Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-02-28 / 9. szám
8. OLDAL. MAGYAR KATONAUJSÁG 1942 FEBRUÁR 28. Balogh Gábor őrmester A honvéd csapatok Dnyeper-menti harcaiban tüntette ki magát rendkívüli személyes bátorságával Balogh Gábor őrmester, egyik gépkocsizó zászlóaljunk szakaszparancsnok helyettese. 1941 szeptember 16-án hajnalban a Chorticzasziget mellett átkelt túlerejű ellenség egyes részeinek sikerült a folyambiztosítást végző honvédek biztosító vonala mögé jutniok. Az aránytalanul hosszú arcvonalat védelmező honvéd seregtestek éppen az arcvonal nagy kiterjedése miatt csupán támpontszerű biztosító vonalat tarthattak, de e támpontok maroknyi őrsége is példátlan bátorsággal szállottak szembe az ellenséggel.. A 'Cherticza-i szovjet betörés alkalmával az ottlévő támpontok szakaszai a hagyományos hősiességgel és önfeláldozással küzdöttek s Balogh őrmester — mialatt szakasza az arcban támadó ellenséggel vívott heves harcot — észrevette, hogy egy hat-hét főből álló ellenséges csoport már belopakodott a Balogh szakasszal szomszédos kötelék hátába s éppen annak megrohanására készül. Balogh őrmester, saját szakaszát nem gyengíthette meg azzal, onnét embereket vont volna el, de időt nem akarván veszíteni, vakmerő bátorsággal egymaga vetette rá magát az említett szovjet rajra. Mihelyt kézigránátdobó távolságra ért az ellenséges csoporthoz, jólirányzott kézigránátjaival állította meg annak vállalkozását, majd pedig szuronnyal rohant a szovjet katonákra. Kézigránátjaival, valamint szuronyával a szovjet raj négy tagját megölte, a megmaradt három vörös katona |>cdig megadta magát a bátor honvédőrmesternek. Kimagaslóan bátor tettével a szomszédos támpontunkban küzdő bajtársai életét mentette meg. EMLÉKEZTETŐ a magyar katona dicsőséges napjaira 1708 március 1. Bezerédy Imre kuruc ezredes seregének győzelme. A vasmegyei Súgnál megveri Starhemberg Miksa császári tábornok seregét. 1849 március 2. Bem és a székely huszárok a meggyesi csatában kiváló vitézséggel harcolnak. 1916 március 3. A Monte San Michelén szívós küzdelemmel visszaveri a volt debreceni 3. h. gy. e. az olaszoknak pergőtűzzel előkészített támadását. 1939 március 4. Az új honvédelmi törvény (1939: II. t.-c.) kihirdetése. 1849 március 5. A szolnoki csata. Damjanich János és Vécsey Károly gróf, magyar tábornokok, megrohanják a Szolnokot védő osztrákokat, szétverik őket és megszerzik ezt a fontos átkelőhelyet. Ezzel kezdődik meg a szabadságharc második szakasza: a dicsőséges tavaszi hadjárat. 1480 március 6. Mátyás király Pettaut és Rakersburgot Stájerországban elfoglalja. 1915 március 7. Magyar győzelem Manilowánál, Galíciában. Az újvidéki 6. gyalogezred szörnyű hidegben, hatalmas hóban megrohamozta az oroszokat és állásaikat elfoglalta. L •* Apák és fiák i. Valahol Bukovinában javában állt a harc. A század lendülete megtorpant kissé, mert kedvező helyzetéből az ellenség irtózatos géppuskatűz alá vette a közbeeső bokros terepet. A honvédek égő türelmetlenséggel vártak a kitörésre, de a jól eltorlaszolt épületből egy fia orosz sem jelentkezett. A géppuska pedig csak pásztázta szünet nélkül végig a terepet. Béldi szakasz vezető odasúgta a bajtársának: — Te! Ezek közel vannak hozzánk. Gyere, kizavarjuk őket. Ki tart még velem? — Én! — kúszott oda egy feketeszemű, somogyi legény. —- Hogyan gondolod, Pista ? ... — Kézigránáttal, — magyarázta Béldi. — Elkúszunk addig a bokorig, ott hirtelen egyszerre felugrunk és futunk a drótakadályig. Ne törődjetek azzal, ha lőnek. Vitéz embernek eleme a veszély. Ha szerencsésen eljutunk a szabályos távolságig, elhajítjuk összes kézigránátjainkat. Azután hajrá, be a házba, a robbanások után!... Szótlanul fogtak kezet, majd méterről méterre kúszva haladtak a jelzett bokor felé. Az ellenség géppuskája megszólalt és előttük, mögöttük, mellettük veszélyes közelben csapódtak földbe a halált hordozó golyók. Béldi egy pillanatra megpihent: — Ni, be vígan vannak a muszkák. Éltek még? — Menjünk csak! Kutyabajunk, koma! Szerencsésen eljutottak a bokorig. Béldi intésére felugrottak és rohamlépésben futottak a drótakadályig. Ott lehasaltak a földre és vártak. Az ellenség észrevette őket és a géppuska újból működni kezdett. Béldi összerándult. A bajtársa melléje kúszott. — Eltaláltak? — A balkaromat. De ez semmi. Gyerünk tovább. Sebesült karjával nehezen ment a kúszás. Vére átszivárgóit a vastag katonaköpenyen és mindjobban gyengült. De összeszorította a fogait és jelt adott a dobásra. Hárem kézigránát repült egyszerre az ellenség fészkébe. Óriási robbanás rázkódtatta meg a levegőt. Gerendák repültek szét és a ház tetője alól lángnyelvek csapódtak ki. Elhajították összes kézigránátjaikat, halálos biztonsággal és a robbanások után Béldi elsőnek futott be