Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1948 (4. évfolyam, 2-7. szám)
1948-01-15 / 2. szám
1948 január 15 MAGYAR 3ÖYÖ A Nemzeti Segély Országos Központjának Munkácsy-utcai háza feló ünnepi hangulatban sietnek az emberek. Már a földalatti kijáratánál megüti a járókelők fülét az idegen szó, franciával kevert magyar beszéd, kétnyelvű üdvözlő szavak.. De a viszontlátás öröme igazán a Nemzeti Segély Központjának előcsarnokában robban ki: a Franciaországból rövid látogatásra hazatért magyarokat fogadja a Nemzeti Segély és erre a dlrá'ci összejövetelre meghívta a Franciaországból már régebben kaza é.t magyarokat is. Mindenütt mosolygós, vidám arcok, ölerkező emberek, a lépcsőkön, a folyosókon egymás kezét szorongatják, — örülnek egymásnak. Három kategóriára oszlik a vendégsereg: legnagyobb számban vannak természetesen a látogatók, akiknek tiszteletére történik a fogadás, ctt igen szánjosan vannak a régebben hazatériek. Végül egy kisebb csoport akik most jöttek, de nem térnek visz sza. Ez utóbbiak talán a legizga'.ottabbak, örülnek régi harcostársaik viszontíá ásának, — ugyanakkor búcsúznak azoktól, akik visszamenni k. Alig iehet az embereket becsal o,gát ni a nagyterembe, a virágokkal díszített fehér asztalok mellé. Egymás hogyléte iránt érdeklődnek, közös ismerősökről kérdezősködnek, Párisban hagyott barátokról, itt murád: rokonokról. A régebben haza ér tek valamennyien dolgoznak, a kintiek feladata sem könpyű. Védik a magyar köztársaság jó hírnévé , harcolnak a külföldi reakció rágalmai ellen. Régi, volt és jelenlegi ina ciaországi magyarok, — valame tynyien fontos rugói annak a nagy gépezetnek, amelyet úgy hívunk: országépítés. . . Elhalkul a szó, meghatott figyelemmel fordul az elnöki asztal felé minden tekintet, ■ amikor Bölöui György, a Nemzeti Segély elnöke emelkedik szólásra. Bölöni Györgyöt, aki a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesületének örökös díszelnöke, jól ismerik a franciaországiak. Meleg szeretet veszi körül a franciaországi szellemi ellenállás Görög Erzsi; Franciaországi magyarok a Nemzeti Segélynél vezetőjét, és feleségét, Itókát, aki szintén eljött, gyengélkedése ellenére, hogy. kezet szoríthasson a franciaországi magyar asszonyokkal, akiknek sokáig vezetője, díszeluüke volt. Bölöni György beszél a een enáriumi évről, amelynek megnyáásán, a kiskőrösi ünnepségen résztve"fc a franciaországi magyarok küldöttsége is. A Nemzeti Segély elnöke után Rostás István, a franciaországi- Magyar Függetlenségi Mozgalom ro't főtitkára szólt a vendégekhez." Be* széde alatt, — mint ő maga is megjegyzi, — az embernek az az érzése, hogy a párisi Magyar Ház nagytermében van. A megszökök arcok a Rostás is:ván kitűnő szónoki lendülettel előadott szavai ugyanazt a lelkes hatást váltják ki, mint azokon a régi Magyar Ház-beli gyűléseden, ahol Rostás István buzdította Paris magyarságát, segítséget kérve a romokban álló Magyarország számát a, gyüjtéseekt indítva, hirdetve az éledő magyar demokráciát. Rostás István megemlékezik azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket a magyar népi köztársaság az utóbbi hónapokban elért. A Tito marsai Jugoszláviájával, 8 román és bolgár népekkel kötött kulturális és barátsági egyezményeink kiemel • k Magyarországot abból az elszigetel l ségből,- amelybe- mint volt csatlósát-' lám, régi vezetőinek bűnös politikája folytán került. „Jó úton halad a magyar demokrácia —■ mondja Rostás, -— érdemes harcolni érte, érdemes hazatérni, minden magyarnak» aki dolgozni akar az ország feléptésééht. Kérem honfitársaimat, akik most visszatérnek Franciaországba, mondják el odakünn, amit itthon láttak, az épülő, népi demokratikus Mi. gyarországon. Kívánok Szerencsen visszatérés: Párisba, — és Parisból vissza, Magyarországra.” *A következő , felszólalót, Kárász Győzőt, a Nemzeti Segély főtitkárát ugyancsak jól ismerik a franciaországi magyarok.»Jól ismerik franciaországi működését és azt a nagyszerű •munkát, amelyet haaztérése óta & Nemzeti Segély élén, szociálpolitikai téljen kifejtett. Kárász főtitkár nagy érdeklődései kísért üdvözlő beszédében felhívja a hallgatóság figyelmét arra, hogy a régi magyar emigráló minden egyes tagja, akár gazdasági, akár politikai, akár más okból hagyta el az országot annakidején, szoros kapcsolatban van a Nemzeti Segíly szervezetével. „A külföldön élő demokratikus gondolkozású magyarok — mondja Kárász főtitkár, — akir Franciaországból, akár Amerikából, vagy Kanadából jöttek haza, tudják, hogy mit jelent külföldön az.e-mbjri szolidaritás.” Miután néhány szóval jeleméi a N. S. munkáját, Kárász Győző sorra veszi a franciaországi magyaroknak azokat a megmozdulásokat, amelyekkel bebizonyító1- :*k, hogy visz kérnek a hazai társadalom áldozatvállalásából. A franciaországi magyarok, miután az ellenállási mozgalomban részivé Tek, a felszabadulás után különböző akciók rendezésével siettek segítségünkr' : gyűjtöttek a hadifoglyok és deportáltak számára, gyógyszereket küldöttek Magyarországba, 300 magyar gyerket vittek ki nyaralni Franc i-v országba és lehetővé tették, hogy e:ry svájci segélyszervezet három otthont állítson fel Magyarországon. Ezé* a gyermekotthonok a Nemzeti Segély , 184 otthonához tartoznak. A helyes szociálpolitika igen fontos szerep >t játszik a népi demokráciák életében. A társadalom öszefogására és segítésére továbbra is szükség van. Megköszöni Kárász főtitkár a Nemzeti 3egély vezetősége nevében a franc aarszági magyarság akcióit és annak i reménynek ad kifejezést, hogy együttesen sikerül majd orvosolni íz ország szociális bájait, amelyeket i fasizmus és a háború okoztak. Sós alezredes a Par izán Szövetaog Versek a g&rftg szabadságról Gereblyés László: Görög dal- Mi fajta föld ez?... feketéllő, de megcsúfolt, de egyre vérző, — segítsetek, amíg nem késő! — - görög föld. , Hát ez a hegy? .., ciháit, bozontos, szikláin szél. fegyver rikoltói, . ösvényein halál kolompoz, — görög hegy. Hát ez a dal? ... onnét a mélyről egy szökkenés! az égre ér föl! vörös sugár a nép szivéből! —i görög dal. Hát ez a nép? ...álét csodája! az istenek dühét hogy állja! S úgyse hajol meg... mind hiábal görög nép. Hát e szobor? ... vassal faragják! nézd. nézd magasló hős alakját, nézd mosolyát: kinyílt szabadság! — görög szobor. .■■■I. idw ír ii?(wiwMfci~rl'i— iiiottiwi Vasvári István t Görög szabadság! Lobogó fény Konica falai alatt. Krétán s Thessáliában; népből felszakadt hadak nyomában tavaszi áram! Görög szabadság — úgy dobogsz, mint szív, vagy harcosok lépte mint egyre táguló, szabad földjeid feszülése... Mint szélmart halászok s pásztorok, kik érces fagyokban óvják, mint egymásbaforró hegysorok, völgyeid, Görögország. Mint felhőkbe fojtott vak, sötét ' folyamok süni sodra, úgy feszít s villant szerteszét halált a zsarnokokra! mnuTMiinirm— mii n mi ■!! iibii i mi rirfirn és I'áy Boris a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nevében üdvözlök ezután a jelenlevőket. Fáy Bori--, az MNDSz helyettes főtitkára beszéi a magyar asszonyoknak nagyszer® munkájáról és megköszöni a franci*országi magyar asszonyoknak a nyújtott segítséget. Igen nagy érdeklődéssel hallgatták meg a franciaországi magyarok Balogh József és Weinstock Lajos honfitársaikat, akik a kanadai, illetve ssk amerikai magyarok üdvözletét tolmácsolták a vendégeknek. Nem volt meglepő, — de jól esett hallani, hogy a kanadai magyarok igen nagy többsége hazakészül, — annak ellenére, hogy pillanatnyilag életszínvonala lagasabb és kereseti lehetőségei jobbak, mint itthon. De Kanada demokratikus magyarsága messzebb néz, látja, tudja azokat a lehetőségeket, amelyeket a magyar népi demokrácia nyújt majd dolgozóinak és örömmel vállalja a jelenlegi nehézségeket is. Vágási József, a • Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesület» nek ügyvezető alelnöke és Hackel, az ellenállók titkára köszönték meg a franciaországi magyarok nevében azt a nagyszerű fogadtatást, amelyben az N. S., az MNDSz és a Partizán Szövetség részesítették a külföldre szakadt magyarokat. Az elhangzott beszédek u án mivészi műsor következett. A Nemzeti Segély által felszolgá t kitűnő uzsonnát már kisebb csoportokba verődve, vidám hangulatban fogyasztották el a vendégek. Mennyi beszélni való akadt! Mennyi közölt emlék, milyen szoros kapocs fűzi egymáshoz azokat, akik közül sok.in Franciaországban lettek valóban öntudatos fiai a densokratikus Magyarországnak ! Sokáig maradtak együtt a Vendégek. Nehezen hagyták ott a vendéglátó, barátságos épületet. Kicsit -tájt megválni egymástól. Félfüllel lesnem el a következő párbeszédet egy régében hazatért és egy látogatóba jött franciaországi magyar között: — Mikor jösz haza 'végleg? — Talán iravaszra, legkésőbb nyárra. — Hát te nem vágyódsz vissza Párisba? — Nem mondom, kimennék szívein két hétre látogatóba, de ott.nem maradnék. Hazajöttem, itthon vagyok, idetartozom. Végre, húszéves külföldi barangolás után gyökeret vertem. Kaptam sok szépet • és jót Francaországtól,,— igyekszem felhasználná saját országom javára.. Úgy érzam, hasznos, amit csinálok, a munkámnak értéke van. Érzem,' tudom, a véremben -bizsereg, agyam felfogja, szemem tisztán látja: megyünk előre, haladunk, egyre jobb lesz itt nekünk, ■— gyere haza pajtás! — Jövök. Viszontlátásra t araszéval ! N. S. Hírek. A Nemzeti Segély Szegedi Szervezete 1947 december hó 24-én délután 3 órakor rendezte meg karácsonyfa ünnepélyét a gondozottjai számára — a nyilvánosság meghívásával a Dózsa-utcai székhazának a nagytermében. Mecsér Béla ügyvezető titkár keresetlen szavakkal üdvözölte a vendégeket és a szülőket. Rámutatott arra, hogy a Nemzeti Segély a nehéz időkben cs bármikor ott segít, ahol arra a legnagyobb szükség van. — Hangsúlyozta minden tehetősebb ember altruista kötelességét, majd a vendégeinknek mondott köszönetét az eddig nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásért.
