Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somán*) HUNGARIAN WEEKLY Morfod with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BHUNSWICKON No. 31. SZÁM VOL. 58. ÉVFOLYAM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Oi* NEW BRUNSWICK N. J. Thursday, August 3, 1967 Százévesek paradicsoma lesz Amerika Pope Paul VI Athenagoras I Pál pápa és Athenagoras keleti orthodox pátriárka török földön tanácskoznak a nyugati és a keleti egyház együttéléséről. A kenyér 2 I,t"krb Magyar Zarándoknap és Szent István ünnepség Doylestownban aug. 6-án NEW YORK — Az egyik nagy amerikai életbiztosító társaság szakértő véleményeket közöl arról, hogy a hoszszu élet egyre gyakoribb jelensége lesz az amerikai életnek. A jövő század elején már sokkal több embernek lesz kilátása 100 és több évre, mint most és eddig. A Hudson Institute igazgatója, Herman Kahn ezt a jóslatot azzal támogatja alá, hogy az orvosi tudomány és technológia fejlődése révén megbetegedett vagy hiányzó szervek helyébe egészséges szervezetett fog nak beépíteni, ily módon a halál bekövetkezésének idejét messzire ki lehe tolni és az egész lakosság “aránylag fiatalabbá“ válik. Ma Amerikában 13,000 a 100 éven felüliek száma. Vannak köztük Hő évesek is, de ily magas kornak valószínűsége a népszámlálási hivatal becslése szerint 1:100,000. Talán a legidősebb amerikai Sylvester Magee, Hattesburg, Miss.-i lakos, aki, ha hitelesnek fogadjuk el az egykori rabszolga tulajdonosának Bibliájában talált feljegyzést, 1841 május 29-én született, tehát most 126 éves lenne. Az öreg nem kapott sem tüdőrákot, sem szívbajt, pedig 108 éven át dohányzott . . . A matuzsálemek a hosszú élet titkának őrzői. A titkot szívesen elárulják, ha kérdezik őket és bizony gyakran kérdezik őket. A leggyakrabban említett okai a hosszú életnek: egészséges humor, érdeklődés a világ dolgai iránt, nehéz munka — ebben a sorrendben. Egy 100 éves iowai lakos a diétáját emlegeti és dicséri: zöldség, kókuszdió, dinnye, rebarbara és földieper. Egy los angelesi 100 éves hölgy a napi étrendjét emlegeti: Reggeli előtt bor, vacsora előtt sör és közbe-közbe burnótot szippantani. Oklahomai nő receptje: hagyma, hagyma, hagyma, örökösen hagymát rágni. A Hudson Institute tanulmánya emlit egy 100 éves bírót, aki még mindig elnököl tárgyalásokon, két biztosítási igazgatót, akik vállalatuk igazgatásában résztvesznek, és kilenc üzletembert, akik 100 éves koruk után is még mindig tevékenyek. Egy 106 éves ember letromfolta mindezeket a matuzsálemeket, mondván, hogy a hosszú élet titka a vakszerencse. ÖRÖKÖLHETŐ-E A MATUZSÁLEMI KOR? BÉCS — Valamennyien ismerünk feltűnően hosszú életű családokat, amelyeknek egtöbb tagja — több generáción át — viszonylag magas kort ért el. Ezt a jelenséget statisztikailag megerősítette Picskelaurisz kutató vizsgálataival, amelyekről igy számolt be a Bécsben tartott 7. nem-MUNKAALKALOM NŐKNEK $ TERVEZZEN ELŐRE! $ Jönnek az őszi ruházkodási számlák. Avon kozmetikai cikkek árusításával saját területén extra KÉSZPÉNZT kereshet és élvezni is fogja ezt a munkát. Információért telefonáljon még ma Perth Amboyban: Hl 2-2462, New Brunswickon KI 5-1345, Allenjtown- Bethlehem környékén 432-0916 számra. zetközi gerontológiai kongresszuson: A száz évesnél idősebb kort megért személyek vérronkonainak nem kevesebb, mint 70 százaléka szintén magas kort ér meg. Az ilyen megfigyelések ehhez az izgalmas kérdéshez vezetnek: örökölhetői-e a hajlam a hoszszu életre? Miután annyif éle és oly számos külső befolyás éri az embert, amely meghosszabbíthatja, de meg is rövidítheti életét, természetesen alig lehet egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Sok kutató mégis hajlik az igenlő válaszra. Éppen az utóbbi időben újabb bepillantást nyertünk ezekbe az összefüggésekbe. Méhekkel és legyekkel folytatott kísérleteket Rockstein amerikai biológus, de foglalkozott egy 253 főnyi 80 évnél idősebb férfi-csoporttal is. Beható vizsgálata során megállapította, hogy az öregeik 30- 40 százalékánál legalább az egyik szülő ugyanezt a kort szintén elérte. Még meggyőzőbb volt az eredmény az öregek közül a legöregebbeknél: a 90 évesek 68 százaléka és a 100 évesek 53 százaléka szerint, mindkét szülőjük igen öreg korban halt meg. Rockstein nem elégedett meg ezzel, hanem bevonta vizsgálatai körébe az ikerkutatást is. Az iker-kutatás klasszikus módszere azon az ismert tényen alapul, hogy kétféle ikreket ismerünk: egypetéjűket, akik a megtermékenyített pete szétválásából keletkeznek és ezért egyforma örökölhető adottságaik vannak, és a kétpetéjüeket, akik azonos időben megtermékenyített petékből fejlődnek ki, és örökölhető adottságaikban ugyanúgy különböznek egymástól, mint a közönséges testvérek. Ha a kutató vizsgálni akarja, hogy egy betegség, vagy egy bizonyos adottság — mint például az élettartam — öröklött, vagy szerzett-e, akkor összehasonlít egypetéjű vagy kétpetéjü ikerpárokat. Legtöbbször egypetéjüeket választ ki erre a célra, mégpedig, ha lehet, olyanokat, akik egymástól teljesen eltérő környezetben élnek, vagy pedig kétpetéjüeket, akik életüket egyforna külső körülmények között élik. A kérdés úgy vetődik fel, hogy a vizsgálat adottság milyen gyakran, vagy egyáltalán megtalálható-e mindkét partnernél. Amennyiben az egypetéjűeknél lényegesen többször találkozik vele, akkor ezt bizonyos alapnak tekintheti a diagnózisra, hogy ez az adottság örökölhető. Az amerikai biológus úgy véli, ezt a diagnózist felállíthat j a az élettartamra vonatkozólag. Rockstein a többi között beszámolt teljesen különböző életmódot folytató egypetéjű leányikrekről: az egyik nem ment férjhez, nagy városban élt és könnyű munkát végzett egy irodában; a másik gazdagemberhez ment feleségül, gyermekei születtek és egész életében nehéz testi munkát végzett. Mégis mindkét testvér ugyanaznap kapott agyvérzést, amelyben mindketten ugyanabban a hónapban meghaltak. Talán még meggyőzőbb 2 gypetéjü férfi-iker története: 86 évesek lettek — és ugyanaznap haltak meg. Ezekről az örökölhető hajlamokról még semmit sem tudunk, éppen csak azt tudjuk, hogy mutatkozni látszanak. Egyes biológusok úgy vélik, hogy a hosszú élet titka nem speciális örökölhető tényezők ben keresendő, hanem inkább abban, hogy a magas kort megért személyeik nem hajlamosak örökölhető betegségekre — mint például érelmeszesedésre — amelyek korai öregedésre és halálra vezetnek. Akárhogyan is nézzük a kérdést, az örökölhető adottságok egymagukban sohasem fejthetnek ki döntő hatást az ember élettartamára. Ugyan akkora — ha nem nagyobb — élettartamot meghatározó erőt képeznek a legkülönbözőbb külső befolyások: az éghajlat, a táplálkozás, az életmód, a higiéna és az orvosi ellátás. A legmeggyőzőbb érvet nyújtja erre századunk, amelyben a civilizáció fejlődése folytán máris sikerült két évtizeddel meghosszabbítani az átlagos