Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 4. szám

A kongresszus első napja

Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter beszámolója a magyar szociálpolitikai helyzetről

Reggel félkilenc... A Főiskola nagyterme már majdnem teljesen megtelt. A közönség a demokrácia igazi arculatát mutatja: fent a pódiumon egyenruhás bányászok foglalnak helyet, az egyik szögletben egyik miniszterünk felesége beszélget egy fejkendős vidéki küldöttel; a háteó sorban szerényen meghúzódik a Magyar Állami Operaház igazgatója, majd barátságos beszélgetésbe elegyedik szomszédjával, ki ruházatáról ítélve, gyárimunkás lehet. Tudósok, egyetemi tanárok beszélgetnek egyszerű munkásokkal. Néhány perc alatt a karzatok is megtelnek. Gyönyörű e színes kép: minden padsor, a két oldalpáholy s a földszint széles járdái telisteli emberekkel. A falakon pompás drapéí'iák. a Nemzeti Segély munkáját ábrázoló rajzok és grafikonok, a pódium felett négyötszörös életnagyságú arcképek: a demokrácia és az emberi szabadság hőseinek arcmásai.

Pontosan kilenc órakor az elnökség megjelenik az emelvényen: Rákosi Máfyásné, Károlyi Mihályné, Veres Péter, Molnár Erik, Darvas József, Gerőné Fazekas Erzsébet, Pollákné Stern Szerén és Kárász Győző foglalnak helyet az elnöki asztalnál

Megérkezik Tildy Zoltán, * magyar köztársaság elnöke. A hatalmas, ezersípu orgonán fölzendül a himnusz. A fenséges akkordok elhangzóba után Darvas 1József, nemzetgyűlési képviselő, a Nemzeti Paraszt Párt országos főtitkára szólal fel: üdvözli az egybegyűlteket, néhány vonással felvázolja a Nemzeti Segély eddigi építő munkáját, majd köszönti Tildy Zoltán köztársasági elnököt. (A beszéd teljes szövegét lapunk első oldalán közöljük.)

Most Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenik meg a dobogón. Beszédében azokról beszél, akik könnyen felejtenek s akiknek egyetlen politikai f égy vérük1 az örök gáncsoskodás. Akik elfeledték, hogy milyen mélységekből jöttünk és hogy milyen csodaszámba megy, hogy idáig előre, küzdtük magunkat. Majd a köz. társasági elnök elmondja, hogy ott állott a Nemzeti Segély bölcsőjénél és ebben az első harcos korszakban is mindent elkövetett, hogy a szervezet segítségére le. gyen és a jövőben is rajta lesz, hogy a Nemzeti Segély munká. jóból kivehesse részét. (A beszéd teljes szövege az első oldalon.)

Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter előadása következik:

A szociálpolitikai helyzet Magyarországon

'A múlt szociálpolitikája szabd, lyczta a munkabéreket — mondotta Molnár Erik népjóléti miniszter —, megszabta a munkaidőt, azt a látszatot keltve, mintha a társadalom törődne a dolgozó tömegekkel. Ez a szociálpolitika eredményre nem vezethetett: Három millió koldus, paraszt élt falun. Nyolcvanfilléres napszámot kaptak, tehát mezítláb „kell itt jámiok, egészségtelen lakásokban laktak és a legkisebb kultúrigényüket sem elégíthették ki.

A felszabadulás után a helvzet megváltozott. Demokratikus államrend született, melynek alapja a dolgozó tömegek anyagi-, szociális- és kultúr színv őnálának

emelése.

Molnár Erik ezután elmondotta, hogy most, midőn az „ka* dálvok elhárultak a nép szociális igényeinek kielégítése elől, a fasiszta rombolás sújtotta állam olyan helyzetbe került, hogy csak igen kiß mértékben volt képes megfelelni a vele szemben „támasztott szociális igényeknek. Ebben az időpontban sietett a Nemzeti Segély az állam segítségére. A gyermekvédelmi intézmények egész sorát tartja fenn, többezer gyermeket nyaraltat bélés külföldön, részt vesz a visszatérő hadifoglyok élelmezésében és az újgazdákat támogatja. A Nemzeti Segély két évének mérlege: több mint százmillió forintot kitevő segítség. Ennek az ősz. szegnek > jelentőségét csak akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a Népjóléti Minisztérium ez évi költségvetése alatta marad a százmillió forintnak.

