Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-20 / 29. szám

Thursday, July 20, 1967

MAGYAR EIRNÖK

7. OLDAL

Ennyibe került a harcoló feleknek a 6 napos közelkeleti villámháboru

első lépés a Szovjet Földközi

Mindenkinek van valami sejtelme arról, hogy a hábo rak általában nagyon sokba kerülnek. De kevesen vannak tisztában azzal, hogy a hat napos izraeli-arab háború legalább olyan költséges volt, mint egy hosszú, nagy hábo ,'u: Természetesen, nem mindegyik félre egyformán.

Az arabok nagy mennyiségű emberélettel fizették érte, amit nem lehet eléggé felértékelni, de nem kétséges, hogy a legfájdalmasabb veszteség. Hogy mennyi az arabok embervesztesége, errő’ különféle kombinációk vannak forgalomban, de pontos számot nem lehet tudni. Az arabok — kivéve az egy Jordánt — nem hajlandók elárulni ember-veszteségüket, nehogy ez belpolitikai zavarokra vezessen. A jordániak rögtön az instant-háború befejezése után 15,000 főnyi ember-veszteséget jele ntettek. Ezek túlnyomó része az izraeli repülők napalm-bombáinak hatására pusztultak el, a szó szoros értelmében. A napalm-bomba ugyanis anynyira összezsugo ritja és agyonégeti az áldozatát, hogy szinte álig marad valami belőle. Hogy ez a szám nem csak propaganda okokból felnagyított tulzás-e, nem tudni.

Az egyiptomiak ember vesztesége szintén kb. 15*000- re tehető, legalábbis izraeli becslés szerint. Ezek vagy harcközben estek el, vagy a sivatagi menekülés közben a sebektől és főleg a szomju ságtól pusztultak el. Nasser még nem jelentette a veszteségeit, amiből arra lehet kö vetkeztetni, hogy sokkal nagyobbak az. izraeli adatoknál.

Hogy a sziriaiak mennyit vesztettek, azt teljes homály fedi. Bár kis fronton és csak néhány Aráig tartott a harc, az izraeliek itt is bőven használtak napalmot és ez meglehetősen riasztó látványt nyújtó, kiégett védelmi állásokat eredményezett. De a sziriai ember-veszteség számszerűleg nem lehet túl nagy.

Az izraeliek halottakban elszenvedett vesztesége minimális: 730 fő. Ha tehát a villámháboru embe r-mérlegét felállítanának, ez szinte elképzelhetetlen egyoldalúsággal mutatná az arabok súlyos veszteségeit. Legalább 30,000 arab halottat a nem is 1000 izraeli halotthoz képest.

Ha a területet nézzük, ez a mérleg az arabeik még nagyobb veszteségét és az izraeliek óriási nyereséget mutatja. Izrael területe a háboföld volt, a hat nap alatt azonban 26,000 négyzetmérföldet hódítottak hozzá és tartanak ma is megszállva. Ez a hatalmas terület azonban csak ideiglenesen van a birtokukban, mert a végső rendezés során ezt — esetleg kisebb korrekciók megengedésével — ki kell üríteniük. Területileg tehát a mérleg csak ideiglenesen veszteséges az araboknak.

A legérdekesebb azonban a hadianyag veszteség. Ez az, 2 mi súlyos pénzekbe kerül és amiért a dolgozó népnek verejtékével kell megfizetnie.

Az izraeliek hadianyag vesztesége egészen minimális volt. Néhány kilőtt tank és lelőtt repülőgép. Pénzben kifejezve nem több, mint egy nagyobb hadgyakorlat baleseti vesztesége.

Ellenben az arabok vesztesége óriási. Azaz, itt álljunk meg egy pillanatra! Igaz, hogy az arabok vesztették el ezt a fantasztikusan nagy hadianyagot, de legalább anynyira érinti ez a veszteség a Szovjetet is. A Szovjet a szuezi háború óta mintegy 2-3 billió dollárnyi hadianyagot szállított az araboknak. Ebben olyan arab országok is benne foglaltatnak, amelyek nem vesztették el az orosz hadianyagukat, mert — nem kerültek harcba Izraellel. Pl. Algéria, Irak, stb. De legalább 2 billió esett a legjobban és legváltozatosabb hadi esik ö zö k k e 1 kistaffirozott Egyiptomra és — sokkal ki sebb mértékben — Szíriára. Ez a hatalmas összeg hat nap alatt füstbe ment. Részben valóban füstbe, részben az izraeliek kezébe. Igaz, hogy ennek az összegnek fedezésére az egyiptomiak lekötötték gyapottermelésük kétharmadát, de ezt egyszerűen nem nélkülözhetik, tehát -kétségtelen, hogy nem is fognak fizetni. Különösen nem most, hogy úgyszólván minden más gazdasági forrásuk is '— a Szuezi csatorna, a turista for galom, az uj olajkutak a Sí nai sivatagban, stb — badu gult.

A 2 billiós veszteséget tehát majdnem kizárólagosan a Szovjetnek kell lenyelnie. Hogy ennek ellenében, hozzáadva még a mostani újabb fegyverküldemények árát, is, mikor és mit kap, vissza, azt nem tudni. A szovjet-politika azt reméli, hogy a befektetés akikor válik kifizetődővé, amikor Alexandriában, Port Szuezben és esetleg máshol is flotta-bázisokat kap Egyiptomtól. Ez volna ugyan is az

tengeri jelenlétének konszoli dálására. Ez nagyon sokat ér hét nekik és állandósíthatjf a Középjkelet feletti befolyó sukat.

Ami a nem-hadi, hanem közgazdasági vesz tőségeket illeti, Egyiptomot ezek égé szén a csőd szélére sodorták Külföld adósságaiból jelentékeny összegek váltak esedékessé, amiket nem tud fizetni és a nemzetközi bank nem ad neki újabb kölcsönt. Az évi 200 millió dollár, amit a Csatorna dijaiból vett be, egy szerűen kiesett. Az a másik mintegy 60 millió, amit a külföldi turisták költöttek el, szintén megszűnt. Az uj olajkutakat, amelyeket amerikai tőkével a Sinai-sivatagban fúrtak, Izrael tartja a kezében. Termése annyira rossz volt, hogy a kút éhínség fenyegeti. Sziria sem áll jobban. Ez az egyetlen harcias arab állam, amelvnek semmi olaja sincs, de csővezetékek keresztezik területét, amiből állandó és jó bevétele volt Volt. Irak nem termel most, igy olaj sincs ami átmenjen Szírián.

Izraelnek sem áll olyan jól a gazdasági szénája, mint a katonai. A háború tényleges költségei és az elveszített emberi munkaórák mintegy 100 millió dollárra rúgtak. Ez aránylag nem sok- A turista forgalma is megindult, sőt az öreg Jeruzsálem birtokbavételével magasra szökött. A termelése sem maradt ki, mert lényegileg sértetlen maradt. De a nagy hiba az, hogy hadseregének túlnyomó része tartalékos. Ezek hihetetlenül hiányoznak egy olyan erősen iparosodó közga zdaságban, mint Izraelé. Azt remélték, hogy ezt jelentős mértékben leszerelhetik néhány nap alatt. Valamint le is szerelteik, de az újabb arab harciasság arra inti őket, hogy a leszerelés csak egészen vékony lehet, vagyis gazdasági szempontból továbbra is súlyos helyzet marad fenn.

Ezt az uniformisban maradó munkaerőt majdnem lehetetlen pótolniuk. Hiába kapnak bőséges segélyt és kölcsönöket a világ — különösen az Egyesült Államok — zsidóságától, ezzel nem tudnak munkáskezeket teremteni. Ha tehát hosszabb ideig fegyverben kell tartaniuk a hadsereget, súlyos bajokkal kell megbirkózniuk .Az idő nem nekik dolgozik.

Ha némi vigaszt, ill. ellentételt nyújt is ezzel szemben az elfogodtt hadianyag, amiből egy második hadsereget is' ki tudnának állítani, még mindig fennmarad a munkaerő-elégtelenség veszélye.

Az instant-háború tehát győztesnek és vesztesnek egyaránt sokat ártott és nehéz lenne ezt 6-8 évenként megismételni. Olyan győzelem volt ez Izrael számára, amit nem tud gazdasági előnyökké átváltani.

A KORCSMAROS LEGYEN JÓZAN!

HALLING, Anglia — A UPI nevű amerikai hírügynökség itteni levelezője jelentette a közelmúltban a következő, nem mindennapi esetet:

Néhány nappal ezelőtt, egy félháborodott férfihang hívta fel telefonon a rendőrőrszobát és ezeket mondotta:

— Azonnal küldjenek ki egy járőrt a “Rose and Crown” bárba- Az ember nem képes nyugodtan meginni a sörét, mert egy tökrészeg férfi garázdálkodik a bárban,

ru előtt kb. 8,000 négyzetmér -Szegény kutya, vizbe esett, vízbe fűlt volna, ha a rendőrség, Portland, Maine.-ben, ki nem segíti a bajból.

— Tragikus tapasztalatunk az, hogy a bőség országában, a bőség korában, sokezer amerikai felnőtt és gyerek -L nem jut elegendő ennivalóhoz.

—- A közelmúltban, szerve zetünk munkájának keretében, egy csoport szenátor és egy csoport, orvos látogatott el Mississippi államba és jelentésükben “az éhezés komoly jeleiről” számoltak be.

— Mindeddig, meglehetősen esztelenül, a figyelem csupán a déli államok felé fordult. Tapasztalataink azonban bőségesen tanúskodnak arról, hogy ugyanekkor, az éhinség, az éhezés és a roszszultápláltság szembetűnő jelei találhatók Appalachia mezőgazdasági területein, a délnyugati államokban és az indián rezervációkon.

— Ezzel egyidejűleg le kell szögeznünk: még mindig nem tudjuk felmérni, milyen mértékűek ezek a jelenségek nagyvárosainkban.

Motorkerékpár halálra gázolt egy asszonyt, elsőnek érkezett a ba eset színhelyére James Casper rendőr és az áldozatban felismeii sajat feleseget.

ság a Vietnamban harcoló amerikai katonáik számára, i

Moszkva és a Batman

MOSZKVA — A UPI nevű amerikai hírügynökség itteni irodája közölte:

A Tass iroda, a hivatalos szovjet hírügynökség, a közelmúltban éles szavakkal, meglepő módon, megemlékezett az amerikai televíziós “Batman” sorozatáról.

A Tass iroda hírmagyarázójának kommentárjából érdemes a következő részleteket idézni:

—. A “Batman” alakját ösztönző jelképnek használja az amerikai katonai parancsnok“Batrnan” kegyetlenkedéseit állítják az amerikai katonák elé példaképül.

— A Vietnamban harcoló amerikai katonáktól azt követeli a parancsnokság, hogy, ugyanolyan csodás dolgokra legyenek képesek, mint a “Batman” és ugyanolyan kegyetlenek és vérszomjasak is legyenek.

(Érdemes megjegyeznünk: a “Batman” az egyetlen olyan amerikai TV kaland sorozat, amelyben soha senki nem hal meg. — Szerk.)

Egyszemélyes divatbemutató a new yorki Fifth Avenuen.

molesztálja a vendégeket és azzal fenyegetődzik, hogy mindegyiküket kidobja.

— Tanulmányaink és felmérésünk kétségtelen és le tagadhatatlan eredményeiként le kell szögeznünk: az Egyesült Államokban, a bőség szinte legendás országában, tömegek éheznek, gyakran találunk rosszul táplált felnőtteket és gyerekeket, sőt, találhatunk olyanokat is, akiket komolyan az éhhalál veszélye fenyeget.

A rendőrök nyomban a helyszínre hajtottak és a jelzett bárban csakugyan rábukkantak a kérdéses tökrészeg férfire, aki valóban gorombáskodott a vendégekkel.

— Magát letartóztatjuk! — szólt az egyik rendőr szigorú an — nem szégyell! magát, hogy igy viselkedik? Kicsoda maga?

Ez a szervezet olyan magán-alapitvány, amelynek önkéntes tagjai az egyes egyházak képviselői, egyes szakszervezeti vezetők, üzletemberek és különböző társadat— Én . . . John McCrave . . . — szólt hebegve a férfi — Én vagyok ennek ... a bárnak a tulajdonosa ...

Moshe Dayan hadügyminiszter, az arab-izraeli háború hőse, a Gaza sávban megnyugtatja a Palesztinái menekülteket; gondoskodni fognak róluk.

Langenweddingen keletnémetorszáig város határában vonat és gazolintruck összeütközésénél 79-en, köztük gyermekek, életüket vesztették.

EOY BIZOTTSÁG JELENTÉSE: TÖMEGEK ÉHEZNEK A BŐSÉG ORSZÁGÁBAN-AMERIKÁBAN

WASHINGTON — A “Citizens’ Crusade Against Poverty” nevű szervezet 22 tagú bizottsága a közelmúltban nyilvánoságra hozta jelentését és felmérésének eredményét az amerikai “szegénységről.”

mi egyesületek megbízottai.

A szervezet elnöke Walter Reutiber, az Egyesült Autóipari Munkások Szakszervezetének elnöke. Mr. Reuther, a 22 tagú különbizottság nevében a következő megállapításokat tette:

Nem lehet kétséges, hogy a “szegénység” és az “éhezés” problémája országos intézkedést kíván, különös tekintettel a gyerekekre, akiknek jelentős része, a példátlan és egyedülálló bőség országában — éhezve és rószszultápláltan fog felnőni.

NEM TUD JÁRNI — EZERT MELLŰJE ÜLTETTÉK A FAT

VINEYARD, Tex.— A UPI nevű hírügynökség itteni levelezője jelentette:

A 72 esztendős Mrs. Lela Yates, a közelmúltban szélütést kapott. A szélütésből felépült, azonban teljesen megbénult és nem tud járni.

A mozdulatlanság különleges katasztrófa Mrs. Yates számára, aki évtizedeik óta, minden nap, körülsétálta a Charolais állattenyésztő birtokot és azután néhány órára leült a hatalmas tölgyfák tövében és megpihent árnyékukban.

Most azonban, erre már nincs lehetőség és a megbénult Mrs. Yates gyakran sóhaj tozott keservesen, árván maradt, kedvenc tölgyfái után.

Lánya, Mrs. Fred Jones, az állattenyésztő birtok tulajdonosa, azonban, eredeti ötlettel Segített a dolgon: az egyik hatalmas, 40 láb magasságú tölgyfát, kiásatta és a kertésszel közvetlenül édesanyja szobájá elé ültette.

Mrs. Lela Yates most tehát, minden délelőtt, botjára támaszkodva, kisántikál a ház elé és egy székben leül kedvenc tölgyfája alá és igy most is élvezheti a megszokott árnyékot.