Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 4. szám

fajelméletnek. De nem nyújtottunk lé­nyeges segítséget <a hazatérő zsidó de*­­portaltaknak. mert az ő megsegíté­sükre külön szervezet az Országos Zsidó Segítő Bizottság, mái néven JOINT alakult meg. A JOINT egyéb­ként jelentős támogatásban részesít bennünket, rmáltisl hathatósabb se­gélyt nyújthatunk az általunk védett rétegeknek. Intézményeink munkája. Utoljára következik a segélyezésnek •x a módja, melyet sz intézményeken keresettül gyakorolunk. Népkonyhákat, tejkonyhákat, gyermek napközi vagy bentlakó otthonokat létesítenünk. Nép­konyháink ma már nem működnek. A javuló gazdasági helyzet feleslegessé tette. A tejkonyhák jelentősége is lé­nyegesen kisebb, mint 1 V, és 2 év­vel ezelőtt. De mind nagyobb fontos­sággal bírnak a napközi otthonok, mind falun, mnd városon, meri ezek teszik léhelővé az anyáknak, hogy gyermekeiket a napközi otthonban el­helyezve, a termelésben részt vegye­nek: Már 1945-bfn az általános gyermek­­védelmen belül 3 kérdésben jelöltük meg fö feladatainkat. Ezek; a csecse­mővédelmi. a tbc. elleni forc és az elhagyott és züllés veszélyének kitelt gyermekek problémái. Az első kérdés­ben alkalmunk voh hallani dr. Peté­nyi Géza ny. r. tanár úr előadását. Néhány bölcsödét már felállítottunk, más társadalmi szervezetek is jelentős munkát végeztek ezen a téren. De sok­kal’ több napközi-otthonra, bölcsődére, bfnüakó gyermekotthonra van szük­ség. Dr. Németh Pé'er kúriai tanácsel­nök úr az elhagyót! és züllés veszélyé­nek kitett gyermekek problémáját tárta elénk, 4 olyan- otthont állítot­tunk fői Budspesten, valamint debre­ceni .szerveznünk is létrehozót! egy ilyen intézményt, ahol az elhagyod gyermekeket mentjük meg a társad*. lo.Tinák. Ar összes problémák közül talán a leglAitgegesebb a tbc. elleni harc. Dr. Molnár Erik. népjóléti miniszter tír előadásából é,<r dr. Marko Viktor főorvos úr hozzászólásából képet kaptunk ennek a népbetegségnek a szörnyű pusztításairól., Magyarorszá­gon,közel 15.000 ember hal meg évente tbc-ben. A tbc/ét - megszűnteim kizárólag megfelelő számú kórházi ágy létesítésével nem lehet. A nem­zeti jövedelem arányos elosztása és ezáltal az általános életszínvonal . emelése, valamint a dolgozó ember öntudatának fokozása a célra vezető eszköi. Mégis az. eredményes harc előfelté­tele nagyszámú kórházi ágy felállítása. Ezen. a téren is igen sok a tennivaló. Már a háború elölt is 18.000 kórházi ágyra lett volna szükség és csak 6500-ál rendelkeztünk, melynek két­harmad rér-ze szanatóriumi ágy volt. Így. a legjobban veszélyeztetelt réteg­nek nem, vagy csak alig adatott meg, hogy megfelelő kezeléshez jusson- An­nik .a szakbizottságnak, mely kon­gresszusunkkal kapcsolatban a tbc. elleni harc problémáit dolgozta fel, az a véleménye, hogy járásonként 15—20 ágyai s gyarmekoMhonokal kell társadalmi erőkből felállítani, ahol szokat a gyermekeket , helyeznék el, akik családjukban fertőzés veszélyé­nek vannak kitéve. Mi magunk dr. Párkány Jenő főorvos, a Nemzeti Segély központi védnökségi tagja kez­deményezésére 1945 májusában átvet­tük a Feliérkereszt, szabadsághegyi Erdei Üdülőjét és tüdőbeteg gyerme­kek szanatóriumának rendeztük be. Ez volt Magyarországon az első tüdő­beteg