Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. május 16. 20. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-uteza 25. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. A rendezett tanácsú városok folyamodása. Vasúti kedvezményt élveznek az állami tisztviselők. A megyeiek is. A városi tisztviselők nem. Az okát a világon senki sem tudná megmondani, hogy miért van ez igy? Mintha a városok kivül volnának a megye határán, s kivül volnának az ország határán is. S mintha a városi tisztviselő nem ugyanazon czélra dolgoznék az irodában. Epen olyan ága a közigazgatásnak a rendezett tanácsú város hatósága, mint az állami és megyei tisztviselőség; épen olyan nélkülözhetetlen szerve az államgépezetnek. Mint a lánczszem, ugy össze vannak kapcsolva. A városi hatóság is szedi az adót és kezeli, felelős érte, nyilvántartja a katonát, ezt és azt kézbesiti. Legfeljebb az a különbség lehet, hogy talán kevesebb a fizetése, s az már bizonyosan külömbség, hogy nyugdija nincs. Talán ezért van abban a mostoha sorsban, hogy nincs vasúti kedvezménye. Ezt a méltánytalanságot, jogtalanságot és igazságtalanságot nem tűrhetik tovább a városok. Már résfebb is kértek ugyan vasúti kedvezményt, de elutasították őket. Most erélyesebben léptek fel. Szilágysomlyó és Mezőtúr rendezett tanácsu városok kezdeményezték az új mozgalmat. Felterjesztést intéztek a kormányhoz szépen megindokolt folyamodásban. Noha felesleges is az indokolás. Hiszen maga a kormány törekszik arra már régóta, hogy a közigazgatási szerveket egyöntetűségbe hozza. A városok körleveleket is intéztek egymáshoz, ugy, hogy most már valamennyi városnak fent van a kérvénye a ; kereskedelmi és belügyminisztereknél. Zalaegerszeg rendezett tanácsu város feliratát a május 8-án tartott képviselői gyűlésből kifolyólag Németh Elek főjegyző fogalmazta meg, s hétfőn küldöttségileg adta át Farkas Józsefnek, a zalaegerszegi kerület országos képviselőjének azzal a kéréssel, hogy nyújtsa be személyesen az illető minisztereknek, a keresk. és belügyminiszternek, s pártolólag emeljen szót mellette. Az egyenlőség és igazság korszakában lehet is hinni, hogy az ország városainak folyamodása most méltányos elintézést nver. B. "Törvényhatóság. Zalavarmegye törvényhatósága május 13 és 14-én tartotta tavaszi rendes közgyűlését, az első napon a nagy számú tagoknak élénk érdeklődése mellett. Dr. \vróf Jankovits László főispán elnökölt. A tárgysorozat megközelítette a kétszázat. Ebből az első nap vagy négy pontot tárgyaltak le, a többi aztán másnap rövid idő alatt alig egy pár érdeklődő előtt gyorsan lepergett, mint a karikacsapas. Ebből latható, hogy a négy pont volt a legérdekesebb. 1. Dr. Králik Dani árvaszéki ülnöknek és Papp Ferencz árvaszéki jegyzőnek a lemondását kellett elfogadni. Az utóbbit nem fogadták el, hanem egyelőre áttették az ügyét az ügyészséghez, minthogy némi hivatali rendetlenségről van szó. 2. Az üresedésben lévő két ülnöki helyre Czebe Karoly jegyzőt tiszteletbeli ülnököt és Dr. Ábrahám Sándor alsólendvai szolgabírót válSsztották meg. Dr. Ábrahám helyére Molnár Jánost valaszto,tták meg alsólendvai szolgabírónak. Czt'be. JC helyébe pedig arvaszéki jegyzőnek Hahö"Jánost. A nyugalomba vonult Mayer János helyébe árvaszékr^péuziárnoknak Vörös György megyei írnokot választották. 3. A központi választmányban a meghalt Balaton József apátplébános helyébe Dr. Czinder Istvánt s a meghalt ifj. Rajky Lajos helyébe Glazer Sándort (tapolczai kerület) választották. 