Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1946 (2. évfolyam, 4. szám)

1946-02-01 / 4. szám

így történt A Nemzeti Segély története Budapest fölött még füstiellegek szálltak: a nemrég felszabadított Várhegy palotái égtek s a németek és nyilasok által felrobbantott há­zak pernyéje lepte el a láthatárt... Mindenütt pusztulás 'és rom: a hidak helyén csonka omladék, a villamos sínpárokat ellepi ai törmelék és a hó, a telefonvonalak, — a város s az ország idegrendszere, — szléttépve, megsemmisülve; a hajdanán moso­­lyos város arculatát a rémület és a nyomor torzítja el. Ebben a tragikus helyzetben úgy látszcftt, „Budapest világváros“ egy­­szersmindenkorra megsemmisült. A romoljon nem lehet új életet kez­deni. Gyógyszertáraink megsemmi­sültek, kórházainkat a németek tö­kéletesen kifosztották, élelmiszer­készlet egyáltalán nem maradt s így a város teljesen reménytelen képet mutatott. Tömeges menekülés indult meg, a városlakók elindultak a falvak felé: menekültek az éhín­ség és a járvány riasztó réme elől. A reakció lesben áll A németbarát, tehát reakciós ele­mek lesben álltak: az amúgy is fel­bolygatott közvéleményt tudatos propagandával mérgezték: — „íme, ezt hozta a felszabadu­lás ... mégis csak jobb volt régen... legalább a falat kenyérre nem volt gondunk és az orvosi segítség, vagy a gyógyszer megszerzése nem jelen­tett lehetetlenséget... Az újdon­sült demokrácia tehetetlen: a leg­elemibb bajokat sem tudja orvo' solni!“ E suttogó propaganda mesterei azonban alaposan tévedtek. A de­mokrácia nem volt erőtlen és tehe­tetlen. Parasztok, munkások és ér­telmiségiek rohammunkával építet­ték az új Magyarországot. Hősies erőfeszítéseikben egy új szervezet volt segítségükre, mely ágas’bogas adminisztráció nélkül, az aktatöme" gek teljes mellőzésével a nyomorgók segítségére sietett. Ez a szervezet a Nemzeti Segély volt. 400 vágón élelmiszer A Nemzeti Segély első ténykedése: felhívással fordult a Tiszántúl né' péhez. Az éhező Budapest és a pél' dátlan nyomorba hullott bányavidék számára kéiit segítséget. A falu népe meghallotta a segélykérő szót és az élelmiszer szakadatlan áradatban megindult a főváros felé. Több mint 400 vagon jutott az ínségeseknek. S ez a 400 vagon valóságos hőstettet jelentett hiszen a rendszeres vasúti közlekedés teljesen megbénult és az országúti forgalmat is bizonytalanná tette a százezernyi fel nem robbant akna, gránát és megsemmisített át" járó híd. Sebtiben kijavított teher­autók, összefoldozott társzekerek, avult személykocsik pótolták az el­pusztított és nyugatra hurcolt MÁV" szerel vényt. A volán mellé, vagy a bakra sokszor olyan emberek ültek, akik életükben alig vezettek autót és aligha tartottak kezükben gyeplő­zárat. De azért ment minden. Az letmentésnek sikerülnie kellett, hiszen nemcsak arról volt szó, hegy /ezernyi szoptatós anyát, sokezernyi elgyöngült kisdedet, beteget és ag­gastyánt ístápoljanak, hanem meg kellett mutatni azt is: a demokrati­kus Magyarország élni akar és új országot teremt a romokon. Megszólalnak a szellem emberei... Egyre'másra alakultak meg a Nemzeti Segély konyhái, melyek meleg étellel segítették az éhezőket, új és új ambulanciák nyíltak, hogy az ostrom keserves hónapjai alatt elhanyagolt betegek megint szak­szerű orvosi kezeléshez jussanak. És a Nemzeti Segély vezetősége felis­merte azt a veszélyt is, amely a mű­vészek, írók, költők, muzsikusok teljes hallgatásában és visszahúzó­dásában rejlett. A szellem embereit meg kellett szólaltatni hogy az 5 rnesszehangzó szavuk hirdesse: élni akarunk! A Nemzeti Segély tehát összegyűjtötte a város és az ország szellemi előkelőségeit, konyhákat rendezett be számukrai, majd heten­ként külön élelmiSzercsomagokka’ segítette őket. Ennek a mentő akció­nak meg is volt az eredménye. Ta­lán egész Európában Budapest volt az első város, ahol megnyíltak a színházak, a hangversenytermekben muzsika zendült, az omladéktól meg' tisztított nyomdagépek ontani kezd­ték a betűt, az új gondolatot és az évizedeken át kitiltott, megbilincselt igazság végre megjelenhetett a nyilvánosság előtt. 