Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-02-28 / 9. szám
1942 FEBRUAR 28. MAGYAR KATONAUISAG 7. OLDAL. A középiskolák új tanterve és a katonaeszmény Zrínyi szellemét kell bevinni a történelemoktatásba — Történeti filmek és megfelelő olvasmányok is szükségesek A történetíró tükröt tart a gondolkodó ember elé, hogy a múltból minél teljesebben megláttassa nemzete jövendő feladatait. A jelenkor magyar történetírása józan meglátásokra, ítéletalkotásokra és nemzeti önismeretre igyekszik nevelni. Célja: a lelki erők kinevelése és felfokozása! Következtetése pedig az, hogy csak a: önzetlen tettek lehetnek igazi zálogai a jövő Magyarországának! A történelem tanulása az iskolákban kezdődik. A nevelő más tárgyakkal is kapcsolatot tartva, lehetőleg élmény szerűen és szemléltetve, módszeres alapossággal és lelkes buzgalommal rakja le az ifjúi lélekben a nemzeti múlt megbecsülésének és a történelmi gondolkodásnak alapjait. A különjéle iskolák tantervei ezen az alapon épülnek jel. A nemzet életében éppen úgy van mesekor, hőskor és megállapodott fejlődés kora, mint a gyermekében. Ennek az egyetemes és egyéni lélekfejlődési törvényszerűségnek figyelembevételével kell kiválogatni a tanulóifjúság olvasmányait. Az életkorhoz és előképzettséghez nem illő, vagy kellően át nem értelmezett művek szemelvényszerű felolvasásával a várt eredményt biztosítani nem lehet. Ellenben a jól kiválogatott emlékezeti és olvasmányi anyag a nevelő munkáját könnyíti meg. Nagy fejlődést jelent majd a történelmi filmek bevezetése és rendszeresítése is, a belső szemléltetésben, valamint a külső ábrázolásban hathatós segítséget adva. A jól megírt történelmi tankönyv nem mondhat el mindent, hanem azt kell tartalmaznia, ami az iskolafajta célkitűzése értelmében a tanuló megértési fokán szükséges és fontos. A polgári iskolai új tanterv és utasítás nemsokára megjelenik. Helyénvaló lenne, hogy a megírandó történelmi tankönyv végén, vagy a lapok alján, jegyzete zéróén, népszerűbb ismeretterjesztő munkák címjegyzékét közöljék! Abból útbaigazítást kaphatnának a tovább nem tanuló, de az életben önmagukat továbbképezni akaró ifjak. üdvös és tanulságos lenne, hogy összefoglaló alakban történelmünk keresztmetszetét bemutassák éspedig egyes intézményeknek, szellemi áramlatoknak az időrendszerű tananyag végén való ismertetésével. Ezáltal az oktatómunka ismétlési, összefoglaló, áttekintő részét is megkönnvítenék. Az ilyen tankönyv ösztönzést nyitj ana nemes életideálok követésére, sajátos emberi gyarlóságok elhagyására. Az új honvédelmi törvény szellemében, a jobb magyar jövendő kimunkálása céljából, ma mindenki katona. Tehát a lcventeköteles ifjú is az. Az ifjúság leikébe kell oltanunk Zrínyi jelmondatát: *Egy nemzetnél sem vagyunk a'ábbvalókl* A mai és a jövő magyar élet eszményének a magyar katonának kell lennie! Ezzel a tudattal és kötelességérzettel kell nevelnünk az ifjú nemzedéket. A történelem legyen valóban az önnevelés eszköze, példamutatás, erőforrás a jövőre. ASSZONYHŐSEINK Mi történt Csobáncon? A mostani háború új feladatok elé állította az országok katonai vezetőit. Mindenütt belátták, hogy többféle védő- és elhárítószolgálatot kell szervezni a fronlmögötli részeken is. Ezekre a szolgálatokra a férfiak fegyveres szolgálata folytán a nőket is be kell vonni. A nők meg is érezték a reájuk váró, nagyfonlosságú feladatokat, s önként jelentkeztek különféle munkák ellátására. A nők honvédelmi munkájának kiváló példáját mutatták északi rokonaink, a finnek, akiknek világhíres Lolta-szervezete csodálatraméltóan támogatja a hős harcosok küzdelmeit. A magyar nők is átérzik hivatásukat. A háború után megindult nemzetvédelmi szervezkedésük mellett most már a Lottóik szellemében is szervezkednek a nagy feladatok elvégzésére. A magyar nő már akkor is honvédelmi munkál teljesít, amikor katonának neveli a fiát. De ennyivel nem elégedett meg soha. Az ő hivatása nem merült ki a katona nevelésével, ő oda is mert állni a felnevelt fia, vagy férje mellé, ha a véres magyar sors tígy kívánta. Történelmünk tele van asszonyaink és lányaink hősi példaadásaival. Az egri nők hősi vállalkozását minden magyar ismeri. Hasonló esemény volt a csobánci nők hőstette. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 1707. esztendeje Dunántúl felszabadítását hozta. Ezekben a harcokban Bottyán János tábornok vezetése alatt győzelmet-győzelemre halmoztak a fejedelem csapatai. Győzött a kurucok nagyobb harckészsége, vitézsége, a jobban kiképzett és nagyobbszámói labancokkal szemben. Ezekhez a dicső harcokhoz és győzelmekhez csatlakozott méltóan a csobánci nők hősi küzdelme. Csobánc sziklavárát nagyszámúi császári sereg támadta meg Kreutz tábornok vezetésével 1707 március 25-én. Az erős támadó sereg, fölényének biztos tudatában, azonnal hozzákezdett a vár ostromához. A várat Szász Márton kapitány harminc hajdúja és Dóczy Péter tiszttartó huszonöt felkelője védte. Az erők aránytalansága véres küzdelmet hozott. Ritkult a támadók sora, de fogyott a védők kis csajrata is. Az ostromlók már a falakat is elérték létráikon. Ekkor azonban fellobbant a csobánci nők szívében a harcos hivatás. Odaálllak férjeik, fiaik mellé. A fiatalabbja kardot fogott, az idősebbje forróvízzel, kövekkel próbálta megállítani a végzetet. A támadók pillanatnyi megtorpanását kihasználva, a férfiakkal együttesen, gerendákat, szálfákat zúdítottak a nagy tömegben feltörő támadókra. Később malomköveket, kövekkel megrakott szekereket indítottak a hátráló ellenségre. A vár megmenekült, s a császáriak ötven tisztet és háromszáz közvitézt vesztettek az ostromnál. S ez nagyrészt a csobánci nőknek volt köszönhető! A fiaink viharban nőnek Meg ne rettenjen szátokon a szó. ha fegyverzajba fullad az imátok magyar anyák, még akkor sem, ha kis házaitoknak szalmafedelén egyszer ropogva felcsapnak a lángok! Ne legyen sírás, ne hulljanak könnyek, nézzetek büszkén szemébe a sorsnak, még nem roskadtak le a magyar tölgyek, kiáltsátok harsogva a világnak, hittel és daccal, bátran és keményen: A fiaink viharban nőnek! Már bontják a szárnyuk a magyar sasok, a Kárpátok felett tanultak repülni, zordon, hőfedte sziklás vad tanyán megtanulták, hogy nem kell menekülni, ha végigzúg a szélorkán a csúcsok fenséges ormán és ha sújt a villám, szemben a széllel is repülni kell, birkózva elszánt, hősi. makacs gőggel, csőrrel, karommal, birkózva vadul, villogó szemmel, rettentő erővel a fészekért, amelynek rejtekén szárnyát próbálja új történelem! Ebben higvjetek, hős, magyar anyák s velük zúgjátok: Rettentő erő ébred nyomán a felénk dobott kőnek, — A fiaink viharban nőnek! AMON ÁGNES. Új kojA.yj.ok MÖLDERS ÉLETRAJZA MAGYARUL Rendkívül érdekes munka jeleni meg a magyar könyvpiacon: a nemrégiben tragikus halált halt, világhírű német vadászrepülonek, Molders ezredesnek életrajza. Barátja és haj társa: Fritz von Forell őrnagy írta meg a német véderő legfiatalabb ezredesének ragyogó életpályáját. Mölders, alig húszegynéhány évével, a második világháború legtöbb győzelmet aratott vadászrepülője volt, aki hősi vállalkozókedvevei és páratlan vakmerőségével a legnagyobb német hadi kitüntetést érdemelte ki. Hitler vezér és kancellár egyedül neki adományozta a vaskereszt lovag ke rész tjéhez a tölgyfalombot, a kardokat és a gyémántokat. Méltán mondhatta Göring tábornagy Mölders ezredes temetésén: «Te adtad vissza a német népnek a fiatal Sigfriedalakját, a sugárzó hősét, aki a szépség és erő fiatalos diadalában, korán eltávozik.» Mölders életrajza a német könyvpiac legnagyobb sikere: néhány hét Ialatt több mint háromszázezer példány kelt el belőle. SPORT Síversenyek Minden sport a testet