Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1945-08-18 / 7. szám

A kongresszus ünnepélyes befejezése Groza miniszterel­nök jelenlétében zajlott le. A záróünnepségen a Tudor Vladi­­mirescu divizió énekkara elő­adta „Demokratikus hadse­reg vagyunk“ című indulóját. A zenekar a szovjet és román himnuszokat játszotta. A kongresszus táviratot in­tézett Sztálin generalieszimus­­hoz, Truman elnökhöz, Attlee miniszterelnökhöz, a román patriarchához. Táviratban üd­vözölték Mihály királyt és az anyakirálynőt. A kongresszus résztvevői a főútvonalakon át felvonulást rendeztek, a már kitűnő eredményeket elért in­tézmény székházáig. Sz. Gy. * A romániai Hazafias Nép­védelem működéséről, továbbá azokról a hasonlatosságokról, amelyek a magyarországi Nemzeti Segély és az intéz­mény között fennállanak, la­punk legközelebbi számában adunk részletes beszámolókat. A» A. P. és a N. S. versenye Az A. P. nagysikerű kon­gresszusával egyidejűleg zaj­lottak le díszes külsőségek kö­zött Erdély összes városaiban és Bukarestben a Petőfi em­lékünnepségek. A magyar sza­badságharc lánglelkű költőjé­nek emléke előtt hódolt Ro­mánia. Ugyanebben az időpontban fogadták ünnepélyesen a Hit­ler elleni harcokban résztvett román hadsereget. Díszes dia­dalkapuk százain át vonult végig az országutakon a haza­térő hadsereg, amelyet lelke­sen fogadott a lakosság. A Nemzeti Segély kongresszusi kiküldöttei láthatták, hogy mi­képpen fogadták a demokra­tikus román hadsereget ott­hon. * A Nemzeti Segély kiküldöttei hazaérkezésük után átiratban üdvözölték az Apararea Patrio­­ticát. Köszönetét mondottak a szíves baráti fogadtatásért. A Nemzeti Segély versenyre hívta fel a romániai Hazafias Népvédelmet. A verseny tár­gya: féléven belül a két ro­konintézmény közül melyik rendelkezik majd több taggal, nagyobb tömegszervezettel, hogy még erőteljesebben vív-’ hassa küzdelmét a fasizmus ellen és az ország útépíté­séért. Az. A. P. és a N. S. felvette a kapcsolatokat kultúrális, gaz­dasági, politikai és szervezeti téren. Ezeket a kapcsolatokat a jövőben fentartja és minél szélesebb alapokra helyezi. Mindkét intézmény célja ugyanaz: harc a fasizmus el­len, teljes erőkifejtés szociális téren, részvétel az ország újjá­építésének munkájában. Körösladány példát mutat Kőrösladányban, ebben a mintegy 8000 lakosú község­ben, körülbelül másfél hónap­pal ezelőtt alakult meg a N, S. helyi szervezete. Ezalatt már­is többszáz tag jelentkezett felvételre. Nem lévén a köz­ségben középiskola, a vezető­ség mindjárt munkája elején hozzákezdett egy polgári fill­és leányiskola szervezéséhez. Szeptember folyamán már mégis fog nyílni a N. S. mun­kássága révén Körösladány első középiskolája. A község­től pár kilométerre van egy szép főúri kastély, abban tüdő­­szanatóriumot rendeznek be s hogy a közelben lévő közsé­gekkel az érintkezést közvetle­nebbé tegyék, rohammunká­val újra használható állapotba hozzák a mintegy tíz kilomé­terhosszú iparvasutat. íme az újjáépítés példái. Kőrösla­­dány azt mutatja, hogyan kell az ország újjáépítéséért dol­gozni s kultúrát odavinni, ahová a kultúra eszközei ed­dig még n«m jutottak el. A Szabadsághegyen felavattuk a politikai deportáltak új otthonát A Munkácsy utcában otthont létesített a Nemzeti Segély a visszatérő A Szabadsághegyen, azEöt­­vös-út 21. szám alatt, Buda­pest egyik legszebb helyén, egyemeletes modern villában kapott elhelyezést a politikai deportáltak és az ellenállás­ban résztvettek új otthona. Eddig a Munkácsy Mihály­­utcában volt az otthon s a Nemzeti Segély itt is megtett mindent, hogy azok a szen­vedő szabadságharcosok, aki; két a minden eddigi politikai rendszernél kegyetlenebb hit­lerista-fasiszta uralom üldö­zött, mihamarább visszanyer­hessék teljes testi és lelki egyensúlyukat, de ez az új épület a maga erdőkoszorúzta gyönyörű fekvésével a leg­szebb és legnyugodalmiasabb otthont nyújtja azoknak a számkivetetteknek, akik te­mérdek szenvedés után vissza­térhettek ismét a szabad életbe. Az otthon ünnepélyes meg­nyitása vasárnap délelőtt folyt le a politikai és társa­dalmi élet vezető személyei­nek jelenlétében. Megjelentek az ünnepélyes megnyitáson: Molnár Erik népjóléti minisz­ter, Miliők Sándor miniszter­­elnökségi államtitkár, Buchin­­ger Manó nemzetgyűlési kép­viselő, Papp Lajos, a Kommu­nista Párt szervezési osztályá­nak vezetője, Antal Gyula, Mayer Béla, a Szociáldemo­krata Párt titkárai, Kádár Géza. a Független. Kisgazda Párt képviseletében, Szakosíts Árpádné, Tildy Zoltánná, a Demokratikus Nőszövetség el­nöke, Száva Istvánná, Pollák­­né Stern Szeréna, a fővárosi IX. ü. o. vezetője, Emődi Ist­ván, a Nemzetközi Vöröske­reszt kiküldöttje és még szá­mosán a politikai és társa­dalmi élet vezető tagjai közűi. A közönség már zsúfolásig megtöltötte az otthon kerthe­lyiségét, amikor Molnár Erik népjóléti miniszter a mikro­fon elé lépett. — Az elmúlt 25 év uralkodó rendszere, a Horthy-féle re­akció Orgovánnyal és Siófok­hadifoglyok számára kai kezdődött s internálótábo­rok, börtönök, fegyházak vár­tak mindazokra, akik hittek a demokráciában és azért küz­döttek, — mondotta a minisz­ter. — De egy még ennél is borzalmasabb uralmi rend­szerre is szükség volt, hogy véget érjen a Horthy-féle re­akciós szellem. A f asiszta bar­bárságnak kellett jönnie, hogy minden korlátot eltüntessen a demokratikus gondolat elől. A fasizmus százezreket kergetett a halálba. Akik kikerülték a halálkamrákat, azokra lassú éhhalál várt. A Nemzeti Se­gély a magyar kormány tá­mogatásával ezt az otthont azok számára állította fel, akik kikerülték a fasizmus pusztítását, de olyan testi, lelki kondícióban vannak, amely előbb gyógyítást kí­ván, ha azt akarjuk, hogy százszázalékosan résztvehesse­­nek a szabad és demokratikus ország újjáépítésében. Kívá­nom, hogy azoknak a mun­kája, akik itt visszanyerik egészségüket, legyen biztosí­téka annak, hogy a fasiszta barbárság sohasem fog többet visszatérni. Ezután Miliők Sándor mi­niszterelnökségi államtitkár a következő beszédet mondotta: — Ez a kis otthon a szere­tetnek, a humanizmusnak szol­gálatára létesült, Mi azonban nem akarunk humanisták lenni azokkal szemben, akik visszaéltek a kereszténység jelszavával, akik idáig juttat­ták az országot, akik ránk hozták a németeket, összerom­bolták a fővárest, felrobban­tották hídjainkat, sebekkel éktelenítették el egész Magyar­­országot. De vájjon csak eny­­nyit érdemelnek azok, akik ez ellen a romboló szellem ellen küzdeni mertek? Csak egy ilyen otthon telik ki a magyar társadalom megértéséből ve­lük szemben? Fel kell rázni társadalmunkat, hogy minél több ilyen otthont tudjon a Nemzeti Segély építeni, minél több segítséget nyújthassunk Zavarórepülés... Légiveszély... A Margithídnak, szép fő­városunk egyik legmonumen­­tálisabb büszkeségének torz maradványa, a fasizmus gaz­ságának egyik fájdalmas nyoma előtt állunk. E szó morú látvány valósággal fi­zikai fájdalmt okoz. ön­kénytelenül lehunyjuk sze­münket. Hirtelen repülőgép katto­gását hozza felénk a dunai