17000 gyermek indul vidékre 1945 márciusában a Vörös Had­sereg parancsnoksága felejthetetlen gesztussal sietett a Nemzeti Segély segítségére. A szervezet vonatsze­relvényt kapott, mely a rohammun­kával újjáépített MÁV'hálózaton zavartalanul közlekedhetett. Ez a 18 vagonból álló vonat a gyermekek ezreit vitte vidékre. Több mint 17.000 ínséges gyerek jutott így nyaraláshoz, s ezek a kicsinyek mint megannyi „gyermek" diplomata", megteremtette, kimélyítette a kap­csolatot vidék és város között. Közben a főváros minden kerüle­tében új és új Nemzeti Segély in­tézmények alakultak. 15 gyermek­­rendelő orvosai, szakképzett ápoló­női és oktatói segítették és gyógyí­tották Budapest legyengült gyerme­keit. Nyilván az ő munkásságuknak is köszönhető, hogy a gyermek­­halandóság ma sem haladja meg az 1938’as méreteket, de ebből a mentő munkából derekasan kivették részü­ket a Nemzeti Segély tejkonyhái is, melyek a fekete kereskedelem ga­rázdálkodásai és az infláció boszor­kánylánca közepette is ellátták a szegény családokat az életet jelenítő tejjel. És itt kell megemlítenünk, hogy a gyermekhalandóság ellen vivőit élet-halál küzdelemben első­rangú fontossággal bírt a Nemzeti Segély ingyenes gyógyszertárainak munkája, melyek több mint 80.000 köbcentiméter tífusz oltóanyagot, 11.000 ampulla máj injekciót, 1000 kg. vattát és számtalan más gyógy­szert bocsátottak az ínségesek ren­delkezésére. A gyermekek megmentése mellett igen nagyfontosságú kérdés voit a dolgozó rétegek megsegítése. Míg sokain az élet könnyebb végét fogták meg és batyúzással vagy cserekeres­kedelemmel teremtettek maguknak kétes egzisztenciát, ezalatt a két­kezi munkások százezrei hősiesen kitartottak a gépek és munkapadok mellett s éhesen, lerongyolva, sok­szor betegen teljesítették az építés legelső parancsát: termelni s új ter­melő eszközöket teremteni! A Nemzeti Segély számtalan gyár­ban és nagyüzemben munkáskony­hát létesített, hogy a munka hősei legalább a legelemibb tápértékhez hozzájussanak. Hamarosan újabb feladat hárult a Nemzeti Segély szervezeteire. A magyar hadifoglyok nagy csoportjai érkeztek haza. Ezek a szerencsétle­nek, kiket a német fasiszták és hű­séges csatlósaik kényszerítettek ki a tűzvonalba, a Nemzeti Segély halár"kirendeltségeinél ízlelték elő­ször újra a hazai kenyeret s a Se­­gély fogadóbizottságai gondoskodtak arról is, hogy fedél, fekhely, tisztál­kodási lehetőség, útbaigazítás várja őket, bizonyítva^ hogy az új Magyar­­ország szeretetteljesen fogadja haza­térő fiait. A mártírok özvegyei és árvái A hazatérő hadifoglyok megsegí­tése mellett még egy igen fontos feladat várt a Nemzeti Segélyre. Az ellenállási mozgalom és az ország felszabadításáért vívott szabadság­­harc mártirhőseinek özvegyeit és árváit kellett felkarolni. A szervezet a közvetlen segítségen kívül orszá­gos jellegű propagandával hívta fel a figyelmet arra, hogy ezeknek az özvegyeknek és árváknak a meg­mentése nemcsak kötelesség, da az ország becsületbeli ügye is. * A Nemzeti Segély munkáját a magyar dolgozók szolidaritása tette lehetővé. Eredményei azonban ha­marosan külföldön is. ismeretessé váltak. Távoli országokba szakadt magyarok is fölfigyeltek a Nemzeti Segély munkásságára s hamarosan amerikai, angliai, . franciaországi, kanadai, argentínai, svájci, algíri, valamint romániai magyarok siettek a magyar dolgozók segítségére. Kül­földön újabb és újabb segítőbizottsá­gok és egyesületek alakultait, melyek ruhaneműkkel, gyógyszerekkel, élel­miszerrel és a gyermekvédelemben nélkülözhetetlen tápszerekkel erősí­tették az ország küzdőképességét. A külföldi segítség más lehetőséget is nyújtott: Romániába, majd Fran­ciaországba indultak el a Nemzeti Segély gyermekvonatai, kiterjesztve a szolidaritást az ország határain túl, az egész világon szerteszéledt magyar dolgozók tömegeire. A patrónusok munkája 1946—47 fordulóján büszkeséggel tekinthet vissza a Nemzeti Segély kétéves munkájára. A szervezet, mely a semmiből teremtette meg intézményeit, ma már hatalmas apparátussal dolgozik. Az ország két legmodernebb tüdőbeteg gyermek­gondozóját tartja fenn, az elhagyott és bűnbetévedt gyermekekről gon­doskodik, a Leghaladottabb peda­gógia és lélektan eszközeinek fel­­használásával, mintaszerű napközi* otthonok és bölcsődék szelíd és békés fegyvereivel küzd a szebb és tisztuttabb magyar jövendő­ért, a patrónusok, a pártfogók valóságos testületét építette ki, e pátrónusok áldozakész munkájukkal és hatalmas anyagi segítségükkel újabb és újabb intézmények meg­teremtését teszik lehetővé és egyben példát mutatnak arra is, hogy a le vitézlett múlt hangoskodó reklámja, kirakatjótékonykodása helyett így is lehet, sőt így kell dolgozni: csend­ben, szerényen elháríva minden hivalkodást. Háború vér nélkül A Nemzeti Segély munkája nyo­­mán új szellemiség alakult ki: nin­csenek adakozók és nincsenek meg ajándékozottak... az önerejére éb­redt magyar társadalom mozgósítja minden energiáját: hogy szegények és módosak, felnőttek és kicsinyek, értelmiségiek és kétkézi munkások, falusiak és városiak, mindazok, akik becsületesen és tiszta szándékkal építik a jövő Magyarországát, meg­találják a helyüket a kis magyar glóbuszon. így történt... E két év történetében nem talá­lunk egyetlen nevet sem, egyetlen hőst sem, aki a történések előterébe tolakszik, de annál nagyobb a név­telen hősök száma, akik kerülve a nyilvánosságot, életeket mentettek és egyetlen fizetségük a derekasan elvégzett munka jóérzése volt. E két év története tele van ke­mény ütközetekkel, melyeket nem ellenséges hadsereggel vívtunk, ha­nem a ragállyal és a fenyegető ínséggel. Ezekben a csatákban nem szere­peltek katonák és > vezénylő tábor­nokok, csak orvosok, munkások, tanítók, óvónők, tisztviselők parasz­tok, betegápolók, gyógyszerészek, művészek és iparosok. S e két év küzdelmének legszebb diadala, hogy újra épül az ország, mely minden demokratikusan gondolkodó, dolgozó magyarnak otthont és mendéket ad. Gál György Sándor Művészest a Gelléit-szállóbcm Fénytesen sikerült ünnepély folyt le folyó hó 7-én a XI. ke­rület rendezésében a Gellért­­szállóban. Megjelent Rákosi Má­tyás miniszterelnökhelyettes, je­len voltaic a francia követség tag­jai és a társadalmi élet számos más kitűnősége. Ez volt az első nagyobbszabású alkalom, mikor a közönség a szórakozáson át ismerte és sze­rette meg a Nemzeti Segély munkáját és sokan váltak közü­lük az intézmény tevékeny tag­jává. A komoly színvonalú mű­sor megérdemelten nagy sikert aratott és a jól sikerült előadás uitán táncmulatság volt, mely reggelig tartott. ______________________M. V. Magyar Jövő ~ÜT]

Next

/
Thumbnails
Contents