Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

1901. április 25. MAGYAR PAIZS 16 Heti hirek. Áldozó csütörtök ünnepe miatt lapunk mai száma egy nappal előbb megjelent. Olvasóink elmélkedjenek a Mester megdicsőülésének nagy jelentőségéről e magasztos ünnepen. Esküdtszéki főtárgyalás lesz hétfőn május 20-án s a következő napokon a zalaegerszegi kir. törvényszéken. Az iparosok házának építésére tetr ajánlatok közül legjutányosabbak s igy elfogadottak a következők: Szakály István kőművesmester, Kaszas István asztalos, Horváth Ferencz lakatos, Klosovs/.ky Ernő festő, Pfeifer Henrik bádogos, Heinrich W. és L. üveges, Bodó Zsigmond kályhás. Az épület 15 ezer koronába kerül. Az épitést nemsokára megkezdik. Meghívó. Csiszár József a zalamegyei altalános tanitói testület zalaegerszegi jaraskörének elnöke a következő meghívást bocsátottá ki. F. évi. május hó 24-én d. e. 9 órakor Zalakoppányban az elemi iskola egyik tantermében tartja a kör tavaszi közgyűlését, melyre Tagtárs urat tisztelettel meghívom. Tárgysor: 1. A közgyűlés megnyitása során Békefy Elek kartársmik ünneplése 23 éves tanítói működésének alkalmából. 2. Elnöki jelentés. 3. Béktfy Elek zalakopp;myi ig. tanitó gyakorlati tanítása a gazd. ismétlő iskolai tanulókkal kedvező esetén a faiskolában. 4. Borbély György főgymn. tanár felolvasasa Keresztúri Pál első nagy magyar paedagogusról a Bethlenek idejéből. 5. Péterffy József önálló gazd. ism. isk. szaktanító az őszi közgyűlés kívánsága szerint a szőlőojtas uj módjáról tartott előadásai folytatja. 6. Pénztári jelentés ; ezzel kapcsolatban a jelenlegi pénztárnok bejelentett lemondásának nem- vagy elfogadasa, esetleg uj pénztárnok valasztása. 7. Az őszi kö/gyülés helyének kijelölése, esetleg egy rendkívüli közgyü'és összehívásának megbeszélése. 8. Folyóügyek, indítványok. A közebéd személyenkint két korona, s a résztvevést Békcffy kollegához keli bejelenteni, legalabb azelőtt három nappal. Kartársunk 25 éves működésének megünneplése czéljaból is jelenjenek meg a tagtársak minél számosabban. Kinevezés. A győri kir. főügyész Heister Károly zalaegerszegi czimzeies foghazőrmestert kinevezte a nemrégen meghalt Nagy Imre helyébe, fogha/.-őrmesternek. A helybeii tűzoltó testület -zenekarának partolótagjai lettek a következők a következő adományokkal : Miklós János kereskedő, Fekete István vendéglős, Pintér Sándor vendéglős, Bali Béla, Fitos József bíró Nagylengyel, id. Czinder István, özv. Kovács Károlyné vendéglős, Vas Emília, Csoknyay István szabó, Vizlendvai Mihály vendéglős, Meskó Ferencz asztalos, Frank Lipót festő-segéd, Böröndi János földm Aleitner Pál, Kaszás Kálmán, Heigli János, Heigli Gizela, Heigli Róza 2—2 korona, Oszterbauer czipész, Bertalan Imre, Farkas Marton, Klein Ignácz, Fodor Gábor hentes, Császár József vendéglős, Heinczman Samu pinczér, Kaszás József, Boxer György, Komáromy István, özv. Pintér Káiolyné, Bozer József, Németh Károly takács, Varga Mihály vendéglős, Lukács István, Németh Gábor, Szekeres János asztalos, Futs János főpinczér, Bedő Vendel, Polli István, Szakonyi Mariska k. a., Vízi Gyula, Gangl Ferencz, Lendl Orbán, Weinberger Márton, 1 — 1 korona, Nagy István kovács, Tóth József esztergályos 50—50 és Móker György 40 fillérrel. Előléptetések. A pénzügyminiszter Legény Károly kir. p. ü. s. titkárt az állami tisztviselők létszamában a IX. fiz. oszt. első, Takácsy Sándor kir. p. ü. fogalmazót a X. fiz. oszt. második és Ticsinszky Károly kir. p. ü. számtisztet a XI. fiz. oszt. első fokozatába léptette elő f. évi április hó 1-tól. A Fesztetics szobrot nem ez év szeptemberében állítják fel, mint ahogy egyszer irtuk volt. A szoborbizottság ugyanis május 9-én gyűlést tartott, melyen Forster Géza elnökölt Jelen volt Dr. Gróf Jankovits László Zalamegye főispánja, Bogyay Máté orsz. képviselő s több bizottsági tag. Örömmel tesz jelentést az elnök, hogy a Stróbl Alajostól elkészített művészi alkotast a napokban mar bemutathatja. Bogyay bizottsági tag inditványara az öszi követválasztások miatt a jövő 1902. év május 3-ára teszik a szobor felállítás ünnepélyét, mely közebéddel és népünnepélylyel lesz füs/.erezve. Gróf Fesztetics Taszilótól megkérdezik, hogy vájjon csaladi vagy országos jellegűnek kivanja é tekinteni az ünnepélyt ? Az ünnepre meghívják a kormányt, a felső és alsó Hazat, Zalamegye törvényhatóságát, az ország gazdasági egyesületeit, tanintézeteket, katonaságot. Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat. Igy gondolkozott a teskándi iskolának fölebbvalósága. És pedig azért, mert a «Magyar Paizs® egy oldalról védelmébe vette a teskándi tanitót, de két oldalról hibáztatta az összes elöljáróságot. A védelem az volt, hogy Németh J. tanitót ki kell fizetni 303 frt és 85 krral. Ugyanez támadás is a másik partra. Ezért a többrendbeli fölebbvalóság összeállott cs Boszut állott mondom a tanítón és a «Magyar Paizs»-on, azzal, hogy a köteles 303 frt 85 krajezárt csak azért sem fizettette ki a tanítónak s csak azért is ráadasul a hivatalából is kitette s helyébe tette a Fischer ispánjának a leányát. — Hat tisztelt Fölebbvalóság! Tévedni méltóztatik, ha azt hiszi, hogy ezzel a «Magyar Paizs»-on áll bosszút ; s ha azt hiszi, hogy a lapban Németh J. tanítónak a személyéért szólaltunk fel. Talan igen erősen hozza vannak szokva az ilyenhez I Azt hiszik, hogy mindenki személyekre dolgozik ? Én most sem tudom, hogy a teskándi tanitó fiatal é, vagy vén? vékony é, vagy vastag? szőke é, vagy barna? Már a múltkor megírtam, hogy a mit irok, az a tanügy panasza. S a fölebbvaló urak mégis személyeken alinak bosszút ! épen az áldozaton ! egy szegény tanítón ! Eddig elsanyargattak. Nem adtak ki a fizetésit Máig sem adták ki. S most kitették a szürit. Veheti a koldusbotot a kezibe. Jól van. Nam alkalmas a tanításra. Tehát önöknek van igázok. De öt évig alkalmazták alkalmatlanul. Ezért önök a hibások. Ebben tehát nem önöknek van igazuk. Ebben a «Magyar Paizs»-nak van igaza, A «Magyar Paizs»-nak igazsága van. S az önök hatalmas kezében a bosszúállás van. Köztünk ez a különbség. De még van baj. Önök kidobták a tanitót, de még máig sem fizettették ki neki a 303 frt és 85 krt, önök összes fölebbvalóságok ! Ez is csak a tanügy panasza. S az önök dolga az, hogy folytassák tovább a bosszúállást. Megint panasz. Csudálkozom is, hogy a tanitói testületek, a köri és a közgyűlések nem teszik magukévá tagjaiknak az ügyét. Hiszen : «Egy mindannyiért és mindannyi egyért*. S azt is jegyezze meg mindenki, hogy: ma nekem, holnap neked. Mennyi nyomorúsága van itt a tanügynek! Nincs az országban olyan pont, mint itt, a hol annyi írástudatlan ember volna, mint itt, mindamellett, hogy itt Írnak alá legtöbb váltót, itt van a legfényesebb divat, s itt a legfényesebb és legmagasabb igény. Czifraság és fényűzés — mezítláb. Egy tekintélyes nagyocska községben a felnőttek közül nem lehet összeszedni 30 embert, a kik a nevöket le tudják irni. Nem csuda; hiszen itt ugy fogadjak fel a tanitót, mint a kanászt, ugy bannak vele, mint egy béressel, s ugy csapják el, mint egy sehonnait. A fizetését csak ugy adják meg neki, ha épen kedvök szottyan. Ujabban Sostarits Elek miksavári r. kath. tanítónak van históriája. Igen helyesen tette, hogy ő az ügyét a köri gyűlés elé vitte, s ha ott nem tárgyalják elég méltányosan, még jobban teszi, ha a megyei tantestületnek közgyűlése elé viszi. A gyűlések nem a bankettekért vannak. A Sostarits ügye abban áll, hogy az ápr. 2o-iki iskolaszéki ülés tarthatatlannak mondta ki (edictum) az állását, de fegyelmi vizsgálatot nem indított; pedig az 1868. XXXVIII. tcz. 138. §. értelmében a tanitók élethossziglan választatnak, s csak súlyos fegyelmi vétség miatt mozdíthatók el — miniszteri jóváhagyással. Az iskolaszék azt mondja, hogy nincs megerősítve. Igaz, hogy a főhatósága nem erősítette meg, de az 1900. évi decz. 10-én 51.498. sz. a. kelt rend folytán meg van erősítve, mert a ^Néptanítók Lapja® 1898. évi 32. számában kiadott pályázati hirdetésben nem volt kikötve az ideiglenesség. De ha ki lett volna is, az 1891. évi jun. 22. 