Majd a csodavárókról beszélt dr. Molnár Erik népjóléti miniszter. A magyar nép nem várt a külföldi kölcsönök csodájára, hanem munkához fogott és alkotott a legnagyobb nehézségek közepette. A városi ember dolgozott éhezvefázva. az új gazda pedig tíz körmével művelte a földet. A csoda nem kívülről jött, hanem itt teljesedett be. itt az ország határain belül. A magyarázat igen egyszerű; a magyar nép kettőzött szorgalommal dolgozott, mert ráeszmélt, hogy végre önmagának teremt.

A miniszter ezután a hároméves tervről beszél. Az állami gyermekgondozás —• mondotta Molnár Erik — idáig az elhagyott gyermekek gondozására szorítkozott. Mi jóval tovább mennünk ennél: megakadályozzuk, hogy a gyermekek elhagyottá váltjának. Meg akarjuk védeni és tartani a gyermeket a családban, megelőzésre szolgáló intézmények, napközi otthonok hálózatának kiépítésével, az anya. és csecsemővédelem hatha.tós fej lesz lésével Ugyanekkor az elhagyott gyermekek sorsát is megjavítjuk. A gyermeket nevelőszülőkhöz adjuk ki. hogy a családi környezetet feltétlenül biztosítsuk számukra. Természetesen gondos vizsgálat tárgyává tesszük: hogy a gyermekek megfelelő csa adókhoz jussanak. A jó családi környezet minden intézeti nevelésnél többet ér. Erélyes rendszabályokkal meg fogjuk akadályozni azt is, hogy megtévedt felnőttek a gondjukra bízott gyermekek mun. kaerejét kizsákmányolják. Azoknak a gyermekeknek, akiknek megfelelő családi elhelyezést nem sikerült biztosítanunk, intézeteket állítunk fel. Mintául a Hajduhadházán felállított gyermekváros fog szolgálni. Ma két. ezeröfszáz férőhely áll rendelkezésünkre. Ezt a számot a három, éves terv tizenkétezerre emeli fel. Küzde’münket a közületek és társadalmi egyesületek által fenntartott irtézmények is támogatják. Az arra alkalmas intézményeket a jövőben fokozottan támogatni fogjuk s a napközi otthonok, bentlakásos intézetek, üzemi és napközi otthonnal összekapcsolt kisdedóvódák, étkeztetési akciók, felruházási akciók, vidéki egészségvédelmi szervezetek mind-mind számíthatnak

arra, hogy a demokratikus állam egész súlyával és anyagi lehetőségeivel segítségükre siet.

Beszéde további során Molnár Erik a falu egészségügyi kérdéseiről beszélt. A hároméves terv lehetővé teszi, hogy országszerte orvosi lakásokat építsenek. Ez elő fogja segíteni orvosaink vidéki letelepedését. Az ország több pontján egészségházakat eme. lünk, valamint egészségügyi központokat. Száz ilyen központ felállítását irányozzuk elő-Majd az úgynevezett néobetegségekről beszélt a miniszter- A tüdőbetegek elhelyezésére szol. gáló ágyak száma közvetlenül a felszabadulás után 500 volt — mondotta dr. Molnár Erik —, ez máig 4000-re emelkedett A hú. roméves terv 20.000• betegágyat ad a tuberkulotikusok gyógyító, sára. A hároméves terv végeztével százhetvenöt tüdőbeteg.gondozó áll a reászorulók rendelkezésére. Ami a nemibetegségek elleni küzdelmet illeti, olyan penicillin-mennyiséget biztosítottunk, hogy ennek segítségével eqy év leforgása alatt a gonorheát 90 százalékosan ki tudjuk irtani az országból

A miniszter így fejezte be beszédét :

A hároméves terv megvalósításának megvannak a politikai előfeltételei. Csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a reakciót a magyar közéletből kiküszöböljük. Ha ez sikerül, akkor a hároméves tervvel megteremtjük a dolgozók Magyarországának alapjait,' megteremtjük végre azt a Magyar, országot, amelyben érdemes lesz élni, amelyben érdemes lesz végre magyarnak lenni-A hatalmas tapssal fogadott beszéd után dr. Németh Péter kúriai tanácselnök áll szólásra. Megállapítja, hogy a Nemzeti Segély elsőnek karolta fel az elhagvott gyermekek ügyét. A Nemzeti Segély munkatársaival teljes egyetértésben javasolja egy Országos Gyermekvédelmi Központ létesítését, melynek hatáskörébe tar. lozna az általános gyermekvédelem minden ágának központi szakigazgatása; valamint a ható. sági és társadalmi gyermekvédelem összehangolása. E szerv mellé Gyermekvédelmi Tanács szervezését is javasolja, mely figyelemmé! kísérné a gyermekvédelmi intézmények működését, rámutatna a fennálló törvényes rendelkezések hiányaira, azok javítását, pótlását indítványozná és a társadalmi patronázst előmozdítaná. Javasolja, hogy az állami általános gyermekvédelem korhatárát 18 éves korig terjesszék ki! A legtöbb züllött és bűnöző fiatalkorú szétesett családokból kerül ki. A megelőzés érdekében kívánatosnak tartja családbíró-' ságok felállítását, melyek nemcsak jogászi, hanem. orvoslélektani, pedagógiai és szociológiai ismeretekkel rendelkező bírákat állítanának sorompóba és szerepük már ott kezdődne, mikor a bíró a házassági, (váló) perben eljár. A családbíróság hatáskörébe kell utalni minden olyan ügyet, amely akár családon belül, akár azon kivül a gyermekkel összefüggésben van. Minthogy azok az intézetek, melyek a züllött és bű. nöző fiatalkorúak javítására és

