Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-07-21 / 3. szám
Magya r Kommunista Párt* ____ _ ______ __f_ _j_ t_r\n ÁRA 2 PENGŐ A NEMZETI SEGELY HETILAPJA A Nemzeti Segély és az újjáépítés Irta Kállai Gyula VAS ZOLTÁNj Küzdelmes volt az út, amíg az éhínség napjaitól eljutottunk az élelmiszerfejadagok felemeléséig A gazdasági újjáépítés programja az ország minden népi szervét új feladat elé állította. Horthyék — Szálasiék ellenforradalmi — fasiszta uralmának átkos örökségét nekünk kell eltakarítani az útból, s a romokból nekünk kell a dolgozók vágyai szerint felépíteni az országot. Ez nem könnyű, de a legdicsőbb feladat, amelyre nép valaha vállalkozott. A Vörös Hadsereg ragyogó hadműveleteivel szétzúzta a jnagyar ellenforradalom minden népelenyomó hatalmi szervezetét. Megsemmisítette a reakció államapparátusát, hadseregét és rendőrségét, s az ország sorsának további intézését a nép kezébe tette le. Ezzel azonban az ellenforradalmi rendszer még nem semmisült meg teljesen. Társadalmi alapja, gazdasági bázisa: a feudális nagybirtokrendszer még érintetlen maradt. Az ellenforradalomnak, a reakciónak ezt a bázisát már a felszabadult néptömegeknek kellett darabokra törni. A földreform gyors Végrehajt tásával az ipari munkásság és parasztság ezirányban is teljesítette történelmi hivatását: 4—4.5 millió katasztrális holdat kitevő egyházi és úri nagybirtok szétosztásával eltüntette társadalmi életünkből a magyar történelem legnagyobb szégyenfoltját, a hárommillió magyar koldust. A földreform sikeres végrehajtásával a magyar nép a feudális ellenforradalmi Magyarország koporsójába beverte az utolsó szögeket. A nagybirtokrendszer gyökeres fölszámolásával az ellenforradalmi Magyarországnak az az intézménye tűnt el véglegesen a magyar politikai életből, amelyből a népelnyomás és minden nemzetellenes törekvés az erejét merítette. A földreform végrehajtása után a magyar népi tömegek új, hatalmas feladatokat tűztek maguk elé. Ezek a kifosztott, felégetett és rombadöntött ország felépítésének a problémái. Ezeket a magyar demokrácia szempontjából döntő problémákat csak a magyar nép tömegei oldhatják meg és azok is csak harccal. A magyar népet ebben a küzdelemben vezetni és támogatni kell! A Függetlenségi Front pártjai a tömegek mozgósítása és harcbahívása terén megteszik kötelességüket, de ez egymagában korántsem elegendő. A mozgósítást azoknak a pártközi népi demokratikus szerveknek is folytatniok kell, amelyek nélkül a néptömegeket nem tudtuk volna politikai öntudatra ébreszteni, amelyek nélkül nem tudtuk volna az államélet alapjait lerakni és a földosztást keresztülvinni. A háború befejezése után, a gazdasági fölépítés korszakában minden népi, demokratikus szervnek a legdöntőbb feladata csak az lehet, hogy minden erejével propagálja, szervezze és támogassa az újjáépítés hatalmas, történelmi művét. Az újjáépítés korszakában nem. lehet más feladata a Nemzeti Segélynek sem. Sőt: minthogy a Nemzeti Segély esetében olyan tömegszervezetről van szó, mely a falu és a város dolgozóinak kölcsönös egymásrautaltságán alapszik, a Nemzeti Segélynek minden más demokratikus szervnél fokozottabban kell bekapcsolódnia az újjáépítés munkájába. A Nemzeti Segély első főfunkcióját, azt, hogy a városok dolgozó népét az éhhaláltól megmentse, sikerrel oldotta meg. Most a falu és a város egymáshoz való viszonyát kell elmélyítenie, szilárdabb alapokra helyeznie — a kölcsönös támogatás alapján. Az új terménybeszolgáltatási rendelet, hisszük, a lakosság élelmezésének problémáit sikerrel fogja megoldani, a nagy probléma, a falusi lakosság iparcikkekkel váló ellátása, azonban, továbbra is súlyos gond. Ezen a súlyos gondon a Nemzeti Segély jólbevált szervezeteivel sokat enyhíthet, ha a meglévő és folyton gyarapodó készlete-' két mindig odairányítja, ahol a legnagyobb szükség van azokra. A Nemzeti Segélynek a következő hónapokban egyre inkább arra kell törekednie, hogy ne csak kérjen a falutól, hanem adjon is a falunak. Ha Magyarország legelfoglaltabb embereinek névjegyzékét összeállítanánk, bizonyára az elsők között szerepelne Vas Zoltán, a főváros polgármestere, közélelmezési kormánybiztos. Kora reggeltől késő estig kérésekkel, panaszokkal, megvalósításra váró tervekkel ostromolják. Ezekután szinte természetes, hogy örömmel látjuk, hogy a Nemzeti Segély felismerte a gazdasági újjáépítésben betöltendő szerepét. A nagy eredményeket felmutató rohammunkásokat élelemmel és ruhával segíti, gyermekeiket otthonokban helyezi el. Vas Zoltán számára kezdődik legkorábban a hivatalos óra. Reggel fél nyolcra beszéltük meg az interjú időpontját. A titkári szoba és a polgármesteri kis tanácskozó azonban már 7 óra tájban népes volt Pár perccel fél nyolc után már szemben ülünk a polgármester-közélelmezési