Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. (Vasszilvágy, 2007)

MÁSODIK RÉSZ

,Szeretetbóí szenvedni

Attraxit ad cor suum.75 Lefoglal teljesen. Metafizikai pecsétet, sgrafis-t6 nyom lelkembe. Soha semmiféle képességem más célt nem szolgálhat, mint maiorem gloriam Dei.77 Ez a célom, a szentelés csak médius és végső pecsét. — S a célon belül nem feledkezem meg ígéretemről, melyet életem teljes céltalansága és desperáltsága idején tettem Kis Szent Tetéznek: missio; és Szent Margitnak:/S m. russica ill. gentium propinquorum. 1 Most látom, hogy csak ezért az ígéretért eszközölték ki nekem a papság kegyelmét. Hisz nem feledkezhetek meg arról, hogy akit egyszer Alexander atyánk8" elküldött, azt még soha vissza nem vették. En vagyok az első és utolsó. Es már azt is tisztán látom, miért vezéreltek ők ebbe a rendbe. Mikor beléptem, egészen értetlenül álltam magam előtt. Nem volt elég az idegességből, miért keresem a nyugtalanságot és veszélyt? Most látom, hogy Magyarországon az egyetlen, mindenre kész rend — bár erői, külsőleg, a legkorlátoltabbak. Lélek az, ami éltet, s ami képes mindenre. ”(jún. 10.)

Cserháti-colloquium:

„A külső és belső közti feszültség ott kinn mérséklődni fog, sőt megszűnik, s rátalálok igazi énemre. — Alkatomnál fogva nem következhet be összeroppanás soha, erről biztosít. (...)

»Szerencséje, hogy intellektuális beállítottságú. Mindenben tudja a mértéket, s mindent ezzel old meg. (...) Akarati ráhatással tudja magát nevelni és irányítani ideggyengeségét. (...) Megállja helyét, sőt nagyon eredményes munkát fog tudni végezni.«” (jún. 13.)

A naplónak ez a legutolsó részlete a győri prefektussal történt beszélgetést írja le röviden; a hat napos lelkigyakorlat és a szentelési konferencia után Cserháti József mindenkire külön-külön megfelelő időt szánt - mintegy atyai intelmével és biztatásával bocsátva el szentelendő kispapjait. Itt kell

53