Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-07-21 / 29. szám

8-IK OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, July 21, 1966 BUDAI EZSAIÄS Kétszáz éve született a ma­gyar művelődés egyik nagy­szerű egyénisége: Budai Ézsaiás. Történetíró, filogó­­gus, pedagógus és prédikátor volt. Ifjúságát a szüntelen ta­nulás, érett korát a szüntelen tanítás jellemezte. Tizenöt­­éves korában jutott árvaság­ra, ettől kezdve a maga ere­jéből kellett élnie, tanulnia. Amikor a hazai tudományo­­xait már mind magába szedte, gyalogszerre] Göttingába ván­dorolt. Nem is annyira Göt­ti ngában lakott, mint inkább a hires göttirgai könyvtár­ban telepedett be, és itt, a német egyetemen kapta meg a tiszteletreméltó “doctor phi­­losophiae” címet. Ellátogatott miég Hollandiába és Angliába is, ezekben az országokban is sokat tanult, hogy aztán 28 éves koráiban visszatérjen szükebb pátriájába, Debrecen­be. Otthon könyvtárigazgató­ként rendezte a kollégiumi nagykönyvtárat és becses ér­tékeiről elsőnek készített szakszerű katalógust. Külföl­di összeköttetéseivel sok uj ritka könyvet szerzett, beve­zette külföldi könyvtárakkal a cserét, ő vezette be a peda­gógiai oktatását Magyaror­szágon és Debrecenben ő állí­totta fel Európa első kifeje­zetten pedagógiai tanszékét. Szívósan harcolt, hogy a latin nyelvű Oktatás helyébe a ma­gyar nyelvű lépjen. Egymás után irta pedagó­giai segédkönyveit, tanköny­veit, majd tudományos mun­káit, amelyek közül a “Ma­gyarország históriája” emel­kedett ki. Ezt a müvét a mieg­­jefenáséig közreadott forrá­sok feldolgozására épülő gaz­dag tényanyagai, valamint szabatos világos előadásmód­ja az első tudományos értékű magyar történelmi kézi­könyvvé avatta. A pedagógia tanszékének ellátásán kívül a teológia professzora is lett, majd 1821-ben Debrecen el­ső prédikátorává, 1822-ben pedig püspökké választották. 1841-ben hetvenöt éves ko­rában halt meg. Utolsó évei­ben a betegség ágyhoz szegez­te, de még így is nagy aka­raterővel, beteg testtel, de vi­lágos elmével diktálta hü di­áik jaknak írásait, amelyekkel hazája művelődését oly szen­vedéllyel és oly alázattal szol­gálta. Természetes gyógymód VANCOUVER, British Co­lumbia, Kanada. — Szomorú és érdekes ügy tárgyalása kezdődött meg az itteni bíró­ság előtt. Dr. E. E. Rogers na­turopath (természetes gyógy­módot alkalmazó orvos) ellen az a vád, hogy a hústalan dié­ta, amelyet egy ritka bőrbe­tegségben szenvedő gyermek­nek előirt, a beteg időelőtti halálát okozta. Dr. Rogersnek orvosi diplomája van, de az csakis naturopath gyógymód alkalmazására jogosítja. A 22 éves kisfiú apja, Har­ry Dimosten halász, elmondta, hogy hét héten állt a fia ter­mészetes diéta kezelés alatt. Zöldség, grape fruit és kevés tej — mindössze ezt volt sza­bad a fiúnak enni. Azért, mondta Dr. Rogers, hogy a szervezete megszabaduljon a rengeteg méregtől, amivel tele van. A gyermek állapota egy­re rosszabbodott, mégis az or­vos megnyugtatta az apát: ne hallgasson a tudatlan orvo­sokra, akik mást mondanak; gondoljon arra, hogy a tehe­nek, melyek csak füvet esz­nek, kövérre híznak és az af­rikai gorillák is mogyorón él­nék. Hiába könyörgött a gyerek húsért, tejért, az apa — ahogy a tárgyaláson kifejezte ma­gát — 100 percentesen követ­te Dr, Rogers előírását. És hozzátette, ugyancsak a tár­gyaláson: “Magának kívánok ilyen tehén- és gorilla-diétát!” A kis holttest felboncolása arra a megállapításra veze­tett, hogy — léhemlhalt. A tár­gyaláson ki fognák hallgatni kórbonctani, orvosi, gyermek­­orvosi