Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1948 (4. évfolyam, 2-7. szám)

1948-04-01 / 7. szám

4 MAGYAR DÖVÓ 1948 áprin. A külföld i magyarság hangja Az uj fasizmust a munkásegység semmisiti meg KANADAI MAGYAR MUNKÁS _____________TORONTO. ONT.. 1947 JUNIUS 19, CSÜTÖRTÖK • James Bruce, az Egyesült Álla­mok most kinevezett argentínai követe Amerika legnagyobb tej­trösztjének, a National Dairy Pro­ducts C or porát ion-nak főrészvé­nyese. Éjinek a vállalatnak, ame­lyet azzal vádolnak, hogy renge­teg vagyonát az amerikai gyerme­kek egészségére oly nélkülözhetet­len tej monopóliumával szerezte, Canadábav., Cubában és Ausztrá­liában vannak vállalatai. Az U. S. A. kormány természetesnek ta­lálja, hogy a dollár-diplomácia képviselői ne a népet, de a dollárt, tehát a trösztöket képviseljék. Milyen egyszerű az USA politi­káját megérteni, ha pl. tudjuk azt, hogy Jugoszláviában, Romániá­ban, Lengyelországban az USA követ egyik vagy a másik tröszt elnöke, illetve főrészvényese. new jerseyi republikánus képvise­lő bejelentette, hogy javaslatot terjeszt a kongresszus elé, mely szerinti megbüntetnek mindenkit, aki megakadályoz valakit abban, hogy dolgozhasson. (A javaslat célja a sztrájktörők segítése.) Magyar hősök Európa szabadságáért Brüsszel városa százezer főnyi kísérő menetben temette el végle­­ges sírjukba a brüsszeli ellenál­lás 24 szabadhősét. Ezek között 2 magyar és pedig Weisz Sándor, aki a magyar partizánszázad le­gendás parancsnoka volt, a másik LöwenWiirth Mihály, akit kivégez­tek. A belga partizánok harcában a magyar század igen jelentős szerepet játszott. Heinrich Mann Németország egyes zónái­ban uj hitlerizmus készül MAGYAB ryÓt>€>­Heinrich Mann már a hitlerizmus előtti években üldözött írók közé tartozott. Mint emigráns, amerikai egyetemen tartott előadásokat világiro­dalmi témákról. így élte át a második világháborút. Most az a hír kelt­szárnyra, hogy Heinrich Mann hazakészül Németországba. Heinrich Mann a következő nyilatkozatot tette a France Soir levelező­jének: „Ahhoz a néphez visszatérni amely szélprédálta szellemi bérgyilkosok között az igazi, az egykor oly elévülhetetlen német szellem javait, ez a gon­dolat szinte elviselhetetlen lelki tusák elé állít. A németség elkerülhette volna, hogy Európa kannibáljaként álljon a művelt világ elé. Eszményeim tökéletes pusztulását és illúzióim helyrehozhatatlan megsemmisülését jelenti az, hogy összeomlásuk után is bűntudat nélkül tudnak élni. Felvetődik a kérdés, van-e célja annak, hogy visszatérjek Németországba? Mert való­színűtlen az a lehetőség, hogy Németországról most más véleményt mond­hassak, mint amilyenért 14 évvel ezelőtt menekülnöm kellett. Magamfajta gondolkodónak az élete annakidején ez volt: a nyaktiló kiköszörült kése alatt feküdni és várni, mikor fogja a kés elválasztani fejét a törzsétől. Ez az író lázadása volt, egy félelmetesen kicsiny, szánalmasan alacsony korban. Fi­gyelmeztetem a nyugati kormányokat, hogy á németek újabb, neofasiszta kísérletezéseivel együttjárhat egy újabb rabszolgaság felidézése, szentség­­telen tömegmészárlás, esztelen iszonyat, világháború! , Az író két kezébe fogta fejét, hangját fölemelte: — Az európai ember személyiségéről és a létről van szó! Már megint olvasom, hogy Münchenben, Kölnben és Hamburgban egyetemi tanárok áll­nak a neofasiszta mozgalmak élére. És megengedik, hogy propagandát csi­náljanak a szellem degeneráltságánk és feldicsérjék a hitlerizmus állal meghonosított