Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-10-20 / 42. szám

Thursday, October 20, 1966

Októberi ünnepségek New Yorkban

New Yorkban a magyarság kitesz magáért. Az októberi ünnepségeket rendező Emlékbizottság olyan tetszetős, tartalmában felemelő, minőségé ben a legnagyszerűbb műsorsorozatot ad, elsősorban a ve lünk érző amerikai barátaink számára, mely fémjelzi a magyar szabadságharc 10. évforduló j ának magasztosságát.

A Long Island-i amerikai és magyar társadalmat a Hun tingtonban október 14-én ren dezett ünnepi vacsora és az azt követő műsor mozgatja meg. Dr. Fábián Béla és dr. Zsédely Miklós voltak a szó-LATROBE, Pa. — Érdekes politikai, történelmi és tudó «lányos kísérlet volt október első napjaiban az itteni St. Vincent College-ban. Az in tézet diákbizottsága vitaesté két rendezett a kommunista mozgalomról, a kommunista világpropagandáról és a marxi elméletről s meghívott elő adások tartására és felvetett kérdésekre való hozzászólásra oly személyeket, akiknek sok tekintetben összeegyezhetet len nézeteik ismertek. így pél dául meghívták és meghall gatták az amerikai kommu nista párt egyik vezérét, Her bért Apthekert. A magyaror szági kommunista mozgalom alapos ismerője, Király Béla tábornok, a szabadságban idején a budapesti helyőrség parancsnoka több vitaestei tartott előadást.

Király tábornok egyik elő adásának tárgya ez volt: Mi lyen az élet a kommunisták kormányzása alatt álló Magyarországon? Vita folyt ar ról a kérdésről, hogy a mar xizmus eszméi miképpen egyeztethetők össze az ame rikai demokrácia rendszeré vél, ha egyáltalán összeegyeztethetők? Ehhez a kérdésbe í többek közt Aptheker és Király szóltak hozzá. Egy ame rikai ex-kommunista, Phillip Abbot Luce előadta, hogy mi ért lépett ki a kommunista pártból.

Az elhangzott előadásOKról az utolsó estén a college tanárai és diákjai személyes né zeteiket ismertették.

Érdemes néhány szóval bemutatni az olvasónak a vit * résztvevőit.

Király Béla tábornokot jól ismerik az amerikai magya rok, tudják, hogy harcos antikommuinsta volt, bebörtönözték és csak a Sztálin hab;'.*

mókái, Nagy Lajos énekművész és a Hungária tánocsoport a szereplői ennek az estnek.

A Carnegie Internaticíiá] Benter (345 East 46 Street) kiállítási csarnoka ad helyet a menekült magyar festőművészek és szobrászok müveinek. A kiállítást ünnepélyes formában nyitja meg John S. Palmer, New York város hivatalos fogadóbizottságának elnöke. A kiállítás október 22- én nyílik meg és október 28 -án zárul. Szombaton, vasárnap és hétfőn du. 1—5 között, kedden, szerdán, csütörtökön és

után bekövetkezett ‘enyhülés’ idején, 1956 ban bocsátották szabadon. Annak az évnek végén már Amerikában volt, itt a Magyar Szabadságharcos szövetség ügyvezető elnöke /olt. Ebben az évben a newyorki Columbia Egyetemen ioktorrá avatták, jelenleg a Brooklyn College-ban történelmet ad elő.

Herbert Aptheker az ame"ikai kommunista párt lapjainak szerkesztője, 1939 óta ;agja a pártnak.

Philip Abbot Luce három wvel ezelőtt több társával Kúrába utazott a kiilügyminiszjérium tilalmával dacolva, ő íocsátotta ki a felhívást, hogy i fiatalok tagadják meg a katonai szolgálatot Vietnamban. \ múlt évben hátat fordított rz amerikai kommunista párthak. Azóta cikkei jelennek meg nagy polgári folyóiratokban, mint Reader’s Digest. Saturday Evening Post, stb.

