Magyar Hirnök, 1970. július-december (61. évfolyam, 27-44. szám)
1970-07-16 / 29. szám
S oldal MAGYAR HtfrtffK ' Thursday!, July 16, 1970 NYÁRI NAP A FERTŐN Irta: KLAMÁR GYULA Clámái Gyula Már reggel hét órakor meleg van. A fűszálakon még csillog a harmat, de a viz már remeg és a magasban a levegő is vibrál, jeléül annak, hogy nagy hőség önti el a tavat és a partot. A Fertőn az ilyesminek örül az ember. A part már nyolc órakor tele van. Főként a gyerek sok,, ami azzal magyarázható, hogy a Fertő még a Balatonnál is sekélyebb, a viz ennélfogva gyorsan átmelegszik: éppen a legjobb az egész nap lubickolni szerető gyerekseregnek. Ez itt Podesdorf; és a község strandja. Még néhány évvel ezelőtt lóusztató volt, ma modern épületek emelkednek az árnyas fák alatt és az épületekben üzletek, vendéglők, eszpresszók, gasthausok. Akárcsak valamelyik kisebb olasz fürdőhelyen, de persze, sokkal olcsóbb minden. Kilencig érkeznek az autók a környékbeli házakból, vendégfogadókból. Németek szeretnek ide járni Stuttgartból, Düsseldorfból, Kölnből. Nagy a vonzereje a tónak is, a tájnak is. Itt már kezdődik a természetvédelmi terület, hogy aztán még lejjebb, Umitz körül teljesedjék ki. De csak az emberek számára kötelező a terület tiszteletben tartása, már a madarak nem respektálják. A strandhoz közeli parányi szigeten A közelmúltban kiderült, hogy az ázsiai országok véleménye: Amerikának mindenképpen Ázsiában kell maradnia. Ez a követelés mindenképpen ellentétben áll az úgynevezett Nixon-doktrinával, amelynek értelmében az ázsiaiknak maguknak kell gondoskodniuk Ázsia védelméről, ezenkívül pedig nehéz helyzetbe hozza a Nixon adminisztrációt, mivel az amerikai közvélemény egyre határozottabban követeli az Indokinából való kivonulást. * * * ,A mexicoi elnökválasztásokon nem keltett meglepetést Luis Echeverria Alvarez győzelme. A kormányzó-párt elnök jelölt jót 34 év óta nem lehet legyőzni. Echeverria kijelentette: Semmi sem fog változni Mexicoban. Ez tehát annyit jelent: ámbár Mexicoban távolról sem lehet nyugati demokrácia, a helyzet még mindig sokkal jobb, mint a latinamerikai országok többségében. * * * Dr. Patrick J. Hillery, az ír Köztársaság külügyminiszterének nemrégiben Belfastban (Északirország) tett látogatása kedvezőtlen visszhangot váltott ki Észak-Irországban és Angliában egyaránt. Sir Alac Dougles-Home, angol külügyminiszter, “súlyos diplomáciai udvariatlanságnak” minősítette a látogatást. Dr. Hillery viszont kijelentette: Írország egy és oszthatatlan és neki jogában áll bárhová fellátogatnia Írország területén. Ezzel tehát ismét felmerült a lappangó, alapvető probléma: Egy, vagy két Írország? ❖ sk sk Alighanem kevesen gyűlölik a nőket annyira, mint egy Shri Yogiji Dewan nevű, 80 éves indiai hindu vallási vezető, aki a közelmúltban, amikor Londonból Bombayba utazott repülőgépen, az egész elsőosztályt kibérelte, nehogy véletlenül nő is legyen az utasok között. Dewan egyik titkára kijelentette az újságírók előtt: Dewan csak meszsziről nézhet nőkre — ha közelről nézi őket, a látyjíny megzavarná vallásos elmélkedését. madarak költenek, ezrével. Nem látni őket, csak édes, csipogó hangjuk koncertjét hallani: most beszélik meg a napi teendőt és talán már egy-két csivitelést az őszi utazásról is ejtenek. Gumicsónakok közelitik meg nesztelenül a szigetet. Az élelmes és technikailag jól felszerelt németek előszedik a “magnót” és felveszik az édes madárhangokat, bizonyára felér a legjobb Caterina Valente lemezekkel is. Szemköztről a Lajta-hegység vonala látszik. Ott volt valaha a magyar határ, vagy valamivel följebb, most azonban balra kell tekinteni, mert ott van Magyarország, a Fertő csücskében — kisebbik csücskében — és annak sarkában pedig Sopron, a “hűséges város” . . . A másik vonzerő a táj. Dél felé a hőség elviselhetetlen lenne, ha nem volna itt ez a felséges viz és a fák árnyéka. Az ember ilyenkor már megrendelheti az ebédjét is. Mi van ma ebédre? Minden; de a pincér a következőt ajánlja: magyar gulyásleves, sült csirke, uborkasaláta tejfelesen, ananász eper habbal és fekete. Innivaló is akad, az is burgenlandi termés: muskotály bor güssingi, azaz németujvári ásványvízzel. Persze mást is lehet inni; a barátom marhahúst kér és hozzá friss kelkáposztát, eper helyett pedig gyümölcstortát. És szőke sört, jéghidegen. A németek a szomszéd asztaloknál úgy esznek, mintha sohse ettek volna. Az ő márkájukkal gyerekjáték kifizetni az ebédet. Nem is isznak mást, csak palackozott bort. A terasz az ebédlőkkel békebeli képet nyújt. Gyerekkoromban láttam utoljára ilyen elégedetten falatozó társaságot a kolozsvári “Csizmadiaszin” kertjében, vagy Sátoraljaújhelyen, nagyapámnál a “Tulipánkert”-ben. Az a világ most és itt bukkan elém, a Hanságban, karnyújtásnyira volt hazámtól. A harmadik-negyedik muskotálytól élesebb lesz a kép és fájóbb is. Szerencsére a parton megszólal egy hajókürt; hangja bődületesen erős, elhallik a szigetek közé, el talán a szemközti partig is Rusztra, Meggyesre és jelzi nekik is, ha nem tudnák: vihar közeledik. Ezen a nagy buzgóságon csak az nevet, aki nem ismeri a méteres mélységű Fertő veszélyeit, alattomosságát. A múlt héten fulladt bele a sekély vízbe egy bécsi diák, azelőtt pedig egy német. A vihar hirtelen két-három méterre korbácsolja fel a vizet; senki se tudja, hogyan csinálja, hogyan veszi nagyhirtelen a rengeteg víztömeget. Ebben aztán el lehet tűnni örökre ... A tó gyorsan kiürül, de csak néhány percre. Aztán mindenki vissza igyekszik a vízbe, mert a nap már ki is sütött. De aki közben felöltözött, az inkább kalandozásra indul a Fertő partján, a pusztán. Szőlők, szikes steppék váltogatják egymást. A tenyérnyi tavakban gémek álldogálnak. így tart ez Andauig, a régi Mosontarc-sáig, egészen addig a bádogtábláig, amely ékes német nyelven figyelmezteti az utast, hogy elérkezett az osztrák államterület végső határáig. Eddig, és ne tovább. Barátom faluja a túlsó oldalon fekszik, talán 10- 15 kilométerre innen. Mégis messzibb, mint állandó lakhelye, New York . . . Alig állunk néhány percig megilletődve, máris hallatszik a dzsippék hangja: odaát a kis Volkswagen megjelenésére mozgásba jött az egész határőrség. Az andaui emlékmű a földek szélén úgy áll márványcsillogással, mint az egykori faluvégi Krisztusi-kereszt,. . . •-'»«8^. _ FLÓRIÁN TIBOR: RINGATÓ mi ■w, k i i "»i "ilí ? j ■ i .1 í Már eljött az est, a Hudson felett lámpák lengenek Lenge lelkek fénye száll, el nem éri telkemet a halál. Szivemre szelíd szárnyas istenek álmot lehelnek. A csillagok az égről rezge lánggal felém integetnek. . , Madár-szárnyakon az éj mélyére szállók. Tiszta tóban, kék szemedben «fi fényes gyöngyöt találok. ÉDES ANYANYELVŰNK . . . R E M H I R Nemrégiben a televízió riportere felkereste egy rákkutató intézetünket és az intézet vezető főorvosával folytatott beszélgetést. A beszélgetés hangja a témához illően egészen komoly és todományos volt. Éppen ezért meghökkentően stilustörőnek és zavarónak éreztem a riporternek a beszélgetés során elejtett következő mondatát: “Mostanában többször fölbukkan az a rémhír, hogy megtalálták a rákos betegségek ellenszerét.” A “rémhír” szó jelentése ugyanis: valótlan, kitalált, vagy valamely kisebb jelentőségű tényt ijesztővé nagyitó és rendszerint ellenséges céllal terjesztett, a köz nyugalmát zavaró, rémületet keltő, az ország gazdasági vagy politikai érdekeit veszélyeztető hir, híresztelés’. A szó jelentéséből ezúttal csak a valótlan jegy érvényes, a többi nem. Tréfás beszédben számtalanszor előfordul, hogy szavakat fordított értelemben használjuk. Ha pl. egy család több tagjáról bebizonyosodik valamilyen erkölcsi hiba, gúnyosan megjegyezhetjük: “szép kis család!” A jó melléknevet eredeti jelentésével ellentétes értelemben is használhatjuk: “Jó büdös van itt”, vagy “Jó kis latyakban gázolhatunk hazáig.” Ezek azonban tréfás, gúnyos hangulatú kifejezések. Hivatalban hallottam már a rémhír szót is a riporter szóhasználatának megfelelően alkalmazni : “Hallottátok a rémhírt a fizetésemelésről ?” A különbség esupán az, hogy itt még a valótlanság ténye sem állt fenn, hiszen a “rémhír” forrása a Minisztertanács nagyon is valódi határozata volt. Senkinek sem lehet nyelvi kifogása a szavak kedélyeskedően eltorzított, visszájára fordított jelentésben való használata ellen a megfelelő stiluskörnyeztben, bizonyos esetekben azonban határozottan stílustalan a tréfás hangvétel. Korunk egyik legpusztítóbb betegségével kapcsolatban mindenképpen az. j •• Dr. Kálmán Béla
