Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-02-21 / 8. szám
1942 FEBRUÁR 21. MAGYAR KATONAUJSÁG 7. OLDAL. Katonai és polgári előkelőségek részvételével alakult meg Kolozsvárott a Vitézi Rend helyi Zrínyi Csoportja s körzeti vezetősége. (A központi csoportvezető előadását tartja.) TÁBORI POSTA 26/3 Érzelmeit, örömét, boldogságát, bánatát, büszkeségét, szegénységét dalolással juttatja kifejezésre a magyar ember. Népdal-gyüjteményünk, s a népünk legtisztább magyar rétegeiben összegyűjtött zenei elemek, Bartók és Kodály világhírű, tehát a külföld által is elismert kincstömegei mutatják azt az értéket és szépséget, ahogyan dalban k'fejezi érzelmét a magyar. Minden, szívünkhöz közelálló, fontos dolgunknál feltolul ajkunkon a dal. Egy tiszta nép juttatja kifejezésre ilymódon a tiszta érzelmeit. Most, amióta a bolsevista veszély fenyegeti Hazánkat, s a határainktól immár meglehetősen távol, de mégis ott kell harcolnunk Hazánk és népünk védelméért, — azóta egymásután születnek azok a szép és magyar érzéseket tükröző új katonadalok, amelyek éppen azért tolulnak ajkunkra, mert olyan ügyünkről van szó, amely számunkra, mindannyiunk részére, s a népünk életéért s országunk célkitűzéséért nagyfontosságú. A lékében termő dalok csupán lírai érzéseket tükröznek, rendszerint a szerelmi érzés megnyilatkozásait, az örömet, a vágyódást, a bánatot, esetleg a csalódást, vagy a szegénységet, amely gyakran akadályozza két szív kívánt egyesülését. Ugyancsak a béke dalai között csendülnek fel a hazafias érzésnek azok a megnyilatkozásai, amelyek a rögnek, a tájnak, a hegynek, a folyónak, a földünknek a szeretetét énekelik a legmélységesebb hűségérzet hangján. A katonadal ritka valami: összecsendül benne mindaz, ami számunkra fontos! Hősies keretben helyet kap az ország szeretete, az ellenséggel szemben felsorakozó hires magyar virtus, de helyet kap benne az otthon várakozó kedves is, aki tudja, hogy harc idején hűséges várással, itthoni, jó munkával, kitartással veszik ki részüket a magyar asszonyok és lányok is a nagy küzdelemből. Magyar nő sohasem írja azt a harctérre, «miért kell ott lenned, és miért nem lehetsz itthon?» Hanem azt írja, hogy «hűséggel várok rád és milyen fő lesz, ha győzelmesen hazajöttök!» «Hűséggel vár rád itthon Pannikád» — mondja az egyik ilyen új dal, amely éppen azért lett oly gyorsan népszerű, mert olyan érzést fejez ki, amely a magyar nő lelkének a legmélyén valóban ott él. Hűség és várakozás! A másik, a férfi, aki a harcra hivatott, azalatt kint teljesíti feladatát, s ő is dalol, de ő is abban a szellemben, amit a mai idők megkívánnak s aminek az a legfőbb tartalma, hogy első a Haza védelmének az ügye, s majd ha elvégeztük tennivalóinkat a harcok mezején, akkor majd újra a béke dalaihoz, érzéseihez, nyugodt életéhez térhetünk vissza. A «Tábori posta 26]3.» című, legújabb katonadal, amelyet a honvédkívánsághangversenyen, páratlan sikerrel mutattak be, szép és igaz módon fejezi ki azt az érzést, amellyel a frontról küldi haza érzelmeit és gondolatait a honvéd. Vigasztalnak ezek a szavak, a gyengéd nem lelkét simogatok, s tudomásul adják, milyen boldogság lesz majd, ha a győzelem után, diadalmasan, felvirágozott sapkákkal vonulhatnak haza kedveseikhez a magyar katonák. Érdekes és a katonai művelődéstörténet szempontjából jelentős felfedezésről adhatunk hírt olvasóinknak: a Hadilevéltárban, az 1848 49-cs iratok egy eddig rendezetlen csomagjából napvilágra került a <Csiki Gyutacs» című tüzérségi szaklap 1. és 2. száma. Ahhoz, hogy e felfedezést értékelhessük, ismernünk kell e ritka Lappéldányok életét is. 1 Csíki gyutacs. Zünder ) Mint hogy e’ lap neve Haii Lap, célsztfiinek láttam azon tirgyokrol értekezni mellek nélkül had semmi esetre nem folyhat’, Ilyenek a’ lőpor, és gyutats Az osztrák gaz kormány időjében ezen tárgyakkal foglalkozni csak titokban lehete, ’s midőn, a' foradalom kiiite, arra számita az osztrákház, hogy ez ostobának és magyar Ökörnek gúnyolt szegény nemzet nem képes a’ had folytatásra leg lényegesebb dolgokat előállítani; a’ kovás