Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 4. szám

gaint, Hogy nem szenvedtek-e tbc. fertőzést, vagy nem állott-e be rosszabbodás, oly tuberkulinpozitív gyermek állapotában, kit eddig betegnek nem tekintettünk. Ebben az esetben el kell távolítani, részben mert kezelésre szorul, részben mert társait fertőzheti. Ezek azok a teendők, melyeket a gümőkór intézményes megelőzése érdekében végre kell hajtani. Ezek egy részét már most is meg lehetne valósítani. A Nemzeti Segély ezt feladatai közé is sorolta. Tudjuk, hogy a Nemzeti Segély a Szabadsághegyen nagyon nehéz időkben 150 ágyas szanatóriumot állított fel és tart fenn. De ez bármilyen sok is, a gümőkór elterjedéséhez képest nem elegendő. A Nemzeti Segély folytatja gümőkór ellenes küzdelmét, hogy lehetőleg mindent elkövessen a jövő nemzedék egészsége érdekében.

A nagyfontosságú felszólalás Után dr. Bakács Tibor Budapest székesfőváros tisztifőorvos-helyettese üdvözli a kongresszust és ismerteti azon óriási erőfeszítést, melyet a székesfővárosi tiszti főorvosi hivatala végzett a háborús pusztítás az ostrom után beállott éhínség és az ,,óvóhely-élet“ következtében leromlott szervezetű lakosság megmentése érdekében.

Majd a Nemzeti Segély munkájáról a következőket mondja:

Országos viszonylatban is nagy

segítséget jelentettek a város kü. lönböző pontjain felállított Nemzeti Segély.konyhák, óvódák, napközi otthonok és egyéb intézmények.

A népbetegségek elleni küzde. lemben szintén nagy jelentőségű volt a Nemzeti Segély munkája.

A „fehér halál", a gümőkór el. leni küzdelemben a Nemzeti Segély szabadsághegyi gyermek tü. dőbeteg-szanatóriuma olyan szol. gálatot tett, ami ma még kellően nem is értékelhető. Dr. Bakács ezután idézi Zamercev katonai városparancsnok egyik beszédét, azt mondotta:

„Büszke megelégedéssel tölt el az a tudat, hogy Budapest városparancsnoka vagyok, annak a városnak, amely egészségügyének újjáépítését a legeredményesebben és a leggyorsabban végezte Európa összes államai között•“

Eredményeink nem szabad, hogy elkapassanak, — folytatta a tisztifőorvos. — az eddigi eredmények további feladatokra köteleznek. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére képesek leszünk, ha saját erőnk megfeszítéssé mellett megkapjuk azt a segítséget, amelyben a Nemzeti Segély idáig is részesített bennünket.

Rajk László belügyminiszter, G. Fazekas Erzsébet min. tanácsos beszéde:

Általános érdeklődés közepette Gerőné Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos, a gyermekvédelmi társadalmi osztályának vezetője állott szólásra. Többek között a következőket mondotta:

Újjászületett és újjáépítő ország vagyunk. Minden progresszív erő az újjáépítés szolgálatába állott: a dolgozó tömegek, politikai és társadalmi ezervezetek a népi demokráciává épülő államhatalommal és kormányával krr©Hve építenek. Ez a lendület máris kiásta az országot a romokból és szabaddá tette a területet, melyen a hároméves terv szerint a dolgozók virágzó Magyarországának politikai, gazdasági, kulturális és szociálpolitikai alapjait lerakjuk.

Demokratikus társadalompolitikai munkában vesz részt a Nemzeti Segély a másik hatalmas tömegezervezettel, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével együtt a felszabadulás első pillanatától, sőt már a szabadságot hirdető ágyúdörgés közepette tette rníeg első lépéseit. Már akkor a legelesettebbekhez, de a jövő Ígéretét jelentő teremtményekhez fordult: a dolgozók gyermekei felé nyújtotta ki segitö kezét, A fővárosban a Nemzeti Segély gyermek-népkonyhái, az első gyermekvonatok vígan bodorodó füstje jelezte elsőnek a jobb jövőt.