életkort. Az örökölhető adottságok csak az első szót mondják ki — az (tolsót azonban az élet mondja ki. A VILÁG ELSŐ NAPKOHÓJA Franciaországban tízéves íutatómunka után a Pireneusokban fekvő Odeillo-Font- Romeauban befejezéshez közeledik a világ első napkohóerőmüve, a francia nemzeti tudományos központ és a Mont-Louis-laboratórium tudósainak közös alkotása. A szerkezet 63. egyenként 45 négyzetméter területű naptükörből áll, amelyeket egy előfeszített vasbeton-konkstrukcióban helyeztek el. A tükör forgatható, illetve automatikusan követi a Nap mozgását. Gyújtópontjában hatalmas hőfelvevő egység van, amely a hőt elektromos árammá alakítja át. A napkohó pár évi kísérleti időszak után bekapcsolódik majd Franciaország elektromos hálózatába. Sir Thomas forog a sírjában LONDON — A világ egyik legrangosabb zenekarát, a Royal Philharmonic Orchestrát két évtizede alapította a nálunk is jól ismert karmester : Sir Thomas Beecham: Az volt az alapelve, hogy a zenekarnak hölgyek nem lehetnek tagjai, mert — mint mondotta —: “Az is baj, ha szépek, az is, ha ruták”. Az igazgató-karmester 1961-ben meghalt, de alapelve érintetlen maradt. Most Rudolf Kempe, a jelenlegi vezető karnagy pályázatot hirdetett : hegedűsöket keresett, s kiemelte, hogy nők is szóba jöhetnek. Négy hölgy jelentkezett próbajátékra. Egy 22 éves londoni leány, Sheila Beekensall törte meg a jeget. Bemutatkozása teljes sikerrel járt, a zenekar férfi tagjai tüntető rokonszenwel fogadták. Sir Thomas alighanem forog a sírjában. WASHINGTON — Freeman földművelésügyi miniszter a “Foreign Affairs” cimü folyóiratban, egy nagy világgazdasági cikk keretében, azt fejtegeti, hogy a kenyér — itt a bőség, ott a hiány — messzemenő politikai tényező. Észak-Amerika (Egyesült Államok és Kanada) mezőgazdasági termdésének szinte fantasztikus sikere és a kommunista or:zágok mezőgazdaságának - !acsony színvonala megváltoztatta a politikai erőviszonyokat, a szabad világ javára billentette a mérleget a hidegháborúban. Az oroszországi mezőgazdasági termelés nem tudja kellőképpen kielégíteni a lakosság szükségletét, már Krusesev óta a Kreml ezen a bajon enyhíteni igyekszik és eb ben lehet magyarázatát találni annak, hogy a szovjet és Amerika közti versengés a politikai és katonai vonalról átvonult a gazdasági vonalra. Ebben a gazdasági versengésben a Szovjet Unió nagy eredményeket ért el egyes iparágakban, az acéltermelésben, a vizierő produkcióban és az űrhajózásban, de még nagyon messze van attól, hogy a kenyér piacán egyenlő versenytársnak lenne tekinthető. Amerika 200 milliós lakosságának mindössze 6 százaléka dolgozik a farmokon és az amerikai farmerek nemcsak a 200 millió amerikait látják el elegendő élelemmel, hanem élelmeznek 60 millió indiait és még 100 milliónyi más, ínséget szenvedő népet. Ezzel szemben a Szovjet Unió, amelynek lakosságából csaknem '50 százalék a földet műveli, újra még újra búzát kénytelen importálni, hogy saját népét élelmezni tudja. A kenyér, általában az élelmiszer hiánya a világ sok részében súlyos politikai megrázkódtatásokra vezetett. A fojtogató élelemdrágaság volt egyik oka Sukarno indonéziai kommunista-barát elnök bukásának és antikommunista rezsim győzelmének. Ghana afrikai országban éhségtüntetések előzték meg a forradalmat, amely emigrációba űzte az addig mindenható Nkrumah elnököt. Az elmaradott, fejlődésben levő országok népeit már nem lehet kielégíteni politikai jelszavaikkal, azok kenyeret akarnak és segítséget a szabad világtól várnak. Kína az 50-es évekig a közélelmezésben önellátó volt és akkor erőteljesen beavatkozott a koreai háborúba. Az újabb években élelmihiány állt be, Kína évente 5-6 millió tonna búzát kénytelen importálni (főleg Kanadából) és — a vietnami háborúba nem avatkozik be. Miért nem? Hiszen ez ugyanolyan háború, mint volt a koreai: az északi kommunista országrész fel akarja szippantani a délit. Ha Kina beavatkozna f vietnami háborúba, nagyon valószínű, hogy elmaradnának a kanadai buzaszállitások, éhínség veszélye fényé getné a több mint 700 milliós népet. Az összefüggés kenyér és politika közt ennél világosabb nem lehet. Ami minket magyarokat közelebbről érdekel: a közép európai csatlós országok bu za-deficittel küzködnek. A 60-as évek elejéig a szovjet segítette ki ezeket az orszá gokat búzával, az orosz nép szükségletének terhére, és ipari termékeket kapott cserébe. Az újabb években azonban ezek az országok inkább Kanadából és Amerikából szerzik be a szükséges búzát és takarmányt és ma már a középeurópai országok keres kedelme, árucseréje már nem kizárólag keletfelé irányul. Ez a magyarázata egyebek közt annak, hogy a kommunista országokban oly nagy becsben áll a dollár, a font és a frank, a turista-valuta. Az orosz világpolitika kimondott célja a világuralom volt. A kenyér-helyzet kijózanító hatással van a Kreml uraira. Minthogy saját népük jobb életet, jobb élelme zést követel, a vezető körökben felmerül a kérdés: ha saját népüknek nem tudnak eleget nyújtani, mivel fogják ellátni a hódításra kiszemelt ázsiai és afrikai népeket? Ma az a helyzet, hogy kiadós segítség az elmaradott országok népei csak Amerikától kaphatnak. 1966 végéig Amerika 176 millió tonna élelmet küldött, nagy részben ingyen vagy helyi pénzért, buzaszegény népeiknek — 15.7 billió dollár értékben. Ez nagyon sok, mégsem elég. A kelet-nyugati hidegháború, a szabadság és a kommunizmus vetélkedése, lassanként háttérbe szorul, helyébe egy uj csoportosulás lép: A hagyományos “Engesz-1 telő Magyar Zarándóknapot” ezidén is megrendezik, a Pálos Atyák a Philadelphiáté nem messze, Doylestown, P. ban levő kegyhelyükön, au gusztus 6-án, vasárnap. Ez a nap az imádkozás és elmélyülés napja sók-sok ma gyár számára. Ritka alkalom hogy igy együtt imádkozhat, énekelhet a különböző vidékekről összesereglett magyar, édes anyanyelvűnkön. A szentmise imádságai magyarul hangzanak fel a pap és f hive'k ajkán. Az idei Magyar Zarándok nap és Szent István ünnepséf legtöbb résztvevője elősző fogja látni az uj templomot Isten segítségével és a jótevők bőkezűségéből tavaly össze' állt már a kolostor és a templom, mely épületeket október 16-án John J. Krol philadelphiai érsek szentelte fel. Az ünnepség egyik fénypontja volt amerikai lengyel testvéreink jubileumi évének, mellyel a lengyel nép megkeresztelke d é s é n e k ezeréves fordulóját ülték. Johnson elnök is résztvett a délutáni ünnepségeken és beszédet is mondott. A szentelés után a munkálatok folytatódtak, a tél folyamán elkészült a "emplom belső mennyezete, a színes üvegablakok nagyrésze, az altemplom mennyeze te és a kegytárgyak árusitá sára szolgáló részleg. Kórus, gyóntatószék használatra ké szén várták az 1967 évi zárán dökidény megnyitását. A lég hütő szerkezet is működik már, de még sek minden vár befejezésre. A zarándoknap ünnepségrendje a következő lesz: Délelőtt 9 órától zarándokcsoportok fogadása. Gyóntatás. 10 órakor magyar csenórakor ünnepi magyar nagymise szenbeszéddel. Közös engesztelő szentáldozás. Délután fél 4-kor püspök fogadás. \z ünnepi szentbeszédet magyarul Father Francis C. Lawrence fogja mondani. Utána Szent István Körmenct, a szent király ereklyéjéül, majd Szentségi áldás. A kegyhelyen árnyas pihe■ őhelyek, parkolási lehetőség, íideg-meleg ételek, hűsítő itaok várják a vendégeket. Erre a hagyományos nagy nagyar megmozdulásra, a Zarándoknapra és Szent István ünnepségre minden magyart apjaink utján is szeretettel neghivnak a Pálos Atyák. Ne tervezzen erre a napra senki egyebet, csak azt, hogy Doylestownba fog ellátogatni. Azok számára, akik nem valamely magyar egyházközség által indított autóbusszal és csoporttal készülnek menni, hanem saját autójukon, az útirányt a következőkben adhatjuk meg: A New Yorkból vagy New Jerseyből menők a N.J. Turnéikéról közvetlen összeköttetést találnak a Pennsylvaniá Tumpikere a 60s lejáratnál. A Penna Turnpilkeról a Doylestownt jelző kijáraton mennek le és Doylestownban a Ferry Roadot keressék, ahol a kegyhely van. (A Férry Rd. keresztezi Doylestownban a 311-es és a 313-as főútvonalakat. A 611-es Easton felől, a 313-as Quakertown felől jön. A Billions Klubnak 99 tagja van NEW YORK — A múlt évig az értéktőzsdén 74 oly ipari ás üzleti vállalat részvényeit adták-vették, amelyeknek vagyona meghaladta a billió dollárt. Ezeknek klubjába, amelyet Billiomosok Klubjának neveznek, az év folyamán beépett, úgy is lehet mondani: fellépett még 25 vállalat és a billiós vállalatok száma ezzel hajszál hijján elérte a 100-at. Generals Motors áll az álén, úgy bevétele, mint profitja a legnagyobb volt. Soron következnek: Standard Oil New Jersey, Ford Motor Co., American Telephone & Telegraph. Az ötödik helyen azelőtt Sears-Roebuck állt, ezt a díszhelyet tavaly General Electric elhódította, Sears hatodik helyre szorult, amely nagyon jó hely. A verseny és a helycsere szakadatlanul folyt a múlt év blyamán. Gulf Oil kiszorította a l-ik helyről U. S. Steelt. Radio Corporation of America az autókölcsönző Hertz Corp. kiszorította helyéről és 20-ik lett a rangsorban. A iBilliomosofc Klubjának uj észak és dél, itt bőség, ott szükség. A szükséget szenvedő népek megsegítésével Amerika nagy mértékben enyhítheti az egyszer itt, másszor ott kirobannó feszültségeket és munkálhatja a világ népeinek békéjét. tagjai névsorában ismerős nevekkel is találkozunk: Getty Oil, Ralston Purina (kutyaeledel), Olin Mathieson, Deere (mezőgazdasági gépek) , Grumman Aircraft, Singer (varrógép), Goodrich (gumi), Jone & Laughlin. EUROPA LEGNAGYOBB REPÜLŐTERE Amszterdam határában átadták a forgalomnak Európa legnagyobb repülőterét. A Sohiphol elnevezésű repülőtér építési költsége 100 millió dollár volt, jelenleg évi 6 millió utas forgalmát biztosítja. Egyszerre 25 óriás-gép indítását és érkezését teszi lehetővé. Az uj repülőtéren megszüntették az autóibuszszállitást, az induló és az érkező gépek zárt folyosókhoz gurulnak, az utasokat mozgószőnyeg szállítja a repülőtéri épület váró- és jegykezelő termeiből az induló géphez, illetve az érkezőket ilyen szerkezet szállítja a csarnokokba. A poggyász kezelése teljesen automatikus. A központi-állomásépület nyolc-emeletes, hozzá magas üvegtorony épült, innen irányítják a gépek fel- és leszállását. A repülőteret jelenleg 29 légitársaság használja.
