Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-06 / 27. szám

6. OLDAL MAGYAR HIRNÖR Thursday, July 6, 1967 Jacqueline Kennedy két gyermekével lovagló túrán Írországban. WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Félelmetes arányokban nő a bűnözés az ország főváro­sában. Attól kell tartani, hogy az amerikai és külföldi látogatók száma — a turista­­forgalomban jelentős mérték­ben meg fog csappanni ezen a nyáron. Egy Washington-külvárosi bankfiókban másfél év alatt öt holdup rablás volt, a bank becsukott. Hasonló bajokkal küszködik sck más üzlet. Május havában 3022 súlyos bűncselekményt követtek el, a tavaly májusi 2142-vel szem­ben. Ez 41 százalék pluszt je­lent. Gyilkosság: az idei má­jusban 7 fordult elő. Rablás: 220-ról 414-re emelkedett. íj« * * India Indirája, a miniszter­elnök, tűzzel játszik. Ameri­kától várja -és kapja az élel­met éhező népe számára és az Egyesült Nemzetek előtt folyó vitában a szovjet olda­lára áll, ellenséges magatar­tást tanúsít Amerikával szem­ben. Celler brooklyni képvi­selő attól tart, hogy Indira Gandhi maga ellen fogja for­dítani az amerikai közvéle­ményt. “Én vagyok az utolsó — mondotta a képviselő —, aki ajánlanám élelem megta­gadását nélkülöző millióktól, baráttól vagy ellenségtől.”-A legújabb küldeményekkel az Indiának nyújtott segély ebbel az évben elérte az öt millió tonna búzát és egyebe-Verseny Stanglért VARSÓ — A lengyel kom­munista párt tiltakozik az el­len, hogy Franz Paul Stanglt, a treblir.kai haláltábor tömeg gyilkos parancsnokát, Brazí­lia a nyugatnémeteknek adta ki, nem pedig a lengyeleknek. Pedig, írja a kommunista párt lapja, lengyel kiadatási kérelem jogilag jobban volt megalapozva, mint Nyugat- Németország és Ausztria ki­adatási kórelme. két. A helyzet iróniája: Az egyik nagy szállítmányt Nas­ser feltartóztatta a Szúez-csa­­tornában. !}« íj« * Valószínű, hogy ebben az évben mindkét párt konven­ciója Chicagóban lesz. És mind a két konvenció rövidebb tartamú lesz, mint szokott lenni. Spórolni kell. Dodd sze­nátor a megmondhatója, mi­ért kell spórolni . . . * * * Ezt suttogják a washing­toni nagykövetségi negyed­ben: A Kremlben Koszigin egy fokkal feljebb szállt, Brezs­nyev egy fokkal lejjebb szállt. Brezsnyev a Nasser háború­jában szovjet katonai beavat­kozást javasolt, de Koszigin mérsékeltebb, óvatosabb poli­tikája győzött — és Nasser vereségét legalábbis elősegí­tette, Mégis: a párt nagyjai körében Koszigin népszerűsé­ge emelkedett. Jobb egy arab vereség, mint egy világvesztő háború . . . Akármit akar a szovjet a Közel-Keleten, egyet biztosan nem akar: nyugalmat. Ahol még nem vetették meg lábu­kat, ott legalább a zavaros­ban halásznak az orosz impe­rialisták ... Az orosz barátságnak hatá­rai vannak, üzleti határai. Az arabok olajbojkottot rendel­tek el a szabad világ ellen, az oroszok olajat kínálnak Ang­liának és más nyugateurópai országoknak . . . Maguk alatt vágják a fát az arabok. Most már végleges a Nyugat elhatározása, hogy a világ minden részében uj olaj forrásokat nyitnak meg, az arábiai olaj pótlására . . . Oroszországban gyengék az idei terméskilátások. A szov­jet aligha segítheti ki Egyip­tomot búzával . . . Egyiptomi olajat kap Izrá­­el. Az olajforrások, amelyek az izraeli csapatok által elfog­lalt szinai területen vannak, napi százezer hordó olajat pro­dukálnak . . . A Palesztina! arab mene­kültek megsegítésére, élelme­zésére 16 év óta Izrael ne­gyedmillió dollárt adott, az arab államok (amelyek közű egyik-másik évente százmillió­kat kap Amerikától) összesen 13 millió dollárt adtak, Ame­rika 387 millió dollárt adott... Ahol adni kell, ott mindig és mindenütt Amerika áll az élen . . . * * * Az amerikai automobil-ipart nyugtalanítja a külföldi ko­csik egyre élesebb versenye. A külföldi autók legtöbbje kisautó ezért felmerült a gon­dolat, hogy Detroit is térjen át, illetőleg térjen vissza a compact autó gyártásra. En­nek azonban súlyos akadálya a magas termelési költség; a munkabérek már most is sok­kal magasabbak, mint Euró­pában és Walter Reuth er egy­re többet követel. H« * íj« Latin-Amerikában a köz­vélemény (a 'kommunisták ki­vételével) örömmel és kár­örömmel fogadta az izraeli vil­­íámháboru híreit. Két okból. Először, Nasser volt egyik sponsor ja a havanai Három- Földrész-Konferenciának, me­lyen a kubai kommunisták megtervezték a felforgató és terror-mozgalmakat a délame­rikai országokban. Az izraeli győzelem híreire ez volt a visszhang: Úgy kell neki! Nassernek. Másodszor, gya­korlatibb vonalon: Az arab olajbojkott Amerika és Ang­lia ellen erőteljes fellendülést fog hozni egyes délamerikai olajtermelő országoknak, — nemcsak a bojkott idejére, amely lehet rövidebb vagy vagy hosszabb, hanem tartó­san, mert ezek a nemzetek, de más nyugati nemzetek is már torkig vannak az időről időié kiujulót olajtermelés) és szállítási zavarokkal és min­dent meg fognak tenni más olaj források megnyitására és kiaknázására, hogy pótolni tudják az arab olajat. Egyiptom külügyminisztere Mahmoud Riad (bal) és Szíria külügyminisztere, Ibraham Makhous kezet ráznak az arab külügyminiszterek konferenciáján, Kuwaitban. Egy különös templom, amely ingyen zenével küzd az öngyilkosság ellen Ez a különös templom, amely nyilvánvalóan párat lan és egyedülálló a maga ne­mében az egész világon, Ore­gon állam Portland nevű vá rosábam van. A templom ne­ve St. James Lutheran Church, lelkésze Rev. J. Ed­ward Oslund. A templom első újítása — a többi evangélikus templom­mal szemben — hogy éjjel­nappal, megszakítás nélkül nyitva van, egyedül hajnal­ban zárják be rövid néhány órára, amikor a templomot kitakarítják. A templom másik újítása pedig az, hogy magában, bent a templomban, egy ze­negépet szereltetett fel a lel­kész. A zenegép pontosan olyan, amilyet bárokban és vendéglőkben láthatunk és ezekbe a zenegépekbe be kell dobni tiz centet, ha egy kivá­lasztott lemezt akarunk meg­hallgatni, 25 centért pedig 3 kiválasztott lemezt hallgat­hatunk meg. Ennek a templomnak a ze­negépébe azonban nem kell, sőt nem is lehet pénzt bedob­ni: az a nyílás, amelybe kü­lönben a pénzérméket be­dobják, el van fedve. A zenegép bármelyik le­mezét bárki ingyen hallgat­hatja, nemcsak a hívők, ha­nem bárki idegen is, a nap bármelyik órájában, amikor a templom nyitva van, kivé­ve a haj nati rövid takarítási órákat. Ennek a különleges tem­plomi zenegépnek több, mint 100 hanglemeze van, minde­gyik lemez vallásos jellegű. A legtöbb hanglemez vallá­sos himnuszt tartalmaz, ame­lyet általában népszerű és is­mert amerikai énekesek éne­kelnek, ezeikivül néhány hanglemez Biblia-magyaráza­tot, vagy vallásos jellegű köl­teményt tartalmaz. Bárki bemehet a templom­ba, megnyomhatja a megfe­lelő gombot és nyomban fel­hangzik a lemezről az “Old Rugged Cross”, amelyet a rendkívül népszerű Mills fi­vérek együttess énekel. Az egyik legnépszerűbb le­mez a “Holy, Holy, Holy” ci­­mü vallásos himnusz, ame­lyet nem kisebb művész, mint a világhírű - Bing Crosby elő­adásában hallgathatnak a templomba betérő, ingyen ze­nére vágyakozók. Rév. Oslund a közelmúlt­ban a következőket mondot­ta az őt meglátogató újság­íróknak a különleges tem­plomi zenegépre vonatkozón: — Amikor a lemezeket ki­válogattam, ügyeltem arra, hogy mindegyik dal, vagy himnusz, elősegítse a hall­gató magába mélyedését, elő­segítse elmélkedését. Ügyel­tem arra a lemezek kiváloga­tásánál, hogy a lemezek álta­lában uj reményt nyújtsanak a csüggedőknek és a re­ményteleneknek. — Tapasztalatom azt mu­tatja, hogy templomunk ze­negépe valóban hasznos szol­gálatot teljesít. — Én magam tudok tizenöt olyan esetről, amikor a zene­gép valamelyik vallásos him­nusza, vagy dala, akadályo­zott meg valakit abban, hogy öngyilkosságot kövessen el. — Tizenöt olyan esetről tu­dok, amikor valakit, aki eltö­kélte, hogy öngyilkosságot követ el, megváltoztatta szán­dékát, mert a vallásos himnu­szok uj reményt nyújtottak az életre. — Ez azonban csupán tizen­öt eset, amelyről én tudok. Gondolom azonban, sőt, majd­nem bizonyos vagyok abban: templomi zenegépünk több­száz esetben akadályozott meg öngyilkosságot. — Sok esetről nem tudok, nem is tudhatok, hiszen bárki bejöhet a templomba, éjjel­­nappal, nem szükséges velem beszélnie. — Akikről tudok, azokról azért van tudomásom, mert beszéltek velem erről. Ezek az emberek — férfiak és nők. egyaránt — betértek ide, a templomba, mielőtt öngyilko­­scik akartak lenni. Betértek ide, a templomba, meghall­gatták a vallásos himnuszo kát és azután úgy érezték, hogy talán . . . még van re­mény. — S azután bejöttek hoz­zám, a sekrestyébe és beszél­getni kezdték velem és taná­csomat kérték. — S azután . . . nem lettek öngyilkosok. Ezeket az em­bereket az itt, a templomi zenegépből felhangzott val­lásos zene, ingatta meg elha­tározásukban. — S ezenkívül, számos há­zaspár engesztelődött meg egymás iránt, olyan emberek, akik minden fel akarták bon­tani házasságukat. Egyik, vagy másik fél — gyakran mindkét fél — bejött a tem­plomba, meghallgatta valame­lyik himnuszt, vagy vallásos éneket ... és azután bizony­talanná vált. — Sókan jöttek hozzám, -gyegy templomi lemez meg­hallgatása után és igy szól­tak: A- Elviselhetetlen a házas­ságom és el akarok válni. Most azonban, amikor kinn. a templomban, meghallgat tam egy himnuszt, arra gon­dolok: nincs-e hát valóban más megoldás? — Nincs-e hát valóban más megoldás? — kérdeztem visz­sza és azután beszélgetni | kezdtünk. — Sck házasságról tudok, amely ilyen módon maradt meg. Számos egyéb problé­mák oldódtak meg, kisebb­­nagyobb válságok elsimulását indította meg egy-egy vallá­sos himnusz meghallgatása. — Azt hiszem, az emberék­re főként az a körülmény van hatással, hogy ebben az esetben senkinek sem kell el­mondani problémájukat, ha nem akar ják. Senki sem kényszeríti őket arra, hogy velem, vagy bárkivel is, be­szélj eneik. Meghallgatják a zenét és azután elmehetneik. — Bárki, aki a zenegép va­lamelyik lemezének meghall­gatása után hozzám jött ta­nácsért — mindig önkénte­sen, minden fajta kényszer nélkül jött. — Sckszáz ember —- akik­ről csalk éppen én tudok — jött ide a templomba elke­seredetten és reménytelenül és azután, szivében uj re­ménnyel eltelten, távozott. — Ezt a zenegépet tizen­három esztendővel szereltet­tem a templomba. Eredeti cél­ja az volt, hogy a templom kápolnájában lezajló kisebb esküvőkhöz a zenét szolgál­tassa. Csakhamar rájöttem azonban, hogy a zene minden­fajta elmélkedéshez megfele­lő alapul szolgálhat. — Néhány év előtt azután kiszögeztem az értesítést a templom kapujára: bárki in­gyenes zenét hallgathat tem­plomunkban. — Az eredmény meglepő volt: az emberek a zene hall­gatása után, sokkal bátrab­ban jöttek hozzám tanácsért. Idönkint egyes hangle­mezeket kicserélek, részint azért, hogy a zenegép “műso­ra” változatosabb legyen, másrészt pedig azért, mert a régi lemezek elkopnak és el­használódnak. 1 éve iáit meg Pocahontas hercegnő WILLIAMS BURG, Virgi­nia. — Három és fél évszázad­dal ezelőtt halt meg Pocahon­tas indián hercegnő s azóta sok Pocahontas legenda szüle­tett meg. Legérdekesebb az a történet, hogy az indián her­cegkisasszony megmentette egy kegyetlen lemészárlásra Ítélt angol kapitány életét s évekkel később a londoni elő­kelő társaság kényeztetett cedvence lett. John Smith kapitány, az el­ső virginiai gyarmatosítók egyike, felfedező utón járt azon a vidéken, amelyen az első angol település volt. Har­minc indián törzs élt akkor a mai Virginiában s főnökük Powhatan volt. Smith kapi­tányt az indiánok elfogták és ’owhatan elé akarták vezetni, ő ellenállott s eközben agyon­vert egy indiánt. Powhatan halálra ítélte. Éles, hegyes kő­darabokra fektették s két in­dián harcos tomahawkkal le akart sújtani a fejére, ami­kor odaugrott a törzsfőnök leánya, Pocahontas herceg­­kisasszony, rávetette magát a kapitányra és odakiáltott a ki­végzésre készülő katonáknak: “Sújtsatok le rám!” így Po­cahontas megmentette John Smith kapitány életét. A történet előzménye az, hogy Pocahontas, aki, mint Romeo Júliája, fiatal lány volt, 14 vagy 16 éves, halálo­san beleszeretett az angol ka­pitányba, aki fogsága hetei­ben nagyon érdekes történe­teket mondott el neki a fe­hér emberek távoli világáról, az angol szigetekről. A szere­lemből nem lett házasság, mert Smith kapitány, aki többször hazalátogatott Ang­liába, állítólag ott meghalt. Történt azután, hogy az angol gyarmatosítók Pocahontast elfogták és tuszul tartották, biztonságuk védelmére. Fog­ságában megismerkedett egy John Rolfe nevű angollal és ennek felesége lett. Rolf ke­resztény hitre térítette indián feleségét. 1615-ben Rolfe és felesége Angliába utaztak, ott az in­dián hölgy, mint Lady Rebec­ca, az arisztokrata társaság ünnepelt tagja lett, egy al­kalommal bemutatták őket a királynak és a királynénak. De nem volt sokáig maradá­suk Angliában, Lady Rebec­ca visszavágyptt a hazájába, a férje követni akarta vissza Virginiába, de mielőtt hajóra szálltak volna, Lady Rebecca himlőben meghalt. Gravesend londoni külvárosban, a St. George templomban van a sírja. Egyetlen fia. Tom Rol­fe 25 éves korában Virginiába vándorolt ki, több leánya volt. Ezeknek a leányoknak leszár­mazottai közt volt egy Bol­ling leány, Edith, aki Wilson elnök felesége, First Lady lett. NEVESSÜNK IV. Károly nem szerette, ha lumpoltak a katonatisztek. Persze a puritán szellem el­terjesztéséhez nem sok ide­je maradt, mert kevés ideig uralkodott. Egyszer betoppant egy tábor tiszti-kantinjába, ahol magasrangu tiszteket ta­lált — meglehetősen emelke­dett hangulatban. A rangidős a mulató társaság egy ezre­desi rangfokozatot viselő tag­ja volt. Keményen szólt rá a király: — Mi történik itt, ezredes ur? — Alázatosan jelentem, fel­séged névnapját ünnepeljük! —■ Hogy érti ezt, ezredes ur? — kérdi elvörösödve a király. Hiszen ma nincs Ká­roly nap . . . — Ez igaz, felség. Viszont bátor vagyok jelenteni, hogy — negyediké van! S»S sjs * — Nem tudom, mit tegyek a feleségemmel. Rendszerint hajnalban fekszik le. — Mit csinál egész éjszaka? — Várja, hogy hazajöjjek. La Puente, Calif.-ban kimentettek egy aknából egy mélyfúrót, a 39 éves John Lee Brownt. Három órán keresztül oxigénnel tartot­ták életben az akna mélyén.

Next

/
Thumbnails
Contents