Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-07-21 / 3. szám
Boldog emberpalánták kis Országa a SZABADSÁG GYERMEKOTTHON ahol a jövő reménységeit gondozzák Hatalmas, árnyatadó fák, dús zöldelő bokrok, illatozó virágok övezik a pompás villát, amely még nem is olyan régen kiváltságos család osztályrésze volt. A pestszentlőrinci villanegyedben, a Gyöngyvirág-utca közepén tűnik fel ez az emeletes, modern épület. Most már nem tudjuk megállapítani, hogy milyen »lak« volt, mert az oromzaton hatalmas tábla hirdeti: Szabadság gyermekotthon. Szomorú szülők ostromolták a felszabadulás napján a városházát. Gyors segítséget kértek, hogy gyermekeiket megmenthessék áz élet számára. Pestszentlőrincen nem tanácskoztak sokáig, nem kérvényeztek, hanem a demokratikus pártok női csoportjai azonnal lehetőséget teremtettek a jövő reménységeinek megmentésére. így alapították meg a Szabadság gyermekotthont. Az önként jelentkezett orvos is megdöbbent, amikor az első vizsgálatot tartotta azok között, akiket szüleik az otthonban kívántak elhelyezni. Kiéhezett, lesoványodott, beteg csecsemők és gyermekek állottak egymásután a doktor bácsi elé. —- Fel kell venni!... Megfelelő táplálkozásban kell részesíteni !... — hangzott a vizsgádat eredménye. Pár nap múlva már úgy működött a Szabadság gyermekotthon, mintha évek óta állott volna fenn. Harminc-i nál több csecsemő, kisleány, kisfiú talált igazi otthonra, gondos ápolásra, jó táplálkozásra. A Szabadság gyermekotthon természetesen nem tudta falai közé fogadni az összes rászoruló gyermekeket, ezért napközi otthonokat, majd gyermekkonyhákat állítottak fel. Ma már 300 iskolásgyermek kap naponta uzsonnát, ebédet. Meglátogattuk a Szabadság gyermekotthont. Ragyogó tisztaság mindenfelé. Tágas, világos, napsugarai termekben vannak külön a csecsemők, külön a 3—6 éves leányok és fiúk. A felügyelőnők a gyermekek édesanyját pótolják. Féltő gonddal vigyáznak a növekvő emberpalántákra. Kora reggeltől késő estig, sőt a pólyásoknál éjszaka is ott állanak a gondozónők. A munkásvárosra jellemző, hogy az otthon létesítésének első idejében a helyi textilgyári üzemi bizottságok elegendő mennyiségű fehérnemű- és ruhaanyagot juttattak a gyermekeknek. Szemlét tartottunk a konyhában. Érdeklődtünk, hogy milyen ételeket kapnak az otthon lakói. Reggelire tej, vagy tejes tea és kenyér nyitja meg a napi étkezések sorát. A második étkezés: 10 órakor lekváros-, néha vajaskenyér, vagy főtt tojás kenyérrel. Délben levest és főzeléket mindennap kapnak a gyermekek. Kiegészítésképpen gyakran szerepel a tészta, sőt néha csemege is. Időnként hús is szerepel az étlapon. Uzsonna általában lekvároskenyér, de már előfordult, hogy sonkát, illetőleg szalámit kaptak az apróságok. A vacsoramenű állandó: tea és kenyér. Házi Árpádné, Pest megye alispánjának hitvese hívta életre a demokratikus nők segítségével a Szabadság gyermekotthont, valamint a napközi otthonokat és gyermekkonyhákat. A helyi »egészségháza« létesítése is az ő érdeme. — Nagyon örülünk, — mondotta Házi Árpádné — hogy az ostrom után otthonunkba jutott csecsemők és gyermekek megerősödtek, egészségesek lettek.. — Mint a fővárosban és országszerte sok más szociális szerv, mi is a Nemzeti Segély segítségével folytathatjuk munkánkat — hangsúlyozza Házi Árpádné. — A helyi szervek csak a megindulás idejében láttak el mindennel, az utóbbi hónapokban már a Nemzeti Segély gondoskodott arról, hogy minden szükséges élelem rendelkezésünkre álljon. Pestszentlőrinc, a munkásváros jól ismeri és nagyra értékeli a Nemzeti Segély tevékenységét. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a dolgozók túlnyomó része jövedelmének néhány százalékát adja a Nemzeti Segély céljaira. Amikor elhangzott a hívó szó, hogy mindenki, aki részt kíván venni a demokratikus Magyarország felépítésében, lépjen be a Nemzeti Segély táborába, Pestszentlőrincen tömegek csatlakoztak az ország hatalmas segítő és antifasiszta egyesüléséhez. akik azt ott a színpadon próbaközben fogyasztották el. A művészkonyha vendégeinek a száma azonban még mindig állandóan szaporodott. Az írók között ott láttuk Gellért Oszkárt, Kárpáti Aurélt, Lányi Viktort, Nagy Lajost, Szép Ernőt és másokat, a képzőművészek közül Bortnyik Sándort, Kmetty Jánost s több más festőművészt és szobrászt, zenészt és karmestert. A müvészkonyhában hosszú asztalok várták a vendégeket fehér térítővel, ragyogóan tiszta tányérokkal és poharakkal. Csak az evőeszközök körül volt egy kis baj. Az első időkben nem tudott a konyha elég kanalat és villát szerezni és ezért a művészek nagyrésze maga hozta el minden nap az evőeszközt. Az örökké mókás Salamon Béla sok kacagást váltott ki »szabadalmával«: nehogy ott felejtse étkezés után kanalát, azt hosszú spárgára kötötte és a zsineget kabátjának belső zsebéhez erősítette. így, amikor étkezés után felkelt az asztaltól, a kanál »ment utána« . . . A müvészkonyhán naponta egy tál meleg ételt: jóízű levest vagy főzeléket és nagy darab kenyeret szolgáltak fel abban az időben, amikor kenyér még alig volt Budaesten. De ezenkívül a művészek ideg vacsorát is kaptak ugyancsak kenyérrel, amelyet egész hétre egyszerre utaltak ki számukra. Látni kellett a kitűnő írókat, művészeket és színészeket, hogy milifen boldog izgalommal vitték haza aktatáskákban, kosarakban és szatyrokban a vacsoraadagokat: szalonnát, kenyeret, vagy — ha éppep ez volt soron — lisztet és babot. így kezdődött . . . A MŰVESZKONYHA ÉS ELSŐ VENDÉGEI Budapest felszabadulása után a Nemzeti Segély első kötelességének tartotta, hogy az ostrom alatt a pincékben elgyengült és kiéhezett gyermekek segítségére siessen éle lemmel. A következő lépés azon ban már az volt, hogy minél több felnőttet is meleg ételhez juttassanak. Elsősorban a terhes és szoptatós anyákat vette a Nemzeti Segély pártfogásába, néhány nap múlva azonban már felmerült egy újabb probléma is. A magyar szellemi és művészi élet számos kiválósága éhezett azokban a napokban. Az írók, művészek és színészek általában nem gyűjtenek vagyont Magyarországon és igy érthető, hogy szűkös élelmiszerkészleteik már az óvóhelyen hamarosan el fogytak. Amikor azután feljöttek a pincékből, legtöbbjüknek nem volt sem lakása, sem élelme. Nép konyhák akkor még nem működtek a fővárosban, az éttermek és kávéházak legjobb esetben zárva voltak, ha nem éktelenkedett helyükön romhalmaz. A Nemzeti Segély helyesen ismerte fel, hogy a magyar tudomány, irodalom, zene, képzőművészet és színészet kiválóságait nem szabad éhezni hagyni, hanem támogatásukra kell sietni, miután a szellemi újjáépítés csak az ő segítségükkel valósítható meg. így született meg már februárbana Nemzeti Segély művészkonyhája Ez a konyha először a Munkács Mihály-utca 21. számú házban nyílt meg, ugyanott, ahol akkor már üzemben volt az első gyermekkonyha. Az alagsorban lévő tágas helyiségben a déli órákban először a gyermekek tömege kapta meg az ebédet és a gyermekétkeztetés lebo nyolítása után került sor a mű vészekre. Hosszú heteken keresztül az írók, színészek, képzőművészek az ínséges gyermekeket váltották fel ebben az s> étteremben* és volt valami szimbolikus abban, hogy szellemi életünk kitűnőségei találkoztak itt naponta a gyermekekkel, a jövő Magyarországának reménységeivel. A művészkonyhára az akkor megalakult Sajtószövetség, a Képző művészek Szabad Szervezete és c Színészek Szabad Szervezete utalta be a rászorulókat. Legtöbben i színészek voltak, akik Major Ta más és Várkonyi Zoltán által aláírt »beutalás« alapján kaptak ebédjegyet. Naponta megjelentek a művészkonyhán: Bárdi Ödön, Básthy Lajos, Dénes György, Ladomerszky Margit, Lengyel Gizi, Rádai Imre, Rátkai Márton, Relle Pál, Salamon Béla, hogy csak néhány ismertebb nevet említsünk. Hamarosan már több mint száz színészt élelmeztek a művészkony háról és amikor megkezdődtek az első próbák a színházakban, akkor testületileg vitették el hatalmas kondérokban az ebédet a színészek, uzeti Scgélij a hazatérő oglyoh megsegítéséért ;ó július 15-iki .íeznek, áznak, iazatérő magyar ,/c — Az oroszok és j .nők. ellátják őket ennivalóval, de Magyarországon senki sem törődik velük«címmel megjelent cikk azt írja, hogy a hazatérő hadifoglyokkal, valamint az Erdélybe visszatérő magyarok ügyeivel senki sem foglalkozik, a határállomásokon sokszor hetekig táboroznak ezres tömegekben minden élelem, .gondozás nélkül. A cikk .szerint a Nemzeti Segélynek kellene ellátnia ezt a munkát határtólhatárig. A Nemzeti Segély vezetősége az idézett cikkéi kapcsolatban szükségesnek látja tájékoztatás végett a következők közlését: _ A Nemzeti Segély minden arra rászoruló magyar embernek készséggel nyújtott es nyújt a jövőben is segítő kezet. A hazatérő magyar hadifoglyoknak azonnal segítségére sietett élelemmel minden esetben, amikor erről tudomást. szerzett. A pályaudvarokon orvosi kirendeltségei vannak és azok útján is segítséggel látja el a visszatérőket. Felvettük az összeköttetést a Romániai Magyar Népi Szövetséggel, amely a Romániában leszerelt magyar állampolgárokat hazaszállítja, élelemmel ellátja, ugyanígy hazaszállítja és ellátja élelemmel a kölcsönösség alapján az innen Romániába visszaszállításra kerülő leszerelt katonákat és hozzátartozóikat. Valahányszor vonat érkezik vagy indul és a Népi Szövetség éritől bennünket értesít, mi készségesen küldünk élelmiszert a pályaudvarokra. Ez a gyakorlatiban már folyik. Ügy a múlt héten, mint ezen a héten kétízben 130—130 Romániába menő cserekatonát láttunk el útravaló élelemmel. Támogattuk mindazokat a volt hadifoglyokat, akik a hadifogságban a magyar ellenállási mozgalomba bekapcsolódtak és a magyar demokrácia kiharcolásában érdemeket szereztek. Ezekhez tartozik igen sok partizán is. Ebből a kategóriából a N. S- óriási anyagi áldozatokkal mintegy 250 embernek vadonatúj öltönyt, fehérneműt szerzett. Sajnos anyagi erőforrásaink nem engedik meg, hogy nagyobb tömeget is ilyen formában láthassunk el. A Nemzeti Segély tudja, hogy az általa eddig nyújtott segítségnek a keretei meglehetős szűkek, miután jelenlegi anyagi erőforrásai nem elegendők, épp ezért a maga részéről is szükségesnek tartaná a magyar társadalom összefogását a mind nagyobb tömegekben visszatérő hadifoglyok megsegítése végett„ Különöskép a Magyar Vöröskeresztet tartaná erre a ieghivatottabb szervnek, mint amelynek eddigi hatáskörébe tartozott a hadifoglyok kérdése. A Nemzeti Segély ezután is megtesz