Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-12-15 / 50. szám
6. OLDAL MÁSKAK HIHNöF Százévesek seregszemléje a Social Security levéltárában Bizalmas beszélgetés az ellenséggel BALTIMORE. — A Social Security hivatal 1963 óta •.“America’s Centenarians’’ rímen könyvbe foglalja azok mák a nyugdíjasoknak névsorát és életrajzát, akik abban .az évben elérték vagy meghaladták 100-ik életévüket Azóta minden évben uj Centenarian könyv jelenik meg Most jelent meg az 1965. év -százéveseinek emlékkönyve • melyben 94 életrajz van. Minden uj százéves köszön';tö levelet kap a Social Security hivatal országos igazga• tójától, Robert M. Ball-tól, és -azután is minden következe ‘ «születésnapjukon kapnak üdvözlő levelet. Jelenleg 75C ' .száz-plusz éves nyugdíjas van ójMIr. Ball köszöntő listáján. .< 1965 uj százévesei közt szép ..'számban vannak érdekes emberek, akiknek érdekes az '. élettörténetük. Vannak kőzetük olyanok, akik rabszolga-, '^sorban születtek, éppen abbar, .az évben, amelyben Lincoln .'elnök kibocsátotta a felszaba Iditó proklamációt. Vannak "’köztük idegenben született é’V u jamer i kások”, nagyobbára középeurópai emigránsok. ; Érdekes, hogy milyen alapon részesülnek nyugdíjban, hi ‘. szén a Social Security meg születésekor, 1935-ben, mái 70-ik évükben jártak. Vannak köztük olyanok, akik saját befizetéseik alapján jogosultak nyugdíjra, vagyis: 70-ik évű kön túl is még tovább dolgoztak. De vannak olyanok is akik mint dolgozó gyermekeik eltartott szülei kapnak nyugdijat, sok esetben évekkel azután, hogy eltartóik már elhaltak. És — szinte hihetetlen, de tény az, hogy néhányan még ma is dolgoznak. A Social Security százéve sei érdekes dolgokat mesélnek, amikor a hivatal kikül-SHREWSBURY, Anglia. - Mr. X, 33 éves férj félrelépett, nem messzire, csak a szomszéd szépasszony háló ' szobájába lépett be suttyóm ban éjnek idején. Egy napon, vagy talán inkább egy éjjé’ lelkifurdalása támadt: ilyesmit nem szabad csinálni 1( évi házasság után. Megvallot ta bűnét a feleségének és megígérte, hogy soha, soha többé. A megértő feleség megértette, hogy 10 évi házasság- után ilyesmi megeshet a legjobb férjjel is, hát megbocsá tott bűnbánó férjének. De hiába volt a bünbocsánat, Mr. X búskomorságba esett. Meid nagyon-nagyon szerette azt a szerető szomszédasszonyt. Mii lehet itt csinálni? Mr. és Mrs . X tanakodtak, mig megtalál ták a megoldás utját-módját : Elhatározták, hogy felkeresi! . a Sheldon kórházban azt a kél tudós pszihiátert — Dr. Bar • kér és Dr. Miller a nevük —,- akik arról is híresek, hogy há zasságtörő férjeket és felesé geket ki tudnak kúrálni ve szedelmes szenvedélyükből. A • két doktor gyógymódjánál ■ neve Aversion Therapy. Ki ábránditási gyógymód. Elek ' tromos gyógymód. Megkezdődött a hűtlenség: 1 kórból való kigyógvitás. Ei. sötétített kamrában mozigép a falra vetítette felváltva a GYÓGYSOFFŐR? WASHINGTON. - An-a a kérdésre, hogy “gyógysoffőr — ilyen is van ?’’ — az országos adóhivatal azt felelte, hogy ilyen nincs. Egy idős üzletembernek, aki időnként epileptikus rohamot kap, az orvo sa azt ajánlotta, hogy ne veiöttei otthonukban felkeresik őket és elbeszélgetnek ve ‘ük. Egyik ott volt a nagy “hicagói tűznél, másik nem :sak látta Pancho Villát, a hírhedt mexieói bandavezért, halem beszélt is vele. Néhányar arról mesélnek, hogy milyen harcokban vették részt az inliánok ellen, de vannak néháiy?n a másik táborból is — indiánok. Nina Hall, aki Racine, Wis - ban született, gyermekéveit a Wisconsin! Stockbridge indián ■ezerváción töltötte. Emlék:zik arra, hogy az apja, aki ;ó orvos hirében állt a relerváción, otthon kotyvasztotta növényekből és gyökerekből a csodás hatású orvossá tokát. Mrs. Hall, aki