Jó tett jutalma

NORFOLK, Virgina. — Egy ívvel ezelőtt történt Berlin ben. Cliff Grand megszólított az utcán egy levélhordót: Merre van a legközelebbi kórház? A legközelebbi kórház is messze volt, oda az amerikai hsak autóbusszal mehetett volna, ha lett volna nála német márka. De nem volt. “Tessék, itt egy márka”, mondta a postás, és az amerikai, aki nem jól érezte magát, elmehetett a kórházba. Hazaérkezése után meghívta a berlini levélhordót, hogy legyen vendége, amíg itt jól érzi magát. A múlt héten Wolfgang Moehl berlini levélhordó régi álma megvalósult, Amerikába jöhetett.

Nem a new yorki Szabadságszobor, hanem az ugyancsak Francois Bartholdi által alkotott szobor, melyet amerikaiak ajándékoztak Párisnak. A szobrot elviszik, mig a Grenelle hidat Parisban kijavították.

MAGYAR HÍRNÖK

7. OLDAL 1

. —- ■ i. ■■ ■■■! ..I „á.

pénteken 5—8 óra között tekinthető meg díjmentesen.

A forradalom pontos évfordulóján, október 23-án, a Szt. István templomban Msgr. Varga Béla pápai prelátus ce lebrál ünnepi szentmisét és mondja a szentbeszédet, dél előtt 10 órakor. A 82. utcai református templomban dé: előtt 11 órakor ünnepi istentiszteletet tart FT. Nagy Lajos református püspök. Istentisztelet után ebédre jönnek össze a magyarok a református Egyházközség dísztermébe n.

Október 23 á:n este 8.30-kor a világhírű Carnegie Hallban a világ legnagyobb októberi ünnepségének lehetnek tanúi a résztvevőik és a szereplőik. Ft. Szlezák Imre imája, majd az amerikai és magyar Him nusz vezeti be az ünnepséget, melynek prológját ifj. Maiéter Pál, a forradalom kivégzett hőslelkü katonai vezetőjének fia mondja el. Czinkota Mihály szaval forradalmi verseket. Utica, N. Y. város 90 tagú 'szimfonikus zenekara Rozsnyai Zoltán vezénylete alatt Beethoven: Egmon nyi tanyát játssza, majd a nagy zenekar kiséri Vásáry Ta mást, a világhírű magyar zongoraművészt, aki Bartók 3. zongoraversenyét játssza.

Báehkai H. Béla szabadság harcos felolvassa a magyarság kiáltványát az évforduló val kapcsolatban. Gogolák Pé ter, a New York Giants sztárja mutatja be Cooper T. Holt ot, az afnerikai veteránok volt főparancsnokát és jelenlegi ügyvezetőjét, aki az ünnepi beszédet mondja. Uj magyar balettkar mutatkozik be a Carnegie Hall színpadán a Ko dály Zoltán zenéjére irt “Matyó lakodalmas” cimü tánc költeménnyel, melynek koreo graph iáját Zsedényi Károly a budapesti Operaház volt ba lettmestere és első táncosa szerezte.

A Rákóczi-indulóyal, majd Nt. Csordás Gábor imájával zárul az ünnepség azon a napon, melyen Nelson A. Rockefeller kormányzó New York illám területén “Magyar Szabadságharcos Nap”-nak proklámáit.

Az ünnepségre belépődíj nincsen, számozott ülőhelyek a newyorki magyar egyházaknál és egyleteknél korlátozott számban rendelkezésre állanak minden igaz magyar számára.

A PLETYKAFÉSZEKBŰL

Ibn Saud, Arabia ex-kiralya a száműzetés édes kalácsát eszi Athénben. Körülötte sü rög-forog 35 feleség és 130 minden rendű és rangú ke gyenc. Ragaszkodik a kész pénzforgalomhoz, a hotel számlát minden este naple mentekor kiegyenlíti. A nap számla 1400 dollár. Van an nak, aki olajdollárjait el nen issza.

❖ * *

Hölgyeim és uraim: Itt í téli (floridai) legeslegujabl

divat. Hölgyek viselik, urak fizetik.