gyermekkórház. A szanatóriumot, ezen intézményünk vezetőinek és ál­talában szervezetünk munkásainak heroikus munkájával sikerült 1945—46 telén is nyitva tartani, amikor kórhá­zait csuktak be tüzelőanyag hiányá­ban. 1946 nyarán, mikor az infláció a legsúlyosabb méreteket öltötte, dr. Vil­lányi Andrásné központi védnökünk kezdeményezésére újabb 80 ágyas ugyancsak tbc gyermekszanatórium felépítésébe kezdtünk a legsúlyosabb nehézségek közepette. Azóta a Mátyás király-u. 15 szám alatti gyermekottho­nunkat hozzácsatoltuk a szanató­riumhoz, ahol a szanatóriumi ápolást már nem igénylő, de még nem teljesen egészséges gyermekeket helyezünk el. Ma az országban gyermekek részére 400 tbc, ágy áll rendelkezésre. Ebből 180 a Nemze i Segélyé. A Szovjet Vö­röskereszt nemrégen érkezett hatalmas ajándéka lehetővé tette, hogy intézmé­nyünket újabb 35 ággyal szaporítsuk. Tüdőszanatóriumunk és az elfogyott és züllés veszélyének kitett gyermekek otthonain kívül Budapest 14' kerüle­tében 21 egyéb intézményt tartunk fenn. Ezek között vannak napközi ott­honok, napközi bölcsődék, bentlakó bölcsődék és tejkonyhák. Minden tej­konyha mellett orvosi rendelő műkö­dik, melyet azonban nein tekintünk külön intézménynek. Budapest környé­kén további 28 intézményünk műkö­dik, főleg napközi otthonok, de van­nak közöttük bentlakó otthonok is, mint pl. az 50 ágyas Szabadság Otthon Pestizentlőrincen, a múlt heten meg­nyílt gyermekotthonunk Csepelen. Nagybudapesten tűi, vidéken 56 intéz­ményt (áriunk fenn, legnagyobb részi napközi *o thonokat. Debreceni szerve­zetünk kezelésében működik egy intéz­mény siketnémr gyermekek részére, valamint egv .gyermekkórház, Békés­csabán szülőotthon, hadifogoly kórház, Szegeden diákintem átus, illetve népi kollégium, Tatabányán .árvaház, Kun­­szentmártonban szülőotthon. A magyar kormány hároméves tervével kapcsolatban olyan intéz­mény felállítására is kell gondolni, mely a hároméves gazdasági terv rohammunkásai közül azoknak, akik pihenésre szorulnak, üdülést biztosít. Eddig is, ma is újabb intézmények felállítását tartjuk a segítés legfonto­sabb, leghatásosabb eszközének. Beszélő számok Ennek ellenére szervezetünk a leg­különbözőbb é* egészen nagyarányú akciókat bonyolít le, A felszabadulás óta 34..441 ruhadarabot, 488.286 kg. élelmiszert, 900-000 Ft értékű gyógyszert osztottunk szét. Országos méretekben nem áll rendelkezésünkre pontos ki­mutatás, de a vidéken szétosztott dol­gok mennyiségét a budapestivel egyen­lőnek tartjuk. Nagyarányú uzsonaz­­tatási akciókat folytattunk szerte az országban. Nagy jelentőségű adomá­nyokat, főleg élelmiszert, juttattunk kórházaknak, iskoláknak és más népi intézményeknek. Elsők voltunk, akik a dorogi bányászszerencaétlenség után 600 kg. élelmiszeri és nagy mennyi­ségű gyógyszert küldtünk a sebesül­teknek, ilietve a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak. 16 q, ugyancsak nemes élelmiszert juttat­tunk a pomázi is Máriahalom-i tele­peseknek. 1946 szspi. 