a felszakított ajtón. Három orosz hevert holtan a romhalmaz között, a többiek megsebesültek és megadták magukat. A század további előnyomulása biztosítva volt, a terep felszabadult és Béldi szakaszvezető úgy állott a zsákmányolt orosz géppuska mellett, mint a vitézség élő mintaképe. II. Bokáig érő sárban, átázva, de meg nem törve, küszködött előre Béldi százada Galíciában. Az eső napok óta esett szüntelenül és az amúgyis gondozatlan utak, erősen feláztak. Leégett falukat hagytak maguk mögött a visszavonuló bolseviki csapatok és az utak mentén mindenütt felfordult harcikocsik, szétlőtt élelmiszeroszlopok és felfúvódott lovak hullái hevertek. Hirtelen heves puskatűz kapta oldalba őket. A közeli falu házai mögül egy ágyú is megszólalt nagy dördüléssel. A falu felől menekülésszerűen feltűnt egy orosz Rata körvonala. Bombáit ledobva rettentő gyorsasággal zúgott el fejük felett és Béldi fedezéke mögül rikkantotta bajtársa fülébe: — Odanézz! Vannak idegei a német komának!... A Rátát üldöző német Messerschmitt-gép felül kerekedett, szinte ráfeküdt a hátára és leszállásra kényszerítette. A faluból a hátramaradt orosz őrsök veszettül lövöldöztek. A század mit sem törődve veszéllyel, halállal — megrohamozta a falut. A bolsevikiek erősen védekeztek és Béldi bajtársa ott maradt a drótakadályok között, görbült gerinccel. Szájából a vér piros patakként folyt le zubbonyára. A bátor szakaszvezető a legnagyobb harc közepette odakúszott, hátára emelte gyengéden, s bár az előbbi harcokban megsebesült karjának sebe még alig gyógyult be, ágyútűzben, golyózáporban, bombák robbanásában kihozta a tűzvonalból és a kötözőhelyre vitte! Azután rohant vissza és amikor kiverték a faluból az ellenséget és elfoglalták hadállásaikat, érdeklődött a hogy léte felől. Az orvos csak ennyit mondott: — Halott volt, amikor idehoztad. De a bátorságod azért példán felülálló, mert mit sem törődve veszéllyel. elmentél ba j társai lért. aki úgy halt meg, mint igazi hős. Ez a bátorság, mely benned és mindannyiatokban ég, viszi csapatainkat a végső győzelemre!... III. Hó és hó mindenütt. Oroszország kegyetlen tele megvacogtatja a honvédek fogait. A borostás, lilára fagyott arcú Béldi szakaszvezető arcán mégis ott ül az akaraterő. Arany vitézségi érem csillog a mellén és figyelő szemei a távoli Ids orosz temető felé tévednek minduntalan. A századparancsnokhoz siet. — Százados úr kérem, önként jelentkezem felderítő járőrbe. Az a temető ottan felettébb gyanús! — Fiam! Téged szabadságra terjesztettelek elő, hősies és vitéz magatartásod miatt. Miért nyugtalanít úgy az a temető ? . . . — Nem tudom, százados úr kérem. De valami odahúz. Édesapám itt nyugszik valahol orosz föld alatt. A világháborúban esett el. És ha temetőt látok itt, mindig az jut eszembe, bár csak megtalálnám a sírját! Százados úr kérem, én oda akarok menni!... — Végy magadhoz hat embert és ne feledd, mi visszavárunk, Béldi szakasz vezető! — Igenis, százados úr, parancsára! Süppedő hóban mennek a temetőig. Nagy lábnyomokat vesznek észre. Béldi ledobja magát a hóbuckák mögé: — Vigyázzatok! Itt ellenség van... Alig mondja ki, szakállas oroszok ugranak fel a sírok mögül. Nincs idő a célzásra. Marokra fogják a puskát és a boldogabbik végével verekednek. A küzdelem rövid és teljes. A meglepett oroszok megadják magukat. Tizenhárom foglyot ejtenek. Béldi fáradtan dől egy sírtáblához. Karja érintésétől a hó lehullik róla és a szakaszvezető a durva terméskőből faragott sírtáblán elhomályosult szemekkel olvassa: IVÁN IÍÉLDI um;. — Apám! — öleli át a táblát és minden szenvedést, hideget, harcot, poklot bírva, erős akarattal, most ont először könnyeket. Rába Margit. A Vitézi Rend Zrínyi Csoportja közreműködésével szerkeszti: vitéz Rózsás József alezredes. A kiadásért és szerkesztésért felelősi vitéz Mezey Dénes. Kiadja a VITÉZI REND ZRÍNYI CSOPORTJA MUNKATÁRSAINAK IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI SZÖVETKEZETE Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest, VIII., Rcviczkyutca 4/b. — Távbeszélő szám: 143—448. Megjelenik hetenként. — Előfizetési ára: negyedévre 1.30 P, félévre 2.50 P, egy évre 5.— P. Jogi személyeknek (vállalatoknak) évi 36 P. A lap a 22.220. sz. postatakarékpénztári csekkszámlára (bianco-csekklapon) történő előzetes befizetés útján rendelhető meg. Csak válaszbélyeggel és megcímzett borítékkal ellátott levelekre válaszolunk. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Az egyes szerzők (cikkírók, rajzolók és fényképészek) nevét általában nem közöljük, de a magunk számára és hivatalos használatra nyilvántartjuk. Közleményeink utánnyomását csalds a forrás pontos megnevezésével engedjük meg. stádium Saitóvóllalnt. Rt., Budapest. V . Honvéd-utca in — Felelős: Gvőry Aladár ieazeaté
