Magyar Hirnök, 1969. július-december (60. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-31 / 31. szám

Thursday, July 31, 1969 MAGYAR HÍRNÖK 5. OLDAL Ezt az amerikai zászlót tűzték ki a Holdon, Armstrong és Aldrin ürpilóták. Délafrikai orvosok gyógyítanak Swazilandban hétvégeken ingyen sére vállalata egy repülőgépét. Azonkívül rávette a délafri­kai gyémántbányász — ipart, hogy értékes orvosi felsze­reléseket juttassanak Swazi­­landnak. Nemrégen a nyugat­német kormány 28,000 dollár értékű X-ráy felszerelést kül­dött ajándékba a fekete ki­rályságnak. Régebben az orvos specia­listák a saját autóikon men­tek Swazilandba és ott 18 órát dolgoztak egyfolytában. Ha ugyanis tovább maradtak, maguknak kellett fizetniük a szálloda árát. Most a szállást a swazilandi kormány fizeti. A tervezet annyira népsze­rű a délafrikai orvosok között, hogy már jóelőre feliratkoz­nak a várakozási listákra. Az álmatlanság — "képzelt betegség'1 PÁRIS — Az álmatlanság­ról irt érdekes cikket az Elle cimü francia hetilap, azt ál­lítva, hogy az képzelt beteg­ség. Elég — írja —, ha valaki azt képzeli magáról, hogy nem tud aludni, ahhoz, hogy való­ban ne aludjék. Civilizációnk megöli az álmot. Persze, ez országonként változik. Példá­kat is sorol fel. Három francia közül egy szenved álmatlan­ságban, Skandináviában négy­ből egy, két amerikaiból az egyik. A statisztikák szerint az álmatlanság a munka érté­kének 5—10 százalékát elve­szi. Ez rengeteg munkaórát és pénzt jelent, amely egy nemlétező betegség miatt el­vész. A lap elsorol néhány módszert és fekvési helyzetet, amely ettől a képzelt beteg­ségtől megszabadít bennün­ket. JOHANNESBURG, Délaf­­rika — Minden egyes hétvé­gén 30 fehér orvos repül Jo­­hannesburg-ból Swazilandba, a 250 mérföldnyire fekvő afri­kai királyságba, mely Dél­­afrika közepén fekszik, hogy kezeljenek beteg swazi törzs­­: belieket. Az orvosok között a legtöbb ; specialista és a hét két utolsó napját, a szombatot és vasár­napot töltik ott, sokszor ope­rálnak is, ha szükség van rá. Ez az uj orvosi “repülőhid” teljesen átváltoztatta Swazi­land erősen sántító egészség­­ügyi szolgálatát. Régebben ' Swazilandban mindössze két specialista volt, egy belgyó­gyász és egy sebész, azonkívül elszórva az országban 50 or­vos kezelte az 500,000 főnyi lakosságot. Most a délafrikai specialis­ták mintegy 100 beteget fog­adnak 1 napon s ha súlyos operációt hajtották végre, hétközben is visszalátogatnak, az operált beteg megtekinté­sére. Minden orvosi szolgálat a délafrikai orvosok részéről ingyen van. Ezt az orvos-szervezetet Harry Oppenheimer, Délafri­­ka leggazdagabb embere állí­totta fel és támogatja, aki a tulajdonosa a De Beer gyé- 1 mántbányászó szervezetnek. Oppenheimer állítja minden héten az orvosok rendelkező-' 4ÄV..? KILŐTT EGY NŐRE. AKI SOHASEM LÁTTA CANANDAIGUA, N.P. - Egy 38 éves férfit letartóztat­tak és Ontario megye börtön­be vittek, mert rálőtt egy rőre egy parkolóhelyen. Fran­cis L. Van Ettent megkísérelt gyilkossággal vádolták meg, a bíróság elé állítását azon­ban elhalasztották, mig ügy­védett talál. Az áldozat Mrs. Earl Sun­­tíeen kórházban van golyó­rtötte nyaksebbel és állapota kielégítő. Mint az állami rend­őrség elmondotta, hogy Mrs. Sundeen, Canandaigue egy parkolóhelyén éppen elindítot­ta autóját, amikor .egy férfi, akit soha életében nem látott, rálőtt az autójából. Mrs. Sundeen szerint a férfi azután autójával korházba szállította, amikor azonban kiszállt, a férfi visszatartotta és fojtogatni kezdte, de neki sikerült bemenekülni a kór­ház kapuján. A rendőrség el­mondta, hogy megtalálták a fegyvert egy .22-es kaliberű puskát. GYILKOSSÁG! R HALÁL OKA: NARKOTIKUM STOCKHOLM - Egy tava-1 szí reggel Stockholmban, Gö- j teborgban, Malmőben, és más svéd városokban 10—20 hatal- j más plakát döbbentette meg j a járókelőket. Lánynevek, fiú-! nevek, alattuk születési és ha­lálozási dátum, a plakát jobb alsó sarkában drámai figyel­meztetés : A halál oka: narko­­tikum. Két-három nap múlva egész Svédországban ezekről a pla­kátokról beszéltek. Az újsá­gok közölték a képét, az új­ságírók pedig kutatni kezdték, ki ragasztatta ki ezt a me­­inentót. Megtudták, hogy a plakáto­kat egy nagy hirdetési válla­lat rendelte, kiragasztásukat pedig Stockholmban egy ne­hézipari vállalat, Göteborgban egy napilap, a kisebb városok­ban két-három helybeli lakos fizette. A hirdetési vállalat igazga­tója igy nyilatkozott: — Nem önreklám, hanem mélységes aggodalom készte­tett bennünket erre az akció­ra. Sokat írnak a narkotiku­mok veszélyéről, de a sok cikk írott malaszt marad. Mi té­nyekkel akartuk felrázni az emberek lelkiismeretét. Sőt egy lépéssel tovább kívánunk menni: társadalmi akciót szer­vezünk. Meg akarjuk nyerni az újságokat, hogy a kábító­szer okozta haláleseteket és gyászhireket ne “Halálozás”, hanem “Gyilkosság” címszó alatt közöljék. Mert vélemé­nyünk szerint ezek az esetek kimerítik a szándékos ember­ölés fogalmát. A kábítószer­­csempészek és forgalombaho­­zók ellen ennek megfelelően kell eljárni. Az újságcikkek nyomán a levelek ezrei érkeztek a hir­dető vállalathoz és az újságok­hoz; iskolák, orvosok, szülők ajánlották fel közreműködé­süket a kábítószerek elleni küzdelemben. Erről vitatkoz­nak még ma is a fiatalok az ifjúsági klubokban, erről be­szélnek a tánchelyeken, a bá­rokban. A plakátok elérték a kitű­zött célt: megdöbbentették az embereket. PAL0C0K GARFIELDEN Augusztus 3.-án, vasárnap, rendezik Garfield és Passaic környékének cserkészei im­már hagyományossá váló cser­késznapjukat. Az évek folya­mán ez az esemény mindin­kább a keleti partvidék ma­gyarságának nyári találkozó­jává jötte ki magát. A Garfieldi Magyar Polgári Liga — felismerve a cserkész­nevelés jelentőségét — árnyas és vonzó kerthelyiségét az idén is a cserkészek rendel­kezésére bocsájtja. Hetek óta lazás készülődés­től hangos a garfieldi cser­­készház. Az idei népi bemu­tató a Felvidékkel foglalkozik. A cserkészek ragaszkodnak a népi és a nemzeti kultúra minden ágazatának fenntar­tásához, mert ebben látják a külföldi magyarság megmara­dásának egyetlen lehetőségét. Egyúttal úgy érzik, hogy. ez­zel hajtják a legtöbb hasznot a befogadó országoknak is. Hiszen az “amerikai álom­ban” éppen a színek gazdag­sága a legszebb pont. Hogy kiürülne Amerika az irek Szent Patrik ja nélkül, New England, a Dutch vidékek, az olaszok, lengyelek, ukránok, mexikóiak, puerto ricoiak, fe­keték hagyományai nélkül! nem maradna más, csak a lé­lektelen pénz hajsza. Az idén egy palóc házassági népszokást mutatnak be a garfieldi cserkészek, ahogy az a XlX.-ik században élt Ma­gyarországon. Valahol egy költemény is érik elmondásra, hogy a pásztor sorból kinőtt, halhatatlan magyar költő, Sinka István égetően időszerű gondolatait tolmácsolja. A rendező háziasszonyok már javában tervezik az étek­­fogásokat. A garfieldi lángos messzeföldön hires. Tavaly egy connecticuti magyar azt móndta, hogy érte gyalog is eljött volna A népi bemutató után a népszerű Szivárvány zenekar szolgáltatja a zenét a kerti táncmulatsághoz. Magyar levegő és izek, pezsgő jókedv és hangulat, nyári menedék árnyas fák alatt: ennek ígérkezik a gar­­íieldi cserkészek idei cserkész­napja. Mark Spitz, 100 méteres gyors- I úszó bajnok, Santa Clara, Calil­­ban, beállította rekordját.

Next

/
Thumbnails
Contents