Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1946 (2. évfolyam, 4. szám)
1946-02-01 / 4. szám
A gyermek a bűnös? Vécsei György riportja a Nemzeti Segély gyermek-menhelyéről Színtér: a Nemzeti Segély gyermek-menhelye. I d ő: őszi késődélután. A menhely tágas udvarát rozsdaszín levélszőnyeggel borítják be a lombjukat hullató fák. Szereplők: kisfiúk ... csupa elkallódott élet. A szülőket elsodorta a háború, a zajló város, a nyomorúság; züllésnek indult, bűnözésre hajlamos fiatalok ezek, akiket a Nemzeti Segély a rendőrőrszobáról, esetleg az utcáról szedett fel, vagy a razziák hálójában akadtak fent. * A fiúk közmunkáról térnek haza. Vállukon csákány, ásó, kapa. Jókedvűek. önként vállalták a munkát. Kicsit megilletődve álldogálnak körülöttem, mikor az első kérdéseket fölteszem. Aztán belemelegednek a beszélgetésbe. Szeretet nélkül P. Laci — Erdélyből ideszakadt 15 éves fiú — az első „nyilatkozó“ Nem ltudja, hogy szülei élnek-e vtagy sem. Jöttek a csendőrök — meséli —, azt mondták, hogy mindenkinek" el kell menni a faluból, mert jön az ellenség és megöl minket Valahogy elvesztettem útközben a szüléimét. Nem is nagyon kerestem őket — teszi hozzá furcsa, szégyenlős mosollyal. — „Miért, nem szeretted őket?“ — Nem, hiszen ők se szerettek engem. Mikor megérkeztem Pestre, az állomáson kaotam mindenféle édességet, de aztán nem törődött velem többet senki, elmentem egy kicsit körülnézni. Aztán kerestem barátokat és velük éltem — teszi hozzá magyarázóan- — „Hol laktatok?“ A régi lóveirsenytéren. „És miből éltetek?“ Csomagokat hordtunk a pályaudvarnál, loptunk a piacon, falaztunk, ha kellett és persze kaptunk a szajréból... Aztán jött az ostrom! Remekül éltünk. Bemásztunk a beomlott házakba és csudasok mindent szedtünk össze az üresen hagyott romok közül. „Hogy kerültél ide?“ Cigarettát árultam az Emke előtt, lekaptak, aztán idekerültem. „Mi akarsz lenni?“ Lakatos, ,,Szeretsz itt lenni?1’ Gondolkodik. — Hát ilyen hidegben jobb, mint az utcán... Jóska, a vezér Az udvar másik zúgából gyerekzsivaj hallatszik: — „ne balhézz, vezér, mert...“ A vezér nem balhézik s már itt áll mellettünk. — Hogy hívnak? — D. Jóska a nevem! A többiek vezérnek szólítanak, — teszi hozzá büszkén. Nem nagyon kell faggatni, szívesen beszél magáról.— 15 éves vagyok, itt születtem a Csikágóban, Egy nővérem él, szüleim nincsenek meg. Nem csináltam én semmi rosszat. — „Miért hoztak ide?“ — Lakapott a rendőrség, azt mondják, feketeztem. — ,,Na | 2 Magyar Jövő és nem feketéztél?“ — Hát teherautóval jártunk Csehországban, azután hoztunk mindenfélét és itt eladtuk. — „Miért kellettél te nekik?“ — Én vezettem az autót. — „Honnan tudsz vezetni?“ — Legyint s kezével: — tudok. — „Azután mi volt?“ — Lekaptak, de meglógtam hamarosan. Rögtön szereztem egy orosz egyenruhát a Telekin és elszedtem a paliktól éjjel az utcán a dolgokat. — „Hogy buktál le végül?“ — A Gellérthegy egy barlangjában laktam, onnan hoztak el egy razzián. — „Azután szereztél magadnak valamit a rablásból? Hisz csupa rongy vagy?“ — Nem tartottam meg magamnak semmit, mindent odaadtam a nővéremnek. — „Miért hívnak vezérnek?“ — Hát mert erős vagyok és értem a balhét. A vezér után 14 esztendős kerekarcú parasztfiú lép közelebb. M. Pista. Felvidéki gyerek, furcsa dolgot mesél, utólag megérdeklődöm, azt mondják, minden szava igaz: ellenőrizték. — Leszállt még a háború alatt éjszaka a tanyánkon egy ejtőernyős amerikai katona. — Meséli a gyermek. — Tudott magyarul. Édesapám kommunista volt, befogadta és mi rejtegettük. Később, mikor megmagyaráztuk neki a környezetet, ő is kijárt, nc-m tudom, mit csinált. Egy napon az ejtőernyős, aki Lénáit Péternek nevezte magát, az utcán pipára gyújtott és egy csendőrtisztnek feltűnt, hogy amerikai öngyújtója van. Gyanús volt neki, lefogták, azután lefogták apámat is, később engem is. — „Mi történt azután?