Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-10-20 / 42. szám

6. OLDAL Sztrájkolok erőszakkal visszatartanak egy nem sztrájkolót, hogy e General Electric telepére menjen, Schenectady, N. Y.-ban. Alkony! köd a bűzös autó mezején MAGYAR HÍRNÖK A bikaviadalok matadorj a legyen óvatos, mert könnyen meghalhat - tüdőgyulladásban Thursday, October 20, 19$ß Egy tömeglakásos ház negyedik emeletén Newark, N. J.-ben ha­lálra égett 4 gyerek és mostoha-apjuk. Előtérben a zegyik gye­rek babakocsija. Október hatodiki emlékünnepély DETROIT. — A cigaretta elleni hadjáratot 120 mérföl des sebességgel nyomon kő vette a levegő miárgezéses el leni országos, törvényi had járat, és a detroiti automobil ipari Három Nagy és töbt más amerikai nagyvállalat ha mar felfedezte a falra irt in telmet: “Ez nektek szól”. A; automobilból kipuffogó gá: , éppen olyan ártalmas, talár még ártalmasabb, mint a ni kotin és a kátrány. Az autó bűz elleni védekezés társadal­omi szükségesség. Összhangba kell hozni az autó áldását é.c átkát; kell, feltétlenül szűk .-Iségesség, a hosszútáv} gyors és olcsó közlekedés, amelye. Henry Ford adott Amerika népének és az egész világnak de életbevágó szükségessé! ma, a nagy városok, a mega polisök korszakában, a levegő mérgezésének megszüntetése ■ legalábbis csökkentése. Ez' társadalmi szükségessége -.szolgálja — fogja szolgálni közeljövőben — a módén technológia, amely, úgy hisz ' szűk, nem ismer lehetetlen1 A megoldás az autógyártá terén.: a gazoiinhajtásos autc felváltása az elektromos, bat tériával hajtott autómobil. Már folynak a kísérlete’ oly elektromos autó megtc remtésére, amely gyors, hosz szabb utna szükséges hajt) erővel bir, nem drágább, mini a gazolin-bajtásos autó és nen leheli ki mérges gázokat. A Ford Motor Company sodium sulphur battériával kísérlete zik. Anélkül, hogy ennek tech nikai magyarázatot adnak, e? a battéria azzal kecsegtet hogy idővel pótolni, helyette siteni tudja a gazolinmotort Egyelőre még nem lehet ? gyakorlatba átvinni a helyes nikát, de annyit már elárul nak a Ford laboratórium ku­tatói, hogy ez a sodium-sul phur battéria, a súlyához ará nyitva, fontonként 15-ször annyi energiát produkál, mint i jelenleg a gazoiinhajtásos autókban levő battériák. De hátrányai is vannak még: A sodiumot is, a ként is folyté cony állapotban magas hő nérsékleten kell tartani ak cor is, ha az autó hosszabt deig, használatlanul a garázs ban van, és karambol esetéi i kiszabaduló sodiumgázok ve •zélyesek. A Ford-battéria csak egyi ke a sokszáz battériáknak /melyekkel más vállalatok >róbálkoznak. A General Mo őrs ezüst-cink vegyületet .asznál, amely meglehetősen irága. A General Dynamics Corporation ezüst-levegő ke /érékkel kisérletezik, ámely­­íek nagy előnye, hogy olcsóbb iszont csak rcvidebb hajtás­­■a alkalmas. Országúti, tum­­>ike forgalomra az eddig ki -ísérletezett battériák neu 'eleinek meg, de megfelelne! i városi forgalomban autók a, autóbuszokba, kisebb ruckokba. Meglehetősen általános a né et, hogy az elektromos autó nég ebben az évtizedben mef og jelenni a városok utcáin va nem is az országutakon. Eljöhet még ebben a század ián. az idő, amikor az autómo >il nemcsak a mai életben fel­­étlenül szükséges forgalmi 5ebességet, hanem az emberek agászs égvédelmét is tudja .nyújtani: a fejlett technoló gia a társadalmi szükségesség szolgálatába fogja állítani as autómobilt, amely nélkül a mai élet elképzelhetetlen. A bűzös autó a múlt emléke lesz A bikaviadalok már hosszú idő óta foglalkoztatják a leg­különbözőbb foglalkozású