Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-09-08 / 10. szám
orosz-japán háború. Az esti utcák tovább is fényárban úsznak és az ívlárapasorok alatt gondtalanul sétál — este nem siet —, napi munkája végeztével, frissen vasalt nvári ruháiban a közönség. Különösen az ifjúság lepi el a szeles utcákat, tereket, még jóval éjfél után is élvezve az enyhe nyári éjszakát. Lassan ritkul csak a sétálók tábora. Már elvonult a színházakból kiáradó közönség is, halkul a város zaja, csak a Moszkva Szálló kivilágított hetodikemellleti terraszáról szóródnak le a táncmuzsika foszlányai. Egyszerre karcsú, fehér, sárga, kék trikókba öltözött lányok, tenisznadrágos atletak tűnnek elő a Forradalom-terének félhomályba burkolt mélyéből. A járókelők összecsődülnek. A téren a nagv snor+ii n népéi y résztvevői sorakoznak fel, — főnróbára. Már el is indultak a Vörös-tér felé vezető utcába. Fent a téren a reflektorok tündéri fényben fürdetik ezt a minden szentivánéji álmot elhomályosító csodát: izmos hajlékonysággal hullámzó, kígyózó testek hol a tenger hullámait varázsolják elénk, hol virágerdővé válva fonódnak koszorúba, hol Közép-Ázsia 8zökőkntjai szökkennek elő színes szalagok játékából, ezüstlabdák, ezernyi telihold, röpködnek, pörögnek a 'légben, majd hirtelen ma^ gasra emelkedik egy nvuitó a tömegből s rajta hintázva, lengve, szédületes mutatványaikkal az ország legjobb tornászai. Biciklisták rajai suhannak most elő sárga, kék, piros, zöld selyemzászlókat lobogtatva ... Pár nap múlva, verőfényes ég alatt bontakozik ki az országos sportünnepség szinpompája. A tornászok nemcsak a legjobb sportegyesületek legjobbjait képviselik, de felsereglettek Moszkvába a Szovjetunió 16 nagy testvérköztársaságának küldöttségei is. A művészien rendezett, zenés, sokszor táncba, máskor akrobatikába átmenő tornagyakorlatok után, megjelenik minden egyes küldöttség nemzeti viseletű táncegyüttese is. Testvéri egyetértésben, a közönség lelkes tetszésnyilvánítása közepette lejtik nemzeti táncaikat ukránok és turkmének, esztek és georgiaiak, oroszok és kirgizek, mind, mindanynyian a szovjet népek nagy testvériességének békés megtestesítői. Nemrég ezek a fiatal atléták még a Vörös Hadsereg soraiba harcoltak, vállvetve^ egymás mellett, közös hazájukért, ahol a legkisebb nép is tökéletes egyenjogúságot élvez. Ez volt az egyik döntő záloga a Szovjetunió győzelmének s ez a békés újjáépítés és az ország további felvirágzásának is. Megdöbbentő adatok Hitler bűnlajstromához A mauthauseni gázkamra és fürdő szörnyű titkai ... Elmentem megnézni a mautliauseni ki végző termet és a gázkamrát. Eddig irtózva elkerültem ezt a két helyet Iríózatomat leküzdve néztem meg a borbélyszékhez hasonló »fényképezőszéket«, amelybe az áldozatot beleültettéík. eléje tettek egy fényképező masinát, fejét egy kicsit hátrahajtatták és akkor Bachmayer tarkónlőtte. Láttam a gázkamrát. Körülbelül úgy nézett ki, mint egy fürdőszoba. A menynyezeten sűrű apró lyukakkal ellátott csövek vannak. Aki nem, tudja, könnyen abba a tévedésbe eshet, hogy zuhanyozó teremben van. De minek egy zuhanyozó teremhez légmentesen záródó ajtó? Miért nincsenek szellőztető nyílások vagy ablakok? * A Magyar Nemzeti Bizottság a hozzá érkezett bejelentéseket a háborús bűnösök kivizsgálására alakult nemzetközi törvényszékhez továbbította. r Tömeggyilkosság... Domokos József budapesti ügyvéd tanúvallomása: 1945 február 16-án Mauthausenhe érkezett egy fogolyszállítmány. A foglyokat a délután folyamán a gyülekezőhelyen mezítelenre vetkőztették. Az 5. blokkból — ahol én tartózkodtam — órákon át láttuk a szerencsétleneket. Mint később megtudtam, egész éjszaka mezítelenül kellett állmok a fürdőhelyiség és a konyhaénület mögött. Az éjszaka történtekről Csapó Dezső (15* blokk) adhat felvilágosítást, akinek Freud Lajos nevű barátja szintén ott volt- Csapó ismételt kérésemre újra meglátogatta Freudot és ez a következőket. mondotta; — A foglyok egv Berlin melletti táborból jöttek, mintegy 1400-an, köztük kh. 350 beteg. Mauthausenba megérkezve. ez a 350. felszólításra, betegként, jelentkezett. Ezeket külön állították és levetkőzhetitek. A február 17-re virradó éjszakát a konyhaépület mögött, a szénporral belepett földön töltötték. Éjfél felé mind a 350 embert a fürdőhelyiségbe vezették és ott félórán át hideg tust kaptak. Utána nedvesen és vizesen ismét kizavarták őket a szabadba, ahol dermesztő hideg volt. Mintegy 2 óra megismételték a hideg tust. Reggel 548 és 8 óra között azok, akik még életben voltak — állítólag magasabb helyről — kegyelmet kaptak. — Azokat, akik nehézkesen tudtak talpraállni, vagy a gyengeség más jeleit mutatták, — ezt még mindig Freud elbeszéléséből tudom — SS katonák agyonverték. Meztelen holttestek... — Reggel % 8 óra felé, magam is láttam, hogy a krematórium mögött a földet mezítelen testek borítják. Talán tévedek, de 200—250 emberre becsültem őket. Nagyobb részük, mintegy 75%-uk mozdulatlanul feküdt a hidegben. Néhányan, 6-an vagy 8-an, bár nehezen, de feltudták emelni felső testüket Egyetlen egy sem tudott közülük felkelni. Egyetlen embernek volt még annyi ereje, hogy Wt métert kússzon a földön, hogy egy rongyot gyűrjön a teste alá. A többiek csak fejüket vagy karjukat tudták emelni anélkül, hogy a hangjukat hallottam volna. Ekkor megjelent a magas SS altiszt, akit' mi ».Lustig’s Landsmann« néven ismertünk. Egy nagy bottal a teljes erejével a földön fekvőkre sújtott, mégpedig azokra, akik még mozogtak. Főleg a nyakukra célzott. Legtöbben az első ütés után mozdulatlanok lettek. Az egész jelenet hang nélkül játszódott le, mintegy 10 percig tartott, utána a katona eltávozott. Nemsokára ezután megjelent egy másik katona, akinek arcát nem tudtam felismerni. Jól táplált volt. középmagas, őszes hajjal. Ugyanazt tette, mint a másik, valamivel rövidebb ideig, azután ő is elment. Majd megjelent egy tábori tűzoltó, névszerint Lutz (német Elzászból). Csak le fel sétált anélkül, hogy tett volna valamit. Ö talán megtudná nevezni a fent említett katonát. — A délelőtt folyamán szemetet hordva, háromszor jelentem meg a krematórium és a tábor közötti téren. Ekkor láttam, hogy mintegy 6 ember különös ruhában, katonaszerű köpenyekben, kis kocsikon magasan felhalmozott holttesteket szállít. A hullákat a krematórium lépcsőjére dobták. Egy fogolytársam az egyik hullára irányította a figyelmemet, erős, magas fiatalember teste volt. A véres kocsi... — A hullák ledobása után láttam, hogy a kocsit vastagon borítja a vér. .Kiét munkás 2—2 vödörrel hordta a vizet, hogy megtisztítsa a kocsit, összesen 3 hullaszállítmányt láttam és biztosan állítom, hogy néhány test a kocsin még gyengén mozgott. Láttam, hogy a krematórium lépcsőjén az egyik test a másikon fejjel lefelé feküdt, az alatta levő pedig lábbal lefelé. így a felsőnek a lába az alsónak a fején feküdt. Láttam, hogy az alsá akinek ez a helyzet szemmelláthatóan elviselhetetlen volt, a lábat saját fejéről lassan egy mellette fekvő bajtársának a vállára tolta. Később láttam, hogy a konyha mögötti részt, amelyet a tűzoltólaktanya határolt, fecskendőkkel tisztították meg a vértől és piszoktól. A konyha falát, amelyet mintegy lA méter magasságban vér és kiloccsant agyvelő borított. ugyancsak megtisztították. A vérnyomokat azonban még ezután is fel lehetett fedezni. * * Miliők Sándor: »A kínok útja« (Budapesttől—Manthausenig) című páratlanul érdekes élményregényből a fenti fejezetet mutatjuk be. A fasizmus elleni harcban szinte kötelező olvasmányként kellene terjeszteni a kitűnő művet, amely Müller könyvkiadó értékes kiadványa. Ahol proletárgyermekek tüdejét gyógyítják A demokratikus átalakulás a Szabadsághegyen is érezteti hatását. A luxusvillákon, ahol azelőtt gazdagok laktak, most egyszerű feliratok hirdetik, hogy ott most munkásgyermekek üdülnek. Ilyev feliratokkal találkozom: »VI. kér. Nemzeti Segély vasutas gyermekek otthona«, a »Nemzeti Segély Mátyás király-úti gyermeküdülője«, »Evetke-úti N. S. gyermeküdülő« a »VI. kér. Kommunista Párt Rákosi Mátyás gyermekotthona«, »Nemzeti Segély _ tüdőbeteg gyermekotthona« és legvégül egy impozáns épület, a Nemzeti Segély dr. Schönstein Sán-A demokrácia minden hívének a Nemzeti Segély táborában a helye // „Sok szerencsét, boldogságot... Dr. Csizmadia Zsigmond újpesti tanácsnok, az anyakönyvi hivatal vezetője érdekes újítást vezetett be. A polgári esküvők alkalmával, 'amikor elhangzott a két -»igen«, az anyakönyvvezető gratulál először: — Sok szerencsét, boldogságot kívánok!... Újpesten a szokásos szerencsekívánat után kisebb beszédet mond az anyakönyvvezető. Felhívja a fiatal házaspár figyelmét a Nemzeti Segély szociális és antifasiszta munkájára. Az intézmény támogatását kéri. A kérés eddig még egyszer sem hangzott el hiába. Dr. Csizmadia Zsigmond követendő példája jelentős összegeket eredményez a N. S. céljaira. Ady Endre a dunavölgyi népek együttm üködéséért Irta N agy László Ady Endre versei — a dunamenti népek bibliájává lehetnének. Ha hitet, bátorítást, buzdítást akarunk meríteni, ha az ember és ember iránti szeretet szavait keressük, ha a népek közösségéhez vezető úton óhajtunk járni — csak Adyhoz kell folyamodnunk' Ady megmutatja a célt, az irányt. Abban a mérhetetlen tengerárban, amely az utóbbi évtizedekben szennyes hullámokkal öntötte el a népek és nemzetek barátságát, abban a rettentő sötétségben), amely fekete leplével olyan gyászosan borult rá az emberiség szabad fejlődésére — Ady maga a fény, a fáklya, csillagtalan éjjel a világítótorony. A Magyar Messiások, a Téli Magyar irszág, a Jövendő Fehérei című ciklusai, nemcsak nekünk szólnak, magyaroknak, de szólnak minden népekhez, szólnak főként a Dunavölgye népeihez. Csak egyetlen versét idézem, a »Magyar jakobinusok dalá«-t, annak is csak néhány sorát: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon, Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barrikádokon? Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem-magyarokt Milyen magukkal) ragadó, izzó verssorok! És vájjon nem egyformán izzik fel benne a magyar-román-szláv fájdalom? Vájjon nem egyformán zúg fel benne s tör ég felé a magyar-román-szláv bánat szökőárja? S vájjon nem egyformán akar új világot minden magyar, román, szláv testvérének a magyar sors hű énekese, a magyar jövő rajongó és rajongott költője? Igen, a magyar-román-szláv bánat dalnoka az egész Dunavölgyéért kesereg, az egész Dunavölgyében akar új életet, új világot. De ki hallotta meg akkor, ki ad stt hitelt az igaz szónak, ki bízott benne? Csak a megtörtek, az elnyomottak, az »utca népe, az Ahasvérusok«. Adynak azonban mégis igaza lett. A táltos jövendölése beteljesedett. Az ige kihajtott, szabadság nőtt ki belőle. Népek és nemzetek szabadsága. Benne a dunavölgyi népek szabadsága is. Ez a szabadság azonban még nem teljes. Virága kinyílt, de öntözni kellj, hogy színt kapjon s színe fölmosolyoghasson a kék égre, örök sugárzást nyerjen. Ezért az örök sugárzásért még sokat kell tennünk. Még sok könnyet kell letörölnünk, sok kezet kell _ egybefognunk, ökölbe szorítanunk, munkára serkenteni- Különösen itt, a Duna völgyében, ahol olyan süketek voltak a füleik, maradiak az értelmeik, csökönyösek a szándékok. Ahol a szabadság virágát még mindig nem tudják eléggé megbecsülni, illatát alig érzik, színét nem tudják ragyogása szerint igazán értékelni. De a dunavölgyi népek ébredeznek s a testvériség fája sarjadozik. Ennek gyönyörű, szép példája a romániai Hazafias Népvédelem első szabad kongresszusának lefolyása Bukarestben. Erre az első szabad kongresszusra a bukaresti Hazafias Népvédelem rádióüzenettel meghívta a magyar Nemzeti Segélyt is. íme, a magvak, melyek közül az elsőket Ady Endre vetett el »a magyar ugaron« — kikeltek. Van már szabad magyar föld s szabad fiai ennek a földnek, akikkel a szomszéd népek testvéri szeretettel összefogjanak. A bukaresti meghívás ezt igazolja. S a Nemzeti Segély ezzel a bukaresti útjával bekapcsolódott a népek szolidaritásának megteremtésébe. Ez a meghívás is igazolja küldetését. Hivatása van. Nemcsak az itthoni közösségi élet kialakításában, de a dunavölgyi népek békéé jövőjének felvirágoztatásában is. Hogy a magyar-román-szláv bánat a múlté legyen és a jövőben örömök forrásává is lehessen. Hogy a demokratikus új Magyarország összejöjjön a Dunamedence népeinek új életével. dór tüdőbeteg gyermekek szanatóriuma.« A gyógyulásija]. Az épület csodálatos szépségű. óriási fenyőfákkal borított parkban fekszik. A lépcsőn a szanatórium vezetője. — ahogy a gyermekek nevezik Dodó néni — fogad. A szobákban mindenütt a legnagyobb tisztaság. A szanatórium a Fehérkereszt Gyermekkórház tulajdona, amelyet a vezetősége átadott a Nemzeti Segélynek. A fekvőcsarnokban, egymás melletti ágyakban gyerekek játszanak babákkal, autókkal, képeskönyvet néznek. A nagyobbak olvasnak, beszélgetnek. Pici rácsos ágyakban csecsemők gőgicsélnek. Megkérdeztem egy kislányt, hogy hol jobb, otthon-e vagy itt. Rámvetette kék, nagy szemét és komolyan mondja: »/ff jobb, mert itt mindig lehet kérni ebédet!.« A vezető nővér elmondja, hogy a gyermekek ellátása a mai viszonyok mellett a lehető legjobb: napi ötszöri bőséges étkezés, tej. vaj, gyümölcs. Meg is van az eredmény, mondja elégedetten és nem ritka eset. hogy egy gyermek másfél kilót is hízik egy hét alatt. Az ellenőrző röntgenvizsgálatok is mutatják: a beteg tüdőrészek a levegő, hízás, pihenés és kezelés mellett lassan gyógyulni kezdőnek. Havi 24.000 pengő... Minden szegény gyermek, akinek gyenge, beteg a tüdeje, jelentkezhet felvételre a Nemzeti Segélynél. Azután a kerületi Nemzeti Segély megbízottja kimegy a lakásba és környezettanulmány után állapítják meg az igényjogosultságot, tehát a ráutaltság, szerint történik a beutalás. A Nemzeti Segély ismét gyönyörű intézménnyel bőv iette széleskörű munkáját. Felvette a harcot a magyar nép legszörnyűbb ellensége, a tbc ellen. Van ugyan még a Szabadsághegyen egy-két magánkézben levő üdülő, de itt a napi ápolási díj 800 pengő, szóval havonta 24.(HjO pengő. Vájjon melyik magyar dolgozó tudja ezeket az árakat megfizetni? De most a budapesti proletárgyermekek is hozzájutnak az üdüléshez, gyógyuláshoz, ami a múlt időkben főleg a gazdagok kiváltsága volt.
