Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-02-27 / 9. szám

Thursday, Feb. 27, 1969 5. OLDAL .Aknakereső amerikai katona, a Mekong-deltában, Délvietnamban. MEGÖLTE GYERMEKEIT ES MAGÁT, "MERT NAGYON SZERETTE ŐKET" BORDEAUX, Franciaország — Gyermekeihez való ragasz­kodása, családirtásba kerge­tett egy francia építkezési munkást, aki rendőri ostrom alatt fogságban tartotta két gyermekét 15 napon keresz­tül, majd beváltotta fenyege­tését és megölte gyerekeit és saját magát, amikor a rendőr­ség a körülkerített ház végső ostromára indult. Három lövés hangzott ki, a fagyos fák közötti farmház­ból, amint a három páncélos renőrautó rohamra indult, hogy elfogja André Fourquet­­et. A házban a rendőrök könnygáz felhőben holtan ta­lálták a 38 éves Fourquetet, magaokozta fej lövéssel, gyer­mekeit az ágyukban lőtte le. Fia a 11 éves Francis kórház­ba szállítása közben halt meg 13 éves lánya, Aline a kór­házban. Az ostrom tulajdonképpen 4 emberéletbe került. Az egyik rendőrt Fourquet go­lyója ölte meg még az ostrom elején. A rendőrség eljárása széles­körű bírálatot váltott ki, a belügymini s z t e r, Raymond Marcellin jelentést kért arról, ki rendelte el a rendőri tá­madást. Fourquet eltorlaszolta ma­gát a házban három gyerme­kével, február 2-án, miután a biróság elrendelte, hogy ad­ja ki a gyerekeket, tőle elhi­­degült feleségének. A 14 éves lányának, Chantalnak azon­ban sikerült elmenekülnie a házból, már az első napon. Fourquet megengedte egy bordeauxi újság riporterének hogy bejöjjön a házba és in­­tervjut csináljon vele, az os­trom alatt. Keserűen panasz­kodott, hogy a gyerekeket, az asszonynak Ítélték, aki sze­rinte “házasságtörő” volt. — Azt akarom, hogy a fe­leségem idejöjjön, akkor meg­ölöm őt, kiadom a gyereke­ket és megadom magam — mondotta. A Cambridge-i egyetem tudósai, Dr. Patrick Steptoe és Dr. Robert Edwards bejelentették Londonban, hogy kémcsőben sikerült meg­­termékenyiteniök egy női magot ELISMERÉS AZ AFL-CIO «SZERVEZETI ÜLÉSÉN NIXON ELNÖKNEK ÉS KORMÁNYÁNAK MAGYAR HÍRNÖK_________________________ BAL HARBOUR, Fia. — Egy hónappal miután Richard M. Nixon elfoglalta az Egye­sült Államok elnöki székéti, az AFL-CIO egyöntetűen az el­ismerés szavát adta neki: az uj adminisztráció nem for­málódik konzervatívnak és unió ellenesnek, mintahogy az lehetett volna — mondot­ta George Meany, a 130 unió elnöke. — Észszerű kapcsolatot lá­tok az uj kormánnyal való vi­szonyban, célszerűen jó vi­szonyt t— mondotta George Meany, az AFL-CIO végre­hajtó tanácsának itteni tél­­középi ülésén. Mr. Meany, aki utoljára no­vember végén találkozott Nixon elnökkel, március első napja körül egy tanácsko­zást tervez vele, több kérdés megbeszélés éré, “kölcsönös érdekekben”. Mint utalt rá, ezek között lesz, hogy a mi­nimális órabért 1.60 dollárról 2 dollárra emeljék és maga­sabb juttatásokat adjanak a munkanélküli kompenzációs programokban. A végrehajtó tanács 10 na­­oos ülésre gyűlt össze, meg­tárgyalta különböző uniók részéről befutott véleménye­­jelentéseket az uj kongresz­­szusról — ezek nem is olyan rosszak, ha a Fehér Ház némi vezetést nyújt a számára, mondotta Meany — és az AFL-CIO civil rights prog­ramjait. Meanyá elnök elmondotta a riportereknek, hogy az uniók aggodalmai — néhány kampány — kijelentés alap­ján — Nixon elnökkel szem­ben, nem nyilvánultak iga­zoltnak — “legalább is mos­tanáig.” — De — mint az unió-cso­port elnöke mondotta— az elnök még nem árulta el beál­lítottságát egy sereg kérdés­ben, beleértve a külpolitikát is. — Meany elnök elismerés­ben részesítette George P. Shultz munkaügyi miniszter­ré való kinevezését és a töb­bi munkaügyi kinevezéseket s. Dicsérte a lelépett munka­ügyi minisztert W. Willard Wirtz-et, “aki kitűnő munkát teljesített, bár fennállott kö­zöttünk némi ellentét”. Kije­lentette, hogy a remények szerint éppen olyan jól ‘‘ki fognak jönni” Shultz minisz­terrel is. Felemlített azonban egy el­lentétet az uj adminisztráció­val — amit mint mondotta sú­lyos vitára vezethet — s ez az, hogy a honvédelmi minisz­térium szerződéseket adott három nagyobb textil válla­latnak, melyek szóbelileg kö­telezték magukat, hogy “ha­tározott lépéseket tesznek azirányban, hogy megszünte­tik a megkülönböztetést a munkások félfogadásában és alkalmazásában”. Az AFL-CIO és beletartozó textil-uniók különösen kifo­gásolták a J. P. Stevens and Co. texilcégnek adott szerző­dést, mivel ez a vállalat már régóta vitatta az uniók és a munkások jogait. Az AFL-CIO végrehajtó bi-FORT LAUDERDALE, Fia. — Miközben a bíróságon, egy gyilkossági perben az esküdt­széket állították össze, az egyik vádlott, Jack Murphy íMuf tihe Surf) a “szerelem fi­lozófiáját” olvasta egy könyv­ből, a másik pedig, Jack Grif­fith, hangosan nevetgélt és hahó tázott. Murphy-t, egy karate-ta­nárt és Griffith-et — mind­ketten 31 évesek — azzal vá­dolják, hogy megölték Terry Frank, egy tőzsdebizományos cég 23 éves titkárnőjét, — a lány Cincinnatiba való — aki­nek holttestét a floridai Whisky Creék-ben találták meg, 1967 december 8-án. Terry kolléganőjének, a Na­tick, Mass.-be való 21 éves Annelie Mohn-nak a holttes­tét ugyancsak ott találták meg. A két megvádolt férfi kő­iül Murphy elmebajra hivat­kozott, Griffith pedig kije­lentette, hogy ártatlan és a gyilkosság időpontjára alibi­je van. Mindketten elmond­ták, bizonyosak benne, hogy zottsága azután bejelentette, hogy 100,000 dollárral járult hozzá az American Federation of Teachers helyi uniójának büntetéspénzéhez, melyet 220 000 dollárra ítéltek a new yorki tanár-sztrájkból kifo­lyólag. Elmondták, hogy már megindították az akciót, hogy az AFL-CIO uniói összeadják a maradék 120,000 dollárt is. Ezzel — mint mondották — szolidaritásukat akarják ki­mutatni a megbüntetett unió iránt, mely “szembenáll az egyoldalú és méltánytalan törvényekkel”. az esküdtszék felmenti őket. Az állami és szövetségi vá­dak szerint a lányok 1967 novemberében Los Angeles­ben 488,732 dollárt loptak egy tőzsdebizományos cégtől és a pénz elosztása körüli vitában ölték meg őket Murphy és Griffith. Miközben a bíróságon a be­hívott, leendő jury-tagokat kérdezték ki, Murphy, Kahlil Gibran filozófus “Thoughts and Meditations” című papir­­kötásü íkönyvét olvasta, mely­ben az iró elmondja, hogy ki­ábrándult, mert olyan világ­ban kell élnie, melyben sok a gonoszság. Gibran azonkí­vül azt írja könyvében, hogy “ápolni kell a szerelmet és békét és ezzel megértést hoz­ni ebbe a világba”. Griffith ugyanakkor vicce­lődött az ügyvédeivel, hango­san nevetett a saját viccein, és egy jelenlevő asszonyt a “barátnőjének” nevezetű A tárgyalás megkezdődik mi­helyt az esküdtszéki tagok ki­válogatása megtörtént. Spiro T. Agnew alelnök 20 éves lánya titkárnői állást kapott John Fisher irodájában Washingtonban, aki a republikánus kongresz­­szusi vezetők tanácsadója. MEGKEZDTÉK FLORIDÁBAN JACK MURPHY GYILKOSSÁG! PERÉT

Next

/
Thumbnails
Contents