“ — Az amerikait ott rögtön agyonlőtték, engemet és apámat internáltak. — „Hány éves vagy?“ — vetjük közbe. — 16 éves. Megszöktünk az internáló táborból, — beszéli tovább, — de apámat menekülés közben agyonlőtték. — „És te?“ — Én visszamentem a falumba, addigra anyámat sem találjam már, közben jöttek az oroszok is. — „Miért nem maradtál a faluban?“ — Hát kiüldöztek. — „Kik üldöztek ki?“ — Hát vannak ott még mindig nyilasok. Megfenyegettek, hogy megölnek. Feljöttem Pestre. — „Volt pénzed vonatra?“ — Vállat von: — Nem volt, elmondtam a kalauznak, hogy miért jövök fel. azuíán hagyott utazni. —„Hogy kerültél ide?“ — A Keleti pályaudvaron fogtak el, nem volt semmi iratom, nem volt lakásom, azt mondták, jobb lesz itt nekem. — „És jobb?“ — Jobb. A múltkor is írt rólam valaki az egyik újságban és nemrég kaptunk egy levelet egy asztalostól, hogy örökbe fogad engem. I Apám kórházban van... G. Sanyi, a következő nyilatkozó, 15 éves, Lilénk gyerek. — „Szüleid élnek?“ — Apám van. — „Mi az apád?“ — Gyárimunkás volt. — „Miért csak volt?“ — Mert a nyáron munkából jövet, a villamos mind :a két lábát levágta. Azóta kórházban van. — „Meg szoktad látogatni?“ — Nem. — „Miért nem? Nem szereted?“ — De igen. Tetszik tudni, nincsen pénzem, hogy ajándékot vigyek be neki, és anélkül meg inkább nem megyek. * Fiatal gyerekek. Elsodort, gazdátlan kis lelkek. Ahogy itt állnak körülöttem a sűrűsödő őszi alkonyaiban, lehull róluk minden hősködés, legénykedő virtus. Csak gyerekek, akik segítséget várnak. Erős kezet, mely visszavezeti őket az emberek, a becsületesen dolgozó emberek közé. Bűnösök? Nem! Mi vagyunk azok, ha nem segítünk rajtuk. Az ifjúságot, a jövőt prédáljuk el, ha veszni hagyjuk őket. Nagy gengszterek a filmen kis gengsatermk a valóságban A mozi előtt toprongyos kisgyerek álldogál. Gyakorlottan nyújtogatja, a kezét, „a szakmabeli“ hanghordozásával kéregét: — „Csak 10 fillért nagyságos urak... csak 10 fillért.. Közelebb lépek. — Aztán mire kell neked a pénz? — Kérdezem. Síró hanglejtéssel válaszok — „Otthon négy kis árva testvérem van!“ — Igazat mondasz?! — szegezem neki a szót. Elneve'ij magát: — „Megmondom az igazat“ — arcán ravasz mosoly terül szót — „nagyon szeretnék bemenni a moziba. Még 50 fillér hiányzik.“ Előkeresem az erszényemet. A gyerek boldogan markába kapja az apró. pénzt és szélsebesen elnyargal. Hirtelen elhatározással magam is a gyerek után megyek. A pénztárnál valóságos csoportosulás. Csupa gyerek. A filmhirdetés minden jót igér: viLllatnosszék, rohanó autók, tüzetokádó géppisztoly, földönheverő hullák díszelegnek a pia. káton- Ennyi csábításnak nehezen tud ellenállni a külváros gyermeknépe. Benn a nézőtéren izzó a hangulat- DéLutáni előadás, tehát a dolgozó embereik még munkahelyükön tartózkodnak s így a publikum csupa gyermek, bői verbuválódik. A vásznon sortűz villan, egy ember összegörnyed éis véresen előrebukik: a. gyermekközönségen végig viharzik a lelkesedés: ez klassz volt! Aztán a film meséje egész különös fordulatot vesz: a vásznon is gyermekek tűnnek fel, akik bandákba tömörülve rabolják végig a pályaud. varokat, raktárakat, majd a különböző kölyökbandák egymással vívnak élethalál harcot. Azután feltűnik egy „felnőtt“ hős is. aki a mra vánéi’etben Amerika elsőszámú közellensége; a legrettegettebb bandita, aki fosztogatásaival, gyilkosságaival valóságos világhírt szerzett magának. A film kölyök, banditái csodálkozva nézik, milyen elegáns könnyedséggel emeli ki a banktrezorból a 10 