Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-06 / 27. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somm*) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt Up THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON No. 27. SZÁM VOL. 58. ÉVFOLYAM ARA 20c—SINGLE COPY 20c a.­NEW BRUNSWICK N. J Thursday, July 6, 1987 Magyar Zarándoknap és Szent István ünnepség Doylestownban aug. 6-án Az American Air Lines stewardesseinek egyenruhája bemutatásra került Memphis, Tenn.-ben Nasser most veszti el második háborúját — az arab olajmezőkün A Legfelsőbb Bíróság kimondta: SZTRÁJKJOG MELLETT VAN SZTRÁJKKÖTELESSEG IS WASHINGTON. — Az Allis-Chalmers Manufacturing Company két üzemében 1959-ben és 1962-ben a United Auto­mobile Workers unió kihirdette a sztrájkot. Néhány munkás ezzel nem értett egyet, ők nem respektálták a piketvonalat, bementek a gyárba és dolgoztak. Az unió — szabályzata ér­telmében — pénzbírságot irt elő ezeknek a sztrájktörő tag­jainak. Hosszas jogvita keletkezett: vajon joga van-e az uniónak arra, amire a munkaadónak nincsen joga — mun­kára kötelezni akaratuk ellenére munkásokat? A jogvita most az utolsó instancián megoldódott: a Legfelsőbb Bíró­ság kimondta, hogy az uniónak igenis volt joga a pénzbírsá­gok előírására. Más szóval: van sztrájkjog, de van sztrájk­kötelezettség is. Ez a munkajogban korszakalkotó döntés nem egyhan­gúlag jött létre, a kilenc főbíró közül 4 ellene szavazott. Megemlitésre méltó, hogy a többség oldalán szavazott fő­bírói müködéses utolsó napján Tom C. Clark, aki lemondott állásáról, miután a fiát Johnson elnök iga. ságügyminiszter­­nek nevezte ki. A többség, Warren főbíróvá] az élén, a döntés indokolá­sában kimondta, bogy a ma érvényben levő országos munka­jogi rendben a munkás köteles feláldozni szabadságjogainak egyikét — a munka megtagadásának jogát —, ha az unió­tagsággal járó előnyöket élvezni akarja. A munkás esetleg nem ért egyet az unió vezetőségének határozatával, mégis azok kötelezőek. Az unióba szervezett munkásnak nincsen joga egyénileg rendezni viszonyát a munkaadóval. Csak az unió szerződhet a munkaadóval a munkabér, munkaidő, munkaviszonyok tekintetében. Az uniónak ebbői a jogából következik, hogy védekezhet gazdasági erejének csorbítása ellen s evégből fegyelmi jogot gyakorolhat tagjaival szem­ben. Ennek a jognak különös fontossága van sztrájk ese­tében. A kisebbség másként vélekedett: A sztrájkkötelezett­ség kimondása uj fegyverrel gazdagítja az uniók arzenálját. Erre a főbiróság hatalma, hatásköre nem terjed ki, ez a kongresszusnak lenne feladata, nem pedig a biróságnak, amely a törvényeket nem alkotja, hanem csak magyarázza. A főbirósági döntés esmeretének teljessége megköve­teli annak megemlítését, hogy ebbe a jogvitába Allis-Chal­mers mellett becsatlakozott a New York Times 23 hirde­tési ügynöke. Ezeknek az ujságiró-unió egyenként 1500 dollár bírságot irt elő azért, mert az 1965. évi nagy newyorki ujságsztrájk alkalmával nem respektálták a piketvonalat. A hagyományos “Engesz­telő Magyar Zarándoknapot” ezidén is megrendezik, a Pá­los Atyák a Philadelphiától nem messze, Doylestown, Pa.