gyógyítására voltak rendelve, nagyrészt teljesen elpusztultak — bár ezek már a múltban is .ok tekintetben szorultak reformra —, ha ehhez hozzávesszük a fiatalkorúak kriminalitásának meg. döbbentő emelkedését is, oly feladat tárul elénk, melynek meg. oldása a legnagyobb áldozatkészséget és hozzájárulást igénylik. A csavargók, a kolduló gyerme. kék, a már egér?z zsenge korban nemibeteg leányok, a még nem is bűnöző, eltévedt kiskorúak átmeneti elhelyezésére alkalmas otthonok felállítása, egyik legsürgősebb követelmény. A szülők és nevelők érdeklődését fel kell kelteni a gyermek lelki egészségének kérdése iránt, mert az elmebetegség, neurózis, züllés, bűnözés társadalmi egészségügyi problémák. A mai nehéz viszonyok közt az állam nem adhat meg mindent, amire a gyermekvédelemnek szüksége van. Elvárjuk, hogy a gazdagok kezüket nem a szívükre, hanem pénztárcájukra fogják tenni, hogy lerójják kötelességüket, amellyel tartoznak nem a könyörületnek, hanem az emberi szolidaritásnak.

Dr. Fteseh Ármin egy. ny. r.

tanár felszólalásában előadja, hogy, az emberek nagy része gyermekkorában esik át a gümőkóros fér. tőzésen és így a megelőzés munkáját a legfiatalabb kornál kell kezdeni. A gümőkórnál az öröklődés gyakorlatilag nem játszik szerepet. A fertőzés lehet infrafamiliáris (beteg hozzátartozótól) vagy extra familiáris. Ha a csecsemő az élet első három hónapjában szenvedi el a fertőzést. * halálozás majdnem 100 százalékos. Az első félévben fertőzöttek közül még mindig meghal majd a fele, 6—12 hónap között egyharmad, 1 evés koron felül már csak 10 százalék. Ebből az következik. hogy elsősorban a csecsemőket kell óvni. Az ostrom alatt megváltozott a fertőzés teriedésének a módja. Míg azelőtt * fertőzés főleg intrafamiliáris volt, az ostrom alatt azáltal, hogy x csecsemők és gyermekek heteken» hónapokon át éltek együtt gümükóros emberrel, vagy gver. mekkel, tág tere nyílott a családon kívüli, úgynevezett extrafa. miliáris fertőzésnek. Az eredményesvédekezéshez szükséges, hogy a bájt kellő idöpen meg tudjuk állapítani. Ehhez kitűnő segédeszközök vannak; a tuberkulin, röntgenvizsgálat és v érsejtsüllyedés. Az első nagyarányú óvóiníézkdés az úgynevezett Calmett-eljárás, a B. C. G..oltás, mellyel mindjárt az első életnapokban nagyfokon védetté tehetjük a.z újszülötteket. A következő feladat, ho^y felkutassak azokat a lakásokat, hol a gyermekek környezetében gümőkóres fertőzött betegek tartózkodnak. Ezeket el kell onnan távolítani. Háztartási alkalmazót. tat, ahol gyermek van, - ne ve. gyünk fel a szükséges vizsgálatok megejtése nélkül• Senki ne cső. kolgassa a gyermekeket. Hatósági orvosok rendszeresen vizsgálják az óvónőket, tanítónőket, tanító kát. Figyelnünk kell az iskolák iuberkulinpozitív gyermekeit, kik csak akkor járjanak rendes iskolába, ha nem fertőzők. Bölcsődékben, kórházakban, ahol sok gyermek van együtt, a tuberkulin* pozitívokat külön helyiségben kell elhelyezni. A napközi otthonokban i.s csak nem fertőző, inaktív, idősebb tuberkulin-pozitív gyermekek jussanak be. Körülbelül félévenként újból át kell viz*-3