Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-03-28 / 13. szám
6 OLDAL. MAGYAR KATONAUJSÄG 1942 MÁRCIUS 28. ^emzetredclmi ieőuzelek <(Ufif színházi Luftunk már a második hete foglalkozik egy ismert színésznő, személyével, illetve a színésznő — kutyájával. Az eset a következő: X. művésznő egy este, fellépése előtt talált egy gazdátlan kutyát, melyet — a cikkíró szerint — senki sem volt hajlandó befogadni. A művésznő fótékony szívét ez a szörnyű jelenet annyira megkapta, hogy hazavitte a szegény «kitaszítottat». De ezzel még nincs vége a megható történetnek, mert az illusztris lapban a következő héten is megjelent egy jó féloldalas, képpel illusztrált riport, melyben fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a szegény Samu (így hívták a kutyát) szerencsétlenség folytán jobblétre szenderült. A mimózalelkű művésznő nagyon el van keseredve. Nem ismer tréfát. Samura gondol könnyesen s talán a törékeny szeretetre, amely, íme, éppen olyan hívságos dolog, mint minden ezen a világon. — Szegény kis állat, — hajtogatja — bár sohasem találkozott volna velem! E megható szavak után meg kell nézni a naptárt, mert az ember nem hinné, hogy ezerkilencszáznegyvenkettöt írunk és az új világháború harmadik évében vagyunk, amikor Európa soha nem látott erőfeszítéssel egységben harcol a bolsevizmus ellen. Ez a harc most új lendülettel fog megindulni. E tények előtt szemethúnyni nem lehet, de nem is szabad. De mint a fenti példa is mutatja — sajnos —, vannak még nálunk jócskán olyanok is, akiknek kedves és fontos egy «Samu» nevű kitaszított kutya kimúlásán való érzelgés. Kedves művésznő — ha megengedné —, mi tudnánk más «jótékonysági alkalmat» is mondani, mert bárhogy is tiszteljük állatbarát mivoltát, sokkal, de sokkal jobban tenné, ha a mai időkben kutya helyett inkább egy hadiárvát segélyezne, vagy tartana el. Azt hisszük, ez sem kerülne sokkal többe, mint a kutyatartás, de nem csak hisszük, hanem biztosan tudjuk, hogy a művésznő így megtalálná azt az igazi «törékeny szeretetet», amelyre annyira vágyik. Tőadi munkás, lőad (tizem, Kjaditttak A korszerű háború közvetlen következménye, hogy az arcvonal és a hátország közötti együttműködés és egymásrautaltság szükségessége mindjobban kidomborodik. A kettő közötti kapcsolat és állandó összeköttetés sokkal szorosabb, mint az a régi idők háborúiban volt, ahol az anyaországtól messzire elszakadt hadsereg távolról sem volt annyira ráutalva a: hátország erőforrásaira, mint korunkban. Valamikor, különösen pedig még a lőfegyverek feltalálása előtti időkben a működő seregtestek a hátországtól, úgyszólván, teljesen függetlenek voltak. Hiszen onnan semmire sem volt szükségük. A lőszerutánpótlás kérdése még ismeretlen volt, az élelmezésre pedig alig volt gond, azt a sereg a működése területén szerezte meg. Ma azonban, a gépek korában a helyzet lényegesen megváltozott. Sikeres hadviselés csakis az anyaországgal való legszorosabb együttműködéssel képzelhető el. Az arcvonalon küzdő minden harcosra a hátországban egyre több hadimunkás jut, akik nélkül a műszaki eszközökkel folyó háborúban mind nagyobb és nagyobb szükség állna be. Lőszer, fegyverzet, üzemanyag, felszerelés, ruházat, kötszer, gyógyszer és száz más holmira van szüksége a küzdő csapatnak, s az előteremtés hatalmas és komoly munkát ró a hadiiparra, de igénybeveszi az ország őstermelőit és élelmezési iparát is, hatalmas, folyamatos kielégítést igénylő szükségleteivel. Ennek megfelelően megváltozott nemcsak a hadviselés módja és szükségleteinek kielégítése, de megváltozott az érdeklődés is, amit ellenfeleink és ellenségeink irántunk tanúsítanak. A kémkedés a katonai titkok megszerzésére volt. hosszú időkön át összpontosítva, azokon kívül még a középkorban sem igen érdeklődtek kölcsönösen a hadviselő felek úgyszólván semmi más iránt. Gazdasági kérdésekkel a kémkedés altkor még nem foglalkozott. A ma háborújában azonban lényegesen más a helyzet. A villámháborúk idejében egészen más dolgok érdeklik ellenségeinket. A súlypont eltolódott, ma már a kémek nem a kaszárnyák, hanem a gyárak körül ólálkodnak. A hadiipar tartogatja ellenségeink számára az igazi meglepetéseket, s csak természetes, hogy ez áll elsősorban érdeklődésük