Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1948 (4. évfolyam, 2-7. szám)
1948-01-15 / 2. szám
2 MAGYAR JÖVÓ 1948 január tS Leiességünk erőnk szerint, valami anyagi áldozatot vállalni! Az elmnlt három évben a magyar nép sokszor bizonyította be,, hogy megvan benne is a közösségvállalás, a szolidaritás érzése és szívesen állt a demokrácia új szervezetei mellé, mert érezte, tudta, hogy ezeknek az új szervezeteknek semmi közük a régi, a néptől távol átló érdekeket szolgáló segélyszervezetekhez. Igaz, hogy a görög kérdésben a határainkon túl élő népekkel való közösségvállalásrúi van szó, de a magyar nép tisztában van azzal, högy a békét és-így a magyar függetlenséget szolgálja akkor, amikor lehetőségei szerint segíti a görög népet. Ilogy mit jelent a népek egymás iránti.szolidaritása,.azt a magyar nép érezte és még nem felejtette el, amikor a demokratikus román szervezetek, valamint a Szovjet Vöröskereszt és más külföldi szervezetek sietlek a mi segítségünkre. Ezeknek a népeknél: a segítségét úgy viszonozhatjuk legméltóbban, ha ott segítünk, ahol arra a legnagyobb szükség van és ez ma Görögország. Markosz tábornok csaputai jelentős területeket szabadítottak fel és megalakították a szabad Görögország kormányát. A SEGÍTSÉGET A GÖRÖG NÉPNEK ORSZÁGOS BIZOTTSÁGA, amely magábanfoktatja az összes demokratikus pártokat, szakszervezeteket és más társadalmi szervezeteket, köztük a NEMZETI SEGÉLYT is, biztosította szimpátiájáról a szabad Görögország kormányát és erkölcsi, valamint társadalmi úton gyűjtött anyagi segítséget ígért. 1 A Nemzeti Segély, 1848 szabadságeszméit szolgálva, 19k8-ban hazai szociális munkáját kiterjesztve, feladatait az eddiginél még nagyobb mértékben .fogja teljesíteni és az egész emberiség békéjének érdekében táomgatni fogja a SEGÍTSÉGET A GÖRÖG KÉPSEK ORSZÁGOS BIZOTTSÁGÁT munkájában.______________ Magyar dolgozók. •' ;; a görög dolgozók szabadságharcáról Boross László, riportja A görög*.nép megsegítésére bizottság alakult, amély feladatának tekinti, hogy közvéleményt teremtsen, ebben a mi számunkra is igen fontos kérdésben. A* görög nép 7 esztendő óta állandóan háborúi folytat a fasizmus különböző formái ellen. A világháború alatt a hitleri fasizmus támadásait kötötte le oly mértékben, hogy a hegyekbe visszavonuló görög partizánok egyedül 14 német hadosztályt foglalkoztattak. Ennek elmúltával barátként üdvözölték a partraszálló angol és amerkiai katonaságot. Hamarosan kiderült azonban, hogy az angolszász’imperializmus érdekeinek megfelelően, ezeket a megszálló csapatokat a görög nép szabadsága ellen használják fel és így a görög népnek folytatnia kellett a partizán harcot a jelentkező újfajta fasizmus ellen. vA Magyarországon megalakult segélybizottság munkája iránt, igen nagy érdeklődés mutatkozik, a görög kérdés ina már szinte magyar problémává vált és az érdeklődés homlokterébe került. Lapunk munkatársa beszélgetést folytatott a magyar társadalom' különböző rétegeihez tartozó emberekkel és ezek közül az érdekesebb nyilatkozaoka alább közöljük. MIT MOND A VASMUNKÁS? K. J. 4ö éves vásöniőve! beszélgetek. A kövékezőket mondja: „Hogy mit jeleni az elnyomatás, azt a magyar munkás igen jól tudja. Sietünk nagyobbik felél a Horthy fasizmus elnyomása alatt töltöttük, megjártuk a börtönöket, a munkanélküliség kálváriáját és a reménytelen élei minden nyomorúságát. Felszabadult országban a törvények a munkást védik. A föld a dolgozóké és a munkásság valóban otthonra talált. Nem vagyok a világpolitika szakértője, de annyi bizonyos; hogy egy támadó szándékú imperialista csoport akarja Görögországot visiszaaüllyesziteni gyarmati sorba. Az a sors, ami az elnyomott Görögországot érhetné, bizonyára csak kezdete lenne egy olyan folyamatnak, amelyik mihozzánk is eljutna. Saját szabadságunkat, saját országunkat, függetlenségünket védik. életünk árán a görög harcosok és ha anyagilag támogatjuk őket. akkor csak a legkevesebbet adjuk. Igaz ugyan, hogy mi is szűkösen élünk és kevés jövedelmünkből nem adhatunk semmit, de vállaltuk a vasárnapi munkát és ennek egész jövedelmét a görög nép megsegítésére ajánljuk fel. ügy érzem, hogy ez az első lépés, amit ebben az ügyben tettünk és még sok áldozatot fogunk vállalni azért, hogy -támogassuk azokat, akik a mi szabadságunkért is küzdenek“, fejezi be nyilatkozatát K. J, vasmunkás a csepeli WM üzemi bizotlságának tagja. R.G. RENDŐR ALHADNAGY' 48 éves vagyok és kél viláqháborút küzdöttem véqiq. 18-ik évembe léptém, amikor az. első viláqháborúba a frontra cipeltek és kivettem a részem a most lezajlott háborúból is. Több mint 6 éviq voltam katona és az első háború sérüléseit hosszú eszténdökiq szenvedtem. Vájjon helyes-e az, hoqy eqy aránylaq fiatal ember életében kétszer is lánqralobbantsák a viláqot azok. akiknek érdekei ezt íqy kívánják. A nép. a dolgozó, minden országban békében akar élni. Ösztönösen tudja, hoqy a háború csak nyomorúságot haqy maqa után. nem old meg semmiféle problémát, de mindent lerombol. A két háborúnak kb. 30 millió ember esett áldozatául és a megtépázott, elfáradt en beriséq ioqqal qondolhatja. hoqy ezek után a béke korszaka következik. De. az imperialista tőke ismét ^gyújtogatja a vilúq sarkait. A sokat szenvedett qörog nép fiiaqetlenséqére törnek és minden hódolatunk azoké a hősi telkeké. Tedesco: A görög szabadságharcos akik felveszik ez ellen a harcot. Természetesen mi is segíteni kívánunk. A leqkevesebb áldozat, hoqy anyaqilaq támogatjuk a létéért küzdő qöröq népet és természetesen mi, maayut rendőrök is szíveseit résztvészünk ebben az akcióban. B. J. KÖZTISZTASÁGI ALKALMAZOTT: — Igen, hallottam arról, hogy a görög népei meg kell segíteni. Hozzájárultunk ahhoz, hogy fizetésünk 1 százalékával támogassuk őket küzdelmükben. Miért kell ezt tennünk? Okos ember segít a szomszédjának oltani, ha ég a háza, nem hagyja, hogy a tűz átterjedjen a magáéra. Mindenkinek jói esik, ha bajban van és segno barátokat talál. SCH. I. MÉRNÖK. Görögország földrajzilag szomszédságunkban van. 600 km-re fekszik a magyar határtól, és < z háborús viszonylatban igazán csekélység. Ha segítséget nyújtunk a demokratikus görög Hadseregnek, akkor érezni kell, hogy ott- Görögországban a magyar Szabadságot és függetlenséget, a magyar iejíődé i és a békés életet védjük. A görög nép megsegítése az egész világon minden demokratikus népben nagy együttérzést keltett és nekünk magyaroknak, akik az utolsó esztendőben nagy léptekkel haladtunk előre a demokratikus fejlődés útján, csatlakoznunk kell ehhez a segítéshez. A legkevesebb, amit tehetünk, az, hogy anyagi támogatást nyuj tunk a görögöknek. Ebből a szempontból ez nemcsak görög ügy. Erkölcsi kötelesgünk, hogy minden rendelkezésünk:- eálló eszközzel, gyógyszerrel, élelmiszerrel, ruhaneművel és pénzadománnyal siessünk segítségükre, hogy elolthassuk azt a tűzfészket, melyet az angol imperialisták gyújtottak fel és most az amerikai nagytőkések igyekeznek lángraszítani. A magyar szabadságharc 10Ó esztendős évfordulóján emlékezni kell arra, hogy a mi szabadságharcunk is azon bukott el, hogy néni volt elég támogatásunk, nem volt elég barátunk ahhoz, hogy megvívhassuk ezt a harcot. De az elnyomók hamar szövetségesre találtak. A görög népnek éreznie kell, hogy az egész haladó világ mellette áll és támogatja súlyos harcaiban.