kormánybiztossal. Mindez helyes és továbbra is feltétlenül követendő út. A Nemzeti Segély főfeladata azonban a gazdasági újjáépítés korszakában az, hogy kölcsönös anyagi és gazdasági érdekeik kielégítésén keresztül támogassa mind a város, kerülő élelmiszermennyiségek nem is voltak elegendők, kétségtelen. hogy nagy mértékben enyhítették a lakosság élelmezési gondjait. Azután megindult a roham a feketepiac letörésére, a legfontosabb tömegélelmezési cikk, a burgonya jelent meg elsőnek a piacon kilónként 6 pengős áron. Bizalom előlegezése — A Nemzeti Segély összesen mintegy 250 vágón élelemhez juttatta közvetlenül és közvetve Budapest lakosságát — emeili ki Vas Zoltán. — A fővárosi és környékbeli gyermekek vidéki kihelyezése is fontos tényező a közélélmezés tehermentesítésében. A Nemzeti Segély ma is működő tejkonyhái, ebédeltetési akciói és terhes, valamint szoptatós anyáknak és különböző rászorulóknak adott élelmiszercsomagjai ugyancsak értékes segítségek. A rohammunkát és az újjáépítés szolgálátában kimagasló teljesítményt végző dolgozóknak jutalomképpen adott élelmiszerek és egyes N. S. üzemi konyhák feljavítják a munkások élelmezését. — Nagy-Budapest élelmiszerellátásának az új termés betakarításáig, csépléséig és őrléséig történő biztosítása terén — fejezi be nyilatkozatát a közélelmezési kormánybiztos — a szovjet kormány és a Vörös Hadsereg hatalmas élelmiszerkölesöne volt a döntő, mert lehetővé tette az élelmiszeradagok jelentős emelését. Hosszú és nehéz volt az út, amíg az, éhínség napjaitól eljutottunk az élelmiszerfejadagok felemeléséig. A 250 teherautó, amelyet a Szovjet ajándékozott nemcsak a közélelmezés, hanem az élet minden terén óriási segítség. A Szovjetunió támogatása nem jutalmazás, hanem bizalom előlegezése. Fokozott munkával, fokozott termeléssel és a reakció elleni fokozott harccal kell bebizonyítani, hogy az előlegezett bizalmat megérdemeltük. Budapestnek e téren mindenben elől kell járnia. * A titkár jelentkezik és a »napi menetrend« szerint következőket jelenti be Budapest legelfoglaltaibb dolgozójánál. Ritter Aladár mind a falu dogozóit. Ha ezt a feladatát sikerrel oldja meg, akkor a magyar demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen ipari munkásság és parasztság szövetség» ügyének is óriási szolgálatot tes;* Amikor Budapest éhezett... Most, hogy a Szovjetunió nagylelkű élemiszer szállítmányai lehetővé tették a fejadagok, de főleg a dolgozók adagjainak felemelését, érdekes visszapillantást vetni a kezdet nehézségeire és a fejlődés útjára. Ezért kerestük fel Vas Zoltánt. — Február végén Budapest éhezett — kezdi Vas Zoltán. — A főváros napi élelmiszerszükséglete 80 vagon. Ezzel szemben az első időben semmi felhozatal nem volt, a rendelkezésre álló készletek pedig lényegteleneknek voltak mondhatók. Nehezen indulhattak meg a szállítások vasút hiányában, csak a vidék segíthetett. — Ekkor a legnehezebb időben kapcsolódott bele a Nemzeti Segély az éhező Budapest megmentésének munkájába. A Nemzeti Segély számára, melynek szervezetei vidéken kezdték meg először a munkát, szekereken, teherautókon érkeztek az első élelmiszerszállítmányok, amelyeket főleg gyermekeknek juttattak. A Nemzeti Segély adta a fővárosi lakosság számára az első jelentősebb élelmiszer szállítmányt. Az első hetekben már több mint 100 vagon élelmiszert szerzett a Nemzeti Segély, úgy hogy a számára érkezett élelem egy részét átadta, valamint vidéki szervezetei a közélelmezési kormánybiztosság rendelkezésére állottak a beszerzés terén. Az éhezés idejében hatalmas jelentősége volt annak, hogy csecsemőket, gyermekeket, terhes és szoptatós anyákat látott el ez az intézmény, amelyet a demokratikus pártok hívtak életre. Nem bírtak kisebb jelentőséggel az általa felállított népkonyhák, amelyeken gyermekeken kívül írók, színészek, művészek jutottak egy tál ételhez. darab kenyérhez. Ezzel is csökkentették az éhezők számát. Élelmiszeriegyek — élelmezési kölcsön — Vörös Hadsereg vasutasai is segítségünkre siettek. Következett a második nagy lépés, az élelmezési kölcsön kibocsátása és az élelmiszerjegy-rendszer bevezetése. A főváros dolgozóit illeti a legteljesebb elismerés, mert a kisemberek jegyezték az ötvenmillió pengős kölcsön túlnyomó részét. A közélelmezési kormánybiztos visszaemlékezései során megelevenednek azok a napok, anrkor az első kenyérjegyeket beváltották. A vidék meghallgatta a kérő szót és megindultak az egyre jelentősebb élelmiszerszállítmányok. Márciusban már a háromszázadik vágón élelem érkezett Budapestre. — Elkövetkezett az az idő, —• folytatja Vas Zoltán, amikor Nagy-Budapest területére terjeszthettük ki a jegyrendszert és már nemcsak kenyeret, hanem húst, a csecsemőknek tejet, cukrot, olajat, sajtot, vajat is kioszthattunk— Ha a jegyre kiosztásra