központjában. De érdekli őket az is, hogy mi a helyzet az egyéb, különböző hadianyagok utánpótlása tekintetében. Megint csak az üzemanyag, felszerelés, élelem kerül előtérbe. Feladatuk tagadhatatlanul elaprózottabb, de mégis egyszerűbb, mert hiszen a szükséges adatokat kevesebb kockázattal és veszedelemmel számolva, szerezhetik meg, s arra lényegesen több alkalmuk is nyílik. Itt kezdődik a hadimunkás nevelésének szükségessége. Becsületességére és megbízhatóságára nagyon sokat kell bíznunk. A hadiüzem a hadititkok hét lakattal elzárt helye kell legyen, abból titkoknak kiszivárogni nem szabad. A hadimunkás a korszerű háború felesketett, polgáriruhás, hátországbeli katonája. Becsületességén nagyon sok múlik. Az ellenség ügynökei és kémjei állandóan mellette, vagy nyomában lehetnek. A vonaton, vagy villamoson számtalan fül figyel. Érintkezést keresnek és találnak vele. Naponta együtt utaznak, megbarátkoznak. Elmennek egy pohár borra, amit már a meghívó fizet, s ha a megkörnyékezett szereti az italt, a kémnek már nyert ügye van. Az ittas emberből ömlik a szó. De éppúgy lehet a kém részletügynök is, aki szívesen vár egy elmaradt részletre, vagy többre is, ha a szerencsétlen ember, aki a hálójába került, olyasmit közöl, amiről már maga is tudja, hogy azzal rosszat tesz. A csúszás a lejtőn megindult, s bizony sokszor a bitóján végződik. Minden életért kár, de sokkal nagyobb kár azokért, akik talán éppen azért pusztultak el a harctéren, mert valaki itthon elárult egy hadititkot. Az angol ember szójuhaT, ez közmondásos; de a világ legjobb kémjei közülük kerülnek ki. A magyar ember csak addig hallgat, amíg eszik, utána, s előtte annál többet beszél, mert közlékeny és barátkozó természetű. Erre gondoljon a becsületes, magyar hadimunkás! Gondolja meg, hogy hiába adja a harctéren küzdő fia kezébe az általa készített, legjobb fegyvert, ha ugyanakkor az ellenség kezébe fecsegésével tőrt ad, hogy azzal fiát szúrhassák le. Magyar hadimunkás testvéreim, erre gondoljatok!-KJPrzemysl hős védőinek emlékünnepe Külsőleg szerény, de lélekben annál ünnepélyesebb megemlékezés színhelye volt március 22-én, vasárnap délelőtt a Margithíd budai hídfőnél álló Przemysl-emlékmű. Március 22-én volt 27 esztendeje annak, hogy a hős magyar védők Przemysl várát a roppant orosz tömegek szorító gyűrűjében feladni kényszerültek. A Przemysl-t védők hősi erőfeszítését és a végsőkig történt kitartását már kellőképpen méltányolta a hadtörténelem. A hősök emlékét pedig örökre szívébe zárta a magyar társadalom. Az életben maradt és hazatért Przemysl-védők azóta is minden esztendőben kegyel el es en megemlékeznek a hősi halottakról és a Przemysl körül lezajlott világhírű harcokról. A kegyeletes megemlékezést bajtársi ebéd követte, az Alkotmány-étteremben, ahol Lahner Kálmán pénzügyőri főf lüayelő mondott emlékbeszédet a tisztikar, Wilhelm György Cedig a legénység és az egykori altisztikar névéért. A kegyeletes bajtársi összejövetelen több vidéki Przemysl-bajtárs is résztvett, akik a mezőgazdasági vásár idejére érkeztek Budapestre s egyszersmind boldog büszkeséggel csatlakoztak a régi katonabajtársak kegyeletes emlékünnepéhez. Mátyás király szü'őházát az 500. évfordulóra eredeti formájában állítják vissza A jövő évben, pontosan 1943 március 27-ikén lesz ötszáz éve, hogy Mátyás, az igazságos, Kolozsvárott megszületett. A történelmi jelentőségű évfordulóra Kolozsvár város vezetősége nagyszabású ünnepséget készít elő. Az ünnepségekkel kapcsolatban megnyitják a nagy király szülőházában a Mátyás-múzeumot. Erre az alkalomra a Mátyás-házat Kos Károly műépítész tervei szerint restaurálják. A nagy király szülőházát egyébként a Műemlékek Országos Bizottsága rövidesen műemléknek nyilvánítja és felügyelete alá helyezi. A Mátyás-múzeumot korabeli bútorokkal és emlékekkel rendezik be. A város vezetősége ígéretet kapott a kultuszminisztériumtól arra, hogy Mátyás egykori könyvtárának egyik értékes Corvináját a Mátyás-múzeum rendelkezésére bocsátja. A Mátyás király jubileumi esztendőben az ünnepségek egész sorát tervezik és ez bizonyára nagymértékben fellendíti a kolozsvári idegenforgalmat. Kolozsvár városa a háborúra való tekintettel az idei évfordulón nem rendez ünnepséget. A