Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
NEMZETI SEGÉLY HÍRADÓ Rió de Janeiró-i magyarok „Ady Endre"-kultúrszervezete 600 dollárt küldött a Nemzeti Segélynek. • A Nemzeti Segély „mindenki karó •"Sonyfáját1' 'állított a XI. (kerületben, fcmeiretlen kezek gyönyörűen feldíszítették a fát • A Tömöri-űti telepen végzett gűmőftór-vizsgálat során kiderült, bogy a ctyermekek több mint 10*/o-a beteg. Az aroentiniai nvaffvarolc értesítették e Nemzeti Seoélyt. hoey úlabb ruhagyűjtést szervernek és hamarosan útnak indítják küldeményüket. A XIII. kerület szegény gyermekei között a Nemzeti Segély vitaminakciót kezdeményezel*: csukám'iolaiát ég vitamint tartalmazó tablettákat osztanak a rászorulók között. • A Nemzeti Seoély Olasznrszáahan is •tlhelverett cn term ekeket. 18 kis iirU'dö most érkezett ö-zn tvdárrtan. nnnhnrnftntten. VH ruhákkal és rengeteg gyümölccsel ellátva. • Bolíviában, ahol csupán néhány magyar él, gyűjtést indítottak a Nemzeti Segély részére- 35 kg. ruhanemű már <4 is indult Magyarország felé. A karácsonyi akció keretében több i»lnt 50.000 gyermek kapott ajándékot • Január 23-án dr. Gartner Pál egyetemi magántanár az elhagyni* és züllés vrc7élvén<»k k'tet* rv-’rm- kék p~'Vémáláról tar*ott előadást a Nemzeti Segély szociálpolitikai előadássorozatának keretében* Az angliai magyarok seoéluzö bl zottsága 113S kg. kávét, 1138 kg. csokoládét, 1138 doboz tejkonzervet és 3577 kg. cvkrot küldőt‘ n Nemzeti Se(fély gondozottjai számára. * Most nyílik meg a Nemzeti Segély Szabadsághegyi otthona, msiybtn a jgümökért már átvészelt gyermekek nyernek üdülési lehetőségei- Köbe az ««honba minden évben visszatérnek ö—6 hé’re a már teijessa gyógyult gyermekek, hogy felépü.ósük véglege* tegyen. « A Nemzeti Segély bábszínháza felkeresi az üzemeket, hogy a dolgozók gyermekeit vidám és színvonalas előadásokkal szórakoztassa. A Nemzeti Segély tatabányai szerkezete 800 sokgyermekes családnak Juttatott ruhacsomagot a karácsonyi akció keretében- 500 gvermek játék-, élelem- és ruhacsomagot kapott. Tatabánya valamennyi cyerm két cukorVcaraotnagga! és kaloa ó - uzsonnával ajándékozták meg. A Nemzeti Sfgé'y karácsonyi akciójának fontosabb adatai: Kiosztásra került 20.000 tojás, 2000 kg. cukor, 7500 húskonzerv, 1000 tábla csokoládé, 300 kg. szaloncukor. 300 kg. keksz, 300 kg- savanyúcukor, W0 kg. lekvár, 1000 pár cipő, 1000 ruha és étele incsomag. • A Nemzeti Segély kerületi szervezeted turistacsoportokat alakítanak, hogy stülők és gyermekek tavasszal együtt járják a természetet te A Nemzeti Segély békéscsabai szerkezete 200 gyermeket ruházott fel. • A Mária Valéria-telep elhagyott és Süllés veszélyének kitett gyermekei áözül újabb csoport nyert ölbe yezést •a Nemzeti Segély Laura-iiU és Eötvösiit* otthonaiban. A Nemaeti Segély debreceni szerkezete művészegyüttest szervezett, ■mely aa egész megyét látogatja és a színvonalas művészetet népszerűsíti. • A VIII- kerület cipészmesterei hathatósan hozzájárulnak a nincstelenek felruházásához: minden mester havonta 2 gyermekcipő javítását vállalta. Ugyanekkor Csepel fodrásziparosal a Nemzeti Segély által beutalt gyermekeik díjmentes hajnyírását vállalták elte A Nemzeti Segély XIV. kerületi szervezete 2 hetenként ismétlődő klubnapot rendszeresített. te Stern Hermann, a 127. tömbmegbizottja megszervezte a VI b lejkonyha patronatusát, mely 1200 forint költséget teremt elő havonként. A kályha lassan izzani kezd: előbb a vasajtó játszik vörösbe, aztán a kályhatest is kipirul, majd a rovátka» cső kezd pirosodni... A dísztelen, egyszerű szobában jó me1 eg van. A kályhasutban kisfiú üldögél. Előtte vázlatfüzet, kezében grafit, nagy széles vonásokat vet a papírra. A menhely vezetője odaszólííja hozzánk: — Gyere ide, Ernő. A 12 éves Hanitz Ernő feláll és közelebb lép. A szokásos kérdést intézzük hozzá: — Szeretsz-e itt lenni, híztíl-e amióta itt vagy, vannak-e barát-idf Gyorsan, készségesen válaszol, néha kedvesen, gyermekesen