Mondjak, hiszen hónapok óta olvashatjuk a lapokból, hogy az állam pénztárából is kap nagymenyiségü segélyt ez a turul czipő gyár, Én nem tudom ; nem láttam. A temesvári gyárjával nem elégedett meg. Szegedre is állított fiókot. A fiókra meg se kapta az engedélyt, már is megérkeztek a czipők — Etöödlingböl. — Tehát nem gyár ez, hanem raktár. Nem gyáros ez, hanem behozatali társaság. Nem magyar ipar pártoló ez, hanem hazaáruló, aki épen a magyar iparpartolás forrongásának az idejében megátalkodott arczbőrrel hozatja Mödlingből a czipőket. Felírása is «Temesvárer Schuchfabiiks Actien Gesellschafft.» stb. A kisiparosok e/.eren me g ezeren jajgatnak, hogy nem tudnak megélni; tizen húszan mi is kiabálunk, hogy pártoljuk a honit ; mi rongyoskodunk s ez az idegen nagyokat kaczag rá. Mödlingi czipőire ráirja, hogy «Turul,» s vakul a magyar. O tömi a zsebit, mi jajgatunk tovább. Csakúgy van ez, amint Petőfi mondta, hogy: Elől pofoznak, hátul rúgnak — s oldalt kikaczagnakAz iparpártolás megindulásakor Ugrón Gábor figyelmeztette az embereket, vigyázzanak, mert sok a csaló. A szegediek most megfogták a szédelgőt. Bizonyoson vizsgálatot is tartanak. Hegedűs keresk. miniszter erősen elitéli a szédelgést. Visontai interpellatiojára azt felelte, hogy a gyár szvbvencziót (állami segélyt) még nem kapott. Lehet, hogy megbüntetik egy-két száz forintig, s jövendőben ugyancsak ilyen kijátszással bezsebel két-három százezreket. Ha megint megcsípik, megint fizet két-haromszáz forintot. S igy tovább. Legyek rossz próféta. látó. KiVitel — behozatal. A «K. L.» irja, hogy nem igen lehet a magyarországi iparczikk kivitelére számítani, hogy a Romániával határos keleti megyék haldokló ipara, az egykori erdélyi-ipar, a keleti kivitel által életre keljen, mikor Rámániában a most is magas ipari védvámok még följebb fognak emeltetni. Holott a magyarországi behozatali vámokkal szemben a romániai beviteli vámok most is ugy állanak, hogy az oda való bevitelről szó sem lehet, ellenben az onnan való behozatal előbb be foghat következni Íme egy pár példa A készített bőr romániai vámja 100 —120 és 150 korona, magyarorsz-ági vamja 18—36 korona, lószerszám után Romániában 160, 200 —220 koronát, Magyarországban 50—70 kor. vámot szednek Czipészáruk után a román vám 400—500 korona, a magyar 70 korona. Szücs-áruk után a román vam 360—800 korona, a magyar 20—100 korona. Kalaposáruk után a romaniai vám 150—600 korona, a magyar 24—100 korona. Fa-áruk utan a román vám 20, a magyar 6, buto:ok után a román vám 60, a magyar 10, esztergályosáruk után a román 30, a magyar 14, fazekasáruk után a román 15, a magyar 2, üveg-áruk után a román 30—-60, a magyar 12—24, rézműves áruk után a román 135—200, a magyar 20, kovács-árukra a román 30 a magyar 10 korona métermázsánkint. Maga a határvidékekre nézve fontos élelmi czikkek vámja is ilyen ellentétben áll. A vaj román vámja 140 korona, a magyar vám 20 korona, sajtra a román vám 75, a magyar 10, lisztre a román vám 12, a magyar 7-50, borra a román vám 100, a magyar 40, sörre a román vám hordókban 30, palaczkokban 50, a magyar 4 és 14, húsra a román vam 30 —100, a magyar 12 korona métermázsánkint. Kíváncsi vagy rá, hogy miket