város lakossága azonban bizonyára megtalálja a megfelelő módját annak, hogy áldozzon a dicsőséges király emlékének. SPORT Országos párbajtőr csapatbajnokság Március 22-én, vasárnap, a HTVK váciutcai vívótermében tartották meg az 1942. évi országos párbajtőr csapatbajnoki versenyt. Három csapat indult: a HTVK, MAC és BBTE csapata. Valamennyi erős csapat volt. A MAC a régi vívóival, a BBTE pedig a fiatal vívógárdájával állott ki. A MAC a győzelmet biztosra vette. Az első csörték után tényleg vezettek is, de a HTVK vívói nagy állóképességgel és küzdéssel a győzelmet 9:6 arányban szerezték meg felettük. A HTVK bajnokcsapat tagjai: Bartha Rezső főhadnagy, dr. Gőzsy Sándor orvos-százados, Hennyei István főhadnagy és Kevey János főhadnagy. A győztes csapat valamennyi tagja jól vívott és szépen küzdött, A MAC csapatából a valódi párbajtőröző Dunay sikertelenül vívott, pedig a csapat tagjainak legjobbja. A többiek: Pesthy, Berzsenyi és Gerevich. inkább kardvívók, de jól állották a versenyt. Gyorslevcntck versenyei Az ifjúság országos vezetője a levente tömegek részére az új korszerű honvédelmet szolgáló sportágat, a kerékpár és a kismotoros kerékpárversenyt vezette be. Leventéink az egész ország területén megalakítják a «gyorsleventék» csoportját, akik külön gyorslevente jelvényt viselnek. A jövőben a kerékpározás és motorkerékpározás is a levente sport és kiképzési számok közé tartozik. Ezenkívül gépkocsivezetői tanfolyamokon tökéletesítik gyorslevente ifjaink a korszerű kiképzést. Kismotor verseny: Folyó hó 22-én, vasárnap a népligeti kiskörben tekervényes pályán tartották a motoros versenyt. Vitéz Béldy Alajos altábornagy, országos ifjúsági vezető, nyitotta meg a 25.000 főnyi nézőközönség előtt lezajlott versenyeket. Sok új ifjú tehetség mutatkozott be a verseny keretében. 10 kört, összesen 20 km-t futottak leventéink. Az előfutamokat külön leventecsoportban és külön polgári versenyzők csoportjában futották le. A levente előfutamokban elsőknek futottak be: 1. Csík (Csepel), 2. Magyar (Mátra), 3. Király (Mátra). A másik levente előfutamban 1. Szabó (Csepel), 2. Fodor (Mátra), 3. Eckhardt (Csepel). A polgári motorosok külön előfutamban futottak, akik közül az ismert régi bajnokversenyző,, dr. Zsotér (Mátra) végig vezetett. Majd a döntő futamban kezdő fiatal leventéink a bajnok polgári motorosokkal együtt futottak. A leventéink közül a döntőben a legjobbak voltak: Szabó, Fodor és Király. Kerékpárverseny: A kismotorosok versenyének keretében ugyancsak a népligetben az első idei országúti kerékpárversenyen indultak gyorsleventéink, összesen 215 kerékpáros versenyző indult. A levente korosztályoknak megfelelően, külön csoportban indultak a versenyzők. A legfiatalabb 14—17 éves' korosztályban 6 km-es távolság volt. Első helyével feltűnt a végigvezető fiatal VIII. kerületi levente: Kreps, 2. Tóth (XIII. kerület), 3. Kenedi (XIII. kerület).^ A 17—19 éves korosztályban 8 km volt a távolság. 1. Kiss (Kispesti levente), 2. Petrovszky (VII. kerület), 3. Hoppe (XIV. kerület). A 19—23 éves korcsoportban ugyancsak 8 km-es távolságon: 1. Donáth (Gamma gyári levente), 2. Kovács (XIII. kerület), 3. Huszár (Gamma gyár). A negyedik csoportban 10 km távolsággal: 1. Biró (BSZKRT), 2. Kiss (Kispest), 3. Kaposi (XIII. kerület). Mezei futóverseny: A mezei futóverseny is az a sportág, amely a honvédelmi szolgálathoz közvetlenül kapcsolódik. Különösen, ha nagy tömegek indulnak. Ez a folyó hó 22-én, vasárnap lezajlott UTE mezei futóversenyén meg is* volt. Közel másfélszáz versenyző futott. • Az ifjúsági verseny távolsága 3 km volt. 1. Szegedi (Testvériség), 2. Mészáros (Testvériség). A felnőttek versenye 6 lan. 1. a régi versenyző Kelen (BETE), 2. Pataky (MRAFC), aki nagyon megszorította Kelent. A felnőttek csapatversenyében 1. UTE, az ifjúsági csapatversenyben 1. Testvériség csapata. A két verseny összesített csapatversenyét ugyancsak a Testvériség nyertje me^, egyúttal a Szabó Dezső vándordíj első védelmét is átvette. , j. A Ganz hajógyári leventék folyó hó 21-én, szombaton rendezték mezei futóversenyüket két csoportban. Az ifjúsági csoportban: 1. Pásztor, 2. Darkó, 3. Tolvaj. A felnőttek között: 1. Szűcs, 2. Kassai, 3. Pupjarszky,»