­­ban levő kegyhelyükön, au­gusztus 6-án, vasárnap. Ez a nap az imádkozás és elmélyülés napja sok-sok ma­gyar számára. Ritka alkalom, hogy igy együtt imádkozhat, énekelhet a különböző vidé­kekről összesereglett magyar, édes anyanyelvűnkön. A szentmise imádságai magya­rul hangzanak fel a pap és a hivek ajkán. Az idei Magyar Zarándok nap és Szent István ünnepség legtöbb résztvevője először fogja látni az uj templomot. Isten segítségével és a jótevők bőkezűségéből tavaly ősszel állt már a kolostor és a tem­plom, mely épületeket októ­ber 16-án John J. Krol phila­delphiai érsek szentelte fel. Az ünnepség egyik fénypont­ja volt amerikai lengyel test­véreink jubileumi évének, mellyel a lengyel nép megke­­resztelfce d é sén e k ezeréves fordulóját ülték. Johnson el­nök is résztvett a délutáni ünnepségeken és beszédet is mondott. A szentelés után a munkálatok folytatódtak, a tél folyamán elkészült a templom belső mennyezete, a színes üvegablakok nagyré­sze, az altemplom mennyeze­te és a kegytárgyak árusítá­sára szolgáló részleg. Kórus, gyóntatószék használatra ké szén várták az 1967 évi zárán­­dekidény megnyitását. A lég hütő szerkezet is működik már, de még sok minden vár befejezésre. A zarándoknap ünnepség rendje a következő lesz: Délelőtt 9 órától zarándok­csoportok fogadása. Gyónta­tás. 10 órakor magyar csen­desmise, népénekkel. Déli 12 órakor ünnepi magyar nagy­mise szenbeszéddel. Közös engesztelő szentáldozás. Dél­után fél 4-kor püspök fogadás. Az ünnepi szentbeszédet ma gyárul Father Francis C. Lawrence fogja mondani. Utána Szent István Körme­net, a szent király ereklyéjé­vel, majd Szentségi áldás. lók várják a vendégeket. Erre a hagyományos nagy magyar megmozdulásra, a Za­rándoknapra és Szent István ünnepségre minden magyart lapjaink utján is szeretette] meghívnak a Pálos Atyák. Ne tervezzen erre a napra senki egyebet, csak azt, hogy Doy­­lestownba fog ellátogatni. Azok számára, akik nem valamely magyar egyházköz ség által indított autóbusszal és csoporttal készülnek men ni, hanem saját autójukon, a? útirányt a következekben ad­hatjuk meg: A New Yorkból vagy New Jers-eyből menők a N.J. Turn óikéról közvetlen összekötte­tést találnak a Pennsylvania Turnpikere a 60s lejáratnál. A Penna Turnpikeról a Doy lestownt jelző kijáraton men­nek le és Doylestownban a Ferry , Roadot keressék, ahol a kegyhely van. (A Ferry Rd. keresztezi Doylestownban c 611-es és a 313-as főútvonala kát. A 611-es Easton felől, a 313-as Quakertown felől jön. UF0LÓGUS0K NEW YORK — Akik hisz nek idegen bolygók élő lakói ban s azoknak a Földre látó gatásában, nemcsak egyesü letet alkottak, hanem kon­venciót is tartottak New Yorkban. Elnevezték magukat “tu­dományos ufológusoknak”. mivel érdekelve vannak az UFO-kban (unidentified fly­­ingobjeets). A konvenció idő­pontja összeesett a 20. évfor­dulójával annak, hogy az else “repülő csészealj” megjelené sét jelentették Mount Rainier, Wash, közelében, 1947-ben. Mentik az arab műkincseket BELGRAD, Jugoszlávia. — A hivatalos jugoszláv napilap a “Borba” jelentette, hogy a közelfceleti helyzet bizonyta­lansága miatt, bezárták Egyiptomban a múzeumokat és Kairóból és egyéb városok­Csodálatos az a balkezes politika, amit Nasser, az arab világ egyetlen kiemelkedő po­­itikusa, folytat. A két billiós szovjet fegyverzet kétszer 24 Ira alatti elvesztése minden­­íél fényesebben mutat rá az -gyiptomi