Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. (Vasszilvágy, 2007)
ELSŐ RÉSZ
Kapiller Ferenc atya, aki a szombathelyi Kappel János kanonok úr után a legjobban ismerte és értette Kováts Ferencet. Az ő megengedő biztatására használjuk fel ezt az „anyagot”.] Süveges Dávid pznnonYrAmi bencés tanár, a lelkiségtörténet tudósa — elolvasva a naplót —, összefoglaló levelében így értelmezi a szöveget, illetve jellemzi Ferencet: „Egy szimpatikus, életszentségre komolyan törekvő kispap arcéle néz szembe velünk ezeken a lapokon. Mindvégig nagyon komolyan veszi hivatását. Önmagát folyton tisztítja, önismeretre törekszik, sokszor vádolja magát. Ez alázatosságból fakad; kívülről aligha látták ezeket a feltételezett hibákat. Érzelmes típus. Ezért keseríti el a lelki szárazság, az imádkozni nem tudás, viszont ujjong, ha úgy érzi, Isten szeretettel néz rá. (...) Intellektuálisan is magas fokon áll. Ezzel szemben állni látszik, hogy a teológia kevésbé befolyásolja; a dogmatika vagy a filozófiai, biblikus tanulmányok sem. ítélőképessége okos, kiegyensúlyozott. Akik közelről látták a szemináriumok életét, tudják, mennyi panasz, keserűség volt/van a kispapokban a rendszer, az ellátás, az elöljárók ellen. Nála ilyen panasz, kosztra például, nincs. Bár a valós hibákat ő is észreveszi, és fáj neki. Jól tudja megítélni az embereket is; Belon Gellért »jó értelemben vett nyárspolgáriságát,« vagy Böck egyszerű, mély jámborságát. Érzelmes volta miatt szenved annyit egy társa iránti barátságban.IS De itt is végig józan marad. Hogy idegállapota labilis lett volna, arról legföljebb váltakozó írása árulkodik. Józansága efölött is úr volt.” Amit Ferkó leírt a kis alakú, sima lapú füzetben, az eleinte többnyire „kapott gondolatokból” áll. A szokásos heti jelmondatokon túl belekerültek a lelkigyakorlatok, rekollekciók — összeszedettségi napok — alkalmával hallott, olvasott gondolatok is. Fogékony volt mindarra, 24