Abban az időben ez a munka a gyermekek életének megmentését jelentette. Az élet ereje feszült, azokban a munkáskezekben, melyek a gyermeknépkonyhákat — a Nemzeti Segély 30.000 gyermeket étkeztetett, a rögtönzött intézményekben —, megszervezték. Azoknak a földműveseknek és földmíves asszonyoknak a karjaiban, akik szeretettel keblükre ölelték azt a 20.000 munkásgyermeket, akiket a Nemzeti Segély 1945. év folyamán vidékre vitt nevelőszülőkhöz.

Sokan emlékeznek még, milyen leírhatatlan örömet váltott ki, mikor két év előtt egy hideg márciusi reggelen dr. Vadas Sára berohant lélekszakadva a Nemzeti Segély központjába a nagyszerű hírrel: az orosz parancsnokság külön vasúti szerelvényt bocsát a gyermekmentés rendelkezésére.

Sokat elmondhatnék a Nemzeti Segély hőskoráról, de most rá kell térnem a munka új szakaszára és feladataira. A gyermekvédelmi intézmények kiépítéséről van szó. Olyan feladatot teljesítetlek ezen a téren, mely szorosan bekapcsolódott az újjáépítésbe és a demokratikus állam társadalompolitikai munkájába. Az elmúlt

két esztendő folyamán, amikor az államnak kevés anyagi eszköz állt rendelkezésére, megbecsülhetetlen jelentőségű az a munka, amit a társadalmi szervezetek végeztek. A további építés folyamán, amikor a Magyar Népiköztársaságnak már jól kiépülő és komoly anyagi eszközökre támaszkodó szociálpolitikai és egészségügyi szervezetei szolgálják majd ki tíz országot, a társadalmi kezdeményezés len* dülefe, mely az állami tevékenységet alátámasztja, a gyermekvédelem sikerét meg fogja hatványozni.

A felszabadulás első két esztendejében hatalmas munkát végeztek a társadalmi szervek ezen a téren.

Különösen a bányavidék, Salgótar. ján, Tatabánya megyei titkárságai juttatják kifejezésre azt az elgondolást, amely a 3 éves tervet jellemzi gyermekvédelmi szempontból.

,.A gyermekvédelem súlypontját « megelőzésre, tehát valóban a gyermek, gondozásra helyezi a családban, ez iskolában.“

A gyermeket a családban megtartani — ez a legjobb szociálpolitika, ez az igazi családvédelem: a napközis óvodán, a napközis bölcsödén, az iskolás napközin van a hangsúly. Ez a biztosítéka annak, hogy a gyermek fizikai. szellemi, erkölcsi szempontból veszélybe nem kerül.

Nógrád-liont vármegyében a Nem.neu Segély 21 napközit tart fenn, vagy működik közre 1300 gyermekkel.

Komárom-Esztergom vármegyében a Nemzeti Segély 11 napközit tart fenn, vagy működik közre körülbelül 800 gyermekkel.

Tatabánya már lerakja a bölcsődék alapjait, Salgótarján hasonlóképen.

Bölcsődéink száma országos viszonylatban csekély. 81 összesen 2350 férőhellyel.