junius>an ünnepelte meg 100-ik születésnapját, még ma i? minden háztartási munkát ellát, a ruháit és fehérenmüit maga stoppolja, reparálja. Nyugdijat 1954 óta kap, mint gyermekeinek eltartottja. Amos Martin 1865-ben Tennesse-ben született, emlékei nek legérdekesebbje, hogy 1870-ben tutajra rakott szerérrel szállt át a Mississippi túlsó oldalára. Most Texas ban, Nacogdoches megyébei farmján dolgozott még néhány évvel ezelőtt, most kerítéseket javít, fát hord. Nyuglijat saját jogán kap, 1955 óta, amikor a Social Security törvényt módosították és az Önálló farmereket bevonták a biztosításba. A legöregebb nyugdija? Charlie Smith, Bartoz, Fla.-i lakos, aki 124 évvel ezelőtt Libéria afrikai néger köztár saságban született. Amerikába 12 éves korában jött, rab szolgának adták el New Orle ansban a négervásáron. 113 éves koráiban nyerte el Social Security nyugdíjigényét, mint narancsszedő munkás. két nő arcképét: a feleség és i bűnös nő képét. Valahányszor a “másik nő” képe jelem meg a falon, Mr. X erős, 70 Volt erősségű áramütést ka )ott a könyökébe. Az áram ütésnek mindjárt az első al kálómmal megmutatkozott a hatása: Mi-. X-en megrendítő oüntudat vett erőt. A követ:ező szeánszokon a bűntudat ily erővel marcangolta a lelkét, hogy idegletörés jelei mutatkoztál:. A kúra vége az lett, hogy Mr. X végképp ki áibrándult házasságtörő bűn társából. Mr. és Mrs. X ujrr boldog, békés házaséletet élnek és a férj hűsége most már holta napjáig biztosítva van.. Ehhez a tudósitáshoz még hozzá kell tenni, hogy a két doktor az aversion therapy! már régebbóta alkalmazta sze•enosejátékosok, homosexuáliök és más szenvedélyek rab jainak kigyógyitására, mégpedig sok esetben eredmény,iyel. De házasságtörő férj ki kurálására ezúttal először kibérelték meg a kiábrándítást Ki tud róla? Tóth Istvánt (szül. 1938 apja Tóth István, anyja Zsíros Ilona) keresi Mr. & Mrs. Simon Dave, 463 Treeside Drive Akron, Ohio 44313. sessen autót, ő felfogadott egy soff őrt és jövedelmi adó bevallásában levonásba hozott >300 dollárt, a soffőr két évi fizetését — mint orvosi kiidást. Az adóhivatal ezt a le vonást nem ismerte el, azza’ rz indokolással, hogy a sofföi szolgálata csak utazási kényelemre szolgált, nem pedig gyó gyitásra. SAIGON. - Glenn C. Troelstrup haditudósító négyszemrözti bizalmas beszélgetést folytatott északvietnami katonákkal és tisztekkel, akik Dél-Vietnamiban hadifogságban vannak. Szokatlan őszinteséggel beszéltek ezek a - nyilván kiábrándult — kommunisták. Itt egy kis ízelítő a párbeszédekből: Mai Hong Nhi íhadnahgy. 31 éves, századparancsnok volt. Saigon környékén született, 1954-ben, Vietnam két részre szakítása idején, a helyi pártvezér Észak-Vietnamba küldte, ott a rendes hadsereg tisztje lett. Ez év júliusában századával Dél-Vietnamba vezényelték. — Nhi hadnagy, tagja volt-e a kommunista pártnak? — — 1962-ben léptem be a pártba. Az északvietnami renles hadseregnek tisztje csak párttag lehet. — Milyen hatása van a: amerikai légi támadásoknak? — A bombatámadások következtében csaknem vala i mennyi katonai épület elpusztult. Katonaságot sökhelyen a polgári lakosság házaiban s'zál‘ásóinak be. A bombázások hatását a katonák moráljára úgy lehet jellemei ini, hogy nem félnek a bombáktól, de örökös észültségben élnek emiatt Minden hadmozdulat az amerikai repülőgépeik árnyékában folyik. — Milyen a polgári lakosság magatartása ? — A légitámadások veszte régeket okoztak a civileknf 's. A civilek nagyon idegesek és nagyon gyűlölik az americaiakat. Minden bombatáma fás után vannak spontán meg rendelt tiltakozások. — Tudják-e Észak-Vietnamban, hogy az amerikaiak minient elkövetnek, hogy a polgári lakosságot ne érj e baj ? — Nem tudják, hogy