15345. sz. rend. nem ismer 3 évi próbaidőt. — Hibáztatják, hogy ügyes-bajos ember. No hiszen | jámbor szolgalélek legyen az, a kinek ügyebaja nincs. Ügyét-baját kereste a törvényen, meg is adták Főhatóságától kért fegyelmit. Nem is válaszoltak. Mondják, hogy az iskolaszéki elnök apáczákkal akarja helyettesíteni. Hat akkor csak inkább azért kell neki onnan pusztulni. Aztán igy Szentgyörgy napja körül kell változtatni őket, mint a cselédeket. Hogy merítsen erőt és lelkesedést az a határszéli tanitó, ha igy bánnak vele? Pedig Sostarits az esztergomi kir. és érseki képzőben nyerte az oklevelet. — Altalaban feltűnő, hogy Zalában a tanitók ugy költözködnuk, mint a vándormadarak. — A tantestület figyelmébe ajánljuk ezt az ügyet is, s a hasonlókat is. Vándor tanítások. Nem nevezte ki őket senki, nem hívta senki, nem fizeti senki Mégis elmennek egyik faluról a másikra — vasárnaponként s előadást tartanak a gazdálkodásról. Megírtuk a múltkor, hogy Hugauff Ede zalaszentbalázsi és Németh Jenő zalaszentmihályi főtanitók hol és miről tartottak előadást. Most a közelebbi vasárnap Pölöskére mentek s Németh az összegyűlt nép előtt a szőlők rekonstrukcziójáról beszélt; felölelte az amerikai összes szőlő fajokat, bemutatta az összes oltási modozatokat stb, Hugauff pedig bő tudásával s folyékony előadásával az egyesületek, szövetkezetek hasznos voltairól beszélt, mint a mely szövetkezetek képesek most a csaknem kétségbeejtő elszegényedéstől megvédni a népet. A jótékony hatásos beszédekei megköszönte a község népe. A «Zalamegyei ált. tanítótestület^ nagykanizsai járásköre ez évi rendes tavaszi közgyűlését 1901. május hó 23 án (csütörtök) cl. e. 9. órakor (közbejött akadályok miatt Szepetnek helyett) Nagy-Kazizsán, a polg. fiúiskola rajztermében fogja megtartani, melyre a járáskor t. tagjai és mindazok, kik a tanügy iránt érdeklődnek, tisztelettel meghivatnak. Tárgyai: 1. Mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Gyakorlati előadás az elemi iskola IV-ik osztályában (a közönséges törtek osztása). Tartja Almási János ur, nagykanizsai rendes tag. 3. «Az állatvédelemről* — irta Hajgató Sándor, felolvassa Farkas Vilma k. a. nagykanizsai rendes tag. 4. A testi fenyíték az iskolában» — vitatárgy — előterjeszti Banekovich János nagykanizsai rendes tag. 5. «A tanitóéletbőb humoros felolvasás Körmendy Pál ur langvizi rendes tagtól. 6. Folyó ügyek, netáni indítványok. Nagyanizsán, 1901. május hó 7. Hajgató Sándor járásköri elnök. Idylli élet Tapolczán. A megye egyik legnagyobb járasanak székhelyén, amely népesség tekintetében megyénk városai között a negyedik helyen áll, mint tudósítónk írja, szomorú állapotok uralkodnak a közcsend tekintetében. Nincs vasárnap, hogy két-három verekedés ne történjék. A csendőrség és a hatóságok közömbössége következtében a mult vasárnap már egész csatát vívott a felső és alsó város egymással állandóan ellenségeskedésben álló duhaj suhanezsága. Tovább egy óránál tartott a harcz ököllel, bottal és a gyalogjárók mellett levő fák kitépett védő karóival. A közlekedés teljesen szünetelt és a vasárnapi sétáló közönség kénytelen volt a kapuk alá menekülni, mert az alsóváros mák viragai a felső város diszvirágjait végig kergették az egész főuteza hosszán, közben ökölnyi nagyságú kövekkel dobálván egymást. Az egész város talpon volt — csak a közelben levő csendőrség ült nyugodtan a laktanyában. - A botrányos verekedésben részt vett 35—40 legény pedig megelégedetten és zavartalanul pihen babérain, mert hát ellenük semmi féle hivatalos eljárás nincsen megindítva. Keszthelyen az ipartestületnek nem régiben tartott évi közgyűlésén elfogadták a nyugdij egyesületről szóló alapszabály tervezetet. A keszthelyiek a szegediek mintájára létesitik a nyugdij egyesületet. Az a szegény magyar zászló. Az óbecseí daloskör tegnapelőtt Csurgón hazafias hangversenyt rendezett. Ez alkalomból az épületre, hol a hangverseny volt, kitűzték a nemzeti zászlót. Ezt a zászlót aztán a csurgói szerb lakosok letépték és a sárba tiporták. Nyomozás indult meg annak a kiderítésére, hogy kik követték el a dolgot.