és a legkülönbözőbb műveltségi fokon álló embereket. A francia Bizet romantikus nagyoperájának legalább olyan mértékben romantikus hőse a matador, mint amilyen mértékben romantikus hősnő­je a kacér és csókravágyó ci­gánylány, Carmen. A bikaviadalok lángralob­­bantják a primitiv férfiak és nők érzelemvilágát és képze­letét, ugyanekkor azonban, éppen a közelmúltban, a mo­dern kultúrának olyan kifino­mult emberpéldányait láthat­tuk a spanyolországi bikavia­­dalokon, mint Rainer herce­get, Monaco uralkodóját, fele­ségét, Grace hercegnét és Mrs. Jacqueline Kennedy! A bikaviadalok lángra­­gyújtják a tanulatlan és mü­­velenlen latinamerikai töme­geket, lángragyujtották azon­ban a mindenkinél kifinomul­tabb és érzékenyebb ideg­­rendszerű, Nobel dijas ame­rikai irót, Ernest Heming­­wayt is, aki regényt irt a bika­viadalokról és a matödorok­­ról. S talán mindezek után, nem is csodálatos, ha elmondjuk, hogy majdnem mindenki, aki valamilyen ok miatt Holly­woodba utazik, előzőleg átlá­togat a határmenti mexicoi városkába, Tijuanaba, hogy megnézzen egy hétvégi erede­ti mexicoi bikaviadalt. Azok az amerikaiak, akik émelyegve és viszolyogva for­dulnak el a bikaviadaloktól, azt állítják, hogy a modern ember érdeklődését a bika­­viadalok iránt Hemingway alapította meg és ő emelte ezt i különös sportot kultusszá és ő tette “szalonképessé.” Lehetséges, hogy ez igy van, tény azonban az, hogy az európai és amerikai kiválósá­gok közül nagyon sokan ked­velik a bikaviadalokat. A napokban néhány ame­rikai újságíró — Hollywood­ba történt utazása alkalmá­val — átlátogatott Tijuanaba, ahol mindegyikük végigné­zett egy hétvégi bika viadalt. Az újságírók megjegyzik: a viadal első menetében a bika aalálra rúgott egy matadort. Érdekes megfigyelni, hogy maguk a mexicoiak sakkal ke­­vésbbé voltak ezen felindui­­va, mint a vendég amerikaiak. Az egyik mexicoi, néző, egy középkorú férfi, megjegyezte: —A bikaviadalon az egyik félnek el kell pusztulnia: vagy a bikának, vagy pedig a matadornak. Ezúttal a mata­dor pusztult el. A bikaviadal fő matadorja a többszörös díjnyertes Ro­dolfo Palafox volt. (Az ő ese­tében egyébként ,ezúttal, a bika pusztul el.) A porondra lépés előtt az amerikai újság­írók meglátogathatták öltöző­jében a matadort. Különös ki­tüntetés volt ez, nyilvánva­lóan az amerikai dollároknak köszönhető. Egy spanyol vagy mexicoi matadort ugyanis meglátogatni öltözőjében, kü­lönösen a porondra lépés előtt, éppen olyan lehetetlen­ség, mintha egy amerikai filmsztárt akarnának öltözőjé­ben meglátogatni, éppen a film nagy szerelmi jeleneté­nek forgatása és felvétele előtt. Rodolfo Palafox egyébként — az amerikai újságírók állí­tása szerint — nemcsak is­mert, hires és díjnyertes ma­tador, hanem amellett, afféle mexicoi Tony Curtis is. Ro­dolfo a mexicoinak szépfiuja, amolyan ünnepelt aranyifju féle. A vendégszereplő matadort — aki egyébként Mexico City­ben lakik — éppen öltöztette öltöztetője. Mexicoban és Spa­nyolországban ugyanis, a ki­váló matadoroknak éppen úgy külön öltöztetőjük van, mint a legnépszerűbb amerikai filmsztároknak. A matadok öltözéke himzett aranyszegélyes volt. Az öltö­zék spanyol neve: traje de luz, ami magyarul körülbelül eny­­nyit jelent: a fények ruhája. Csupán a matadornak van joga a porondon, a küzdelem közben, ilyen ruhát viselnie. Segédei egyszínű fekete öltö­zéke, vagy legfeljebb ezüst­­himzéses ruhát viselhetnék. Rodolfo — egyáltalában, nem érthetetlen módon — ide­ges volt. Az öltöztetőnek ügyelnie kell arra, hogy a fodros fehér ing magulátlanul tiszta és keményített legyen, valamint arra is, hogy a térd­nadrág ne legyen túlságosan szoros, mert ezáltal akadá­lyozza a matador vérkeringé­sét. Egy matador öltözéke át­lagosan 500 dollárnak megfe­lelő összegbe kerül, egyéb fel­szerelése újabb 120 dollárba, ami annyit jelent, hogy a harc során egyáltalában nem olcsó öltözéket tép szét a bika, akár vesztesen, akár pedig győzelmesen került ki a mér­kőzésből. Rodolfo a követ kezőket mondotta az amerikai újság­íróknak: — Senki sem számit igazi matadornak addig, amig leg­alább egyetlen egy alkalom­mal, nem terül el véresen a porondon. Az amerikai újságírók ez­után megkérdezték a mata­dort: — Voltaképpen, mi késztet valakit arra, hogy hivatásos matador legyen? íme, Rodoifo őszinte vála­sza: — Mindenekelőtt és első­sorban, az éhség. A bika via­dalok matadorja nagyszer ü­­rüen keres, nincs még egy olyan foglalkozási ág Spa­nyolországban, vagy Mexico­ban, amely olyan jól jövedel­mezne, mint a matador foglal­kozása. — Ezután azonban, a bika­viadal az ember vérévé vá­lik. Először pénzért tesszük kockára életünket, később azután már csak az izgalmat akarjuk. A bika viadal olyan, akár a kábítószer: aki egyszer megpróbálta, képtelen szaba­dulni tőle. A matador ezután elmon­dotta: nemsokára megnősül, egy mexicoi bikatenyésztő lá­nyát veszi feleségül. (Leg­alább, a családban marad a dolog! Az após jó pénzért el­adja tenyészbikáit, veje pedig jó pénzért leszúrja azokat és igy mindketten jól járnak.) Rodolfo matador ezután a következő, meglepő közlést tette az amerikai újságírók előtt: —A bikaviadalok matador­jának rendkívül óvatosnak kell lennie, mert könnyen meghalhat — tüdőgyulladás­ban. A viadal közben ugyan­is felhevül a matador. A küz­delem után nyomban igyek­szik magát lehűteni. Árnyé­kos helyre vonul, hideg vízzel dörzsöli magát és hideg, je­ges, hüsitő italokat iszilk. A következmény számos eset­ben: tüdőgyulladás. A tüdő­gyulladás több matador ha­­álát okozza, mint a bika. Mindezek után, érdemes megjegyezni, hogy a követ­kező hollywoodi hírességek kedvelik a bikaviadalt: Gilbert Roland, Jill St. John, Charlton Heston, Skip Ward, Stephanie Powers, Rory Calhoun, Tammy Gri­mes és még sokan mások. Vannak azonban Holly­woodban, akik szelidebb szó­rakozással tölti kszabadidejü­­ket: Red Skelton bohócokat fest, Bing Crosby golfozik, George Hamilton billiárdo­­zik . . . tehát nem mindenki szomjazik vérre Hollywood­ban. A New York állami Ameri kai Magyar Szövetség a Szent István r. kát., a Szent Kérészi gör. kát. és a Független Ma gyár Református Egyháza! kai együtt ünnepelte a tizen három aradi vértanú emléké október 9-én a Független Egy ház dísztermeiben, melyet a newyonki magyarság zsufolá hg megtöltött. Az est szónoka Ft. Dr. Ki ián Csaba, OEM, a Fordban Egyetem teológiai tanára volt aki az aradi vértanuk és a: 1956-os dicsőséges magyai szabadságharc fiataljai ha iáltmegvető hősiességét a ha zaszeretetben látta, mely min len 'magyart mindenütt kp felez. Méltatta a magyar vér tanukat, kiemelvén: hogy a utolsó évszázadokban nekür.1 ■sa« vértanúink voltak. A mü vészi műsor fénypontjai vol 'ak: Csüröss Éva operaéne íesnő első fellépte az ameri kai magyar közönség előtt, .kinek számait nagy taps kö /ette; Tölgyesy Julia, a Ma yar Rádió volt nagyhírű éne resnője, akit a közönség ha ártalan lelkesedéssel foga lőtt; Petri Marika a newyor i Magyar Operettszinház pri nadonnája, aki Kacsóh Pong •ácz János vitézéből adott ele íagy sikerrel, mig a férfi sze epíök közül Cinkota Mihály előadóművész szavalatává’ ratott nagy sikert. A művé vzi számok Balogh Gábor nép lalaival végződtek. A műsor­vezetői tiszte Szász Zoltán dr. i New Yojk állami Amerikai Magyar Szövetség főtitkára ős a Seton Hall egyetem rk. anára töltötte be. Zárőbe; lilédében Nt. Csor­­ás Gábor esperes kiemelte i. szoros eszmei és történelmi isszefiiggé'st, az 1848—49-es ős az 1958 os magyar szabad­­ág'hare között s megelégedé­sének adott kifejezést, s hogy i newyo ki egyházak és az \MSz ez eszmék jegyében ilyen szép együttműködést adnak kialakítani. Éjjel hazafelé ! a bárból.. • CORNING, N. Y. - Henry Öbbnyire késő este látogatott si a Market St.-i bárba, ahol Schaefer sörrel traktálták és ohasem kértek tőle pénzt. Sokszor Henry részegen tá­­nolygott az utcán, olyankor v rendőri cirkáló autóba vagy axiba ültették, hazavitték. A múlt, hét egyik éjszakáján a 'bizonytalanul lépkedő sörivót egy autó elgázolta, Henry oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a városi állatorvos kény­telen volt lelövetését elren­delni. Henry 9 éves Bassett kutya volt. Gyászolja Amory Houghton, a hires Corning üveggyár igazgatóságának el­nöke. nek Ígérkező elméletet és tech Margrete dán hercegnő és vőlegénye gróf Henri de Laborde de Monpezat, Koppenhágában. AZ ATOMKORSZAK ÚTTÖRŐJE A tudóstársadalom szeptember 5-én ünnepelte John Dalton születésének 200. évfordulóját. Dalton teremtette meg az atom tudományos fogalmát s ezzel uj korszakot nyitott a természettudományok történe­tében. ^ < , Démokritosz volt az első, aki kimondta az “atom” szót. Az évezredes elképzelést először Dalton támasz­totta alá kísérleti tényekkel, megállapítva, hogy min­den elem atomokból áll, melyek szigorúan meghatá­rozott rend szerint egyesülnek egymással és igy jön­nek létre bonyolultabb összetett anyagok. A külön­böző elemek különféle tulajdonságait atomsulyuk kü­lönbözőségével magyarázta. Dalton vezette be először az elemek viszonylagos atomsulyának fogalmát, a hidrogén atomsulyát vá­lasztva egységnek. Atomsulytáblázatot állított össze. Apja takács volt, Dalton semmiféle iskolai kép­zést nem kapott, maga erejéből tanult, 14 éves korá­ban már falujában tanitóskodott, később Manches­terben kapott tanári állást. Kémiai laboratóriumot rendezett be magának. A gőzök és gázok tulajdon­ságait kutatta. A hidrogén és klórgáz egyesítésével uj anyagot állított elő, a sósavat. Alapvető müve: “A kémiai bölcselet uj rend­szere”, melyet Angliában és világszerte elismeréssel fogadtak. Különböző tudományos társaságok tagjá­nak választották, de akadtak ellenségei is, akik azzal érveltek: ki látott már atomot? Az atomkorszak úttörőjének elmélete még kezdet­leges. Dalton csupán az atomok kölcsönhatását tanul­mányozta és még nem sejtette az atomok belsejében szunnyadó hatalmas energiát — az alapfelismerés mégis jelentős tudományos sikerek forrása lett. A tudósok számos nemzedéke adta át egymásnak a vi­lágegyetem legapróbb egységeire vonatkozó ismere­teit. Az “oszthatatlan” atom közepén felfedezték az egybilliomod centiméternél kisebb atommagot és egy­másután ismerték meg az atom egyre nagyobb számú változatait. Az atomfizika fejlődését atomerőmüvek, atombajtásu hajók, a radioaktiv izotópok gyakorlati alkalmazása jelzi, felhasználását pedig a békét veszé­lyeztető Kruscsev ismételt atombombás fenyegetései vitték át a köztudatba. Jingles, a kutya lövi fel az agyag galambokat gazdája részére Lo­­yalsockville, Pa.-ban, (fenn.) Lenn: King, a farkaskutya pórázon sétáltatja Maxot, Jacksonville, Fla.-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents