Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-07-21 / 29. szám

Thursday, July 21, 1966 MAGYAR HÍRNÖK 7. OLDAL 1 WASHINGTON D. C. - Az A.MSz küldöttségét Jonh son el­nök képviseletiéiben Walter J. Stoessel, az európai ügyeik ál­lamtitkára fogadta..A kihall­gatást Dr. Bóky Zoltán készí­tette elő Williams szenátorral. A küldöttség tagjai: Fiók Aladár biró, AMSz országos elnöke, Béky Zoltán az igazga­tóság elnöke, Kecskeméthy József igazgató, Füry Lajos országos titkár, Dr. Szász Zol­tán külügyi titkár. A küldöttséget Tihanyi László titkár mutatta be az elnököt képviselő Walter J. Az általános emberi jogok biztosítását. Az abortusz törvény azon­nali megszüntetését. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy az AMSz teljes egé­szében támogatja Johnson el­nök vietnámi politikáját. Kér­te a több, mint hatszázezer magyart képviselő AMSz ne vében, hogy az elnök és a kor­mány a magyar sorskérdéssel foglalkozzon. A memorandumot Dr. Szé­kely Imre akiinek a külügyi bizottság elnöke és Dr. Szász Zoltán külügyi titkár készátet-Stoessel államtitkárnak. te elő. Három éjszakán keresztül okoztak zavargásokat néger gangek Chicagóban. A rendőrség készenlétben. Amerika technológiai gyarmatává válik Európa Fiók Aladár átnyújtotta az AMSz memorandumát és nagyszerűen felépített beszé­dében külön is kiemelte a be­advány pontjai közül: Az orosz csapatok kivoná­sát Magyarországról. A szabad választást. NEW YORK. — A Democ­ratic National ‘Committee All Americans Council ja közzétet­te Lyndon B. Johnson elnök prokkmációját a “Rabnemze­tek Hetével” kapcsolatban. Az elnök nyilatkozata a kö­vetkezőképpen szól: A kongresszus közös dönté­se 1959. julius 17-én felhatal­mazza és felkéri az Egyesült Államok elnökét, hogy intéz­zen nyilatkozatot Amerika né­péhez, julius harmadik hetét minden évben “Rialbnemzetek Hetének” nyilvánítva, mind addig, mig a világ valamennyi rabnemzete szabadságot és függetlenséget ér el. A szabadság és igazság el­­tulajdohithatatlan joga min­den népnek és ezeket az alap­vető jogokat jelenleg megta­gadják számos népnek az egész világon. Az Egyesült Ál­lamok nemzetté alakulása óta szilárdan alkalmazkodott a nemzeti függetlenség és embe­ri szabadság elveihez és mi­után szigorúan őrködik ezen elveik felett, az Egyesült Álla­mok alapvető politikája és megdönthetetlen célja marad, hogy ezeket az elveket fenn­tartsa és megvalósulásukat elősegítse a világ összes né­peinél. Ezért én, Lyndon B. John­son, az Egyesült Államok el­nöke a hetet, mely julius 17- én kezdődik, 1966-ban, a ‘Rab­nemzetek Hetének’ nyilvání­tom. Felkérem az Egyesült Álla­mok népét, hogy ezt a hetet ünnepelje meg megfelelő szer­tartásokkal és aktivitásokkal és kérem, hogy szentelje gon­dolatait az összes népek sza­badságával és függetlenségé­vel kapcsolatos törekvéseinek. Ennek tanúságára aláírom Stoessel államtitkár sokáig beszélgetett a küldöttség tag­jaival és megígérte, hogy a legrövidebb időn belül szemé­lyesen terjeszti elő Johnson elnöknek a memorandum szö­vegét és a magyar sorskérdé­seket. ezt az okiratot és az Egyesült Államok hivatalos pecsétjével látom el Washingtonban 1986. julius 8-án, az Egyesült Ál­lamok függetlenségének 191- :k esztendejében. BUDAPEST. — Vértesszől­­lős a Budapesttől egy órányi ’utóutra fekvő falu régészeti átkait lassacskán feltárja a tudomány. A kis dunántúli település három esztendővel ezelőtt került a nemzetközi tu­dományos étet érdeklődésiének középpontjába . Dr. Vértes László, a Magyar Nemzeti Mu­zeum tudományos főmuimka­­társia a vértesszőllősi mésztu­­íabányábam ekkor talált rá az azóta híressé vált, 450,000 éves őisi emberi településre. A lelet “Európa legöregebb emberiének” úgynevezett pri­mer dokumentumát szolgál­tatta, a kutatók ugyanis együttesen találták meg az egykori embernek és szerszá­mainak, továbbá az akkori ál­latvilágnak maradványait. A majdnem félmillió éves tömegsír előbb 'az állatvilág­ról vallott. Dr. Jánossy Dé­nesinek, a Budapesti Termé­­szettudómányi Muzeum tu­dományos fömunkatársának vizsgálatai szerint a kürtő száznál több nagyobb és ap­róbb állat, köztük mintegy 20- 25 medve, 5—6 oroszlán. 8—IP farkas, 1—2 bölény és szar­vas maradványait őrizte meg a késői utókornak. Most pedig a Vértesszőllősi emberi csontmairadvámyok tu­dományos feldolgozása is be­fejeződött. Dr. Thema Andor antropológus arra a megálla­pításra jutott, hogy a telepü­lés egykori lakói az úgyneve­zett előemberek kategóriájá­ba tartoznak. Ez a típus fél-WASHINGTON. - Bár­mennyire hihetetlenül hang­úk is, közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy Európa — tech­nológiailag — az elmaradt földrészek sorába lép Ameri­kával összehasonlítva. Hogy egészen pontosak legyünk: nem egész Európa, csak sza­bad Európa. A szovjet ugyan­is sokkal nagyobb lépésekkel halad előre a modern techno­lógia terén, mint a gazdag nyugati államok. A technológiai szakadék, amely lassanként az Atlanti - óceánnál is komolyabb válasz­tóvonalat képez az öreg és az uj kontinens között, különösen két területen szembeötlő. Az egyik a hagyományos ipari technológia területe. Mi­közben az angol, német, bel­ga , és francia ipari produk­tumok legnagyobb rész t ezen a hagyományos területen meg­közelíti, sőt itt-ott felül is múl ja az amerikait, egyre fenye­getőbben jelentkeznek az el­aprózottság veszélyei. Ameri­ka mint egységes egész lép lel Európával szemben, az eu­rópai államok viszont a ma­gúik sokkal kisebb méreteivel és külön-külöm nemzeti érde­keikkel kezdenek versenyen kívül kerülni. Ezen a hagyo­mányos területen tehát nem annyira a technológiai több­utón helyezkedik el a még in­kább 'állatnak, mintsem em­bernek tekinthető “emberfé­lék” lés a neandervölgyi ős­ember között. A vizsgálat sze­rint a vértesszőllősi előember­nek primitiv és redőzetlen, de viszonylag nagy űrméretű agyveleje tehetett. Feltevések szerint Vértesszőllős őslakó­ja Afrikából származott erre a vidékre. Az első amerikai ür-bébi HOUSTON, Texas. — Ja­mes McDevitt repülő ezredest, aki 1965-ben a Gemini 4 űr­hajó vezető pilótája volt, fe­lesége újszülöttel ajándékozta meg. Ez azért érdekes, mert ez az első amerikai bébi, aki egy orbitőló apától származik. De az első ür-fcébit az orosz ürrepülőnő, Tyereiskova szül­te, igy az oroszok ebben is megelőztek bennünket egy or­­bittal. Úgy látszik tehát, hogy az ür rettegett “besugárzása” nem olyan veszélyes, mint hit­ték. Még mindig az a fontos, amit itt a Földön csinálunk. ( # * * \ ÚJSZÜLÖTT — 75 DEKA A világ talán legkisebb és legsoványabb csecsemőjének született egy öthónapos gye­rek a svédországi Lönköping­­ben. A bébi súlya születésekor 75 dekagramm volt, majd az orvos közlése szerint egy hét után 57 dekára fogyott le. lettudás hajtja előre Amerika ipari fölényét Európával szemben, hanem az öreg kon­tinens darabokra való szétta­goltsága és egymás közti megegyezésiének, tudásuk, tő­kéjük és technológiájuk egy­­befogásánaik hiánya. Lehet jó — mondjuk — az angol acél, le drágább az előállibása. Le­bet jó — mondjuk — a német optikai gyártmány, de beren­dezései kezdenek elavulni és ezért drágábban produkál. És így tovább. Ezen egy módon 'ehetne segíteni éspedig, ha az európai államok — messze a Közös Piac amugyis meg­feneklett célkitűzésein túl — egyesíteni tudnák termelő ere­jüket. Ha nagy európai trösz­tök alakulhatnának ki egyik vagy másik ipari ágazatban, közös gyártási és értékesítési programmal, ez a hátrány be­hozható volna Amerikával ízemben. De ennek hiányoz­nak a politikai feltételei, mert minden állam a maga keretei között akar maradni. A másik terület, ahol Ameri ka technológiai fölénye majd­nem behozhatatlanná vált, nem a hagyományos, eddig gyártott ipari produktumot li jövőben Amierika ipari sztárok, amiilyen az ür gaz­dasági kihasználása, a nagy­bei jesitményü gyors légiköz­lekedés eszközeinek megte­remtése és a computer-család tagjai. Ne legyintsünk erre azzal a fölényes mosollyal, ami eze­ket az uj technológiai terüle­teket még időelőttinek, vagy lényegtelennek tekinti. Az előbb felsorolt három terület önmagában olyan végtelenül nagy fölényt jelent a köze­­’i jövőben Amerikai ipari térjeszkedóse szempontjálból, hogy valósággal kihúzza a jö­vőt Európa ipari boldogulása alól. Az ür gazdasági hasznosá tá­jának egyik óriási fontosságú lépéséhez az európaiak még csak lendületet sem vettek, Amerika azonban már túlju­tott a gyakorlati megvalósí­táson. Ez az ür-mübolygók ál­tal közveti ttett hirszolgálati hálózat, aminek a TV- és rá­dióadások csak a kisebb jelen­tőségű — bár szintén igen fon­tos — részét képezik. Sokkal fontosabb azonban ennél a hirközvetités, amit Amerika ma már a Comsat hálózattal olyan tökéletesen megvalósí­tott, hogy ugyanaz a hír, amit New Yorkban most hallunk, ugyanabban a pillanatban hall­ható a világ minden államá­ban is. Ennek a jelentőségét akkor értjük meg csak telje­jen, ha tudjuk, hogy a hírek eddig kábelek, vagy bonyolult rádió-összeköttetéseken ke­resztül juthattak egyik pont­ról a másik távoli pontra. A telefon-cisszeiköttetésekre órá­kat kellett várni, néha napo­kat is, ami az üzleti és poli­tikai világban súlyos hátrányt jelentett. Ma már úgyszólván csak tárcsázni kell Londont, vagy Tokiót. Ebben csak a Szovjet fejlődött meglehető­sen nagyot és de Gaulle láto­gatása alkalmával nagyjelen­tőségű segítséget biztosított Franciaországnak is azzal, hogy vállalta francia hírközlő -zatellita fellövését, amihez Franciaországnak nincs meg az eszköze. A másik ilyen óriási jelen­tőségű terület a modern, szin­te hatalmas óoeánjáró hajók­hoz hasonlítható befogadó ké­pességű, igen gyors repülőgé­pek gyártása. Ebben a fran­ciák és brittek megpróbálkoz­­ak kooperációt létesíteni a Joneorde nevű hangont üli gyorsaságú óriás repülőgép cicái Utasával, de ez még min­iig csak terv, sőt a brittek a nagy költségek miatt való­­jzinüteg kilépnek még az első gyakorlati lépéseik előtt. Ame­rika később fogott hozzá eh­hez a típushoz, de máris a megvalósulás előtt áll a tech­nológiai beütemezése, úgy­hogy az évtized végére már lesz ilyen hatalmas kapacitá­sú két- esetleg háromszor hangsebességen túli repülő­­gépnük. De a ma forgalomban lévő modern modelleket is Amerikai szállítja Európának. A legtöbb nagy európai légi vállalat Boeing vagy Dakota gépekkel repül. A megrende­léseik pedig olyan hatalmas iramban érkeznek be, hogy egyedül a repülőgépiparunk 4—5 billió dolláros exportot lesz képes megvalósítani a kö­vetkező években. Hangontuli ebességü óriásgépekben pedig 20—30 billióra becsülik a kö­vetkező évtizedek exportját. Ez a modern légi közlekedés ma már nélkülözhetetlen a kontinensek közti érintkezés­ben és ebben a vitális tech­nológiában Európa végzetesen lemaradt tőlünk. Egyedül a Szovjet halad itt előre, bár, természetesen, mind tőkebe­fektetés, mind a gyártási tu­dás és tapasztalat hiánya mi­att sokkal messzebb jár mö­göttünk, de mindenesetre a Nyugat előtt jár. A harmadik technológiai te­rület a computereké, ahol Eu rúpia teljesen lemaradt Ameri­kával szemben. Megint kérem, ne kicsinyeljük le a compute­rek szerepét. Eddig hajlan­dók voltunk valamiféle tudo­mányos játékszernek tekinte­ni, vagy valami csodálatos technikai különcségnek, ami­nek döntő szerepéről azonban nem is álmodtunk. Már pedig a közeli évek ipari fejlődését és minden tudományos hala­dását nagyrészt a computer­nek fogjuk köszönhetni. Vagy mondjuk igy: computer nél­kül olyan lenne a modern ipar, mint a 19. század ipara lett volna gőzgép nélkül. A com­puter ugyan nem energiát szolgáltat, hartem a gyártási folyamatnak olyan leegysze­rűsítését és meggyorsítását biztosítja, hogy az a terme-, Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügymi­nisztériumban. Balról jobbra: Dr. Tihanyi László külügyi titkár, Rév. Kecskeméthy József igazgató, Walter J. Stoes­sel az európai ügyek államtitkára, Fiók Aladár biró, az AMSz elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, az igazgatóság elnöke, Dr. Szász Zoltán, AMSz külügyi titkára, Füry Lajos, AMSz országos titkára. I0HNS0N ELNÖK NYILATKOZATA A “RABNEMZETEK HETÉRŐL” ŐSEMBER A DUNÁNTÚLON FÁBIÁN BÉLA SIKERES EURÓPAI KÖRÚTJA NEW YORK. - Megírtuk, hogy dr. Fábián Béla volt ma­gyar képviselő és a Politikai Foglyok Szövetségéinek elnö­ke feleségével európai körút ra indult, hogy az ottani köz véleményt mozgósítsa a még Szibériában tartott miagyar hadifoglyok és szabadsághiar­­■os leányok és fiuk érdeké ben. A túra első állomásáról, i stockholmi fogadtatásról már beszámoltunk. Most dr. Fábián a következőkben meg­­:rja dániai sajtókonferenciá­jának a részleteit. Kopenhága, julius hó....... 1923-bam voltam először Ko­­penhágábam. Az Interparla­mentáris Unió itt ülésezett 3 én nemcsak a magyar par­lamentnek voltam legfiatalabb képviselője, egyszersmind az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának is legfia­talabb tagja voltam. Volt némi írói és újságírói múltam s igy a mi csoportunk nagyszerű elnöke gróf Appo­­nyi Albert engem bízott meg azzal, hogy a dán sajtóval az érintkezést megkeressem. Azt gondoltaim, hogy köny­­nyü helyzetem lesz. Apponyi, a mi csoportunk vezetője fej­jel magaslott ki a konferen­cia összes résztvevői között. Úgy szellemileg, mint fizikai­lag — az igazunk is magáért beszélt. Trianon igazságtalan­ságát nem lehetett tagadni. Az utódállamok képviselői vé­dekezésben voltak, igazságunk tudatában mi magyarok vol­tunk a támadók. Csonka-Ma­­gyarország nem ország, egész Magyarország mennyország. Ez volt a jelszó, melyet ha­zulról magunkkal hoztunk. Egy becsületes dunai rende­zés, az összes dunai államok közös érdeke. Békesség le­gyen, amely ne kényszerbékén alapuljon. Igazunk volt és mégis meg­buktunk propagandánkkal, da­cára Apponyinak 'és az igaz­ságnak. Hogyan? Az első este fogadás volt a királyinál a gyönyörű királyi palotában. Az est szenzációja volt tíz kalotaszegi viseletbe öltözött román fába, állítólag rcmán képviselők leányai. Gyönyörűek voltak, mulatsá­gosaik voltak, remekül táncol­tak. Másnap reggel az egész sajtóban ők vo|tak az első ol­dal, mi rólunk, a magyar kül­döttségről, Trianonról egy ku­tya se ugatott. Leégtünk. Ekkor tanultam meg: Nem lési költségeket szinte a gőz­gép fellépésénél is nagyobb arányban csökkenti. Márpedig Európa computer piacát 80 százalékban ameri­kai cégek (ebből a 70 százalé­kot egyedül az 'IBM) uralja. Az egyetlen Anglián kívül ko­moly computer-gyártás nincs Európában, azaz ahol van, az amerikai vállalatoké. A Szov­jet itt is igyekszik, de a com­putergyártás méreteiben miég messzebb maradt el Ameriká­tól, mint az előbbiekben emlí­tett két technológiai terüle­ten. Ha hozzávesszük ehhez az atomenergia ipari hasznosi