ránk nevet. Feltesszük a nagy kérdést: — Mi akarsz lenni f A gyermek arcáról e1 tűnik a játékos kedv, kihúzza magát és nagyon komolyan, minden gondolkodás nélkül felel; — Festő! — majd kijavítja magát: — festőművész! — Mutasd a rajzaidat. Az asztalhoz lép, kinyitja a fiókot, nagy köteg rajzot tesz elém. A rajzok, a formák meglepően kiforrottak, az alakokban élet és valami furcsa erő feszül. Nem egy kis gyermek ügyeskedő próbálkozásai, ezek, hanem művészi alkotások, melyek magukon viselik á fiatalság és a feltörekvő tehetség bélyegét. Letelepszünk a kályha mellé s néhány kérdés után haritz Ernő, az eljövendő festőművészből áramlani kezd a szó. — Tanyai gyerek vagyok, álatokat őriztem. Nem is azért jöttem el hazulról, mintha nem szeretném a falut, meg a levegő jó szagát. Jó volt az istállóban aludni, ahol télen mindig meleg van az álatoktól. — Amint beszél, arca szinte koravénnek tűnik, olyan, mint holmi felnőtt, aki visszanéz az ifjúságára. — Eljöttem, mert tanulni akarok. Pedig a város nem jó. Jobb, ezers'er jobb a falu, — hajtogat] a és bó ogat is hozzá, mint valami tanyai öreg. A Nemzeti Segély Országos Központja kiküldi munkatársait az iskolákban folyó szülői értekezletekre. Ezeken a megbeszéléséken felhívják a szülők figyelmét arra, hogy az elhagyott. vagy züllés veszélyének kitett gyermekek problémája milyen fontos tengelykérdése az ország szellemi, erkölcsi és egészségügyi újjáépítésének- E megbeszélések eredményeképpen a szülők egyre Jobban felismerik azt a tényt, hogy az elhagyott gyermekek megsegítése nemcsak karitatív tevékenység, hanem helyes önvédelem, mellyel saját gyermekeiket óvják meg a szellemi és testi fertőzéssel szemben. Az intézet vezetője hozzám hajol: — Sok rosszon ment keresztül a gyerek, míg végre idekerü t hozzánk. Most feltesszük a kérdést, meiyet minden induló művésznek neki szögeznek: — Hogyan kezdtél rajzolnif A gyermek maga e é né-, mint aki távoli tájakat és örökre elsüllyedt időket akar felidézni. — Az állatokat őriztem, mikor a mezőn pár törött csenp-t tata tam. A botom szöges végével räkarcolt^m a vöröses lapokra. Furcsa jóérzés volt, mikor a karco ásaim nyomán feltűnt a pulikutyán ábr ázatja, amint reám kapaszkodik s vnegnyalogatja a kezemet. Aztán rár: jzoltam a cserepekre a többi állatokat is. Ügy beleszoktam ebbe a mu'at ágba, hogy végül is ez lett a legnag óbb örömöm. Később a vasútállomáson egy kis darab ceruzát leltem, ilyen pici volt, ni! — kisujja végével mutatja milyen fikarcnyi k.s ceruzát talált. — Akkor elmentem a boltoshoz és zsákolni segíettem. Fizetségül számolócédulákat, szép fehér számolócédulákat kértem. Szüleim nagyon haragudtak rám, hogy Vyen hiábavalósággal töltöm az időt, merthogy azon túl virradattól napszálltáig a fehér papírosokra rajzolgattam és sosem tudtam ráunni erre a mulatágra. Mi tagadás, nagyon sok verést kaptam érte. E őször úgy éreztem én is, a szüleimnek van igaza. De mégsem volt nyugságom: rájöttem, tanulni kellene, haladni, mert nincs rendjén az, hogy az ember tanuló is, meg mester is legyen egy személyben. Hát elszöktem. Felszöktem Pestre... — itt zavartan elhallgat. Látszik, keservesen keresi a szavakat. Aztán így folytatja: — később aztán idekerültem. Nem kérdezzük, hogy az „elszöktem“ és a „később“ között mi történt. Az intézet vezetőjét sem faggatjuk, ped'g az nyilván tudja. A rajzokat nézzük inkább és a ig figyelünk reá, amint a kísérőnk arról beszél, hogy neves művészek milyen elismerően szóltak a kis parasztgyerek munkáiról. Érdekes, tehetséges rajzok. Elgondolkoztató ceruzavonások: egy gyereldé’ek s egy nagy tehetség kétségtelen megnyilvánulása'. Vájjon fel tud-e törni a kis Hanitz Ernő az igazi művészek alkotó magasságába? Vájjon büszkén megéljük-e majd évek, évtizedek mu’tán, hogy Hanitz János ott ült mellet ünk az iz ó vaskályhánál és félénken, szégyenlősen megélte, hogyan rótta edső rajzait néhány törött, ócska cserépre? Vagy Hanitz Ernőből ?z idő múlásával sem lesz világhírű művész, mert nem tudtuk, vapy n^m akartuk megadni számára azokat a lehetőségeket, melyek embert tar gnak a gyermekből, mestert a kezdőből és művészt a dillett' nsból... Talán nem lesz belőle igazi a’kotó, mert megmaradunk a csodálkozássá', hogy ime, ‘az őstalajból milyen pompás tehetségek bukkannak elő, de nem megyünk egy lépéssel tovább, egy lépéssel, mely már áldoratot, segítséget jelentene. A természet csak tehetséget adott neki. A lehetőséget, hogy festővé, sőt festőművésszé lehessen, meg kell adni neki. Az. elsüllyedt „úri“ Magyarország elejtette, sőt elgáncsolta a mélyről jött tehetségeket. A mai Magyarország erőssége éppen az, hogy a faluról jött. ő tebe'ség“-”ek iskoláztatást és jövőt adunk. Nem kuriózumot akarunk nevelni belőle, hanem — alkotó embert. Amit a syermeKvád’lenről tudni Kell... Mit jelent a Pirquet-pozitiv ? Legutóbbi sajtóte'.nk során egyik újságíró vendégünk felvetette a kérdést; — Mit jelent voltaképpen ez a fogalom: Pirouet-pozit.ív? Tekintettel arra, ho:y ez az orvosi műszó távolról sem oly közismert, mint például a V/assermann-reakció fogalma, fontosnak véljük, hogy az olvasót a gyermekvédelem e fontos fegyveréről tájékoztassuk. A tbc. fertőzöttség megállapításának legfontosabb eszköze az úgynevezett tuberkulin-próba. Ez több eljárás szerint végezhető s ezeknek egyike a Pirduet-reakció. Pozitív reakció esetén tudjuk, hogy a szervezet gümős fertőzésen esett át. Ez a reakció a fertőzés meggyógyulása esetén is rendszerint egész életen át megmarad. Éppen ezért serdü ókorban, vagy felnőttnél a P rquet-p zitivitás egymagában nem tekinthető a betegség jeléül. Ez annyit jelent, hogy a megvizsgált személy élete folyamán kisebb-nagyotb gümőkóros fertőzésen már átesett. Ha azonban a Pirquet-reakció pozitív eredményt mutat egy, két, hároméves kisgyermeknél, ez már a betegség je’enlétét jelzi. Ha a fertőzés aránylag ártalmatlanabb természetű is és egyéb tüneteket nem is mutat, még akkor is legalább 2 esztendő szükséges, hogy a szervezetet gyógyultnak tekinthessük Pirquet-pozitiv megjelöléssel tehát azokat a gyermekeket illetjük, akik úgynevezett klinikai tü eteket nem mutatnak, tehát szanatóriumi ápolásra sincs szükégük, de égés végesebb gyermekek közé való elhelyezésük aggályosnak tekinthető és éppen ezért a közegészségügy egyik legégetőbb problémája, hogy az orvos hogyan járjon el velük kapcsolatban. A Nemzeti Segély a szabads gh gyi Pirquet-otthonban már 16 ilyen kisgyermeket helyezett el és remény van arra, hogy az intézmény hamarosan bővíthető lesz, mintát mutatva mindazoknak, akik a magyar nép legkönyörtelenebb ellensége, a tuberkulózis ellen vezetik a harcot. Segélynyújtás a doiogi bányaszerencsétlenség áldozatainak A Nemzeti Segély átérezve aZt a nagy szerencsétlenséget, mely az újjáépítés legnehezebb frontján küzdő bányászokat és ezzel az egész magyar demokráciát érte, azonnal a szerencsétlenség sebesültjeire és a visszamaradt árvákra fordította figyelmét. A szerencsétlenség vételének hírére nagy mennyiségben a legszükségesebb dolgokból álló gyógyszerszállítmányt küldött a Nemzeti Segély. Ezen kívül nagyobbmennyiségü élelmiszert, mely 150 kg I lisztből, 300 kg burgonyából, 60 kg cukorból, 150 doboz tejkonzervből, 300 darab csokoládéból és 660 tojásból van összeállítva, indított útnak a Nemzeti Segély a hősi halált halt 34 bányász hátramaradottjai részére. TAVIKAT Magyar Állami Szénbányák Üzemi Bizottságának Dorog Az Önöket ért súlyos szerencsétlenséget a magyar demokrácia és így a magunk szerencsétlenségének tekintjük. Az áldozatok hátramaradottjainak a legbensőségesebb részvétünket fejezzük ki- Első segítségképpen nagyobbmennyiségü gyógyszert, 150 kg lisztet, 300 kg burgonyát, 60 kg cukrot, 150 doboz tejkonzervet, 300 doboz csokoládét és 600 darab tojást küldöttünk az áldozatok hátramaradottjai részére. NEMZETI SEGÉLY. Hanitz Ernő E(j>/ falusi tjifirrk aki festő akar lenni...