szakértőket a természe­tes gyógymódról általában és erről a kezelésről különösen. FOGKOPTATÓ FOGKRÉM LONDON — A fogak épsé­ge megóvásának máig is leg­hatásosabb módszere a na­ponta többszöri fogmosás, a rendszeres fogápolás. Csak­hogy a fogkrémek koptató anyagokat tartalmaznak, és igy elképzelhető, hogy a rend­szeres fogmosás esetleg jóvá­tehetetlen kárt okoz a fogak­ban. Ezért az angol szabvány­­ügyi intézet megbízta az egyik angol tudományos inté­zetet, vizsgálja meg a forga­lomban levő fogkrémek fog­koptató hatását, hogy ezen a módon, az eredmények fel­­használásával ellkészithesisék az angol fogkrém-szabványt. Az angol laboratóriumban először megfelelő anyagot ke­restek, amellyel utánozhat­nák az emberi fog anyagát. Elefántcsontot, üveget, kü­lönböző fémeket próbáltak ki, de végül is frissen kihúzott fogakat használtak fel a vizs­gálathoz, mert semmily en más anyag nem bizonyult megfe­lelőnek a vizsgálatok elvég­zéséhez. A próbafogakat erős neutronsugárzással besugá­rozták, majd gépi utón moz­gatott fogkeféivel és fogkrém­mel mosták, és a fogakról le­koptatott anyag mennyiségét radioaktiv utón megmérték. A vizsgálatok során kitűnt, 100 tagú énekkar fog énekelni és 700 vendég lesz meghiva a Shrine of the Immaculate Conception templomába Washingtonban Luci Johnson és Patrick Nugent esküvőjére. 185 éve esett el Kováts ezredes, a függetlenségi háború magyar hőse Bordeaux francia városiban Kováts Mihály, a tengerjáró vitorlásra váró magyar ernig­­árns, türelmetlenül várta Franklin Benjámin párisi amerikai követ válaszát. Fel­ajánlotta kardját Ameriká­nak a brit gyarmatosítok el­len vívott.háborúban: “Haj­landó vagyok magamat hűsé­gesem feláldozni, miként a be­csületes katonától várható!” A válasz késett,, vagy a türel­me fogyott el? Ki tudja? Az 1777. január 13-áln kelt levél megírása után nem sokkal Bordeauxban hajóra szállt Ko­váts Mihály és a Catharina Froam Darmouth fedélzetén átvitorl ázott az Újvilágba. hogy az olyan kemény kop­tatóanyagok, mint például az aluminiumoxid is sokkal elő­nyösebben használhatók fel fogkrémek készítésiéhez, mint amilyeneket Angliában jelen­leg használnak. Kitűnt, hogy az aluminiumoxid nem kop­tatja gyorsan a fogak zomán­cát, ami különösen öregkor­ban nagyon jelentős, mert az idős emberek rogaimak zo­mánca rendszerint már na­gyon kopott. A kísérleteik eredményeit az angol szaib­­vánügyi hivatal rövidesen az uj fogkrém-szabványban te­szi közé. NEVESSÜNK Az anya leküldi a zöldséges­hez a kisfiát, hogy hozzon két narancsot. A gyerek elmegy, vesz két narancsot, de nem állja meg, hogy az egyiket ne egye meg. Mikor megérkezik, kérdi tő­le az anyja: —- Hát nem kettőt vettél ? — De. — És hol a másik? A gyerek felmutatja a ke­zében lévőt: — Ez a másik. Dr. Maurice Helliman egy mumpsz elleni szérumot talált fel, mely 98 százalékban gyógyítja a beteg­séget, Dr. Robert Weibel a Pennsylvania egyete men beoltja vele Dr. Hilleman 15 hónapos kislányát. életútján — a harciban helyét lelő mesteremberből vált való­di szabadsághőssé. Tudta és leírta: “Az arany szabadság nem vásárolható meg sárga aranyért.” Nem kötötte életét végleg Nagy Frigyes szekeréhez. —­­Hiába vett részt a hétéves háborúnak majdnem minden fontos csatájában, amely né­met és cseh földön csak lezaj­lott, nem ragadta meg az sem, hogy alakulatáról már csak ‘ ‘Kowats ’ ’ stíhesCorps” -ként emlékezteik meg. A gersdorfi szabad,huszárok kapitánya­ként vált meg (1761) a po­rosz hadseregtől, amikor az ellenséges erők üldözése he­lyett a megszállt területek fé­­kentartása, ,a lakosság sanyar­gatására osztották be alaku­latát. sfe Lengyelországba ment, és ott kapcsolatba került külön­féle lengyel politikai körök­kel. A lengyel nemesi köztár­saság utolsó óráit élte: a tel­jes széthúzás és a külföldi be­avatkozás örvényébe került országot már csaík egy évtized választotta el az első felosz­tástól. Sternberg gróf osztrák követ Kováts kiadatását kiér­te, ezt azonban a lengyelek el­utasították. Kováts viszont bízott Mária Terézia amnesz­tiájában, és mégis hazatért. Csalódott, Késmárkon mint katonaszökevényt letartóztat­ták és Becsbe szállították. A legfelső osztrák katonai bíró­ságon kívül az államtanács is foglalkozott vele. Több mint egy esztendei vizsgálati fog­ság után — Kaunitz kancellár előterjesztésére — Mária Te­rézia 1762 jun. 13-án szaba­don bocsáttatta és elkobzott vagyonát is visszaadta,. Sőt, miéig egyetlen év sem telt be­le, és kineveztette huszár őr­naggyá. Békés hétköznapokat ígért a jövő. Feleségül vette Szinyei MEGÉPÍTIK az alagutat AZ ANGOL CSATORNA ALATT LONDON, Anglia. — Az an­gol és francia kormány vég­re megadta régvárt végső be­leegyezését abba, hogy meg­építsék a tengeralatti alag­utat, az Angol Csatorna alatt Dover és Calais között. A döntés, hogy megkezdjék a terv keresztülvitelét, mely­ről évtizedeik óta tárgyaltak, most történt az utolsóján an­nak a három napnak, melyet Georges Pompidou Franciaor­szág miniszterelnökié különbö­ző tárgyalások lefolytatása vé­gett Londonban töltött. Egy közös nyilatkozatban a két kormány megállapította, hogy most, hogy a végső dön­tés megtörtént, megkezdődik a két kormány tárgyalása a kivitelezési terveik feltételeit Illetően. Ezek a tárgyalások két problémáit fognak felvetni: Hogyan szervezzék meg és finanszírozzák az építkezési munkát lés hogy szervezzék meg az alagút ellenőrzését a két ország között. A franciák általában azt az elgondolást támogatták, hogy az alagutat magánvállalkozás­ként építsék, mig az angolok elképzelése, hogy a kormány nagyobb mértékben vegyen benne részt. Hivatalos körök kihangsú­lyozták, hogy a két kormány között nem voltaik elvi jelen­tőségű különbségek és a kö­zös nyilatkozat kimondta: — Meg fogjuk építeni az alagutat és legyőzünk minden nehézséget, aimi az építkezés útjába kerülhet. Az alagutat vasút számlára építik és jármüveket is lapos teherkocsikon fognak szállíta­ni az amerikai “piggyback”­­elv alapján. A francia és an­gol kormányok számításai sze­rint az alagút megépítése va­lamivel 200 millió angol font alatt lesz, ami 560 millió dol­lárnak felel meg. A 11 éves ikerlányok közül Janet (bal) 71 font súlyú és Joyce 48 font. Dallas, Tex. egyik kórházában vizsgálják őket, hogy át lehet-e helyezni Janet egyik veséjét Joyce testébe, akinek vesebántalmai vannak. Karcagon született 1724- ben a régi kálvinista Fabrizy- Kováts családban. Ifjúságáról nem sokait tudunk, die a máso­dik 'sziléziai háborúban (1744- 45) már ott találjuk az alig húsz éves kométást (zászlóst) Mária Terézia magyar ihu szárjai között. Az ifjú király­nő trónralkerülése után (1740) azonnal kirobbant az osztrák röökösödési háború a kiét né­met állam között, Poroszor­szág magához ragadta Szilé­ziát, a vitatott területet. A harc európai háborúvá széle­sedett, amikor az, egymással vetélkedő nagyhatalmiak, — Anglia és Franciaország — is szövetségest talált Ausztriá­ban, illetve Poroszországban. Kováts ezredét a drezdai bé­ke után feloszlatták. Nagy Frigyes azonban