A Nemzeti Segély budapesti bentlakásos otthonaiban 200 gyermek nyer elhelyezést. Kiemelendő Hajdú megye eredményes munkája (Debrecen és Hajdúszoboszlójs Utóbbi munka azért is jelentékeny, mert árvaságra jutóit földművesgyermekeket, különösen h«aiárvákat ment meg a nyomorúságtól. A soproni Nemzeti Segély célul lűzte bentlakásos otthona kiépítését, Szlovákiából menekült magyar gyermekek részére. Szép munkát végez a mosonmagyaróvári Nemzeti Segély bentlakásos otthona. A bányavidék az árvák-, ról, különösen azokról gondoskodik, kiknek édesapját a németek és nyilasok az ellenállási mozgalom miatt, elhurcollak. Tatabányán már megnyílt ez otthon- Salgótarján ugyanezt a feladatot tűzte rtiaga elé. Azok a bányászok, akik Salgótarján vidékén Nógrádi Sándor partizánosztagjának harcosai voltak, mikor a fegyvert újra csákánnyal cserélték fel, szivük egeäz melegét árasztják a gyermekek leié. A nemzet legdrágább kincse, jövőjének záloga a moi gyermekgenerác ó. Nekik építünk. Ezt juttatják kifejezésre a ezéncsata győztesei, m'kor kemény kezüket lágy simogatásra nyújtják a kicsinyek fe'é. Salgótarján és Tatabánya egész megyére kiterjedj, nagyszerű gyermekvédelmi munkája* tovább kell fejleszteni. Azok. akik ilt ki(ünö szervezőnek bizonyultak, siessenek segítségére Pécs és a Borsod bányászdolgozóinak, gyermekvédelmi intézményeinek kiépítésére.

Az elhagyott és züllés veszélyének kitett, vagy züllésnek indult, gyermekek kérdésével a Nemzeti Segély e felszabadulás után elsőnek fogi-aiko. az egész társadalmat. Es ha ma a kérdést széles perspektívával világítják meg a Kongresszuson, ez kétségtelenül arra a termékenyítő csírára vezethető vissza, melyet a Nemzeti Segély plántált el elsőnek.

Gerőné, Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos előadását hatalmas taps kísérte. A tetszésnyilvánítás egyébként többször megszakította a beszédet, különösen akkor, mikor Gerőné a Nemzeti Segély bányavidéki munkájáról beszélt.

Rövid ebédszünet után a kiküldöttek tovább folytatták munkájukat: a Nemzeti Segély, illetőleg az ország szociálpolitikai problémáinak megtárgyalását.

Rajk László belügyminiszer nagy ováció közepette emelkedik szólásra:

— Tisztelt Kongresszus! Elmondhatjuk, hogy az elmúlt két esztendő alatt igen komoly és nagy eredményeket értünk el — kezdte beszédét a belügyminiszter —• Szinte kilátástalannak látszott az indulásnál, hogy egy romokban heverő országból egészséges, életképes országot építsünk. Most, két esztendő után elmondhatjuk, hogy a kishitüekkel szemben nekünk, demokratáknak Volt igazunk, akik hittünk a magyar nép élniakarásában, energiájában és demokratikus készségében. Nemcsak újjáépítettük az országot a romokból* nemcsak leküzdöttük az infláció szörnyű nehézségeit, de olyan eredményeket tudunk felmutatni a termelés minden terén, hogy most már egy nagyobb országépítő munkának, 3 éves gazdasági tervünknek teremtettük meg alapjait és ahogy gazdaságilag erősödött az ország, ugyanúgy izmosodott politikailag és demokratikus szempontból is. Nem lenne helyes azonban, ha az általános, nagy országépítő munkán belül nem néznők az egyéni sorsok átalakulását, nemcsak gazdasági szempontból, de egészségügyi szempontból is. Végeredményben egy demokrácia nem önmagáért van. Egy népi demokratikus berendezkedés azt a célt szolgálja, hogy egy nemzet minden egyes tagjának kulturális, emberhez méltó megélhetést, egészségvédelmet, család- és gyermekvédelmet biztosítson. Amikor kétesztendős fejlődésünket le akarjuk mérni, a gazdásági fejlődés hideg statikus számai mellett, politikai megerősödésünk mellett meg kell mérnünk azt is. mit tudtunk nyújtani társadalmi síkon. Kétségtelen: a gazdasági kérdései; megoldásától függ elsősorban, hogy mennyire tudjuk az egészségvédelmet, családvédelmet, emberhez méltó körülményeket megteremteni. Az is kétségtelen, hogy ezen a területen óriási eredményeket tudunk felmutatni. Fel tudunk mutatni azért, mert a nemzet igen jelentős részében hatalmas áldozatkészség mutatkozik meg és azok, akiknek bármily kévésük is maradt, szívesen adtak azoknak, akiknek semmijük nem maradt. Ennek köszönhető, hogy akkor, amikor Budapest egészen romokban hevert, amikor kórházakról, otthonokról szó sem lehetett, megindult ebben a városban egy olyan nagy társadalmi mozgalom, amely igyekezett a családokat, gyermeket, az éhségtől, ruhanélküliségtől, fertőző betegségeidtől megmenteni. Ezt az eredményt nem szabad lebecsülni egyéb nagy demokratikus eredményeink mellett, mert ez mutatja a magyar demokráciának a gazdasági és politikai ereje, mellett a morális erejét is, amely elengedhetetlen egy nép boldogulásához.