15-én egyetlen akció keretében 2000 ruhaesomagot oszlottunk szét a Scala-mozgóban ipari, mezőgazdasági és szellemi mun­kások között. Vasútépítő munkásoknak munkahelyeiken vagy annak közelé­ben sok esetben állítottunk fel kony­hát. Egy angyalföldi munkásházban robbanás történt: a Nemzeti Segely a ház minden lakóját két héten keresz­tül látta el élelemmel. Országszerte hatalmas akciókat bonyolítottunk le Karácsonykor. Budapesten 30 üzemi és 8 nyilvános karácsonyfát állítottunk fel, 500 szülő-an.yáhak. illetve beteg gyermeknek készítettünk ruhacsoma­got, továbbá 800 szülő-anyának és be­teg gyermeknek édességet. Megaján­dékoztuk összes intézményeinkben az ellátottakat.. Karácsonyi akciónk ke­retében az üzemekben 7500 húskon­zervet és 2000 kg cukrot osztottunk szét. Tatabányán . minden 14 éven aluli, tehát több, mint 5000 gyepnek kapott édességcsomagot. A tatabányai nyilvános karácsonyfa felavatásán 3000 ember vett részt csikorgó hideg­ben, 600 család kapott ruha- vagy texiiloeomagot. Nem lehet felsorolni mindazokat az akciókat, melyeket le­bonyolítottunk, mindig ott és akkor, ahol és amikor arra szükség volt. Sajnos, nem áll módunkban eddig el­végzett munkánkról hiánytalan forint értékelést adni, A pontosan jelentett és nyilvántartott munkánk ismereté­ben az általunk nyújtott segélyek, ideértve a gyermekek kihelyezését, vagy intézményekben való eltartását, a csomagok és kiosztott ruhák értékét, összesen 104,871.515 Ft értéket tettek ki. Ez az értékelés a tényleges segíté­sen jóval alul van, mert nem áll ren­delkezésünkre minden adat. Amikor ezen eredményeket felsoroljuk, látha­tó, hogy teljesítésük nem volt olyan egyszerű, és itt rá kell térni azokra a nehézségekre, melyekkel a szerveze­tünknek meg kellett küzdenie A reakció aknamunkája a Nemzeti Segély ellen Szervezetünk rendkívüli időkben, rendkívüli körülmények között jött létre. A fasizmus és a háború okozta szükség szülte szervezetünket, Így erőnknél nagyobb feladatok megoldása hárult reánk, nagyobbak mini amelyek­nek az előfeltételei megvoltak. Egyes uto-ákban, v^g.v Budán még folytak a harcok, mikor 7U-nel több népkony­hánkon közel 30.000 gyermekei kellett ellátnunk egy tál étellel. Nem sokat gondolkoztunk, ha egy befalazott élelmiszer-raktárról tudomást szerez­tünk. Azt erőszakos úton is felnyi­tottuk. Ilyen eszközökkel azonban soká nem lehetett és nem is akartuk fel­adatainkat megoldani. Szervezetünkét tömegszervezet é igyekeztünk kiépíteni. Jólinduló tagszervezésünket azonban felborította sz infláció. Ezen nehéz­ségeket rendkívül elmélyítette az a válság, melyet a demokrácia ellensé­gei zúdítottak reánk. Szervezetünk a kezdeti időkben a négy politikai párt­nak vezetőcégünkbe delegált képvi­selői utján kívánta a demokratikus összetételt biztosítani. Kovács Béla, a Kisgazdapárt összeesküvő főtitkára a Párt nevében a hetes bizottság kíván­ságának megfelelően, nem kisebb nevű embereket delegált a Nemzeti Segély központi, vagy kerületi vezető-epébe, mint Arany Bálintot, Högye Mihályt, dr. Jenei Lászlót, Hanza Andrást, vagy mint a szovjet katonák ellen elköve­tett gyöngyösi terrorcselekményért kö­rözött Szabó Miklóst. Elnökségünkbe pedig a demokráciaellenes magatartá­sáért a Kisgazdapártból kizárt Stüh­­merné Oberschall Ilmát delegálta. Bár az összeesküvőknek ideiglenesen sem sikerült szervezetünket hálójukba keríteni, de szabóié kasukkal hihetetlen károkat és nehézségeket okozlak. Mi­kor látták, hogy kártékony munkáju­kat felismertük, remélték, hogy a Kisgazdapárt delegáltjainak hivatalos visszahívásával fe’boritják szerveze­tünket. Ez sem sikerült nekik, de a visszahívás ténye újabb óriási nehéz­ségeket zúdított reánk. Kovács Béla azon állítása, hogy a Nemzeti Segély csak a munkáspártok­hoz tartozó rétegeket regélj-ezt e. kö­zönséges és tudatos hazugság, mely azt a célt szolgálta, hogy a társadalom polgári és paraszti rétegeit távol­tartsa szervezetünktől.