a: amerikaiaknak ilyen embersé ges az eljárásuk, ők azt tudják, amit a propaganda hirdet: hogy az amerikaiak le akarják mészárolni Vietnam népét, főleg az északvietnanf népet. — Kapnak az emberek elég innivalót és egyéb szükséglecet? — Nem kapnak. A bombáások előtt az élet nem volt túlságosan nehéz, mert a kom munista országok segítséget cüldtek. De a bombázások óta i helyzet rosszabbodott. Sok szükségleti cikkben hiány van még dohányt is alig lehet kapni. — Az északvietnami nép lel kesedik a háborúért? — Igen, a nép nagy többsébe lelkesedik. Mert nem tud iák, hogy mi a helyzet. Elüli szik Hanoi propagandáját hogy Dél-Vietnamnak három negyed része már fel van szabadítva, hogy Amerika vál ággal küszködik, hogy a délvietnami katonaság nem elég számos ahhoz, hogy eredményesen harcolni tudjon, hogy i felszabadító hadsereg nagyon erős. így érthető, hogy az északvietnami nép bízik Dél-Vietnam teljes felszabadításában, vagyis a kommunista győzelemben. — Igaz az, hogy a Délre be szivárgó északvietnami kato iák mind önkéntesek? — Nem egészen igaz, mert a Délre rendelt katonáknak körülbelül egyharmada dezertál mielőtt átlépnék a határt. De- Bertáinak azért, mert a családinkkal] akarnak maradni, vagy ízért is, mert a kiképzés nagyon kemény volt. Amikor az;án a beszivárgó egységek Dél-Vietnamba érnek, a dezertálás még gyakoribb lesz, kü lönösen az első csata után. Például az én csapatomnak a ‘ele dezertált, visszaszivárgott északra a semleges övön át — Mit gyűlölnék leginkább íz északvietnamiak ? — Az amerikaiakat. Azt hiszik — elhiszik a propagandát —, hogy Amerika gyarmatot akar csinálni Vietnamból. — Mit gondol, meddig tart hat a háború? — Azt hiszem sokáig fog tartani. De Észak- Vietnam katonai ereje csökkenőben van, Hanoi csak a többi kommunista országok segítségé vei tudja a háborút foly tatni. ❖ ❖ ❖ Dinh Long Troung, 38 éves. Közkatonának sorozták be 1949-ben, kilenc év után tiszt lett, alhadnagy. Ezredével ja nuárban Laosoi. át ment Dél- Vietnamba, hat hónappal később dezertált. — Truong hidnagy, mikor és hol dezertált? — Julius 6-ái megfigyelő misszión voltán, az ellenség erejét kellett kikémlelnem. Otthagytam a megfigyelő állást, nagyon egyszerű volt ez. — Milyen hatással vannak r bombázások? — Jó és rosst hatásuk van. A jó hatás az, hogy katonai 'ga és gazdaságilag gyengítet te az északvietnami utánpót !ási lehetőségeket. A rossz hatás az, hogy a bombázáson megkönnyitik a kormánynál az Amerika-gyülölet terjeszté -.ét. A propaganda azt tanítja, hogy az amerikaiak agre.-z szív háborút folytatnak Viet nana ellen; ezért azt lehel mondani, hogy Észak-Vietnam népének legalább 70 százaléka mmdent megtesz az ameri banda búvóhelyét. Francia regényeken nevelkedett nővére hatására a képzőművészet fe lé kacsingat, szobrász szeretne lenni, de egy “császári és királyi udvari!’ művész eltanácsolja. Később a müvészká/éházakba jár, megismerkedik Szép Ernővel, ő lesz atyai pártfogója, ő mesél neki az Otthon és a Margitsziget között kóborolva Párisról. Aztán i Fidibusz és még két mási'l álclap rajzolója lesz, Molnár Ferenc és Karinthy müveit illusztrálja. lM8-ban ő raj zolta a leghíresebb politikai ■bakátokat. Majd Becsbe emigrál, itt pellengérezi ki a fehér terrort. Itt aratja első nagy “üzleti” sikerét: megnyeri egy gyermekvédő liga plakátver enyét. 1920-ban kerül álmainai városába, Parisba, és mái 1921-ben Forain, a Salon des Humoristes világhírű elnöke t politikai karikatúra párat an mestere védnöksége alatt . esz részt a karikaturisták ki állításán. Egye-másra jelen nek meg a legjobb irók müveihez készített illusztráció (Carco, Colette, Zola). 