tá­ját ( hajók, elektromos tele­pek, stb. szolgálatában), ami­ben Amerika szintén torony­magasan áll Európa fölött, vagy a tengervíz sótalanitá­­sát, ami az emberiség ivószük­ségletének biztosításában fcb. tíz éven belül élet-halál kér­dést fog jelenteni és sok más egyéb, általunk alig ismert, vagy elhanyagolt technológiai újítást, bizony nem túlzás az, ha azt mondjuk, hogy Euró­pa a modem élet, a közeljövő technológiájában, rövidesen teljesen Amerika gyarmatává válik és esetleg arra kerül a sor, hogy Amerika egy újabb Marshall-segiélyt, ezúttal egy technológiai Marshal 1 - tervet dolgozzon ki Európa jövőjé­nek újbóli felépítésére. elég, ha az embernek igaza van. Az igazságot oly módon Veil feltálalni, hogy a sajtó annak közlésétől ne tudjon ei­le magukat a magyar anyák zárkózni. A sajtótól nem jó­indulatot kell kiérni, anyagot kell neki adni. A sajtókonferenciát a Mer­­cur Szálló nagy fogadótermé­ben tartjuk. Időpont két óra. Jóval a kitűzött időpont előtt a fogadóterem zsúfolásig meg­telt újságírókkal, rádió és te­levízió emberekkel. Jelen van az egész dán sajtó, az ame­rikai ügynökségek közül az Associated Press. ■>' Feleségem a vendéglátó, minden érkezőnek átad egy álL: talános ismertetést a magyar­ügyről, mindenkihez van egy kedves szava. Megkezdődik a pergőtűz. Kérdés: Mik a tervek a ti­zedik évfordulóra ? Fában: Mi nem szimpáti­át kérünk a világtól. Szim­pátiát eleget kaptunk. Mi 3.; szabad világtól . azt kérjük, lépjen közbe a magyar poli­tikai foglyok érdekében. A szovjet vezetők az interveniá­ló államférfiaknak azt vála­szolják, hogy a szovjet tábor­ban nincsenek politikai fog­lyok. Akárhogy nevezik őket, foglyok, magyar foglyok van­nak börtönökben Magyaror­szágon és Szibériában. Sza­badlábra kell helyezni őket. Ez elsősorban humanitárius kérdés. Tíz év elég volt. Med­dig akarják fogva tartani őket. Hőseinket, akik az egész világ szabadságáért harcol­tak ? Kérdés: Mit tehetünk mi a magyarokért ? Fábián: Adjanak nekünk teljes nyilvánosságot. Kérdés: Mit tehetünk mi ok­tóberben ? Fábián: Október mindenütt legyen egy nagy ja j kiáltás, szolidaritás a magyar néppel, az októberi gyerekekkel, kik miág mindig börtönökben van­nak. Edna (a feleségem): Sza­bad nekem is néhány szót mondanom. 7000 magyar le­ányt deportáltak Szibériába. 14—18 évesek voltak. Most 24—28 évesek. Én nagyanya vagyok. Arra kérem a skan­dináv anyákat, gondolják be­­helyzetébe, kiknek lányai, fiai tíz év óta vannak Szibériában. A sajtókonferencia után a dán rádióban és a televizióban beszéltem. A már említett európai szét­­daraboltság mellett ennek a lemaradásnak legfőbb oka az, hogy az európai államok nem fektetnek he elegendő össze­get a kutatásba. Amerika egyedül többet áldoz erre a célra, mint Nyugat-Európa együttvéve és a Szovjet is ha­talmas karéjt kanyarit ki sok­kal kisebb nemzeti jövedelmié­ből, mint a nyugati szabad or­szágok. Másik ok a tudóshiány, amit részben az európai szakképzés ás kutatóintézmények kisebb állaimi segítése, részben az idéz elő, hogy az európai tudós Amerikáiba jön, ahol sokszoro­san többet kereshet. E tekin­­etben a legnagyobb áldozat Anglia, ahonnan évenként mintegy kétezer tudós, kuta­tó, lés nagykiészültsiéigü mérnök távozik az Egyesült Államok­ba. Nem mintha az európai­ak nem tudnák megfizetni a tudósaikat, hiszen általában igen gazdagok, hanem mert erre tíem fektettek eddig súlyt. Az amerikai technológiai he­gemónia tehát egyre kirívób­bá válik Európa fölött, ami végső fokon nem kedvező ma­gára Amerikára nézve sem, mert elmaradt ipari partne­rekkel nem tud egészséges együttműködést kiépíteni. Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents