Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1946 (2. évfolyam, 4. szám)

1946-02-01 / 4. szám

H aráci g ny Irta: Kárász Győző Emberemlékezet óta a karácsony mint a szeretet és a béke ünnepe ragyogott előttünk. így tanították szüléink, tanítóink, felekezeteink vezetői, sőt az ország vezetői is. A népek szeretetre és békére való ösztönös és természetes vá­gyakozása hányszor keltett illúziót a széle« tömegekben! Hányszor ho­mályosul! el sokak tisztánlátása: hitték, hogy a szeretet és béke le­hetséges abban a rendszerben, amelyben éltünk. Nem látták, hogy az ország vezetői, — miközben sze­­retetet és békét hirdettek, — gyű" löletet és háborút készítettek elő. Hazánk belső békéiét a hazug fa.jelmélet és a népellenes nemzeti­ségi politika segítségével részekre bontották, — és a gyűlölettől izzó csoportokat egymással szembeállít­va, —■ terelték el a figyelmet ön­magukról, a nép igazi ellenségeiről. Kifelé, a „Szent Istváni Magyar­­orsz.ág“ és egyéb „élettér“, revi­zionista demagóg-ie-lszavak mögé bújva, takarták 1919-es árulásukat, amikor a reakció trónra ültetéséért minden árat hajlandók voltak meg­fizettetni a magyar néppel. Ugyan­akkor a sovinizmus tervszerű fo­kozásával egy új háború lélektani előfeltételeit igyekeztek megterem­teni a világ szabadságszerető népei ellen, köztük elsősorban a Szovjet- Unió népei, vagyis azok ellen, akik Magyarországnak sohasem ártottak és akikkel szemben soha semmiféle követelésünk sem lehetett. Sokan nem látták, hogy az a rendszer nem a szeretet és béke, hanem a gyűlölet és háború böl­csője volt. A szeretet és béke fogalma szo­rosan összefügg a demokrácia és a szabadság fogalmával. Két éve lesz, hogy Magyarországot a Vörös Hadsereg felszabadította és most a második szabad karácsonyra ké­szülünk. Ha összehasonlítást teszünk két év előtti, azaz az 1944-es kará­csonnyal, amikor a fasiszta háború egyik legvéresebb periódusában az éhínség és halál jegyében töltöttük a „szeretet és béke“ ünnepét és ha összehasonlítást teszünk a múlt év karácsonyával, amikor ugyan már szabadon, a demokráciában, de a háború következtében fűtetlen, ab­laknélküli romlaikásokban, ínség közepette, de bizakodással szívünk­ben ültünk ünnepet, akkor .az" ed­digi utat lemérve képet kapunk az elkövetkezendő karácsonyokról. Ez a kép pedig biztató! Igaz, még ma is igen nagyok a hiányok, még ma is nagyon sok munkáscsalád él tö­meglakásokba zsúfolva, éhezve és fázva. Épen ezért mi, akik a Nemzeti Segély nevében sokirányú élet- és nemzetmentő munkánkat a szere­tet, valamint a béke szellemében folytattuk és folytatjuk, megvetjük és gyűlöljük a nép ellenségeit és harcolunk ellenük. Harcolunk (el­lenük, amikor gyermekeket, haza­térő ihadüifoglyokat, újjáépítő pa­­raszoikat és munkásokat segítünk, amikor a háború következtében el árvult gyermekeket mentünk meg a zülléstől, és általában, amikor a nép ellenségei által ránkzudított liáborúütötte sebeket gyógyítjuk. Harcolunk ellenük, amikor demo­kratikus hazánkat újjáépítjük, ami­kor népünk egységét szervezzük és jóbaráti viszonyt teremtünk a többi szabadságszerető népekkel. Harco­lunk ellenük, amikor a bűnös rendszerükből fakadó társadalmi nyomor ellen a társadalmi együtt­érzést, szolidaritást szervezzük és amikor 1946 karácsonyát az igazi szeretet és az igazi béke szellemé­ben készítjük elő minden magyar gyermek és magyar anya szebb jö­vőjéért. A Nemzeti Segély a múltban is, a jövőben is a társadalom szolidaritá­sára, együttműködésére számít. A szolidaritás és a könyöradomány közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, A könyöradomány a reakció trükkje volt, mely egy-két jóté­konysági cselekedettel igyekezett elterelni a figyelmet népellenes tizeiméiről. Agyondolgoztattak száz- és százezer munkást és felállítottak néhány kórházat. Céljuk a korgó gyomor lecsendesítése, a tömegek türelemre bírása volt. A szolidaritás nem azonos a könyöradománnyal, a koldusfillérekkel. Szolidaritás volt a jugoszláv nép egyetemének együtt­működése a partizánokkal, a fran­ciáké ellenállási mozgalmukkal. A szolidaritás szociális vonalon a ma­gyar társadalom demokratikus sors­­közösség-vállálását és segítőkészsé­géit jelenti, amely igyekszik a há­ború elesettjeinek szenvedésén eny­híteni. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy a megoldás helyes módja az állami szociálpolitika volna Ez azonban az államháztartás ma amúgy is óriási megterhelése mellett lehetetlen. Az N, S.-re hárul tehát az a feladat, hogy a társadalom segítségét igénybevegye és így a szociális bajok orvoslásában a nép­jóléti kormányzat támasza legyen. Legfontosabb feladatunknak az általános gyermekvédelmen belül továbbra is az elhagyott és züllés veszélyének kitett gyermekek meg' mentését és a tüdőbeteg gyermekek felkarolását, gyógyítását tekintjük. Meg kell mentenünk a jövő háború' gyötört nemzedékét. Természetesen igyekszünk a szegénysorsú dolgozók nehézségein is segíteni. Ne legyen megoldatlan probléma a gyermekek napközi elhelyezése azoknak a csa~ ládoknak, ahol mindkét szülő kény télén egész napját munkában tölteni. Nem feledkezünk meg az újjáépités hőseiről, az ellenállási mozgalom vértanúi hozzátartozóiról sem. ' Az anyagi segítségen kívül fel" adatunknak tartjuk a demokrácia vértanúi emlékének ápolását. Err lékük példát mutat és tudatosítja bennünk a fasizmus szörnyű bűneit, országpusztitó tevékenységét. Az eredményeket jó szervezőmun' kával értük el, azonban a Nemzeti Segély tömegbázisát tovább kell szélesítenünk. Védnökségeket’ kell kiépítenünk országszerte. Most fe~ jeztük be a központi védnökség szervezését, melybe a társadalom minden rétegének legkiválóbbjait, írókat, tudósokat, politikusokat, üzemi bizottságok tagjait stb. von" tűk be. Ennek a központi védnök" ségnek feladata, hogy N. S. irányí­tásában útmutatásokkal segítsen és a vezetést a társadalom széles réte­geinek bevonásával biztosítsa. Min­déin intézményünk köré védnöksé­geket szervezünk, melyeknek nem csak az a feladatuk, hogy az intéz­­ményeket gazdaságilag támogassák, hanem irányításukban tevőlegesen résztvegyenek. Ugyanezlt a célt szolgálja az üze­mek kollektív tagsága, mellyel az illető üzem egész munkássága az N. S. tagjává válik és’ anyagilag (fizetésének V2%-ával), valamint munkával támogatja a Nemzeti Se­gélyt. A kollektív tagság segítségé­vel akarjuk bevonni a szociális se­gítés munkájába a közületek tiszt­viselőit és munkásait is. Ki fogjuk terjeszteni az úgynevezett kismama rendszert is, melyben az üzemek, közületek vagy egyének egy általuk kiválasztott gyermek gondozásának és nevelésének költségeit vállal­ják el. Ily módon akarjuk a Nemzeti Segélyt még szélesebb társadalmi alapokon nyugvó tömegszervezetté kiépíteni. Tudjuk, hogy munkánk nehéz, tennivalónk számtalan, de hisszük, hogy a magyar dolgozók segítőkészsége eredményes tesz. Ezzel válik a Nemzeti Segély az egész nemzeti segítő, szociális szer­vévé és ezáltal tudjuk majd mindig több és több szenvedő arcról le­törölni a könnyet, ezáltal tudunk enyhíteni a dolgozók gondjain. Kádár Iván A NemzeH Segély a magyar jövőért küzd! Támogasd! Erősítsd! i_______________________________________________________________ Á gyermekért harcol i Segély áSBj mellé! Lépj be a Nemzeti Segély táborába! A jövő tervei

Next

/
Thumbnails
Contents