erősíti, a küzdőképességet fokozza, így tehát a honvédelmi szolgálat előnyére van. Az igazi harcot csak erős testű és lelkű férfi képes sikerrel végigküzdeni. Ezért honvédeink sajátossága az edzettség, a sportoló kedv. Vannak azonban olyan sportágak is, amelyek nemcsak közvetve előnyösek a honvédség tagjaira, de közvetlenül is helyet foglalnak a katonai szolgálatban. Ilyen a sífutás is. Hegyivadász alakulataink a Itékcbcli szolgálatban, amikor télen a Kárpátokövezte, ezeréves határt járják, sítalpalion futnak. Csendőrjárőrei.ik Erdélyben és Kárpátalján a havas tetőkön portyám szolgálatukat ugyancsak sítalpakon végzik. A hófedte orosz mezőkön pedig csapataink sokszor csak sítalpakon teljesíthetik feladataikat. Ha a most lezajlott síversenyekről olvasunk, ilyen gondolatokkal nézzük ezt a téli sportot. Ezeken a versenyeken a sokoldalúság és a résztvevők nagy szánra jellemző. A legfiatalabb diáktól, leventétől egészen a hadiakadémiát végző vagy a csapatnál szolgálatot teljesítő tisztekig találunk sportolókat a síversenyeken. Mátraházán az ifjúság országos vezetője, vitéz Béldy Alajos altábornagy jelenlétében folytak a versenyek, amelyeknek száma tömegek részvételével zajlottak le, Mátraházán 150 résztvevő indult. A híres német futó, Karl Buss is résztvett. A különböző versenyszámokban a visszatért Erdély és Felvidék versenyzői is indultak. Magyarország 1942. évi északi összetett síbajnoka: Kővári (BSzKRT) lett. Ugyané versenyek összetett számában ifjúsági bajnok: Kálmán (KISOK). A felnőttek futásában: Berecz (Postás); az ifjúság részére rendezett futószámban Béták (ÚTÉ) lett az első. Ugróversenyben a felnőtteknél: Rész (BBTE); az ifjúságnál Pásztor (MOM) a győztes. A honvédség részére kiírt külön versenyben, a tisztek számában első lett Sáray Bertalan főhadnagy; a legénység küzdelméből Kovács Gusztáv tüzér jutott ki győztesen. Amíg a Mátrában e versenyeket tartották, Budapesten a budai hegyekben hasonlóan a tömegek versenye zajlott le. A középiskolások részére kiírt versenyt tartották. Ezenkívül a hadiakadémiát végző tisztek sífutó versenye volt itt. A vezérkari tiszti szolgálatra, készülő főhadnagyok kötöttek sítalpat, hogy nemes versengésben mérjék össze erejüket, tudásukat. Az egyéni versenyben első: Maróti hadnagy, második: Görgényi főhadnagy. A hadiakadémia I., II. és III. évfolyamai között csapatversenyben a III. évfolyam csapata futotta a legjobb időt. Egy hétvég zajlott le s olyan sportversenyeket láttunk, amelyek nem öncélt szolgáltak, hanem felkészülést a feladatokra, a katonai szolgálatra. Ma mindenkit katonaszellem hat át, minden magyar ember védi ezeréves hazánkat. Erre készül akkor is, na sportversenyen, férfias küzdelemben, mutatja me<r képességeit. KERESZTREJTVÉNY Beküldte: Nagy Ferenc, Nyíregyháza. Vízszintes sorok: 1. Ilyen járőr is van. 11. Gáztámadás módja. 12. Kettős mással mássalhangzó. 14. Vissza: rag. 15. Fáy András. 16. Menekül. 17. Igavonó. 18. O. I. L. 19. Vissza: kötőszó. 20. Osztag. 21. Vissza: hangszer. 22. Összeköttetést végzi. 24. Híres betyár. 25. Vissza: Istenfélő. 26. Man-ok. 27. Nem egészen <: röp». 28. Rag. 29. Elér. 30. Majdnem zokog. 31. Préselt szeszkocka. 32. Tisztít. 33. Patakocska. 36. Kettőshangzó. 37. Harcgázfajta. 41. Gázálarc része. Függőleges sorok: 1. Ézt kutatja a vízsz. 1. 2. Z. G. 3. Elősegítik a rejtőzést. 4. Mutatószó. 5. Soknak tart. 6. Az ágyú teszi. 7. Vallásrövidítés. 8. Folyón az átkelés helye. 9. Kötőszó. 10. India is ez akar lenni. 13. Ennek segítségével derítik fel a terepen a gáz jelenlétét. 15. Gáz védelmi gumiruha fajta. 19a. Biztosítás röv. 21. Harckocsi. 23. Kötőszó. 24. Női köszönés. 26. Tengerész. 28. Vezényszó (kardhoz). 34. Hőmérséklet kifejezője. 35. Vissza: Gázfertőzésre alkalmatlan terep. 37. Mozgósítás. 38. Helyes. 39. Gaál Aladár. 40. Zászlós hibás rö'.
