Magyar Hirnök, 1968. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-14 / 46. szám
2. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, Nov. 14. 1968 GYÁR! MUNKÁSOKAT KERESÜNK Ha ön egy középkorú személy és munkál keres, nálunk többféle munkaalkalom van. Nem szükséges, hogy különleges képzettsége, vagy gyakorlata legyen, ha meg van a kedve és az óhaja ahhoz, hogy állandó alkalmazásban dolgozzon, különböző mellék-juttatásokkal. JELENTKEZZEN SZEMÉLYESEN: WILLETTE CORP. .JOYCE KILMER AVENUE AND REED STREET NEW BRUNSWICK. N. J. A MAGYAR "NŐI CHAPLIN NEW YORKBAN ERŐSEN VALTOZO AZ IRÁNYZAT AZ AMERIKA ÉS KANADA KÖZÖTTI KIVÁNDORLÁSBAN A mi "var művész járás New Yorkban régen nem volt olyan élénk, mint az utóbbi időben. A legújabb vendég Hlatky Edith, az egyik legsokoldalúbb magyar színésznő. Nem tudjuk, melyik díszítő jelzőjét alkalmazzuk ez alkalomra, azt-e, hogy a “női Chaplin”, vagy azt a másikat. Hlatky Edith hogy a “géppuskalábu táncosnő”, vagy azt hogy a “nyakibláb szubrett”. Haltky Edith mindez és még sok egyéb. Öt éves korában persze még nem volt nyakigláb, de szubrett már akkor is volt, mégpedig a Feld Rózsi gyermekszinházában. Amikor azután egy araszt nőtt, a Kis Komédiába került, onnan egy újabb arasz árán a Fővárosi Operettszinházba, a Royal Revü Színházba és igy tovább. Állandó partnere volt Latyinak, Feleki Kamidnak és a többi magyar komikusnak, játszott a Szybillben, az Ipafai lakodalomban, a VIII osztályban, a Nyitott ablakban és még rengeteg más darab nagy szerepeiben. Közben folyton nőtt centiméterekben és tehetségben s kijött Amerikába. A nyugati parton él és ott állandóon szerepel a magyar előadásokon. Mulatságosabb, humorosaid magyar szinésznő kevés akad nála. Most azért jön New Yorkba, hogy bennünket is megnevettessen. November 30-án és december 1-én parádés műsor keretében lép fel, amelynek az lesz a cime, hogy “Derűre — derű.” Az előadás az évad kiemelkedő színházi eseménye lesz, mint az lapunkban elhelyezett hirdetésben is olvasható. Mivel az előadások csak New Yorkban lesznek (November 30, szombat este és lecember 1, vasárnap d.u.) megtartva, felhivjuk a vidéken lakó színházlátogató közönség figyelmét, hogy jegyrendelésüket idejekorán adják le a hirdetésben megjelölt helyen. Olasz film-akadémia RÓMA — A legkiválóbb olasz filmszinésznők a legközelebbi jövőben Film-Aakadémiát alapítanak Olaszországban és ebből a célból gyűlést tartottak Rómában. A Film- Akadémia alapitói között vannak, többek között, Claudia Cardinale, Silva Köscina és Virna Lisa, is. OTTAWA, Kanada. — A kanadai ifjúság szemében az Egyesült Államok sokat vesztett vonzóereéből. Ez az ifjúság nagyfokú bűnözést, zendüléseket és 'katonai behívásokat lát a határon keresztül. Jelenleg az a helyzet, hogy amerikai fiatalemberek nagyobb számiban jönnek most Kanadába, mint amennyi fiatal kanadai délnek indul s ez a teljes fordítottja az eddigi irányzatnak. A fordulópont a kivándorlási irányzatban — Ottawa, a kanadai politikai főváros szerint — az elmúlt évben következett be, amikor 2451 amerikai fiatalemberben, 20 és 29 éves kor között, Kanadába ment. Ugyanekkor csak 1961 kanadai hasonlókorú fiatalember ment az Egyesült Államokba, ossz ehasonlitva 1066-ban 3045 kpnadai fiatalemberrel és 1965-ben 5465- el, akik Kanadából vándoroltak ki, Amerikába. Az összes átvándorlások tekintetében Kanada még mindig hátrányban van, mivel 29 éven felül többen mennek az Egyesült Államokba, mint forditva, ez a különbség azon-JOHANNESBURG, Délafrika. —- St. Helénát, az “elfelejtett szigetet”, melyen Napoleon élt számkivetésben, angol katonai őrizet alatt, arra készítik elő, hogy gazdaságilag újból rendbejöjjön, Délafrika pénzügyi segítségével. A sziget, mely voltaképpen egy az Atlanti Óceánból kiálló 47 négyzet mérföld területű szikla, évek óta teljesen elhanyagolt állapotban volt. Nem volt már képes eltartani mintegy 5000 lakóját, kiknek J-j-ad része kénytelen volt elvándorolni St. Helénáról. Hírességének ellenére, hogy Napoleon ott egy régi, szépépitésü faházban töltötte éveit és utolsó napjait, sőt a házat emlékműnek is nyilvánították és fenntartásáról gondoskodnak, a sziget gazdasága rohamosan romlott. Az elmúlt évben leállították az évente egyszer ott megforduló angol hajójáratot is s két évvel ezelőtt megszűnt new zealandi kenderipara, mely a fő-jövedelmi forrása volt. Most délafrikai pénzembeban 5 év óta mindig kisebb lesz. 1963-ban 52,000 ember ment Kanadából Amerikába és 12,- 000 Amerikából Kanadába. Az elmúlt évben, 1967-ben ezek a számok úgy változtak, hogy 23,442 kanadai ment az Egyesült Államokba és onnan 18,013 jött Amerikába. Az amerikai katonáskodáson kívül más okok is vannak, melyek a kanadai ifjúságot Kanadában tartják. A munkalehetőségek nagyban fejlődtek az utóbbi évékben s sok esetben Kanadában éppen annyit lehet keresni, mint Amerikában, a Vietnamba való küldés veszélye nélkül. Néhány évvel ezelőtt még sokat lehetett hallani Kanadában arról, hogy csatlakoznia kellene az Egyesült Államokhoz, ma már erről szó sincs. Kanadából tekintve, az Egyesült Államok szomorú képet nyújt. Az újságok és televízió még erős nyomatékkai közli is a zendüléseket, lövöldözéseket, a városokban uralkodó nyugtalanságot és az amerikai kormányvezetés bizonytalanságát. rek alaposan beletekintettek a sziget életébe s számításaik szerint érdemes megmenteni. Egy délafrikai üzleti érdeketlség megvásárolta a “Salomon Co.” részvénytöbbségét, mely a Salomon szigetek kihasználásával foglalkozik s mely voltaképpen birtokolja a szigetet. A sziget aktívái: világitó tornyok, hütőházak, egy szálloda a fővárosban, Jamestownban, garázsak, boltok, bankok, egy épitő vállalat kender-malmok. St. Helénából vakációs paradicsomot csinálnak turisták részére, akik főleg Délafrikából és Délamerikából fognak jönni, mivel a sziget a két kontinens között a középen fekszik. A legtöbb turistát a tengeri mélvvizi halászat fogja csábítani, mivel a sziget körüt a tunahal tonnaninak százait lehet kifogni, meglehetősen egyszerű módon. S vissza fogja hozni a kivándoroltak nagy részét is, akik egy angolul beszélő fajtához tartoznak, mely fehérek, afrikaiak és ázsiaiak keverékéből ál. Némi amerika-ellene s s é g mindig is tapasztalható volt Kanadában, ennek alapja azonban csaknem minden esetben irigység volt. Ez az irigység most gúnnyá változott az Egyesült Államok irányában. A vezércikkek az újabb időkben a kanadai napilapokban, ha nem egyenesen biráióak, úgy lenézőek és lealázóak az Egyesült Államokra nézve. Kanadaiak még mindig sok pénzt keresnek az Egyesült Államokban, főleg a szórakoztató iparban, de ha hazamennek, csaknem minden esetben ilyesfajta véleményeket adnak le: — Amerika jó hely, hogy az ember meggazdagodjék, de nem szeretnék ott élni. A legnagyobb haszna a kölcsönös kívánd óriásnak az Egyesült Államokra nézve az volt, hogy mig az elmúlt évben Amerikába vándorolt kanadai szülők 10,791 gyereket vittek magukkal Amerikába, amerikai szülők, akik Kanadába vándoroltak, csak 6,654 gyereket vittek Kanadába. Azonkívül több kanadai, fiatal nő megy az Egyesült Államokba, mint forditva. Az elmúlt évben 3934 fiatal kanadai nő a 20-as éveiben, költözött az Egyesült Államokba s 3067, 20-as éveiben levő amerikai nő ment Kanadába. Két évvel ezelőtt 5177 kanadai nő 20 és 29 év közötti korban ment az Egyesült Államokba és csak 2659 amerikai nő ugyanezen korosztályból ment Kanadába. Kathy Kusner, a lovasnő megkísérelte, hogy jockey-igazolványt kapjon, már két év óta: Most birói engedéllyel résztvehet lóversenyen a baltimorei versenypályán. TURISTA PARADICSOMNAK ÉPÍTIK KI SZENT ILONA SZIGETET