1935- oen utazik elősiör Amerikába ahol a nagy folyóiratok mun katársa lesz. 1937-ben másod szór utazik az Egyesült Ál lamokba, ahol kiállítás mutatja be müveit. Még ebben az évben ellátogat Magyarországra és Lengyelországba 1939-ben közkatonaként vonul be a francia hadseregbe (még 1932-ben megkapta a Becsű étrendet és már régóta a fran ría állampolgárságot) és i katonaságnál műkedvelő színtársulatot vezet. Az 1940-es Összeomlás után New Yorkbf menekül, képeslapoknak dől gozik, könnyű könyveket il lusztrál és sok propaganda plakátot fest. A háború után sietve haza tér szeretett Párisába, aho’ Cocteau ezekkel az irigylésre méltó szavakkal üdvözli művészetét: “Szép, kecses, bájos bámulatos, könnyed, gyen Icaiak elleni védekezésre. — Van hatásuk a bombatá madásokntak a katonák morál jára? — Határozottan van. Egy 2700 katonából álló ezredbő sokszor 90 százalék dezertál A dezei tőröket összeszedik é Délre küldik. Az én ezredem ben, miután Délre érkeztünk 110-en dezertáltak, közülük s fele eltűnt a falusi nép között. A katonák hangulata már nem a régi. Már nem éne -lelnek, nem mókáznak. — Mit gondol, hogyan lehetne legjobban véget vetni en nők a háborúnak? — Megtisztítani Dél-Vietnamot a kom munistáktól. Ennek módja az lenne, hogy elzárnák a laoisi és a kambodzsai határt. Ha Észak-Vietnam nem tud elég katonaságot küldeni a Délre hamarabb lehetne békés meg egyezésre jutni. — Hegyes lenne-e, ha a: amerikaiak abbahagynák a bombatá mád ások at ? — Ennek nem lenne hatás: Hanoira. — Hisznek az északvietna miak a győzelemben? — Szilárd meggyőződésük /olt ez a múlt évig. De most már kezdenek kételkedni. Kéz lenek tudatára ébredni annak hogy egy nagy, gazdag ország ellen harcolnak, amelynek hatalmas katonai ereje, moderr fegyverzete és bőséges tartaéka. van. lyolja. 1950-ben New Yorkban húsz gyermek-portrét rajzó ‘Képzelt arcképek” címmel A nagysikerű kötetben többek közt Churchillt, De Gauílet Creta Garbót, Einsteint Shaw-t, Sartre-ot ábrázolta. 1952-ben Párisban jelenik meg nagysikerű és azóta több nyelvre lefordított rajzos önéletrajza. Ez az év hozza el egyébként élete egyik legnagyobb sikerét: Londonban, a Moulin Rouge cimü filmben az ő keze eleveníti meg Tou ouse-Lautrec kezét. Az újpesti fiút, akiből egy francia kritikus szavai szerint “a legpánsibb párisi piktor” lett, mindig a könnyed termékenység jellemezte. Bámulatos lendülettel kezelte a piktura minden szerszámát, tollat, ceru zát, ecsetet, hidegtüt, sőt máj i kormot is — mért a katona ságnál jobb híján ezt használ ta. Első jelentős tiszteletdi iát egy bécsi koldusasszom írek épéért kapta, mégis leg nkább a szépasszonyok fes tője, a dúsan domborodó na idomok megszállott rajzoicj: volt. Bűvös varázspálcáiul beillő plajbásszal örökitetti meg a pajkos görög istennő két, de legeslegjobban, a mai párisi nőt dédelgette ecset.( és vésője. Egyszer a Boir-bár andalogva igy szólt barátjá hoz, a kitűnő Carcóhoz, akinek Rue Pigalle cimü regé nyét és több más müvét illusztrálta: — Hát nem szerelmes ön is amint elnézi az erre járó nőket, nem gyönyörködhetik já zásukban, idomaikban, abbar íz egyszerre fürge és harmo nikus könnyedségben, amelyet ?sak itt látni? Én nem is tu lom . . . minden elbűvöl, ami él, mosolyog, csillog-villog . . . Valóban ez a vértesi szépség titka, A mélyreható megfi yyelő erővel párosult ragyogó életszeretet és az olykor gúnyos csípősségre is haj lan’ ‘ mosolygó bűvölet... Bajomi Lázár Endre (Budapest) Áramütés a házassági háromszögben Öt éve halt meg Vértes Marcell a legpárisibb” párisi festőművész Vértes Manell 1895-ber született Ujpesren. Már kölyökkorában híressé vált, mert felfedezte egy pénzhamisító géd ...” 1949-ben jelenik meg angolul és franciául az az albuma, amelyben az amerikai 'élekelemzés járványát gu-Thursday, Dec. 15, 1966 A fenti norvég tankhajó ki akart kötni Kopenhága Dániában, áttörte a dokkot és összerombolta a parton a vámházat. Senkisem sérült meg. MR., Ml FÁJ - MRS., Ml FÁI? LAS VEGAS, Név. . — A napközben fényes, éjjelente ■agyogó mulatóhelyek és jábékkaszinók árnyékában múlt héten tartotta évi konvencióját az Amerikai Orvos Szövetség. A konvención 5000 orvos vett részt s a megbeszélés és tapasztalatcsere, fő tárgya azuttal ez volt: az orvostudo mány és a kezelési módszerek jjabb fejleményei és vivmáíyai a leggyakoribb beteggé gék elleni végekezésben. FEJFÁJÁS A Fejfájást Tanulmányozó Amerikai Szövetség előadójí i fejfájás hárem válfajáról é.- i három gyógyitási módról ér bekezett. A fejfájásnak három változata van: 1. A migrén (vascular, érrendszeri) fejfájás a vérerék •negdagadásának következmé lye. A dagadást okozhatjr áz, alkohol vagy némely orvosság, de lehet az "csalód letegség” is. A dagadás csők mentésére ergot nevű gyógyszer ajánlatos. 2. A közönséges fejfájás Ennek oka a fej és a nyak kö üli izomfeszültség, amely ma kacs fájdalommal jár, napo .dg is tarthat. Az orvos frí adata: megtalálni azt az iz mot„ vagy azokat az izmokat amelyek a fejfájást okozzák és ezeket vagy masszirozn: cell, vagy érzéstelenítő vágj •orticosteroid injekciót alka.1 mazni. Aszpirin segíthet, esst leg nyugtató (sedative) hozzá idusával. 3. Fejfájást okozhat valanv mélybe-ágyazott fertőzés vágj íérülés. Alapos vizsgálat szűk séges annak megállapítására hogy hol van ennek a fejfájás iák forrása, Kezelés: vágj >peráció vagjr feszültség-fel >ldó orvosság. ELHÍZÁS Idősebb embereknél a vér yomdst és az elhízást csők centeni nehet egy nemrég fel fedezett orvossággal — fűre •emide. Ezt az Oivosságnt. amely tableta formájában kap ható, könnyű bevenni és fi ilönye az, hogy kiküszöböli a: idős embereknél előforduló vizfelgyülemlést a szervezet ben. DEPRESSZIÓ Sokszor előfordul, hogy pá densek étvágytalanságról, ál matianságról, általános feszültségről panaszkodnak. T tünetek mögött depresszii ejtőzik. A depresszió leküz lésére az orvosnak különö érdeklődése, biztatása sziiksé rés, és talán bizonyos orvos '.ág is használ, például ered menyesnek mutatkozik a mitriptyline. Hosszabb ideír cell ezt a kezelést folytatni mielőtt az rovos feladná a re ményt, hogy segiteni tud. RÖSZVÉNY Ezt a rendkívül komplikált és fájdalmas betegséget a ve ■e rossz működése okozza, A cezelést nagyon megnehezíti, hogy minden, ami a vese működés ét megváltoztathat ja, olyan velejáró hatásokat id ézhet elő, amelyek éppen olyan veszélyesek és éppen olyan kevéssé kontrollálhatók, mint maga a köszvény. Az allopu■inol nevű orvosság köszvény ellen alkalmazható anélkül. ,iogy vesekövek keletkezésére vezetne, ami a korábbi gyógymódoknak kísérőjelensége volt sokszor. FERTŐZÉn Ez nagy veszély a kórházakoan, amin miir több mint száz v előtt Semmelweis magyar orvos kimutatta, A kéz ledőlsölése, ahogyan a legtöbb órházban ?/ okásos, túlsók dőt vesz igénybe és nem minig vezet a kéz teljes fertőtlenítésére. Újabban már van f gjr fertőtlenítő hab, amellyel i kéz fertőtlenitését egy perc ilatt el lehet végezni. Nők dicsérete HAVANA. - A Kubai Nők ^Követségének országos konenciója alkalmával a havanai ádió a nők dicsőségét zengi: ‘A kubai nők már nem érik magukat elnyomottaknak, i forrada’cm felszabadította két a kicsinyes polgári fel‘ogús béklyóiból. Földmüvelé- i munkát végeznek, cul;oi’oádat vágnak, forgalmi rendírck, forradalmi katonák szeepét töltik ibe. A forradalom ehetővé tette a nőknek, hogy nermutassák, hogy kemény numkát is tudnak végezni.” Londonban Jo Aberdeen tervezte ezt a libatollas “öltözetet” az 1966. Festival of Poultry Feather Hats•e.
