Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-09 / 19. szám
2 MAGYAR PAIZS J 901. május 9. Lám csak te Tanyai! Neked nincs olyan nagy szellemed, hogy az egész ország tanítóságát, a nemzeti élet szívverését megbélyegezd, nem ís írják ki a nevedet az újságok hirdető rovatában, hogy szellemes csevegő vagy, mint a Tóth Béláét. Érdekes szó is az a tanbetyár szó. Leginkább csak az elemi tanítóknak van szánva. Ok a nemzetnek vándor napszámosai három-, négy-, vagy ötszáz forint évi fizetéssel. Inkább is talál rájok a betyár szó, mert 99 század részben magyar fiuk. — Pikler Gyula egyetemi tanárra senkisem gondolja rá a tanbetyárságot. Az ám, hogy ez a név is előbukkan most. A napokban olyan kavargásba hozta ez a név az embereket, főkép azokat, a kiknek hazájok van. Az újságok irták, hogy Pikler tanár olyan furcsa elméletekkel áll elé, hogy a haza, a nemzet s a vallás fogalmai olyan • aprólékos dolgok, ilyenekkel ne ís törődjenek a tanítványai. Erre aztán a «Magyarországc vezérczikke rögtön lenyomtatta a következő megdönthetetlen három sarkalatos alaptételt: A kinek nincs hazája: sehonnai. A kinek nincs nemzete: bitang. S a kinek nincs vallása: szamár. A nagy szellemű emberrekkel megszokott történni, hogy internationalisak. Sőt minden nagy tehetségben van kozmopolitaság. De vigyázzunk. Megfordítva nem jó a mondat. Nem minden kozmopolitában van tehetség. Kossuth szabadságelmélete nemcsak a magyarnak használ. Ez az erős magyar lélek tehát világpolgár is. — De a veréb, hogy ma itt. holnap amott tömi meg a szántóvető gazda búzájából a begyecskéjét, ezért a kozmopolitaságáért még nem olyan nagy tehetség s nem nagy szellem. Az ilyen nagyvilági elmélet nincs javára azoknak, a kiknek otthonuk van. De mi mégis tőlük tanulunk, mert nemzetietlen eszméikkel ők a nemzeti eszméknek a hirdetőik. Ok a tudós könyvírók, a szellemes újságírók, a költők, ők a tekintélyek. Talán csak ugy véletlenül jutottak az ilyenek közül olyan sokan vezető polczokra. Vagy talán: mintha közös szándékkal készítenék ők ezeket a furcsa tudományokat. Én nem tudom. De nem is tanulom meg- a tudományukat sem, soha. A helyett olvasgatom a tanyai tanító költeményét. De lám csak! mésf nem is írtam róla s már kifogytam a papirosból. Nem baj. irok majd a második könyve olvasásakor róla is. Borbély György. Zalaegerszegi építkezések. Özv. Krakszner Janosné hazat akar épitni az udvarára. Csak olyat, amilyent tud; földszintit, de mégis jobbat, mint a milyenben most lakik, olyat, hogy egyúttal jövedelmezzen is valamit, mert sziigsége van rá, minthogy nem lehet gazdag asszony. Különben ez nem tartozik a dologra. A varos meg is adta ráaz engedélyt, mert meg kellett adnia. Lányi Kálmán kir. főmérnök megfölebbezte az engedélyt. Szerinte ott csak emeletes házat lehet épiteni, először azért, mert a Kazinczy-téren vagy másképen főtéren ezutanra szabályszerüleg kötelező az emeletes ház építése; másodszor azért, mert azt kívánja az altalános szépérzék is. — Az ördögbe is ! beh nagy ur lett az a szépérzék most egyszerre az özvegyasszonynyal szemben. Hát hol volt az a szépérzék még csak tavaly is, mikor jobbra balra a Kraksznerné szomszédjai építkeztek hol fél, hol egész méterrel a járda közepéig? S ott maradt világ csúfjára az ások szegelet. Egyik ház kijebb, a másik beljebb. Akkor nem volt szépérzék. Az építkezőket nem lehet hibáztatni. Azt hiszem tetszésök szerint rakhatták le a fundamentumot. Nincs a városnak szabálytervezete az építkezésre nézve, legalabb az utcza egyeneségére nézve nincs. Ilyen szabály nélkül kényszeríteni az egyeseket emígy, vagy amúgy építkezni : filius ante patrem ; csak kivételesen kényszeríteni pedig egyiket vagy másikat a «szépérzékre :» merő igazságtalanság. De mire való a szépérzéket csak felhozni is e felebbezés indokául ? Elég indok volna, ha volna, az első is, hogy t. i. törvény a Kazinczy-téren a házat emeletre épiteni. Az ám, de özv. Kraksznerné telke a Körmendi utczán van s nem a Kazinczy-téren. S evvel azt hiszem vége az egész felebbezésnek. Mert igen gyerekség megemlíteni a főmérnöknek, azt a mellék — de legfőbb érvelését, hogy : . . . *de közel van a Kazinczy-térkezt s ennélfogva «lényegileg* ide tartozik. Tévedés. Mégis csak közelebb van a Körmendi utczához, mint hogy épen benne van. Volna még egy mód reá, hogy özv. Kraksznernét megakadályozzuk a ház építésben. Rögtön el kellene keresztelni a Körmendi-utezát Kazinczy-térnek, de hivatalosan, jelző táblákkal, mindennel. Akkor reá és illenék az emeletes ház építésének a törvénye s Kraksznerné nem építhetne ; akkor jnegvennék a telkét a szomszédbeli gazdagabb emberek s épitnének emeletes házat; de addig az egyenes eljárás szerint Krasznerné is bátran építhet l. Vigyázzunk a tűzre! Nagy tüz pusztított f. hó 4-én délután 1 órától kezdve Söjtörön, melynek körülbelül másfél óra lefolyása alatt nem kevesebb mint 16 lakóház, egy cserépzsindelyes istálló, sok kisebb melléképület (ólak és hidasok), több pajta és számos apróbb háziállat esett áldozatul. A tüz Csalló Imre megyei utkaparó Khazár földön. Irta: Bartha Miklós. XVI. A pálinka. A jóllakás érzése a rutén népnél egy alig ismert állapot. Rendes tápszere a puliszka, a zabkenyér, a krumpli, a szilvaiz, az aszalt alma. Tej nagyon ritkán ; tojás még ritkábban. Rozskenyér csak ünnepnapon és csak a jobb móduaknál. Bükfakéreggel gyakran keverik, vagyis szaporítják a zablisztet. Zsiradék csak elvétve kerül a krumplihoz, vagy paszulyhoz. Veteményes kertet igen gyéren láttam. A káposztát, hagymát, répát pénzen veszi, ha veszi. A tojást eladja sóért, eczetért, pálinkáért. A baromfit is eladja. Sertést csak a gazdagabb hizlal. Megnéztem néhány háztájat. Filyó Fedornál, a ki nem tartozik az elesettek közé, íme, mit találtam : A lakás áll egy szük pitvarból és egyetlen szobából. Együtt laknak itt: ő, a felesége — egy öreg golyvás asszony — két leanya, két veje és hét unoka. Tehát tizenhármán. A leányok, a mint latható, «fiu-leányok» voltak s odaszállott mind a két vőlegény. A leányok 19 éves korukban mentek férjhez. A család birtokában van egy tehén, egy «feles» üsző, két ökör-tinő, öt darab kacsa, két tyúk, egy kakócza. Ló, sertés, juh nincs. Belső telkén van hat szilvafa, két almafa, egy diófa és egy eperfa. Mult évi termése hetven kéve kender, egy zsák paszuly, öt véka rozs és egy boglya széna, körülbelül harmincz m.-mázsányi. A tengerit még nem szedték volt le ; de az öreg gazda remél harmincz vékát. A zab rosszul sikerült; azt lekaszálták és föletették a tejelő tehénnel. Tüzelőfát a közhelyről kap. Összes birtoka tizenhárom kath, hold, melyből ki'encz szántó, négy kaszálló A piszok, rendetlenség és inség, a mit ott találta m, a Zola tollára való. Annyi bizonyos, hogy egy !3 holdas székelynek nem igy néz ki a tűzhelye. Annak van mit aprítani a tálba. Hiszen ez Háromszéken 26 köböl féréjü föld! Kicsi hijjan kilencz köböl vetés esik egy hatarra. Ennyi fold mellett a székely ökröt tart, asztagot rak, sertést hizlal, kenyeret eszik, vasarnaponként tyukhusos iaskát; gyermekét papnak, tanárnak hivatalnoknak nevelteti , jó ruhában jar. padimentumos házban lakik, galambbugos kapu mögött. Tizenhárom hold föld mellett nincs indokolva az inség. A piszok éppen fölösleges. A rendetlenseg pedig visszataszító. De hát igy van. Igy volt a másik, a harmadik, a negyedik háznál is. Nem mondom, hogy valamennyinél igy van. De állítom, hogy földjével nem jól bánik a rutén. Rónasagra való gazdálkodási rendszert folytat. Erőlteti a gabnatermelést, a mi itt nem sikerülhet. Holott a gyéren látható lóherés szalagok mutatják, hogy az állattenyésztéssel szép eredmények volnának elérhetők. Leírhatnám a Tyalor János háztüzét is. Ez takarosabb, mint a Filyóé. De a gazdaság rendszer itt is olyan hibás. A táplálkozás itt is olyan silány. A gyermek-produkezió itt is olyan nagy. E tekintetben a rutén tul tesz még a khazáron is. A rossz és erőtlen és kevés táplálkozás, továbbá a zord éghajlat, a tüzífa-hiány, a nappali munka és éjszakai ébrenlét az őrtüzek mellett, s végre a fogyatékes ruházkodás valósagos életszükséggé teszi a pálinkát. Ez a szörnyű találmány itt még jobban pusztít, mint a székelyek és az oláhok között. Bátran elmondható, ho^y a rutén keresményének kilencztizede pálinkává változik át. A szerencsétlen iszik, mert éhes ; iszik, mert hideg van ; iszik, mert nem birja a munkát. Végre is iszik rossz szokásból, iszik bufelejtőnek és iszik, mert a khazár könnyen adja. Kocsma-regula ott nincs. A papiron van : a valóságban nincs. A khazár hitelez. A rutén megrészegszik. A khazár tovább hitelez. Ujabb időben a kocsma létszám a népességi szamarány szerint van megszabva. A meghahatarozott létszámon felül nem ad a pénzügyigazgatóság kocsma-jogot. No hiszen ! Megesnék belé, ha a khazarnak az efféle rendszabaly imponálna. A kinek nincs engedélye: nyit zugkocsmát. A czirkáló fináncz, ha jól kinyitja a szemét, rábukkan az ilyen zugókra. De nem mindig nyitja ki a szemét. Nem is tanácsos a tulszigoruság ; mert a khazár nem ismer tréfát, ha az érdeke sértve van. Aztán nem is épen a legválogatottabb legényekből áll a pénzügyőrség. Egyik-másik meg is közelithető vagy szép szóval, vagy egyébbel. Jobszty alispán ugy vélekedik, hogy a zugkorcsmák ellen csakis a megszaporított csendőrség léphetne föl kellő erélylyel és kellő eredménynyel. A meglépesedett khazár, ha nincs kocsmaengedélye, nem zugkocsmát tart, hanem ezukrászdát nyit. Biz az nem ugy néz ki, mint a Kugler terme, de a czégfelirat bizonyítja, hogy ezukraszat. Tudtommal ez egy iparág. Ipart űzni csak iparhatósági engedélylyel szabad. Ezeket az engedélyeket nem tudom, kérik-e ; nem tudom, kapják-e ? Csak annyit tudok, hogy azok a nyomorult faluk cl vannak árasztva czukrászdákkal. Megszünik-e a pénzügyigazgatóság hatalma MariVarnrCTáf! ásványvizekben a világ leggazdagabb országa. IViayjCMUIdí.ay A ki ásványvizet iszik, vagy fürdőre jár, nem magyar ember, ha ezért külföldre megy.