szél. — Zavaró repülés, légive­szély! — mondja félhangon egy, a villamoskocsira vára­kozó diák társának. Összerázkódunk. Vérhullám borítja el agyunkat, minden elsötétül körülöttünk ... Ott látjuk magunk előtt Dámjanich-utcai lakásunk vaksötét lépcsőházát, mely ontja az álmukból felriasz­tott vacogó, az óvóhely felé botorkáló lakók tömegét. — Hát igy lesz ez ezentúl mindig? — siránkozik egy öregember. — Sohasem érjük meg ezeknek a pokoli bor­zalmaknak a végét? — Hat gyermekem közül kettő negyven fokos lázban ffetreng orvos és gyógyszer nélkül — jajveszékel szom­szédnőnk. — Még kenyérre sincs pénzem. Szegény ura­mat tegnap hurcolták el a nyilas pribékek. Mi lesz ve­lünk? — Juj, egy undok patkány ugrott a lábamra — sikolt fel rémülten az óvóhelyre érve egy sápkóros vézna lány. — Csend legyen! — süvít végig az óvóhelyen a »pa­­rancsnokhelyettes« rikoltása. -— Örüljenek, hogy ide jöhet­tek. Sárga csillagosnak ilyen­kor az utcán volna a helye. Az óvóhely cárnője gúnyo­san hahotázva vizsgálgatja kijelentésének hatását az agyongyötört arcokon, de a hirtelen elnémult emberek már dermedten figyelik az ágyúk bömbölését, légiaknák robbanását, lecsapódó gráná­tok fülsiketítő durranását. — Fel lehet szállni, elv tár­sak — halljuk hirtelen egy barátságos hang csengését — jobb kézzel fogózkodni, bal lábbal fellépni! Szemünkről mintegy va­rázsszóra semmibe vész a kö­zelmúlt borzalmas képsoro­a politikai üldözöttek szá­mára. Gergő Zoltán, a Nemzeti Se­gély főtitkára köszöntötte ez­után a vendégeket és a mun­katársakat. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Nemzeti Segély az ostrom óta tett. 200 millió értékű élel­miszert hozott a Nemzeti Se­gély eddig a fővárosba. Ak­kor az volt a jelszavunk: »Mindent a főváros éhező la­kosságáért.« Ma ezt így módo­sítjuk: »Mindent az újjáépíté­sért és mindent a háború­okozta sebek begyógyításárat, A visszatérő politikai depor­táltak értékes elemei az újjá­építésnek. Élharcosok voltak a hitleristák elleni küzdelemben s ezeket az élharcosokat be kell kapcsolni az újjáépítés munkáiba. De előbb meg kell gyógyítanunk azokat a sebe­ket, amelyeket harcaik közben szereztek. Mintegy 3—5000 po­litikai elhurcolt visszatérésére számíthatunk. Ezek részére 2— 3 üdülőt óhajtunk létesíteni. Ellátjuk a hazatérőket élelem­mel, ruhával. Ezeknek a poli­tikai elh urcoliaknak a problé­mái mellett céljaink közé ik­tattuk a visszatérő hadifog­lyok megsegítését is. A Munkácsy Mihály-u. 15. alatti otthonunkban, ahol eddig a politikai deportál­tak voltak, máris több hadifoglyot helyeztünk el. Köszönetét mondott az új ott­hon létesítéséért a ház tulaj­donosnőjének, Gottlieb Andor­­nénak, akinek férje szintén a letűnt politikai rendszer áldo­zatai közé tartozik s aki férje szellemét követve, díjtalanul bocsátotta rendelkezésre a vil­lát erre a célra. Gergő Zoltán után P. Stern Szeréna a székesfőváros ne­vében üdvözölte az új otthont s^ bejelentette, hogy minden támogatást meg fognak adni működésének biztosítására és újabb hasonló otthonok létesí­tésére. Ezután Tildy Zoltánná hangsúlyozta a fasizmus és demokrácia közötti különbsé­get s akkor, amikor a demo­krácia nevében üdvözölte a visszatért politikai foglyokat, emlékeztetett azokra a névte­len hősökre, akik még mindig nem térhettek vissza. Egy visszatért deportált ke­resetien szavakkal mondott köszönetét a Nemzeti Segély­zata, Ott állunk a villamos megállónál, ahol egy mosoly­gós arcú kalauz oktat ben­nünket a felszállás helyes módjára. öklünkkel szétmorzsoljuk a szemünk szögletéből ki­buggyanó könnyet. Élünk, szabadok vagyunk! Megszűnt örökre a háború, a megaláztatás és elnyom r­­tás ideje ... Az igazságszol­gáltatás elsöpörte a gonosz­ság átkos hatalmát. Boldogan szívjuk magunkba a napsu­garas vidám utca .varázsát, mely mosolyt és dalt fakaszt. Sohasem tarkította ennyi pi­rospozsgás, játékoskedvű gye­rek a sétatereket. Dudorász­­va megy a munkás munka­helyére, tudja, hogy meg­kapja dolgos keze ellenérté­két, a megbecsülést és meg­lesz a gyümölcse a munkájá­nak. Hiszen saját maga építi az országot. A közösség bol­dog érzése hat át bennünket. A »zavaró repülés« és »légi veszély«, hála hőslelkű fel­szabadítóinknak, megszűnt. Csak egy jókedvű diákgye­rek tréfált. A repülőgép, amelynek motorbúgását hallottuk, már a békét szolgálja, talán ép­pen gyógyszert vagy élelmi­szert hoz a rászorulóknak... Csergő Mária A Nemzeti Segély táborának minden új tagja erősíti a fasizmus elleni küzdelmet----------------------------------------7 nek azért a segítségért, ame­lyet részükre az otthon nyújt, majd dr. Kazi Imre fejezte ki elismerését a Nemzeti Segély vezetőinek, akik a felszabadu­lás első pillanatától kezdve dolgoznak az új, demokratikus Magyarország felépítéséért. Gergő Zoltán főtitkár meg­köszönte az elhangzott üdvöz­léseket, majd a közönség meg­tekintette az otthon helyisé­geit. Délután szórakoztató elő­adás volt. A gondosan össze­állított műsor kitűnő szerep­lői közül ki kell emelnünk a Kommunista Párt V. kerüle­tének kiváló művészeo-irntte­­sét. amely ötletes és vidám számaival osztatlan sikert ara­tott, A közönség feledhetetlen él­ményekkel távozott az új ott­hon megnyitó ünnepségéről Igy is lehet segíteni a rohammunkásokat! A Nemzeti Segély kerületi szervezeteinek kiküldöttjei minden héten gyermekvédel­mi megbeszéléseket tartanak. Ezeken az értekezleteken igen sok időszerű problémát vitat­­mak meg, sok terv hangzik el. Ilyen megvalósulásra váró terv például újabb gyermek­­otthonok felállítása. Az újon­nan felállítandó gyermekott­honok részint szervesen kap­csolódnának bele abba a ha­talmas munkába, melynek célja az ország újjáépítése; másrészt a Nemzeti Segély eddigi gyermekmentő tevé­kenységét folytatnák. Az új­jáépítés céljait szolgálnák pél­dául azok a gyermekotthonok, bölcsődék, napközi otthonok, melyeket az üzemekben, gyá­rakban létesítenének. Az ilyen — elsősorban napközi tartóz­kodásra berendezett — gyer­mekotthonok kétféleképpen is segítségére vannak a gyárak,, üzemek, stb. rohammunkásai­nak. Leteszik a gyermek ét­keztetésének súlyos gondját a dolgozó és szűkös keresetből élő szülők válláról — másrészt pedig a család felnőtt tagjai zavartalanul fordíthatják tel­jes erejüket az újjáépítési munkára, mert tudják azt, hogy gyermekük jó helyen, gondos felügyelet alatt van. A gyermekmentő feladat­körbe tartozik például az el­hagyott gyermekek állandó ellátására szolgáló intézmé­nyek létesítése. Egyik kerüle­tünk igen érdekes és megfon­tolásra méltó újítást hozott be: teljesen átszervezte gyer­mekotthonát. A gyermekott­hon munkájába belekapcsolta az óvónőket, tanítónőket és középiskolai tanárokat is. Fel­váltva más és más pedagógus foglalkozik naponta a gyerme­kekkel, s ez lehetővé teszi, hogy a gyermekek az otthon­ban necsak szórakozzanak, játsszanak, hanem tanuljanak, szellemileg fejlődjenek is. A nagyközönség éppúgy, mint az érdekelt szülők bizalommal és várakozással tekintenek a tervek megvalósulása elé.

Next

/
Thumbnails
Contents