000 dolláros ’ pénzeszsákot, milyen művészi pontossággal lövi szitává ellenfeleit s végül — mikor a végső leszámolásra kerül a sor — milyen hősiesen állja a páncélkocsival, golyószóróval, kézigránáttal, támadó rendőrség rohamát. A gengszíterveziér hőstette azonban csak most kezdődik. Bent a börtönben felkeresi őt egy ifjúkori barátja és arra kéri, mutatkozzék gyávának a bitó árnyékában. Mert csak így tudja kiábrándítani magából a betyárromantikába belehabarodott gyermekeket. A gengszter, aki ezidáig mintaszerű gyilkosnak és elsőosztályú fosztogatónak bizonyult, most. az ember- és gyermekbarát glóriáját ölti magára. Kivégzése e’Stt: dulakodni kezd a fesvőrökkel. majd jajongva, sírva, a félelemtől meggyötörve vonszoltat.ia magát a villamosszékhez. Persze mindez csak komédia: ő valójában fütyül a halálra, az igazságszolgáltatásra, sőt az egész tár-adalomra s a félelmet is csak híréből ismeri. . . De megjátsza a gyávaságot az „ártatlan gyermekek kedvéért!“ Eddig a film. A fény kialszik. Pár pillanatig sötétség borul a mozira, de a felgyűlő villanyfények sem tudják eloszlatni azt a sötétséget, mely a gyermek-lélkekben marad vissza. A gyereknézők magukkal viszik a bűnözés hazug és mérgező romantikáját, magukkal viszik e kiagyalt, álhős filmhérosz arcát s míg végigbandukolnak a lassan sötétbe merülő külvárosi utcákon, ilyesféíle gondolatok rajzanak bennük: „Én is ilyen rettenthetetlen hős szeretnék lenni... Én is pisztolyt markolok majd és pénzt. * A nevelés eszközei között első helyen áll a film. Szugesztiv ereje, nép‘ szerűsége felülmúl minden más nevelőeszközt, de evvel a fegyverrel élni is kell tudni. A filmvászon csodavilágát nem szabad arra használni, hogy azoknt a gyerekeket, akiknek erkölcsi érzékét a nyilasterror és a náci rémuralom borzalmai már amúgyis kikezdték, tovább züllesszük a dollármilliókkal támogatott fümponyva bűnösen ostoba meséivel- Ezek a gyér' mekek züllöttek, de nem bűnösök. A mi legfontosabb feladatunk gátat emelni a gyerekiélek fertőzései ellen és megkeresni az igazi bűnösöket. Íme az egyik bűnös: a mérgező szellemű film, illetve annak alkotói■ Okos, cél- i rávezető intézkedést kérünk. ’ V. Gy Nemzeti Segély budapesti intézményei Tejkonyha, II., Széli Kálmán'tér 18. Napköziotthon, II., Széli Kálmán-tér 18. „Móricz Zsigmond“ napköziotthon, XI., Móricz Zsigmond-körtér 2. „Móricz Zsigmond“ bölcsőde, XI., Móricz Zsigmond-körtér 2. Bentlakásos gyermekotthon, III., Sarolta-utca 12. Bentlakásos gyermekotthon, Mátyás királyát 15/b. (Szabadsághegy) „Schönstein“ tüdőbeteg gyermekek szanatóriuma, Béla kir.-út (Szabadsághegy) „Szabadság“ szanatórium, Béla király-út (Szabadsághegy) „Ady Endre“ elhagyott gyermekek otthona. Fodor-utca 6. (Szabadsághegy) Elhagyott gyermekek otthona, Eötvös-u. 21. (Szabadsághegy) Elhagyott gyermekek otthona, Laura-ntca (Szabadsághegy) Úttörők napköziotthon, IV., Petőfi Sándor-utca 6. „Táncsics Mihály“ menza, IV., Petőfi Sándor-utca 6. „József Attila“ napköziotthon, V., Szent István-krt 2. „Dózsa György“ napköziotthon, V., Vág-ntca 13. „Ságvári Endre“ bölcsőde, V., Szent István-park 9. „Semmelweis Ignác“ tejkonyha, V., Váci-út 50. „Bartók Béla“ bölcsőde, VI., Szondy-utca 88. Tejkonyha, VI., Dessewffy-utca 41. Napköziotthon, VI., Munkácsy Mihály-utca 23. Tejkonyha, VII., Rottenbiller-utca 37/d. Tejkonyha, VIII., Práter-utca 57. Tejkonyha. IX., Erkel-utca 10. Napköziotthon, IX., Mária Valéria-telep. Tejkonyha, XIII.. Szent László-út 117. Napköziotthon, XIV., Hungária-krt 151. Tejkonyha, XIV., Columbusz-utca 33. „Babits Mihály“ bölcsőde, XIV., Szugló-utca 148. Következő számunkban a pestkörnyéki, majd vidéki intézményeinket soroljuk fel.
