Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-11 / 15. szám
IX. év. Zalaegerszeg, 1901. márczius 7. 11 . szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. PAIZS \ Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖK GL^j ESTE. A zalaegerszegi főgymnasium. Szép, nagy, modern, impozáns épület. Lehet is, mert sok pénzbe került. Csak egy hibája van. Olyan mint egy czvikkeres, czilinderes, frakkos ur, mezitláb. Ez a mezitláb is aránytalanul kicsiny, s hozzá még meg lehetne kinálni lábvizzel, mint a pávát. De megjegyzem, a mig tovább mennék, hogy engem sem ellenszenv, sem rokonszenv nem dirigál. Nem haza beszélek. Nem pro domo prédikálok. Minden szentnek maga felé hajolhatik a körme, de nekem most nem. Ebben a perczben nem tanár vagyok. Csak ujságiró. Az sem. Csak apa vagyok. Annál is kisebb valami. A városnak egyszerű polgára vagyok. De lehetek átutazó vendég is Oxfordból vagy Philip popolisból. Akkor is megjegyezhetem a szembenlevő aszfalt járdáról, hogy szép nagy épület, de az udvara nem felel meg a paedagogiai követelményeknek. Mert kicsiny. Az Ízlésnek sem felel meg, mert nem arányos az udvar az épülettel. Mintha csak amúgy a levegőbe tolták volna a nagy házat. Azonkívül a szomszédságban pajták, ólak, cséplőcsür, s a nagy répáskert terül el, melyek mind hasznos dolgok ugyan, de hivatkozom a mai kor finomabb Ízlésére, s a diszes palotához való viszonyra. Elől az utczának mindkét széle ki van aszfaltozva. Ki van az iskola előtt is. De a piacz felé menőleg vagy 25—30 méternyire mintha le volna harapva az aszfalt. Ott csak sár van. Ellenkezőleg menve pedig a répáskert néhány méterrel kiljebb nyúlik az utczára, mint az iskolatelek. Ugy, hogy az aszfalton haladó ember egyszer csak egy deszkakertbe üti az orrát, s azt gondolja, hogy ott van a világ vége. Mindezeket az oxfordi és philippopolisi tourista átlátja egy álló helyében egy másodpercz alatt, s ugyanennyi idő alatt megcsinálja a véleményét is. Azt mondja magában, hogy jobb volna, ha jobban volna, de nem nagy baj az egész; ezekkel is meglehet élni. De minthogy a gondolat és képzelet gyorsan dolgozik, a másodperczb'ől még jut ideje egyébb kritikára is. Csudálkozik magában: hogyan lehet, hogy az egyik háztulajdonost rá lehetett szorítani az aszfalt csináltatásra, s a másikat nem ? Csudálkozik, hogy azt a pár méter deszkakertet az utcza egyenességének, a csínnak és ízlésnek kedvéért nem tudja levágatni a rendezett tanácsú város. Az udvarra, az ifjúság tornaterére nézve már tovább elmélkedik a tourista. Ez már komolyabb dolog. Eltarthat 60 másodperczig is az elmélkedése. Felteszem, hogy müveit ember ez a philippopolisi tourista, s tudja, hogy a nevelőintézeteknek füves, fás, virágos kert kell, ha nem müvelik is a gyermekek, noha ezt is kellene tenniök, legalább látják, s szívják az illatját. Jobb vérkeringése lesz tőle a testnek, s a virágtól szebb világa lesz a léleknek is. Kopár környék szemléletében sivárnak marad lelki világunk is. Szabad levegő kell az ifjúnak, hogy tele szívhassa tüdejét, s hely a hol összeverhesse a bokáját. Tágasság kell a mozgásra, korlátlan térség a szemnek a látásra, a mintho g y szabad utat kell nyitni a gondolat számára is. Mert szük falak között rabgondolatok születnek. S talán ezek a magyarok is gondolnak arra, hogy testben, lélekben bátor, szabad, erős ifjakat neveljenek a nemzet számára stb. De hát ha nincs mód reá, gondolja a philippopolisi tourista. Épen azért, minthogy az épület igen sokba kerülhetett, nem jutott már pénz nagyobb udvarra is. Igaz, hogy a szomszéd is ideadhatná azt a nagy répáskertet ilyen nemes szent czélra, de kérdés, nélkülözheti é? Igy elmélkedhetik mindössze 80 másodpercz, vagyis egy igazi perez alatt a philippopolisi tourista. Mi, zalaegerszegi polgárok azonban több oldalról is felvilágosithatjuk a tépelődő keleti touristát. Mi már inkább tudhatjuk, hogy tanügyi termekben is szóvá tették a telek nagyobbitás ügyét. Ám az állami pénztár amúgy is eleget költött már, megkivánja, hogy ezt a csekélységet intézze el a város közönsége. De a városnak is igaza van, a mikor húzódozik tőle, ő is elég nagy mértékben hozzájárul az iskolafentartáshoz, s van a városnak egyebütt is fizetni valója, s van a város közönségének elég Khazár földön. Irta: Bartha Miklós. XIII. A bevándorlás. A honossági törvényben ilyen műszavak fordulnak elé: «település, települési engedély, községi kötelék település által, községi kötelék négy évi lakás és teherviselés által, honosok, külföldiek, külföldiek nyilvántartása, hatósági eltavolitás. bejelentési kötelezettség, lakhatási engedély.» Ezek a műszavak a hegyvidéki községek elöljáróságaira nézve arabusul voltak. Nem ismerték a törvénynek sem a czélját, sem az értelmét. Éppen ezért még csak meg sem kisértették annak végrehajtását. A khazár jött, a khazár ment. Ugy jön, mint a ki egy nagyobb sétára indul a beszkidi emlékhez, hogy ott megozsonáljon. Holmija a háton lóg egy piszkos abroszfélében. Egyedül jön. Családja tul marad a hegyaljában. Valamelyik kocsmárosnál. Esetleg egy üres pajtában. Vagy az erdőszélen egy vadalma fa alatt. Megérkezik az első kocsmához, A mi a rómaiakra nézve a castrum volt, az a khazárra nézve a kocsma Biztos otthon. Védvár. Leshely. Talaj a rekognoszczirozásra. Menedék, ha a meghódítandó nép erősebb. Őrszem a vidék viszonyainak kipuhatolására. Sztratégiai központ, honnan a hadmüvelet kiindul. A besétált khazár mindenek előtt azon arányszámról tudakozódik, a melyben az ott levő khazárok a benszülöttekkel állanak. A törvényes szám 1 pro 14. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott népből 14 essék 1 khazárra. A megélhetésnek ez az első feltétele. Ha a khazárok száma meghaladja ezt az arányt, akkor az uj vendég iparkodik más faluba Ennek a számitásnak az az alapja, hogy 14 ekzisztenczia után meglehet élni, mert egyremásra mindeniknek a keresményéből 20—20% elharácsolható. Nemcsak megélni, de gyarapodni is lehet. Kerek szamokban beszélve, ha a benszülött 100 frtot keres egy év alatt: ebből a Khazár ki tud szedni magának 20 frtot. Marad a keresőnek 80 frtja. Ha az a művelet 14 benszülöttön esik meg : valamennyinek marad 80—80 frtja; de a Khazárnak 280 frtja lesz, A Khazár jövedelme tehát 200 frttal haladja meg az egyes benszülött jövedelmét. Ezzel aztán a harcz sorsa el van dőlve. Gazdasági harcz lévén, a legfontosabb erőtényező a pénz. De ime a khazárnak 280 frtja van, a bensziilöttnek pedig csak 80. A csatába tehát sokkal több katonát visz a khazár, mint az ellenfele — taktikai előnyeiről nem is beszélve. A castrumban egyebet is megtud a sétáló. Nevezetesen, hogy milyen ember a főbiró, a szolgabíró, a jegyző, a járásbiró. Főként, hogy milyen a csendőr. Van-e sok ? De legfőként, hogy milyen lábon all a korcsmáros a pénzügyőrséggel ? Szemes-e. életre való-e a fináncz, vagy kötelességtudó ? Kielégítő válaszok után visszasétal a pajtához, vagy a vadalmafához, a hol családja tartózkodik, A kellő informáczióra megindul a karaván, de nem együtt. A tizenkét éves gyermek mar önnalólag végzi a honfoglalást. Négy-öt kilóméter távolságban követik egymást a családtagok. A határszéli forgalom elénk. Egyik khazar olyan, mint a másik. Rongyos, piszkos, kaftános, fülhajas valamennyi. A séta tehát nem tűnik föl. A rekognoszczirozott területen elhelyezkednek. Egyik ide, másik oda. Cselédre, darabontra, kisegítőre mindig szüksége van a boltosnak és a kocsmárosnak. A legtöbb khazár vagy boltos, vagy kocsmáros. Ezek között széled el a besétált család — cselédnek, darabontnak, kisegítőnek, Ki venné ezt észre? S ha igen: ki lásson abban veszélyt és törvénytelenséget, hogy a söntésben egy uj leányka méri az italt? «Most fogadtam föl» — felelné a gazda. Vagy «árva gyermek, egy gali'cziai rokonom halt meg.» Vagy «háztüz nézőbe jőtt» — mondja a ficzkóról. Ezt el kell nézni, mert a rituális házasság ott igen gyakran fordul elé. A galicziai fiu szolgának szegődik a beregmegyei leányos házhoz. Üzleti szellemét kipróbálják a szülők. Ha beválik: hozzá adják a leányt s az ifjú pár szegődménycs cseléd lesz az öregeknél mindaddig, mig saját lábukra tudnak allani. Anyakönyvvezetőhöz ritkán mennek. Az ilyen szállingózó bevándorlást vajmi ne héz megakadályozni. Ha tömegekben jönnének, egészen más ; de egyenként jönnek. A záporeső ellen lehet védekezni; a köd ellen nem lehet. Azonban sok vád terheli mégis a közigazgatást. A községi elöljáróság tehetetlenségéhez járul a felsőbb fokuak hanyagsága. A települő köteles magát bejelenteni- Ezen kötelezettség elmulasztása kihágást képez. Ezen kihágások száma föltűnő nagy. Daczára ennek p. o. Munkácson egyetlen egy eljárás sem indíttatott a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Értesüléseim szerint ezen város polgármesterének a községi törvény 8—15. szakaszaiban foglalt megkülömböztetésekről halvány fogalma sincs. Ez a vád, alisp;ini jelentésekkke! is igazolható.
