Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-05-01 / 4. szám
A Nemzeti Segély két éve Kárász Győző főtitkár beszámolója a Nemzeti Segély I. országos kongresszusán Kárász Győző főtitkár ismertette a Nemzeti Segély több mint két éves rohammunkáját. Elmondotta, hogy a különböző nehézségek miatt mindeddig még csak egy széleskörű érte. kezletet sem lehetett összehívni s így az első kongresszus fordulópontot jelent a Nemzeti Segély életében, mert ez ad alkalmat leszűrni, összefogni az eddig élvezett munkát és a múlt tapasztalataiból merítve, új feladatokat tűzni magunk elé. Az ország legkiválóbb szaktekintélyeinek előadása világos képet adott hazánk szociális problémáiról és azon feladatokról, melyek szervezetünkre, mint a hivatalos szociálpolitika kiegészítőjére hárul. Hogy megvizsgálhassuk: a Nemzeti Segély mit végzett el eddig, ebből a szervezet megalakulásáig kell visszavezetni a beszámolót Árulók az ország élén A magyar történelemben a hazaárulás, a népellenes bűncselekmény a múltban sem volt ismeretlen fogalom. De soha olyan szemérmetlenül nem hazudtak, nem ferdítettek el igazságot, mint ahogy a legutolsó háborút megelőzően és a háború alatt a magyar fasiszta országvezetők tették. Hazánkat szembeállították a világ szabadságszeretö népeivel, belesodorták egy reménytelen, véres háborúba, mely Hitler győzelme esetén a magyar nép évszázados leigázását, rabszolgaságát jelentette volna. Horthyéknak és Szálasiéknak árulása az ország lerombolásához vezetett. De nemcsak házaink és egyéb javaink és nemzeti értékeinket pusztították el, de a magyar népet, mely 1514-ben, 1848-ban, 1818—19-ben az elsők között küzdött a szabadságért, 1941-ben az egész világ megvetésének tették ki. Voronyezsinél 160.000 magyar ifjút küldtek a biztos halálba, a fajelmélet alapján mintegy 600.000 embert irtottak ki. Újvidéken és környékén közel 25.000 embert öltek meg, mert jugoszlávok voltak és szerették hazájukat. Bűneik betetőzéséül másfél hónapon kérész* ül védték Budapestet és most, mikor megismertük a Szovjetunió katonai erejét, megállapíthatjuk: tisztán a Szovjet hadvezetőség jóindulatának köszönhetjük, hogy egyáltalán maradtak lakható lakások is. A szovjet hadsereg különbséget tett a matyar nép és a magyar nép árulói között. A Szovjet hadvezetőség jóindulata ellenére a háború folyamán történt bombázások és a németek, valamint magyar bérenceik robbantásainak kö. vetkeztében Budapest lakóházainak egyharmad része pusztult el. 36691 család több, mint 40.000 gyermekkel vált hajléktalanná a felszabadulásig. Budapestén minden felborult, nemcsak hatóságok nem voltak* de az intézmények és közületek volt vezetői is többnyire elhagyták helyeiket. Egyetlen élő szervezet maradt lábon: a Magyar Kommunista Párt, mely egyik utcában mé^ illegálisan harcolt. a másik utcában már ho”ákezdelt a legsürgősebb problémák megoldásához. Kizsákmányolás, háború, tömegnyomor ... Ä Magyar Kommunista Párt a felszabadulás első percében felismerte, hogj’ egyik legsürgősebb feladat a lakosságnak az éhhaláltól, a járvány, veszélytől való megmentése. Látta, hogy Budapest népét csak az egész magyar társadalom mentheti meg és ezért segélyért fordul! a magyar néphez. Az ország felszabadult részeinek nagyobb gócain alakultak az úgynevezett Nemzeti Segély bizottságok. Ezen bizottságok, a felszabadulástól számított első 10 hónapon belül a magyar parasztság önkéntes adakozásból 400 vágón élelmiszert gyűjtöttek össze. Ezekből az élelmiszer mennyiségekből kapja Budapest, minden lakója az első tizdekás kiutalást és ebből kapták az első vágón élelmiszert a bányavidéken és az ország más ínséges részein. Ebben a munkában legjobban szegedi szervezetünk tüntette ki magát. De kivették részüket a debreceni, a nyíregyházai, általában az alföldi és keietmagyarországi szervezetek. Abban az időben a Nemzeti- Segély még nem volt tömegszervezet. Voltak, akik rö8 vidlejáratú mentőakciónak tekintették, mások azt hitték, hogy hatósági szerv, vagy hatóság vagyunk. Még ma is sokan vannak, még a Nemzeti Segély táborán belül is, akik nincsenek tisztában azzal a szellemmel, amit képviselünk. Sokan szembe helyezkednek a társadalníi segélyezéssel, %okan a társadalmi segélyezést a könyöradomány és az alamizsna szellemében fogják fel. Nem fog ártani, ha kongresszusunkon tisztázzuk és félreérthetetlenül kifejtjük álláspontunkat. A szociálpolitikai problémákat megoldani minden országban állami feladat. Mi demokraták, ezt hangoztattuk a háháború előtt és ezen a nézetünkön ma sem változtatunk. A háború előtti nemzeti jövedelem tekintélyes részét egy támadó háború előkészületeire költötték. A dolgozók, a tulajdon képpeni termelők között csak 43 2 százalék oszlott még. A fenmaradó 568 százalékot egy kis csoport zsebelte el. Ennek következtében a népnyomor fokozódott és míg a demokratikus államokban, azok élén is a Szovjet-, unióban, a nyomor okozta népbetegségek állandó javuló tendenciát mutattak, addig Magyarországé volt az a kétes értékű dicsőség, hogy a tüdőbetegség és a táplálkozás hiányában beállott végelgyengülés statisztikáján á feudális Spanyolország mellett az első helyet foglalhatta «I. A háború csak meghatványozta a katasztrofális társadalmi nyomort és a felszabadulás után új problémákat, ve'ett telemre : éhin'ég, járvány veszély, fizikai, értelmiségi dolgozók, szegényparasztság teljes elszegényedése és lerongyolódása, a hadifoglyok családjainak ellátatlansága, a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák bombakárosultak tömegeinek problémái, és nem utolsó sorban a németek és csatlósaik által tönkretett, vagy munkájuktól megfosztott széles tömegek problémája. Ezzel szemben a nemzeti jövedelem az 1938—39-es bevételnek 50 százalékára csökkent. Azt a követelést felállítani, hogy a 20—30-szorosára megnövekedett társadalmi nyomort az állam bevételéből oldiiik meg. jelen pillanatban nem volna egyéb, mint végrehaithatatlan elmélethez való dogmatikus ragaszkodás és. demagógia. A mi szervezetünk nem alamizsnaszervezet. A jótékonykodást szók gyakorolták, akik a nyomor okozói voltak. A feészabadulámnkkor letűnt rendszer képviselői vohak a társadalmi bajok előidézői minden idöbtn. A demokrácia ál'.al megvalósított földreformé 3 millió magyar paraszt élt koldussorsban és azok az erők, melyek a legszörnyübb nyomorúságnak voliak előidézői, az alamizsnán keresztül akarlak elcsendesíteni a nélkülözés okozla panaszt. Ha voltak jószándékú emberek is közöttük, nem változtat azon a tényen, hogy egy-egy ilyen akció veze'.ői sohsem éreztek át az ínséget szenvedők problémáit és a segílés (Hortliyné-fé'e akció) csak a nyomor p.'.lástolását célozta, ahelyett, hogy felfedték volna annak igazi okát és azt orvosolni igyekeztek volna. Ez a tartalombeli különbség a yt c.ti Segély és más egyházi, vagy társadalmi segélyszervezetek között. Mi vagyunk az egyetlen olyan szervez.t, mely alapszabályszerűen rögzíti le, hogy demokratikus szellemben igyekszik megoldani a társadalmi gyermekvédelem feladatait, megőrizni és tiszteletben tartani a fasizmus elleni küzdelemben elhunyt mártírok emlékét. Munkások, parasztok, értelmiségiek a magyar jövőért Fentiekből adódik az is, hogy szervezetünk a hatalmas szociális munkához szükséges összeget nem állandó kéregetésül igyekszik előteremteni, hanem rendszeresen vállalt tagsági díjakból. Ez a külömbség a Nemzeti Segély és más karitatív szervezetek között. Mi a társadalom széles rétegeit tömörítő tömegszervezet vagyunk. Ha vannak még vidéki szervezeleink, ahol a tagság kiépíté ínek szükségességét nem látják elég világosan, a kongresszusról való hazatérésük után •—’•mat fogjanak hozzá helyi társadalmuk beszervezéséhez. Nem véletlen, hogy az ország egyes részein kitünően A le jövödért is küzd a Nemzeti Segély! Gerőné Fazekas Erzsébet az életmentés élén Fennállásunk óta elvégzett szociális munkára való visszatekintésnél első feladatnak tekintettük a gyermektársadalomnak, a magyar jövőnek a megmentését. A Budapest felszabadulása után közvetlenül végzett hatalmas munkával kapcsolatban meg kell emlékezni a Nemzeti Segély egyik alapítójáról, aki 1943 novemberében más rendkívül fontos munkakör betöltése végett megvált szervezetünktől. Gerőné Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos személye elválaszthatatlanul összefügg a Nemzeti Segély- létezésével és munkásságával. Az ö irányítása mellett állítottunk fel hetvennél több népkonyhát, ahol 30.000 14 éven aluli gyermek kapott napon*a életmentést jelentő egy tál meleg ételt. Az ő szervezésével indult el 1945 március 4-cn az első gyermekvonat, majd a továbbiak, melyek a felszabadulás utáni hónapokban 20.000 gyermeket vittek vidékre. Az ő nevéhez fűződik egy sor másik akciónk is s mindnyájunknak vésfe!en örömünkre szolgál, hogy Gerőné Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos a neki felajánlott központi fövédnölcségi tagságot elfogadta. Gyermekek, hadifoglyok, partizánhősök, szellemi értekeink meg. mentése A gyermekek vidékre való szállításánál óriási segítséget kaptunk Koszov szovjet tábornok úrtól, na gy szerepe \ olt a Közlekedésügyi Minisztériumnak és a MÁV dolgozóinak. A gyermekek megmentéséhez tartozott, hogy létrehoztunk egész sor inézményt. otthonokat, tejkonyhákat, ahol elsősorban azok a gyermekek kaptak ellátást, kiket a régi otthonok vezetői és ápolói lelkiismeret.lenül magukra hagytak és nyugatra menekültek. Dé ha a gyermekek megmentését tartottuk is fö feladatunknak, hatalmás segit-égs-t nyújtottunk az ország szellemi nagyjainak: festőket, tudósokat, színművészeket, zeneszerzőket, írókat, pedagógusokat és orvosokat mentettünk meg rendszeres heti csomagju'tatásckkal az éhezéstől, talán e£ éhhaláltól. Tcbbszáz terhes anyát sejtettünk hozzá élelmiszer-csomagokkal, hogy gyermekét ,világrahozza és ugyancsak nagy azoknak a szoptatós anyáknak a száma-, akiknek a mi élelmiszercsomagjaink tették lehetővé, hogy gyermekeiket táplálni tudják. Dél- és keletmagyarországi szervezeteink sok esetben segítettek a tatabányai, salgótarjáni és borsodi bányavidékeken, de előfordult, hogy a Budapestre érkezett élelmiszerek egy részét a hiányok ellenére ezekre az Ínséges iparvidékekre, sőt más vidékekre, mint pl. Fehérmegyébe küldtük. Mi támogattuk a z ellenállási és a paríizánmozgalom életben maradt hőseit, mi nyújtottunk segítséget a demokrácia mártírjai családtagjainak. A mi szervezetünk volt az első. mely a hazatérő hadifoglyok megsegítésére sietett. Mosonmagyaróvórott. Csongrádon. Szegeden hs di fogoly-kórháza kát, Békéscsabán és Budapesten átmeneti hadifogoly otthonokat állítottunk fel. A hazatért hadifoglyok között sokan voltak olyanok. akik többször részesültek segélyezésünkben. A hiányosan beérkezett jelentések szerint is több mint 400,00*0 esetben nyújtottunk segítséget a hazatérő hadifoglyoknak. Budapesten a két nagy pályaudvaron egészségügyi szolgálatot létesítettünk hadifoglyok részére. Nagy jelentőségű segítséget nyújtottunk az újjáépítésben érdemeket szerzett hősöknek. Az örök métely: antiszemitizmus Ennél a kérdésnél, hogy kiket segítettünk, oly problémát kell felvetni, amit hiba volna elhallgatni. Sokszor találkozunk, talán még ma is, olyán megjegyzéssel, hogy a Nemzeti Segély a zsidó deportáltak megsegítését tekinti főfeladatának. Az összeesküvő Kovács Béla által szervezetünkbe delegált kártevők tudatosan híresztelték ezt a valótlanságot. De ugyanezek az erők gondoskodtak arról, hogy a zsidóság között i= Nemzeti Segély-ellenes hangulatot szítsanak, antiszemitizmussal vádoltak bennünket. A kongreszszus a legilletékesebb hely arra, hogy ezt a kérdést egyszer és mindenkorra tisztázzuk. A Nemzeti Segély a zsidó deportáltakat a fasiszta háború áldozatainak tekinti. Ök éppúgy, mint az előbb felsorolt kategóriák a magyar társadalom részét képezik. Elvben mellettük vagyunk, nem vagvunk antiszemiták. Mint demokraták, ellenségei vagyunk mindenféle áltudománynak é» A társadalom szerepe a szociális segítésben Az intézményes szociálpolitika mel. lett feltétlenül szükséges és előreláthatóan még sokáig szükség lesz a társadalmi segítésre. Ebben a kérdésben a termelés fokozása a döntő. Minél gyorsabban építünk, annál gyorsabban tudunk oly helyzetet teremteni, melyben a társadalmi nyomort intézményesen, állami úton tudjuk felszámolni. Mindaddig míg ezt el nem érjük, továbbra is szükség van a társadalmi önsegélyre. Mindezekből világosan kitűnik, hogy dr. Molnár Erik népjóléti miniszter úr é? közvetlen munkatársainak fáradhatatlan munkássága, a Székesfőváros Szociálpolitikai osztályának minden törekvése ellenére a társadalmi nyomort intézményesen megoldani ma még nem lehet. És ez a tény ad létjogosultságot a Nemzeti Segélynek és minden más társadalmi segélyegyesületnek. Elismerjük más társadalmi segélyszervezetek szükségességét is. de különbséget kell tenni a Nemzeti Segély és azok között a segélyszervezetek között, melyek a múltból maradtak. Ezeknek a legnagyobb része ma is a könyörüle+.esség, vagy alamizsna szellemében kívánja a nyomort enyhíteni. Mi ellenségei vagyunk minden könyöradománynak- A mi munkánkat nem a könyörülelesség, hanem embertársainkkal való öntudatos közörségvállalás diktálja. A könyörsdománv sértő annak, aki azt elfogadni kénytelen — mi sorsközosséget. szolidarilást vállalunk a fasiszta háború áldozataival, a felemelkedő magyar néppel, az újjáépítés kétkezi és szellemi dolgozóival. Az áruló országvezetők által családjuktól elszakított, rossz ügyért harcba kényszert tett magyar ifjúsággal, a magyar partizánmozgalom hőseivel és azokkal, akik a szabadságért, az emberiség jobblétéért harcba szálltak. működő szervezeteink vannak, melyek helyi viszonylatban tiszteletre méltó szociális munkát végeznek és hatalmas ---/'Slf-nékat oldanak meg. Ugyanakkor más vidékeken, ahol tagság beszervezése helyett alkalmi adományokban megnyilvánuló bizonytalan adakozásokra építettek, ott a szervezet képtelen a helyi problémák legkisebb részét is megoldani és fedezetet a Központtól, vagy a népjóléti kormányzattól vár. Pl. Tatabányán, ahol szervezetünknek polgári tagsága alig van, be tudták szervezni a lakosság 90 százalékát. A tagsági díjakból, mely icgyénenként csak filléreket tesz ki, 500 gyermeket, tudnak állandó ellátásban részesítsni. A parasztság általi Budapestre indított ehő élelmiszer szálh'mányok igazolják, hogy a közösségvállalás érzé-e nem hiányzik a parasztságból. De bizonyílja a legújabban megindult akciónk is, amikor a községek örömmel mutatnak hajlandóságot arra, hogy kollektiven vállalják egy-egy elhagyott hadiárva gyermek eltartását Jászkiséren. most induló intézményünkben, ahol a Nemzeti Segély vezetői kiérdemlik a bizalmat, a polgárságban is megvan a szükséges áldozatkészség. Számos olyan védnöki tagunk van, aki havonta rendszeresen 1 vagy több gyermek eltöriását vállalja valamely intézményünkben. Van olyan tagunk, aki havonta 10.000 forintnál nagyobb összeget ajánl fel tbc. gyermeks-zanatóriumunk fenntartásához. Mindebből kitűnik, hogy áldozatkészség megvan úgy a dolgozók, mint a polgárság széles tömegeiben, továbbá, .hogy a Nemzeti Segély feladata, hogy a magyar nép heterogén rétegeit szervezetein keresztül összefogja a közös cél, a szociális nyomor megszüntetése érdekében. Ma szervezetünknek 300.000 tagja van. Ez kevés, de ha az előadottakat magunkévá tesszük, a Nemzeti Segély II. Kongresszusa mához egy évre ennek háromszorosáról számolhat be. w