mondott ? Azt én is szeretném sorjában tudni. De nem jegyeztem fel semmit belőle. Körülbelő) egy óráig beszélhetett a honi iparvédelemről. Másfél vagy két órát a szövetkezetről. Nem mondom el, hogy mit beszélt, hanem azt tudom, hogy annak a tiz esztendős gyermeknek, aki ott hallgatta, hetvenesztendős korában is eszébe jut, hogy nagy részt ennek az embernek köszönheti, ha akkor egy kis szabad önnállósága, függetlensége lesz. Magam nem tudom elmondani, mit mondott, de azt tudom, hogy az emberek azt értették a beszédjéből, hogy ha nem akarnak elkoldusodni és rongyosodni, ha nem akarnak a szegénységből rabszolgaságra jutni: szövetkezniük kell egymással. Megértették, hogy kereskedelmi és ipakamara czimen van a kereskedőknek kamarájuk, hol ügyeiket intézik s a földművesnek is van egy üres — fáskamarája. Megértették hogy a közvetítőket jó lesz nélkülözni s jó lesz a kereskedői jártasságot elsajátítani nekünk is fogyasztási és értekesitő szövetkezetek alakításával s nem bukik meg a szövetkezet, mert csak a következők szükségesek hozzá: először becsületesség, másodszor becsületesség és harmadszor becsületesség. Megértették a beszédből, hogy ha pusztulni engedjük magunkat, velünk pusztul a magyar faj, a nemzet is s ennek oka lesz minden egyes magyar. S ha veszni hagyjuk a nemzetet, hogy állunk Petőfinek Rákóczynak s Kossuth apánk szellemének itélő széke elé?! S ezt nemcsak megértették. Megérezték a vádat, megrázkódtak tőle az emberek ; s közülök nem egynek hullott a könye, mint a záporeső. Vagy hatvan család azonnal beiratkozott s ezzel Sőjtörön meg van alapítva a harmadik fiókszövetkezet. Dr. Kele Antal tovább beszélt s az emberek meggyőződtek, hogy a magyar embernek szegénysége idején nem ideig óráig tartó segélypénzt és alamizsnát kell adni, hanem munkát és tanácsot; hogy vezetni kell a magyar népet és nem hajtani ... Mi néztük és hallgattuk s azon gondolkodánk, hogy ha most itt látná Dr. Kele Antalt száz meg szaz ezer ember, a mostani emberek közül, mit gondolnának ? Nem férne a fejőkbe. S töprengenének, kutatnák az okát: ugyan miért töri magát ez az ember itt a nap hevében s üti az öklével a tornáczfaját ? Ugyan mi haszna van belőle ?! Ezen töprengenének. S felette csudalkoznának. Látod, én nem töprengek. Egy csapásra már azt is megírom, hogy az összegyűlt emberek előtt felhasználva az alkalmat Cs. Péterffy József előadást tartott a gazdáknak a szőlőbetegségekről s azok orvoslásáról. Igen jó néven vették ezt is. Megnéztük a Deák Ferencz szülőházát, mely elég elhagyatottan áll a domb oldalon. Megnéztük a romokat is, hol pár nappal ezelőtt tüz pusztított. Aztán hazajöttük. Isten veled — Barangoló I Közgazdaság. A gabona megdülése. Ha a gabona fejlődöttségének bizonyos fokára hágott, bizonyos sejtcsoportok feladatává válik a növény szilárdságát biztosítani, hogy az fejlődni, a magasba növekedni tudjon. Ezek a sejtek adják meg a növény várát, ezek az úgynevezett mechanikai szövetek. Nagyon érthető tehát azon feltevés, hogy gabonáink azért dűlnek meg, mert a gabona szalmajaban foglalt szövetek, sejtek nem eléggé fejlődöttek. A sejtek pedig akkor nem fejlődnek normálisan, ha nagy a beárnyékolás, ha kevés a világosság. Sokat hangoztatott tanács az, hogy olyan külföldi, többnyire angol buza féleségeket kell választani a melyeknek szalmája erősebb. Igaz, vannak olyan vastag szalmáju búza és egyéb gabonaféleségek, hogy vetekednek a naddal, de ezeknek a szemtermése oly silány, minősége oly rossz, hogy ezért a vastag szalmáju búza féleségek termelése éppen nem ajánlható. Sokkal többet ér az ha mi oly inivelési módot alkalmazunk, hogy a mechanikai szövet kifejlődésére a kedvező körülmények megadassanak és megmaradunk a honi gabona féleségeknélElső sorban is javítani kell a talajviszonyokat. Ra kell térni, ha az altalaj megengedi, a mély mivelésre, hogy a gyökerek jobban terjeszkedhessenek. Kövérebb humusz dús, nyirkosabb, különösen nitrogénben bővelkedő árnyékos fekvésű talajon sokkal ritkábban kell vetni. Nagyon helyes lesz még őszszel a vctőszántással a műtrágyákat beszantani, különösen a szuperfoszfat trágyát. Helyes les/, a laza talajokat hengerezni kötöttebbeket boronálni s végül az óvatos sarlózással, legeltetéssel is sok gabona megdüiését tudjuk elkerülni. Vannak esetek a midőn semmi sem hasznaiható sikerrel a megdülés ellen és ezt a panaszt sokszor lehet hallani a gazdaktól. Ez az eset az, a midőn a gabona szalmáján Ódiumot és Ophiobolus graminis-t lehot találni, melyek a szalmán élődve, azt meggyengitik, s igy azt a megdülésre alkalmasabbá teszik. Érdekes a dült gabona szemeinek az elemzése a mely szerint keményítő mennyiségben nem változik vag}.' csak csekély külömbséget mutat A fehérje anyagok a dült gabonában nagyobb mennyiségben találhatók, a ezukor azonban a dült gabonaban hamarosan eltűnik. A főkülembség természetesen a magvak súlyaban van. <A Mészárosok és hentesek lapja* irja: — Magyarország állatkivitele Ausztriába. Az év lefolyt elsó évnegyedében Ausztriába kivitt allatmennyiségek statisztikaja azt mutatja, hogy Ausztriaba irányuló sertés- és junkivitelünk a mult év ugyanazon időszakához képest jelentékenyen emelkedett, mig a szarvasmarha némely fajánál csökkenés észlelhető. Az adatok ezek ! (A zarjel között levő számok a mult év első negyedének kiviteli számai.) Vágóökör 43,660 (46,945), vagótehén 602 (426), tenyészbika 62 (65). vágóbika 4431 (4511), tenyésztehén 5319 (6400), bivaly 587 (829), növendékmarha 1555 (753), borjú í 133 (1360), juh 28,726 (15,766), bárány 995 (440), hizott sertés 88,881 (69,530), félig hizott sertés 1153 (1109), sovány sertés 29,898 (27,164). Az életből. Egy apa segitelt fiának feladványa csinálá-iában. Apa; Nos, fiam 1 mit mondott a tauitó ur a feladványodhoz ? Hogy naponként szamarabb leszek. Midőn a kis Tilda először fürdik folyó vizben, felkiált :• •Mama hamar jöjj a vízbe ! különben mind elfolyik.* Ha azt hallod, hogy egy ember nemesen cselekedett, kérdezd meg töle, mennyi pénz k.llett hozzá és mennyi a vagyona. Boldog az, ki ugy él, hogy halálának pillanata, életének legszebb pillanatai közé tartozik. Sok ember nem érti mit olvas, mégis elvas — és gúnyolódva kritizál* Sok ember, hogy szebb legyen az arcza, kendőzi magát. Sokan azonban lelküket is előnyös színben akarják féltüntetni s kendőzik azt a hazugság, alattomosság és hízelgés festékével. Boldog, a kinek jő szeme van 1 (Li Tsüng.)