felismerte a gyorsan mozgó, manőverezés­re kitünően alkalmas magyar huszárság jelentőségét és ma­gyar tisztiekből, magyar le­génységből szervezte meg I. porosz huszárezredét, amely­nek parancsnoka Székely Mi­hály ezredes lett, Könyü volt a katonafogás, jelentkeztek a szélnek eresztett magyar hu­szárok. Ebben az ezredben szolgált hat esztendeig, le­génységi sorban Kováts Mi­hály. A béke nem sokáig tartott. Megkezdődött a harmadik szi­léziai hadjárat, a hétéves há­ború (1756—33), melyet szin­tén a két német állam vívott egymással. De a szövetségesek most megcserélődtek. Miután Franciaország Ausztriát tá­mogatta, Anglia Poroszország mellé állt. Véres harcok dúl­tak és ezekben Kováts most porosz tisztiként vett részt. A háború kitörése után egy esz­tendővel már másodhadnagy­­gyá, 1759-ben pedig századpa­rancsnokká és 1760-ban kapi­tánnyá nevezte ki Nagy Fri­gyes. * * * Szomorúan mutatja a füg­getlenségét vesztett Magyar­­ország tragédiáját idegen zsoldba menekült fiaink sor­sa. Hadik András 5000 hu­szárja élén — osztrák kötelék­ben — sarcolta meg Berlint 1757-ben, kihasználva a Ná­­daady-huszárok győzelmét. De velük szemben Ziethen porosz lovasságnak is magyarok ad­ták a 70 százalékát. Jobb ügy­höz méltó buzgalommal on­tották egymás vérét. Elnnél már csak az szomorúbb, hogy a 18-ik században a francia lovasság alapja és zöme is ma­gyarokból, résziben száműzött kurucokből rekrutálódott. — Ezek voltak a francia Bercsé­nyi-huszárok. Hontalanná váltak a hónuk­ban helyüket nem találó, több­re vágyó ifjak. Ezek közé tartozott Kováts Mihály is. Hősök voltak, vagy kalando­rok? Esetleg csak maguknak teret kereső katonai “mester­emberek” 7 T, ,, ' ... . . Egy a több mint egy tucat tomádo közül, melyek 24 óra alatt átvonultak az ország középső része fö-Kovats Mihály kalandos lőtt, de kevés kárt okoztak. Viharfelhő Minneapolistól északra. Merge Zsigmond alispánnak és He dry Zsuzsannának leányát, Franciskát, Házasságuk azon­ban zátonyra futott, amikor 3 éves kisfiúk meghalt. Helyét többé nleim taliálljta meg. Szinye, Gyöngyös, Eper­jes és Eger között válogatta lakását. Gyakran látogatott Budára, hogy gyógyfürdőfcu­­rával gyógyittassa magát. De az osztrák hatóságok nem fe­ledkeztek meg róla. Állandó megfigyelés alatt állott. Már alig rontott helyzetén, ami­kor gróf Migazzi Kristóf bé­csi bíboros érsek, váci püspöki helytartó ellen használt sér­tő szavai miatt felelősségre vonták. sN * Az amerikai függetlenségi háború hírére felébredt benne a küzdelem vágya, és az öt­venkét esztendős veterán — hogy elkerülje Bécset — Ve­lencén és Genován át Francia­­országba távozott. Hallotta-e Ihirét az 1776, julius 4-én kiadott amerikai Függetlenségi Nyilatkozat­nak, amely a későbbi francia Emberi Jogok Deklarációjá­nak is előfutára lett, nem tud­juk. De a budai katonai pa­rancsnok jelentette a bécsi udvari hatóságnak: “Kováts őrnagy 1776 augusztusában hagyta el Budáit és innen in­formációim szerint Bordeaux­­ba ment, mely kikötő Fran­ciaországban, onnan Ameriká­ba távozott és az Egyesült Gyarmatok hadseregénél je­lentkezett.” Jelentését megerősíti Ko­­vátsnaik Franklin Benjámin­hoz irt és az Amerikai Filozó­fiai Társaság philadelphiai könyvtárában őrzött, Bordea­uxban kelt levele. ;|e Az amerikai függetlenségi háború első fordulópontja és egyik döntő csatája 1777 őszién zajlott le Saratogánál. Az an­golok Burgoyme tábornok pa­rancsnoksága alatt súlyos ve­reséget szenvedtek. A Hud­son vidék Washington csapa-

Next

/
Thumbnails
Contents