diktátor tehetet­lenségére. A katonai szerve­­:és teljes hiánya, a végtelen cönnyelmíiség, s nem-törő­­lömség, amivel a tábornokok :sak szavaltak, le a legele­mibb óvintézkedéseket is el­mulasztották az izráeli táma­dás elhárítására, azt bizonyít­ja, hogy Nasser éppen olyan operett-figura, mint a tábor­nokai. Végső fokon néki kel­eti volna vigyázni arra, hogy a hadserege legalább megkí­sérelje az ellenállást és ne fus­son szét az első tank-táma­dásra. De Nasser is csak a nagy szavakhoz ért és talán éppen azért szeretik az ara­bok, mert ő a folyton szava­ló, harciasán fenyegetőző arab világ szimbóluma. A fegyveres háború után most azon a ponton áll, hogy a gazdasági háborúját is el­veszti. Amikor az arab ellenállás összeomlott, rögtön arra gon­dolt, hogy megszervezi a má­sodik háborút, az arabok gaz­dasági háborúját a Nyugat ellen. A gondolatot ismét sza­vak követték, amelyek bőség­gel buzdították a többi arab államokat, hogy zárják le olajmezőiket és ne szállítsa­nak a briteknek és az ame­rikaiaknak olajat. Azt hitte Nasser, hogy ezzel hetek alatt térdre kényszerítheti a két “imperialista” hatalmat. Az olaj-embargó mellett a szuezi csatorna megtisztítását is el­halasztotta, hogy ezzel is nö­velje a Nyugat gondjait. Vé­gül arra biztatta a testvér­­nemzeteket, hogy vonják visz- 3za a Londonban tartott bank­­betéteiket és ezzel üssenek rést a brit font-sterlingen és ezzel Amerikát is pénzügyi nehézségekbe kényszerítsék. Ez a hármas gazdasági há­ború azonban már a kezdet kezdetén csődöt mondott. A Szuezi-csatorna eltorlaszolása nem a Nyugatra káros, ha­nem Nasserre. Mivel egyet­len kiviteli cikke, amiből pénzt csinálhatna, a gyapot kéthar­mad rész erejéig le van kötve az elvesztett szovjet fegyve­rek költségeire,, a turista for­galma pedig a háború miatt megbénult, az egyetlen szárn­­bavehető kemény valutájú be­vételt a Szuezi-csatornából re­mélhetné. Ez évi 200 , millió dollárt jelent és minél tovább huzza a csatorr megtisztítá­sát a háborús roncsoktól, an­nál több életmentő bevételtől esik el. Szuez ma már nem az a fon­tos útvonal, ami még évtize­dekkel ezelőtt volt. Részben azért nem, mert a hajózási forgalom átterelése más út­vonalakra sokkal könnyebben megy a hatalmas olaj-tartály­­hajók használata révén, de mert olcsóbb is, ha ezek körül­kerülik Afrikát és nem keli kifizetniük a Szuezi-csatorna borsos használati diját. így mind nagyobb forgalom tere­lődött át a Panama-csatorná­ra, amely olcsóbb is és biz­tonságosabb is és csak vala­mivel hosszabb ut a forgalom egy kisebb részének szem­pontjából, mint Szuez. A szuezi dacoskodás tehát elsősorban Nassernek árt. De az a nagy terve is összeom­lott, mint a hadserege, ami­vel arra akarta rábírni a pén­zes arab országokat, hógy a Londonban tartott kiadós bankszámláikat vonják visz­­sza és helyezzék fel más euró­pai — főleg svájci — bankok­ban. Ez igen komoly fegyver­nek Ígérkezett, mert az arab olajállamok hivatalos és ma­gán bankbetétei az 5 billió dollár körül mozognak. Ha a britek ezt a hatalmas össze­get kénytelenek lennének font sterlingben kifizetni és más országokba kiküldeni, ez a font sterling valuta összeom­lására vezethetne. Mivel pe­dig ezt Amerika nem enged­hetné meg saját érdekei mi­att sem, kénytelen volna dol­lárt és aranyat bevetni a font árszínvonalának fenntartásá­ra. Ez viszont az amerikai dol­lárt gyengítené. A terv tehát remek volt, csak egy kis beépített hiba volt benne. Azok az arab álla­mok, amelyeknek pénzük van Angliában, nem rokonszen­veznek Nasserrel. Ezek a nagy olajtermelők, mint Ku­wait, Szaudi Arábia, Behrein és az alig ismert nevű kis sejk-országok. Ezek pedig nem bolondok aláásni az an­gol fontot, mert ez — a dol­lár mellett — a saját valutá­juk fedezetét is szolgáltatja. Ha tehát a font elveszíti ér­tékét, ők is elvesztik a saját valutaj uk értékének nagyobb részét. De különben is bősz-, szu évtizedek alatt annyira hozzászoktak a kitünően mű­ködő brit bankokhoz, hogy nem kívánták azokat más or­szág bankjaival felcserélni. Mivel a brit bankok az egész világon mindenütt tartanak fiókokat — ez maradt meg ép­ségben a világbirodalomból 1- - a kereskedelmi és közlekedési forgalom minden gondját is ellátják. Egyedül Szudán hallgatott Nasserre és 50 milliót, tehát az 5 billiónak mindössze egy százalékát, Svájcba helyezte át. És ekkor következett be a nagy meglepetés! A svájci bank azonnal visszahelyezte Londonba — a saját számlá­ján. Az angol kamat maga­sabb, mint a svájci, igy a sváj­ciak a különbséget megkere­sik, a szudániak pedig elve­szítik. Ez nem jó üzlet a nagy betétekkel rendelkező olajgaz­­dag államoknak! így azután maradt minden a régiben. A legeredményesesbb ered­ménytelenséget az olaj-mező­kön érte el Nasser. Bocsás­suk előre, hogy a leghango­sabban azok az arab államok követelik az olaj-eladás meg­szüntetését a nyugati álla­moknak, amelyeknek — nincs eladó olajuk! Azok, amelyek­nek van, a látszat kedvéért el­rendelték ugyan az olaj-em­bargót, vagyis az olaj-eladási tilalmat Amerikával és Ang­liával szemben, de másfelé nem. Ez a tilalom is csak lát­szatra komoly, tulajdonkép­pen azonban nem jelent so­kat. Az olajtermelők ugyanis legtöbbször nem egyes orszá­goknak, hanem finomítóknak vagy kereskedelmi ügynöksé­geknek adják el az olajukat és ezek azután odaszállítják, rhova csak akarják. Ma már úgyszólván minden arab olaj-ország megkezdte a háború rövid idejére felfüg­gesztett termelést és expor­tálást. kivéve Amerikának és Angliának. A két legnagyobb termelő: Kuwait és Szaudi Arábia döntik már az olajat a tartályhajókba, Irán pedig, x harmadik legnagyobb kö­­ép-keleti termelő sohasem csatlakozott az embargóhoz és ma is szállít a két algolszáz országnak. Az egyetlen kellemetlen vál­tozás a tartályhajók iránti nagy keresletben van, ami egy tonna olaj szállítási diját 2,73 dollárról 18 dollárra emelte. De ez sem tartós, mert az olaj importáló országok máris tárgyalásban vannak más ter­­melcLckiel való megállapodá­sokra, ami az útvonalakat is megrövidítené és a költsége­ket is leszállítaná. Magát Amerikát nem érin­ti az olajembargó, mert szük­ségletének csak elenyésző há­­vüdát kapta az araboktól. Egyedül a szuezi csatorna használhatatlansága miatt vált néhány nappal késedel­messé a csendes-óceáni tér­ségbe történő szállítás és, ter­mészetesen, valamivel na­gyobb szállítási költséggel is kell számolni. Anglia sem áll rosszul, Venezuelából és más­honnan aránylag könnyen pó­tolhatja a kiesést, csak a szál­lítás válik drágábbá, ami már­is gallononként egy centes ár­emelkedést idézett elő. Legr­­rosszabbul áll Európa, de an­nak nagy részére nem áll fenn a tilalom, csak a késedelem okozhat zavart. Igaz, hogy 90 napos készletük van. A legédesehb története az egésznek az, hogy mihelyt az arabok kimondták az olaj-ti­lalmat, szövetségesük és pat­­rónusuk: a Szovjet azonnal elküldte ügynökeit Angliába és máshová, hogy orosz ola­jat kináljanak fel. De később, politikai meggondolások mi­att, felfüggesztették tevé­kenységüket. De Gaulle is próbál a zava­­■osban halászni. Az iraki kor­mánynak felajánlotta, hogy ha államosítják az amerikai— >rit olajtársaságot, a franci­ák hajlandók lesznek a kuta­kat kecelni, szerződési ala­pon. Mindenki igyekszik tehát a ■aját kis pecsenyéjét megsüt­ni, csak az arabok járnak osszul, ha továbbra is fenn­tartjuk az embargót. Ez a hármas támadásu gaz­dasági háború is ott tart már, uogy Nasser éppen olyan ka­­taszthrórálisan elveszíti, mint 1 légi és szárazföldi háborút. Hamisiioff festmények PARIS — A párisi rendőr­ség lefoglalt 13 festményt egy kiállításon. A képeket fél­millió dollárért akarták elad­ni, kiderült azonban, hogy mindegyikük hamisítvány. A hangnem ellen PEKING — A pekingi kor­mány tiltakozó jegyzéket jut­tatott el az angol diplomáciai ügyvivőhöz a hong kongi ese­ményekkel kapcsolatban. Az angol ügyvivő kijelentette: a kimai jegyzéket nem veszi tu­domásul, mert annak hang­neme durva és közönséges. MUNKAALKALOM NŐKNEK FELESÉGEK! Az AVON COS­METICS nőket keres, akik ottho­nuk környékén felkeresnék az ügyfeleket. Gyakorlat nem szük­séges. További informáicóérl hív­ják New Brunswickon KI 5-134S, Perth Amboy környékén pedig Hl 2-2462, Alleniown-Belhlehem környékén 432-0916 számot. A kegyhelyen árnyas pihe­nőhelyek, parkolási lehetőség, hideg-meleg ételek, hűsítő ita­ból biztosabb helyre menelki­­tik a nagyértékü egyiptomi műkincseket. A kelet-nyugati külkereskedelem több akadályát megszüntetik WASHINGTONó — Az izráeli—arab konfliktus köze­pette Johnson elnök tovább folytatja úgynevezett hid-poli­­tikáját: a kommunista blokkal való kereskedés előmozdítá­sát. A kereskedelmi minisztérium megszüntette sok árura vonatkozólag az eddig fennállott előzetes kiviteli engedély rendszerét. Ez azt jelentette, hogy automobilok, tejtermé­kek, dohány, nyers gyapot, fertilizer, lenoíaj, stb. kivitele a Szovjetunióba és az európai csatlósországokba csak az esetben volt megengedve ha az exportőr előzőleg kért és kapott kiviteli engedélyt. A kivitelhez csak annyi kísérő­levél szükséges, mint más országokba való exporthoz. Külön érdekessége a rendeletnek, hogy kiterjed a keletnémet szov­jet zónára, amely eddig export-korlátozás alatt volt. Ami az automobil kivitelt illeti, a könnyítés csak sze­mélyautókra vonatkozik, kivéve a jeep-tipusu kocsikat, de nem vonatkozik truckokra, amelyeknek katonai fontosságuk is lehet. És autóalkatrészek kivitele tovább is előzetes ki­viteli engedélyhez van kötve. Az automobil export megkönnyítésétől Detroitban nem várnak jelentő? üzleti előnyt, mert a kommunista blokk államai valuta-hiányban szenvednek és igy alig tudnak ame­rikai automobilokat vásárolni. A múlt évben General Motors és Ford csak körülbelül három tucat autót szállítottak á blokk országaiba.

Next

/
Thumbnails
Contents