mindent a maga -keretei között az arra rászorulók segítésére s anyagi lehetőségei szerint teljes mértékben támogatni fog minden ilyen irányú kezdeményezést és mozgalmat A fasizmus pusztításainak megdöbbentő dokumentumait tárja tel a Nemzeti Segély kiállítása leni kérlelhetetlen harc szellemét. Minden jel azt mutatja, hogy a kiállítás el is éri _majd ezt a célját Már az első felszólításra olyan értékes anyag érkezett be a kiállításra, amely minden kommentárnál beszé-, desebbem mutatja be a fasizmus országrontó és nemzetpusztító rombolását. Az antifasiszta kiállítás rendezősége ismételten felhívja a közönséget, hogy a birtokában lévő antifasiszta sajtótermékeket, illegális újságokat, röpiratokat, szóval mindazt, ami alkalmas a kiállítás céljaira, juttassa el a Nemzeti Segély sajtóosztályára (VI., Munkácsy Mihályutca 19., II. em.), A Nemzeti Segély, — mint arról a (»Magyar -.Jövő« legutóbbi számában beszámolt — szeptemberben rendezi^ meg Magyarországon az első antifasiszta kiállítást. A Nemzeti Segély célkitűzéseihez híven ezzel a kiállítással is ébren akarja tartani a fasizmus el-A Nemzeti Segély művészkong_ hója azonban több volt egyszerű étkezietőhelynél. Mint már említettük, abban az időben még nem voit nyitva egyetlen kávéház, étterem, vagy klubhelyiség sem. A Munkácsy Mihály-utcai alagsorban találkoztak először a felszabadulás óta írók, képzőművészek, színészek és zenészek. Régi barátok borultak egymás nyakába, naponta újabb boldog »felfedezések« hozták izgagalomba a társaságot, hogy ez is él, az is megmenekült, akinek pedig már holt hírét költötték. És a fehérre megterített egyszerű deszkaasztalok csakhamar álvették a »törzs asztal« szerepét. Itt, a Nemzeti Segély müvészkonyháján születtek meg, közvetlen a németek kiűzése után az ecső irodalmi és sajtó-tervek, itt beszélték meg az első szinháznyitásokat, itt figyelmeztették egymást színészek és muzsikosok arra, hogy hol van munkalehetőség, itt forrtak a felszabadult Magyarország első irodalmi, színházi és művészi tervei. Egy későbbi kor lesz hivatva megállapítani, milyen jelentősége voll a szellemi újjáépítés megindításának szempontjából ennek a művészkonyhának. Sokkal több volt ez egyszerű népkonyhánál, az írók és művészek nemcsak jóllaktak naponta, hanem a tervezgetésekből és megbeszélésekből derűlátást és erőt is merítettek, ami akkor ugyanolyan fonlos volt, mint a meleg étel. Túlzás nélkül megállapítható : sok olyan komoly és szép terv, amely azóta már megvalósult, innen, a Nemzeti Segély müvészkonyhájdnak asztalaitól indult el. . . László Ferenc Gyermekek felkutatása Budapest polgármesteré legutóbb falragaszokon hívta fel a közönség figyelmét arra, hogy azok, akik idegen gyermekeket találtak vagy fogadtak magukhoz, jelentsék he azoknak adatait az illetéke,s hatóságoknál. A polgármesteri felhívásnak nagy jelentősége van!, miután a fasiszta uralom utolsó hónapjaiban a tömeges elhurcolások idején, továbbá az ostrom hónapjai alatt nagyon sok esetben történt meg, hogy apró gyermekek szüleit és valamennyi hozzátartozóját elhurcolták a németek és nyilas bérenceik, úgyhogy ezek az apróságok árván, hontalanul maradtak itt. Megtörténik mind több esetben az is, hogy azok a szülők, akik túlélték a deportálás szenvedéseit, most hazatérnek és nem találják meg gyermekeiket. A MAGYAR JÖVŐ segítségére kíván lenni a szülőknek és ezért »Ki tud róla?« rovatában a jövőben gyermekek felkutatására irányulö( közleményeket is felvesz.
