Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-10-01 / 11. szám

1947 október 1 III. évfolyam 11, szóm A harminc pont A munkáspártok nyilvános­ságra hozták azt a programmot, melyet az új kormánynak java­solnak az országépítő munkára. Alapjában ismerjük már a pon­tokat, melyek most rendszerben foglalva a nemzet haladásának alapját képezik. Ez a harminc pont nem most született, benne van ez már a dolgozók kívánsá­gában, benne van mindaz a vágy, melyet a nép felemelésére, az új rend megalapozására, a jólétre és a boldogulásra magukban hor­doznak azok a választók, akik a baloldalra adták szavazatukat. Üj tizenkét pont ez a harminc pont, mely joggal sorakozik azokhoz az elvekhez, melyek meg­valósítását kerek kilencvenkilenc évvel ezelőtt a márciusi ifjúság kívánta. Akkor is sokan voltak az akadékoskodók. az ellenzők, a kerékkötők, a túlokosak és az óva­tos reformerek, akik a tizenkét pontot sokalták. A demokrata vívmányok megvalósítása ellen akkor is összefogott a reakció. Berzenkedtek Kossuth politikai okosságától énp úgy, mint Petőfi láncoló forradalmiságától. Ma is sokan vannak, akik túl­ságos gyorsnak tartják a haladást és mindenféle önigazolással, tak­tikával és hazafias buzdulással igyekeznek gáncsot vetni az or­szág előhaladásának. a fasiszta múltból való kiemelésének és a népi demokrácia egyengetésének. Nem céltalan rámutatni erre az alap hasonlóságra ma, amikor teli a levegő negyvennyolcas száz éves évfordulójának ünnepi ké­szülődéseivel, a nagy múlt törté­nelmi hagyományainak emlege­tésével. Az első felelős magyar minisztérium megalakulása előtt és a független nemzeti kormány megalakulása után akkor egyfor­mán mesterkedtek az új rend el­len a hatalmukból kiesők és ki­esettek, a pecsovicsok. a rövidlá­tók és a gyávák, az idegen érde­kek álcázott ágensei és egyenes szolgái így van ez most is. Az országban hasonló szellemű mér­kőzés folyik. Egyik oldalon véd­jük az átalakulás eredményeit és lépéseket teszünk azok fokozatos kifejlesztésére, gyorsabb és erő­teljesebb menetben kívánjuk az ország rendjének progresszív megvalósítását. A másik oldalon a baloldallal szemben ágál egy mindinkább összefogó jobboldali koalíció, mely feni a kést az új munkásprogram ellen, takargatja az ellenforradalmi múlt emlékeit. Ne feledjük, hogy negyven­­nyolc bukásának egyik oka az volt, hogy a feudális, nemesi Ma­gyarország helyett nem tudta megteremteni a népi Magyaror­szágot. Az ország és a törvényho­zás lépésről lépésre elkanyarodott március szellemétől. Amint mon­dani szokás, bevették a népet az alkotmány sáncaiba, de a nép nem lett sem akkor, sem száz év alatt a hatalom birtokosa és gya­korlója. A bukás másik oka az volt, hogy a szabadságért harcoló Magyarország ezt a szabadságot nem volt képes más népekre is tovább vinni és magát hozzácsa­tolni a szomszéd népek szabadság­­mozgalmához. A magyar demokrácia felemel­kedésének és megdönthetetlensé­­gének is ez a két alapja van. Egyrészt, mint ahogy a harminc pont kívánja, valóban a néppel kell alkotni a népért, a nép érde­keiért, a dolgozókért, másrészt meg kell találni az együttműkö­dést szomszédainkkal, együtt me­netelni velük a közös célért, az új rend megteremtéséért és meg­valósítani a Duna mentén a test-A porfelhők lassan elülnek. A romház pincéjéből tágranyílt szemű, rongyos ruhájú kisfiú mászik elő. És nyomában egész kis csapat gyermek tornássza fel magát a romok közé. Mögöttük, a pince mélyéről patká­nyok hada lomhán kúszik a nap?ir tésbe. A gyerekek mégegyszer visz­­szanéznek a házra, amely menedé­ket adott nekik, azután megindul­nak az országúton új utak fe’é. Az otthontalan csavargó gyerekek éne­ke mindig messzebbről hallatszik... Felvételiszünet! A gyerekek visz­­szafordulnak, ebédidő van. Rohanva veszik körül a tálakat, amelyekbe már mérik a jó meleg ételt. Nézem őket és várom, hogy a top­rongyos csavargó gyerekek mikor változnak át elkényeztetett úri gye­rekeké? Mikor jelennek meg a jó szülők, akiknek sikerül kellő protek­cióval csodagyermekeiket a filmhez bejutta+nL De lassan rájövök, hogy tévedek. Ezek a rongyos, foltozott ruhák nem a filmgyár kosztümjei, hanem a sze­replők egyetlen hétköznapi és ün­neplő ruhája is. Ezek a fáradt kora­vén, mindenre elszánt gyerekarcok nem a maszkmester kezétől ilyenek, az élet véste rájuk ezeket a voná­sokat. Huszonheten vannak, ök a szerep­lői a MAFIRT-Radványi produkció­nak, a most készülő ,.Valahol Euró­pában“ című filmnek. Nagyrészük az állami lakóházak vagy az illatos úti nyomortelepek lakóiból került ki. De még a legelőkelőbbek sem ismer­vén és népi együttműködést, me­lyet száz év előtt elmulasztottunk. Körülöttünk mindenütt a népi demokrácia épül, más és más adottságok és szükségletek sze­rint, de ez az új világ épül Tito Jugoszláviájában, Groza Romá­niájában, Dimitrov Bulgáriájában és Csehszlovákiában is. Folyvást emlegetik a Duna menti népek közösségét. Ha pedig nem hala­dunk alkotásokkal és tettekkel a népi demokrácia vonalán, akkor elválasztjuk magunkat ettől a kö­zösségtől. Árpád nem a Misissippi mellé vezette a honfoglaló Ma­gyarokat, hanem itt ütött tábort a Duna mentén és itt teremtettek a magyarok maguknak hazát és országot. A Duna menti államok nem hajlandók behódolni a fa­sizmus új világáramlatának és eb­ből a németvédő magatartásból mi sem vonhatjuk ki magunkat. És csak egy egyenes, népi érdeket követő politikai vonal, ragaszko­tek soha szebb életet, mint a VII. kerületi Csikágó, a „piacok“ életét. Szinte el sem tudom képzelni, ho­gyan lehet ezt a semmiféle fegyel­met és törvényt nem ismerő gyer­mekhadat rendes munkára szorítani. A gyártás-vezetőtől érdeklődöm. — A lehető legegyszerűbb módon. Amikor összeválogattuk a csoportot. kivettük közülük a legerősebbet, a 13 éves Zsembela Józsefet. Észrevet­tük, hogy az összes gyerek a legna­gyobb t'rztelettel beszel róla. Kalan­dos természetű, mindenre elszánt suhanc, akit az Angyalföld szakkö­rei csak „Partizán“ néven ismernek. Te leszel a csapat vezetője, szervezz magad mellé vezetőket, ti fogjátok fenntartani a rendet. SikerüH! A fiú, aki eddig a rendnek ellensége volt, most a rendnek a legtökéletesebb őre lett és biztosan tudjuk, hogv amíg együtt lesz a csoporttal, ez így is marad. Hogy utána mi lesz vele, ez már a társadalom dolga. Sok érdekes dolgot mesélnek a gyerekekről a film vezetői. Tíz év körüli eleven fiúcskát mutatnak, Kiss György Aladár, szintén az ál­lami lakótelepről került ide. Nyolc testvére van. A bakonyi felvételek alatt felsértette a sarkát. A seb el­mérgesedett és Pestre kellett hozni. Egy nagy tábla csokoládét kapott, hogy az úton jól érezze magát és megfeledkezzen fájdalmairól. A mód­szer be is vált, mert az egész utazás alatt a kisfiúnak a hangját sem le­hetett hallani. Később tudtuk meg, hogy mennyire tévedtünk. Paksi bá­csi, a soffőr mesélte el, amikor visz­dás az eredményekhez és tovább­fejlesztése a szükségeseknek ké­pes ezzel az új fasiszta hullám­mal szemben megvédeni az orszá­got. A jobb oldal felelőtlenül, mes­terségesen és programosan új há­borús lelki állapotot teremt, gyön­gíti a közszellemet és alá aknáz­za a bizakodó öntudatot. Pedig még itt vannak a romok, a hadi­fogságból csak most jönnek haza­felé az új Mohács foglyai és felet­tünk itt susog a voronyezsi per­rel 150 ezer magyar honvéd ka­tasztrófájának halál szelleme. A harminc pontnak a bizalmat, a munka és a cselekvés öntudatát, a hatalom érzéseit kell fejleszteni az áskálódok és a kishitűek elle­nében a dolgozókban. Az ország már az övék és a harminc pont minden egyes megvalósításával mindinkább maradéktalanul az övék lesz. BÖLÖNI GYÖRGY. szafelé mentünk, a gyerek mielőtt bevitte a kórházba, átadta neki az egé^z csokoládét, hogy vigye el a testvéreinek, hadd tudják meg ők is, hogy mi a csokoládé. Nem érdek) e’en a kis Szabó Gyuri esete sem. Szabó Gyuri a szerencsé­sebbek közé tartozik, már ahogy e*v apátiam, anyátlan elhagyott gyereket szerencsésnek lehet nevezni. A bakonyi forgatás alatt szokás volt, hogy amikor az erdei utakon a gépkocsi nem tudott járni, a szerep­lők segítettek az éle’em felvivésé" ben. Ezért különi pénzjutalmat kap­tak. A 12 éves kis Szabó Gyuri soha nem akart résztvenni a munkában. Megkérdezték tőle, hogy a film be­fejezése után, nem volna-e szüksége egy k;s zsebpénzre. — Nekem nem kell — mondta a kisfiú — van az otthonban mindem, amire ne' kém szükségem van- Bözsi néni gon­doskodik ró’unk. (Utólag megtudjuk, hogy a Szabadság Gyermekotthonról van szó és Bözsi néni, akiről a kis-A TARTALOMBÓL: BÖLÖNI GYÖRGY: A harminc pont HELTAIJENŐ: Szabadság BARABÁS TIBOR: Szófia ünnepel VÉR ANDOR: Tavaszi Magyarország VISNYEVSZKIJ: A talált fiú BOROSS LÁSZLÓ: Lánchíd KOVÁTS F.: Óránként negyvennyolc halott VASVÁRI ISTVÁN: Az utolsó emberig A Nemzeti Segély munkanaptára A G. R. O. és a dolgozók Valahol Európában

Next

/
Thumbnails
Contents