fegyvereket csappantyusokkal cserélteti - föl, hogy á titkot sötétebb fátyellal vonhassa bé. A’ lőpor készitésr a’ szabadság eszméje ellenére saját jogának nyilvánitá, ’s hogy egyes polgárok sokat be ne vásárolhassanak, fölötte magas árrá szabta,’s árglhatása-is csak kiváltsággal vala eszközölhető. De ha mindent, mi az emberi szabadság körebe vágott, ’s mi által a’ nemzet fölvirágzása eszközöltethetett, korlátolt is a' hálátlan kormány: egyelnem birr határok közé szorítani, nem tehette, hogy a’ gondolkodást keskeny körbe zárja, ’s a" Tudományt a’ halandók agyából kiragadja. Midőn a’ polgári háború erdélyt vér ;engerré alakiti, a’ tudományos intézetek a’ A „Csíki Gyutacs“ első oldalának fényképmásolata Amikor 1848 március 15-én megszületett a magyar sajtószabadság, azok, akik tollal is szolgálták a hazát, arra törekedtek, hogy mielőbb lapja legyen a magyar honvédnek is. E törekvések eredményeként indult meg Kolozsváron 1848 decemberében a «Honvéd» című napilap, Komáromban 1849 januárjában a «Komáromi Értesítő», továbbá Csíkszeredán 1849 májusában a «Hadi Lap». Ez utóbbi júniusban már mellékletet is adott, mégpedig egy igen jellegzetes sajtóterméket, amelynek jelentőségére az akkori hadi viszo-Érik az idő, komoly küzdelmek várnak reánk, annak a békének az érdekében, amely tartós lesz. Még keményen harcolnunk kell, kiválóan és körültekintéssel; ez szükséges annak az újjászületésnek a betetőzéséhez, amelynek munkája két évtizeddel ezelőtt kezdődött meg. Ezeknek az időknek hűséges és jó kifejezői és tükrözői az új, magyar katonadalok. nyok is éles fényt vetnek. A melléklet címe «Csíki Gyutacs», jellege pedig «tiizéri szaklap» volt. 11a Gábor Áronra, a híres székely ágyúöntőre s annak hősi munkájára gondolunk, elképzelhetjük, milyen jelentős leheléit akkor egy tüzérségi szaklap. S ezt a tnegtalált lappéldányok is élénken bizonyítiák, amennyiben mindkettőben a lőborgyártás akkori lehetőségeiről kapunk érdekes leírást. A világosi fegyverletételt követő üldöztetések idején a Habsburg-önkényuralom mindent megtett, hogy a magyarságot testileg-lelkileg béklyóba verje. Elég volt, hacsak egy példányt megtalállak a katonai latok! ól valakinél, azonnal haditörvényszék elé állították, s hónotokra fogságba vetették. ‘ Ez a magyarázata, hogy a későbbi kor sajtótörténészei a 48-as szabadságharc katonai lapjai közül oly keveset találtak meg épségben — ha ugyan találtak. A «Csíki Gyutacs»-ból napjainkig egyetlen példányt sem ismertünk. Adatait ugyan Sza'ády Antal hirlapstatisztikája megőrizte számunkra, de hogy ő honnan vette adatait, azt meg a későbbi kutatásnak kell megállapítania. A magyar katonai sajtó történelmi tárháza, amelyet 236 esztendővel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc kezdett építeni, ismét gazdagodott egy értékkel, egy pára lan rilkasággi.l. Ezzel közelebb kerültünk a múlt dicső hagyományaihoz, amelvekből sok erőt meríthetünk harcainkhoz. ■ L. J. A „honvédek“ az Országzászlónál A budapesti V. kerületi Honvéd-utcai polgári iskola cserkészei a csapat élén is a legszebb magyar nevet viselik. Hevének az Országzászlónál is évről-évre több alkalommal szerez becsületet a csapat, melynek kis «honvédéi» valóságos testőrei is az Ereklyés Országzászlónak, mert ott teremnek akkor is, ha valami rendkívüli munkál igényel a szolgálat és a kijelölt jeladatok kapcsán ismét híven tölthetik be buzgó szerebüket a nemzeti ereklyét őrző félárbocos, zászló jelkép alatt. A 38-ások a magyar fiúnevelés mintaképei; az Istenj élelemnek és mélységes hazaszeretetnek a lélekben kiviruló egysége ad erőt annak a fegyelemnek, mellyel az igaz mr gy írság gondolatát és a tiszta, becsületes élet müvét szolgálhatjuk. Ezzel biztosítják munkájuk, törekvéseik sikerét a 38-as cserkészek is, akik példás szorgalommal vesznek részt abban a mindnyájunkat átfogó munkában, mely a legnagyobb feladatot tűzi ki célul: a boldogabb magyar jövő kiépítését. (k. p.) Megtalálták a Hadilevéltárban a „Csíki Gyutacs“című szaklap első és második számát Érdekes ritkasággal gyarapodott a katonai sajtó története