4. Felolvasták s tudomásul vették a belügyminiszter leiratát a télen történt több hetiis vizsgálatnak eredményére vonatkozólag. Erre csupán az alispán tett megjegyzést a gazdasági egylettől kért kölcsönre vonatkozólag, melynek ismertetese látható a magyar Paizs II. év márczius 14-én megjelent 11. számában, A választások közt városszerte érthető érdeklődést keltett a Vörös György megválasztása, azért, mert ő néhány hónappal ezelőtt még dijnok volt, s az irnokságot is csak néhány hónapig vitte 400 frt fizetéssel s most átugorva felebbvalóit egyszerre 1400 frt fizetésbe jut. A választás tiszta világos volt. Pályázó társai Pestről valók voltak S inkább választ az ember ismerős, mint ismeretlen alakokat. Csudálkozni csak azon lehet, hogy az idevalók közül mások nem pályáztak, hiszen, hogy törjük magunkat öt évig is, hogy egy száz forinttal emelkedjék a fizetésünk! S itt nem kellett. Ha a közvetlen közelből lett volna más a pénztárnok, akkor 10—15 ember mozdult volna feljebb arányos emelkedésekkel. Azonban a főbb dolog az, hogy Vörös György ügyes fiatal, törekvő ember és becsületes ember. Érdeme is van a szorgalomért, szerencséje is van a véletlenért. Tárogató." Uj harezra készül a magyar, A gárda népesül. Zendülj meg egyszerű dalom Forró üdvözletül ! Atilla népe, székelyek, El nem korcsult sasok : A harczvonalban legelöl Most is ti állotok ! Ez lesz a harcz ! a legdicsőbb. Mit vivott szittyakar . . . Megint csodált lesz, még nagyobb, Mint régen, a magyar. A bérezek ormán s völgy ölén A jólét napja kél; Szabad, fügetlen lesz a hon S boldog ki benne él. Fegyverre hát! ragadjuk meg Az újkor fegyverét, Mely nagygya egyedül tehet, A munka eszközét. Föl a szent harezra, honfiak! Hazánk nagysága hiv. Átok reá, ki vesztegel, Áldás azon, ki hiv! e Mind vesszen el, pusztuljon el, Közbékét a ki bont ; Nagygyá csak munka s béke tesz Hazát s királyi trónt! *) Mutatvány Rédiger Gézának nemsokára megjelenő költemény kötetéből. Műhelyek, gyárok, iparok S tudomány bajnoki, Ti vagytok a magyar haza Leghívebb harezosi. Előre ! bátran ! győztesen ! Az Isten van velünk !! Mint harezban, ugy munkában most, Az elsők mi legyünk ! Deák Ferencz falujában. Barátom ! elmondom neked a sőjtöri kirándulást. Vasárnap délután voltunk ott egy néhányan. S eszembe jutnak a vámszedők, az adóhivatalnokok, a halászok s több ilyen apró — cseprő emberek, kik a Mesterrel szoktak volt járni. Mi is ilyen apró emberek valánk néhányan. Csak egy volt a mester. Kilár Károly is mester Sőjtörön, de nem ő volt a Mester. Nála voltunk, hogy beszéljük meg a szövetkezeti ügyeket s a magyar iparpártolást. Ő meg összegyűjtötte a falu embereit, hogy hallják ők is. El is jöttek ezek mind asszonyostól gyerekestől. Az udvar megtelt. Mi a tornáczon ültünk és állottunk. Dr. Kele Antal beszélt. Ő az iparvédő egyesületnek is az elnöke. Ő a szövetkezetnek is elnöke. Azonkívül minden egyéb ebben a két egyesületben, Jó lett volna gyorsírással leirní a beszédjét, ha valaki győzte volna. Mintegy három óráig beszélt. A mostani eszemmel csináltam volna jegyzetet róla. Azt sem tettem meg. Pedig jó lett volna tanuságtételnek. Azt mondják, akik velünk közelebb érintkeztek, hogy beszélhet ezeknek a római pápa is. Magokba vannak temetkezve. Nem érdeklődnek a közügy iránt. A milyen a világ, olyanok ők is : önzők, bizalmatlanok, gyanakodók, anyagiasok stb. Mert ilyen a világ — nagy idő óta. Kihaltnak látszik az a bizonyos közszellem, ami másképen fajfentartás ösztönének is nevezhető. Mindenki csak az egyedre gondol, s az az egyed is mindig csak az én. Tudományos nyelven ezt lethárgiának hivják. Zsibbadás vagy aluszékonyság. S az egyeddel együtt megszűnik a faj élete is. Ez az álom-erő vett erőt a népen, a sőjtöri népen, azt mondja a társalgó baratunk. Egy tévedés is van ebben a beszédben. Nem a sőjtöri népen vett erőt az álom-erő, hanem az ország 30 ezer községének a népén. Különben te ezt ugy is tudod barátom. Nem okoskodom hát, csak leirom a kirándulást. Összegyűlt mondom a sereg ember az udvaron, mint egy tábor. Dr. Kele Antal beszélt a tornáczról. Mi ültünk körülötte. Belefaradtunk az ülésbe, aztán felállottunk. Közbe-közl e bementünk a belső szobába, mert szomjasok valánk. A tornáczra égetően sütött a nap s lementünk az udvarra az emberek közé, az árnyékba. Megint visszamentünk. Már eltelt két és félóra. Dr. Kele Antal még mindig a tornáczon állott hajdanfön, mint egy tűzoszlop. Meg- megverte öklével a tornáczfáját. Az udvaron csendesség volt, mint a templomban.