Tisztelt Kongresszus! — folytatta beszédét a belügyminiszter —-, kétségtelen, hogy ebben a. nagy társadalmi megmozdulásban igen komoly és gyakran vezető szerepet játszott a Nemzeti Segély. A Nemzeti Segély a felszabadult Magyarországnak mind a mai napig elengedhetetlen, szükségszerű és komoly történelmi szektora volt és sietek hozzátenni, hogy nemcsak eddig az ideig, a két esztendő alatt töltötte be szerepét, de még nagy történelmi hivatás és nagy történelmi jelentőségű feladatok elvégzése áll a Nemzeti Segély előtt. Nem túlzók, amikor a „történelmi“ jelzőt használom. Történelmi azért, mert egy nemzetnek, egy népnek legdrágább kincse a gyermek. Ha nem tudjuk a magyar gyermekek sok-sokezres tömegeinek egészségvédelmét még jobban megszervezni, nem tudjuk biztosítani, hogy az egénz magyar gyermektársadalom egy friss, életerős, éltető erejű, egészséges fiatalsággá nőj je ki magát, nemzetünk alapjává, álékor ennek « nemzetnek nem lenne perspeklivája. Féltő gonddal kell őrködnünk a magyar gyermek felett« Talán nem mindenki előtt ismeretes, hogy a háború következményei ezen a területen igen erősen érezhetők. Magyarországon ma 25—30.000-re tehető még azoknak az spátlan-anyátlan, otthontalan én csavargó gyermekek száma körülbelül 13—14 éves korig, akik nélkülözik a családi otthont, szülői oktatást és ki vannak téve züllésnek, prostitúciónak, elkallódásnak. 25—30.000 gyermeket megmenteni a magyar nemzet számára nemcsak kötelesség, de elsőrangúan fontos nemzeti kötelesség. Ezeknek a gyermekeknek sorsán nem javíthatunk razziákkal, büntető paragrafusokkal, fegyelmezéssel, ezeket a gyermekeket szülők helyett szülői környezetet helyettesítő, családi otthont nyújtó gyermekotthonokkal tudjuk csak biztosítani, megmenteni.

Ha semmi mást nem nézünk, csak ezt az egyetlen problémát, akkor is elmondhatjuk, hogy á Nemzeti Segélynek óriási feladatai és kötelességei vannak még az országban, elsősorban éppen a gyermekek felé és amikor ezt a kérdést felvetem, ígéretet tudok tenni a Kongresszus előtt a belügyi tárca nevében, hogy ennek a munkának elvégzése mellett ott fogja tudni a Nemzeti Segély az egész belügyi kormányzat támogatását, nemcsak erkölcsi vonatkozásban, de anyagilag is. A belügyi kormányzat nem lesz egyedülálló ezen a területen, hanem át fogja érezni a

4