emberölést. A turbulens elemek első soraiban látjuk a német professzorokat! Németországban irodalom, szellemi élet, művészet újból a lélekmérgezés összeesküvését szolgálja. Az elferdült lelkiség reneszánszát éli és megérhetjük újból, hogy az emberiség története ismét az eltévelyedés rémuralma lesz. Meg kell valósítani a szocializmust! Németországot körül kell venni a szocialista alapra felépített demokráciákkal, különben Európa menthetetlen! Arra a kérdésre, mi üzennivalója van, az író válasza ez volt: — Ne tántorodiunk el az emberi méltóságtól! Az ember méltósága megköveteli, hogy állandóan, engesztelhetetlenül, sohasem crnvedve gyűlöl­jük az alávalóságot. A lezajlott vigasztalan korban üldözték a szellemet, sok író ebbe lelkileg belehalt. A múlt bizonyítja, hogy fel lehet az írót akasz­tani anélkül, hogy felkötnék. Ha az író elhallgatja a gaztettet, meghosszab­bítja a rémségek uralmát! Amerikai tükör mJövöm Már lincselni se szabad ? Pelmentettek 28 lincselnt s ezzel a napnál, sőt az atombombánál is iéiyesebb hitet tettek a lincselés sza­badságáról. t A szabad amerikainak nem lehet előírni, hogy kit lin­cseljen meg! A szabad vá­lasztás lényege, hogy az em­ber felszabadultan, büszkén kiáltsa: kérek egy feketét! A totális rendszerekbe i persze gnzsbakötözik a szárnyaló szabadsága ágyat! A bolsevizmus már a halál­­büntetést is létében fenye­geti, egyrészt tehát a holló­tok legelemibb szabadság­jogaiba gázol bele, másrészt létében fenyegeti Amerika ' CLA*0*St*cU villamosszék-, pallos- és kö­­lélki vitelé t. Kérdem én és joggal: hát őzért halt meg annyi ame­­likai katona a szabadságért? Kommunista —110 évi börtön '* Carl Aldo Marzanit, aki a háború alatt állami al­kalmazott volt és most rá­bizonyították. hogy a kom­munista pártnak tagja volt. 110.000 doll u pénzbír­ságra és no évi börtönre Ítélték. Ugyancsak ^ (Wa­shingtonban a kongrep&zus volt gondnoka, aki 148.000 dollárral nem tud elszá- • piolni, csak, három évi bör­tönt kapott, melynek nagy részét elengedik. őszinte beszéd Walter Lippman, az ame­rikai ihipísrializmus házi írója írja: „Nem azért válasz to Link ki Görögországot és Tötök­­országot, mert ezek az or­szágok másokait »megelőzve szorulnak segítségre, vagy inert ragyogó példái a de­­mokráciának, — hanem egy­­svereűn azért, mert a Fe­kete-tenger stratégiai* ka­­^ui.í4 /\ A magas árak agyonütik a házi­asszonyokat R 0 M A' N Ifi I A ATHÉNI KORMÁNY TOVÁBB FOLYTATJA EPIRUS ERŐSZAKOS KIÜRÍTÉSÉT A Görög Szabad Rádió jelentése szerint a monarcho-fasiszta ható­ságok folytatják Epirus erőszakos kiürítését. A „menekültek“, akiket az • ■ athéni csapatok elhajtottak lakóhe­lyeikről, rettenetes körülmények közölt haladnak a főváros felé. Volt esel, Rogy a kiüríletteket öt teljes napig várakoztatták az or­szágúton szállás és élelem nélkül. (SGH). AMERIKAI TÁMASZPONTOK ÉPÜLNEK KRÉTA SZIGETÉN (Róma) A Republica című újság jelentése szerint a Szofulisz.kor­­kormány megbízottai és a görögor­szági amerikai misszió között meg­egyezés jött lébe, amelynek értel­mében az amerikaiak támaszponto­kat építenek Kréta szigetén. A he. raklioni repülőtér újjáépítési és bővítési munkálatai máris megkez­dődtek. (SHG). BEBHUHMM Az 1929. évi gazdasági válság ide­jén az USA-nak 12 mi!lió munkanél­külije volt- Az 1950-re várt újabb válság során szakértői becslések sze­rint a munkanélküliek száma elérheti a 15 milliót is Mert 30 éve dolgozik, semmi jogcíme, hogy 5 percet késsen. \

Next

/
Thumbnails
Contents