- A segélyezet­tek túlnyomó többsége pártonkivüli volt. Legtöbbször özvegyek, vagy hadi­foglyok feleségének gyermekei. A Nemzeti Segély a pártoktól független társadalmi" szervezet Itt kell megjegyezni, hogy a Kis­gazdapárt delegáltjainak visszahívásá­val majdnem egyidöben a Szociálde­mokrata Párt is visszahívta a delegált­jait. A Szociáldemokrata Párt «ajná­­íatos és téves határozata, mely sze­rint nincs szükség többé társadalmi segítségre, ugyancsak hozzájárult amúgy is súlyos helyzetünk elmélytté­­sé'nez. A Szociáldemokrata Pár' névé­ben felszólaló Pollákné Stern Szeréna tanácsnoknő I. kongresszusunkat üd­vözlő szavai u’án bízunk abban, hogy a Szociáldemokrata Párt azóta maga is megállapította sajnálatos tévedését és a jövőben a Nemzeti Segélyt a munkája után megillető er­kölcsi támogatásban fogja részesíteni. Meg kell állapítani, hogy a legnagyobb és legtöbb támogatást a Magyar Kommunista Párttól kaptuk, de jelen­tős volt a Nemzeti Paraszt Párt se­gítsége is. A Nemzeti Segély kinőtt abból a keretből, amikor a Pártok irányítására volt szükség. Ma a Nemzeti Segély a Pártoktól független társadalmi szer­vezet. A stabilizáció Az összeesküvők okozta, valamint inflációs váltságok közepette végre eljutottunk augusztus elsejéhez, vagyis a stabil pénzhez. A nehézségeinknek azonban még mindig nem szakadt vége és a stabilizáció első kél hónapját szervezetünk életében stabilizációs válságnak lehet nevezni. A szükséges pénzszűke lehetetlenné tette a tagsági díjak, vagy egyéb felajánlások folya­matos bevételezését. Budapesti 27 in­tézményünk, valamint az országos Központ költségvetése augusztus hó­napra 250.000 Ft-ot tett ki. Ezzel szemben augusztusi bevételünk nem érte ej a 100.000 Ft-ot sem, a szük­séglet 40 százalékát. A válságoknak és a nehézségeknek ilyen sorozatát és méreteit leküzdeni anélkül, hopy egyetlen pozíciónkat feladtuk és egyetlen intézményünket megszüntet­tük volna, első időkben a magyar pa­rasztság és általában a vidék lakossá­gának óriási áldozata révén vált le. kétségessé-Később napirendre került a mun­kásság és értelmiség kollektív be­szervezése. valamint a polgáreágnalc egyénenként, vagy kisebb csoportok­ban való megnyerése. Nagyon »ok üzem dolgozója vállalta a kollektív tagságot munkabére félszázalékának befizetésével. Volt egy periódus, mikor a pol­gárság az összeesküvők által ter­jesztett hamis hírek befolyása alatt bizalmatlan volt szervezetünk iránt. Ma azonban ez gyökeresen megvál­tozott. Bár elsősorban hazai erőkre támaszkodtunk, de éppen a legnehe­zebb időkben komoly segí'seget jelen­tettek a külföldön élő magyar de­mokraták és azok szervezeteinek ado­mányai. Külföldre szakadt magyarok mentő munkája Egymásután építettük ki kapcso­latainkat a Horthy rendszer által politikai Vagy gazdi sági okokból An­giidba, Franciaországba. Algír, Ka­nada, Egyesült Államok, Argentinba, Brazília, Uruguayi, Svájc területére kényszerült honfitársainkkal, illetve az ezekben az országokban működő demokrutkus magyar szervezi lekkel. Sajnos, nem mindig, sőt rendszerint nem töiük függött, hogy gyűjtésük eredményét mely magyar szervezethez irányítsák. A gyűjtési, valamint szállí­tási engedélyeket nagyon sokszor csak olyan feltételek mellett adták meg, ha az adományt a Nemzetközi Vörös­­kereszt, utján a Magyar Vöröskereszt­hez továbbítják. Ez ellen nekünk sem lenne panaszra okunk, ha nem törtont volna meg, hogy a Magyar Vörös­­kereszt szociális osztályának vezetője, a rászorulók helyett, az adományokat nemcsak politikai célok szolgálatában elvbarátainak juttatta, de előfordult az is, hogy amikor Angiiéból 2600 nemeréimből összeállított szeretet cso­magot a mi elmünkre kívántak kül­deni honfitársaink, azt egy Nemzett Segéllyel nem szimpatizáló magyar politikus tanácsára nem hozzánk küldték és a szállítmányt ugyancsak jobboldali politikai célokra használták fel. Mindezekből kiindulva, követel­nünk kell, hogy az összes egyházi ré társadalmi segélyszervezetek által szétosztott segélyek felett egyetlen hatóság gyakorolhasson ellenőrzést: a Magyar Népjóléti Minisztérium, vala­mint hogy a külföldről érkező adomá­nyokat csak a Népjóléti Minisztérium vagy az általa megbízott társadalmi szervezettek oszthassák szét. Az eddigi külföldi adományok álta­lában gyógyszer-, ruha- és élelmiszer­­szállítmányokból áltak. Nem túlzott az a remény, hogy ha az idei termé­sünk nem lesz túlságosan rossz, úgy az ország élelmezés* problémái a jö­vőben nem jelentenek különösebb gondot. Ezért oda keil hatni,- hogy azok a külföldi segélyszervezetek, melyek Magyarországot továbbra ie segíteni óhajtják élelmiszer száilimá. nvok helyett a magyar falu megsegí­tése érdekében mezőgazdasági szer­számokat küldjenek. Külföldi segélyszervezetek a magyar ínségesekért A külföldi nem magyar segélyszer­vezetek adományai is jelentős volt. Köszönet illeti érte az UNRRA, a Dán, Svéd, Svájci Vöröskereszt, a Nemzetközi Gyermekmentő Szövetség; az Amerikai Unitárius Segélyszerve­zetet, külön ki kell emelni az Ameri­can Joint szervezetét, mely fennállá­sunk óta állandó és rendszeres támo­gatásban részesít. A Joinitól jelenleg 10—15.000 "Ft-ot kapunk havonta. Ka­rácsonyi akciónkhoz 1000 kg. csokolá­déval, 3000 kg. barackbetföriel és 2000 takaróval járult hozzá. Januárban pe­dig a megnyitás stádiumában lévő Jász kíséri új intézményünkhöz 50.000 Ft rendkívüli segéllyel járult hozzá. A külföldi nem magyar segélyszerve­zetek között a Nemzeti Segély mun­kájának támogatásában a Join! járt az élen. Igen nagy arányú segítséget jelen­tett, hogy a román segélyszervezet» valamint a romániai magyar segély­szervezetek barátságunkat 1946-ba* 1000 éhező magyar gyermek megven­­dégelérével pecsételte meg. Ma, ami­kor Magyarország jobb helyzetbe* van, mint Románia viszonzásul 1000 román gyermek magyarországi vendég­látása áll szervezés alatt. A múlt hónapban három szovjet re­pülőgépen kb. 1,000.000 Ft értékű ado­mány érkezett a Szovjet Vöröskereszt­től, Moszkvából. Ez az adomány sok­kal nagyobb értéket képviselt, mint »mit eddig egy-egy külföldi szervezeti­től kaptunk. 9

Next

/
Thumbnails
Contents