Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. (Vasszilvágy, 2007)

ELSŐ RÉSZ

„Szeretetbóí szenvedni

ami szép, jó és igaz, és azzal, hogy leírta, a sajátja lett. Sokszor ő maga sem emlékszik már egy-egy mondat, kép, misztikus érzés forrására. Megjelennek kedves szentjei, példaképei. Hatásuk formai elemekben is tetten érhető a későbbiekben: Prohászkának az elmélkedésekben, szentbeszédekben lendületes stílusa, vagy Kis Szent Teréz naplója akaratlanul is alakítja írásmódját, bibliáslatinos nyelvét, stílusát.

A mellényről szóló elmélkedések folytatásában gazdagodik a szimbolikus értelmezés: „A mellény zártsága jelenti 1. a fegyelmezett magatartást (...) 2. az áldozatok szíves vállalását. (...) Szívesen vállalom a kis áldozatokat is. Ez szimbolizálja azt, hogy nagyobbra, sőt egész nagyra is képes vagyok. Apró kis áldozatokból tevődik össze a nagy áldozat, a Kis Terézkés nagy egyéniség. 3. az acélembert. Hercegprímásunkat kinevezésekor egyik lapunk »Acélember« c. vezércikkével ünnepelte. Igen, ö tudott az árral szemben is úszni, míg a gyengéket, jellemteleneket egymás után elnyeli az ár. Nekünk az ö nyomdokain kell haladnunk. Magunkban erre nem vagyunk képesek, csak Jézus segítségével. Szent Ferencnek — kinek ünnepét üljük — darócruhájáról visszaverődik minden puhaság, minden fényűzés, ami e kort jellemezte. Nem túlzás: Szent Ferenc ezzel a darócruhával mentette meg a világot. ” (okt. 8.)

Érzelmi-hangulati hullámzásának első nyomai az érettségi előtti hónapokból valók: „Kedélyem labilis. (...) Se jó, se rossz nem tudok lenni igazán. (...) Mióta eljöttem hazulról a nyáron, úgy érzem, igazi szeretetet nem kaptam, de mégis: Édesapám sugárzott, mikor itt járt. Es karácsonykor is volt részem benne... ”(1950. febr. 13.)

A lelki szárazság érzetét is megtapasztalja, ami majd a további években válik igazán gyötrővé; de hogy meddig

25