❖ * ❖

Hedy Lamarr .. . Igen, ké rém, már megint betipegetl a pletykarovatba. Eredetileg 9,6 millió doljár kártérítésre perelte önéletrajzának kiadó j át, a MacFadden—Bartell Corp. newyorki céget, mert az 5 akarata ellenére kiadta a Leo Guild áltál irt “önélet rajzot”, amely tele van botrányos, perverz jelenetekkel (amelyeket Mr. Guild a vele felvett hangszalagok nyomán irt). Miután a losangelesi. bi ró elutasította kérését, hegy tiltsa le a könyv megjelenését, Hedy most felemelte a keresetet 17 millió dollárra. Azonkívül 5 millió dollárra perli a day Co.-t, amelynek üzletéből megfizetetlen árukkal tipegett ki; ezt a keresetét arra a 'ogi nézetére alapítja, hogy 3gy üzletből szabadon távoz 'mt bárki, anélkül, bogy a magával vitt portékákért fize ett volna. így hát most már 12 millió dollárja van Hedyíek, ha kereseteinek minden ízava arannyá válik.

“Nálam első a szerelem, má ;odik a házasság”, mondta Irigitte Bardót, és a harmaii'król, a válásról, ezúttal még rém nyilatkozott. Pedig válás léikül lehet szerelem, de nem ehet házasság.

Sukarno, Indonézia elnöke zokog A. Yani tábornok sírja előtt, akit másik öt tábornokkal együtt a kommunisták megöltek és feldaraboltak.

A SHAKEREK VÉGNAPJAI

CANTERBURY, New Hamp- Jhire. — A Shaker vallási -szekta itteni sirkertjében ;sak egy sir'kő áll. Felírása: ‘SHAKERS”. Mind Shakerek, ikiknek földi maradványai eboen a temetőben porladnak, nyugvóhelyeilj :t nem jelzik faikeresztek.

Amerikában, ma még 19 idős nő él a Shakerek közül. Volt idő, amikor 6000 volt a Shakerek száma; amikor az utolsó 19 elmegy, a múlt emléke lesz a Shaker szekta. Nevük megmarad a történelem évkönyveiben és Amerika egyik leggazdagabb városa nevében. Shaker Heights, Cleveland külvárosa, a Buckeye magyar negyed tőszomszédságában megőrzi nevüket minden időkre.

A Shaker szekta tanításait 1774-ben hozta el Angliából Ann Lee, egy Írástudatlan

gyári murJkásnő, Manchester városából. A szekta hívői egy tökéletesebb társadalomról ál modoztak, amelyben az embe rek, férfiak és nők, lemonda nak a földi hiúságokról, a sze relémről é3 a házasságról, és béíkés, boldog, zavartalar egyetértésben élnek, amit meg nem halnak. És ma hoz zátebetjük: amíg ki nem hal nak. Mert kihalásra van ítél ve egy közösség, amely nem szaporodik.

A Shaker szekta nem egyet len közösség volt, amely tő V*,iof«g társadalom megterem téséről álmodott; az amerikai függetlenségi háború utá; gomba módra elszaporodtak itt hasonló utópikus mozgalmak Ezek sorjában elenyésztek csak a Shaker szekta élt még sokáig, 19 közösségben, Maine államtól Kentuckyig. Volt idő amikor 600-0 volt a számuk. A

Hivatalosan közölték Margrethe Henri de Monpezat-al.

dán hercegnő eljegyzését gróf

Ősze András szoborművel diszitik a Szent István plébánia-kápolnát

NEW YORK. - Október második felében, 18-án vagy egy közeli másik napon, Maguire érsek fogja felavatni a Szent István Egyház (414 East 82, First és York Ave. közt) újonnan diszitett plébániakápolnáját. A kápolna szobormüvei ősze András művészetét dicsérik. Egyházi és világi személyiségek véleménye szerint ez a kápolna, mostani díszében, legmodernebb, egészen rendkívüli művészi alkotás, amelynek nemcsak New Yorkban, de az egész ország ban nincsen párja.

ősze András szobrászművész neve ismert és becsült három világrészben, szobormüvei díszítenek templomokat amerikai városokban, Dél- Amerikában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban ás Magyarországon. A vallási tárgyú szobormüvek alkotá sán kívül ősze tervezte a ká polna berendezését, a szószé két, az imapadokat, az oltárt, a lámpákat és gyertyatartókat, amelyek mind diófából készültek.

ősze András szoboralkotásai közül négy Budapesten nyilvános tereken és parkokon van felálitiva. ősze 1945-ben hagyta e-1 Magyarországot, első tengerentúli állomásainak

egyike Sao Paulo volt, Brazillá nagy ipari városa, amelyben az ország legnagyobb magyar kolóniája van: ott szob rászatot és mozaik-készitést tanított a Nucleo de Art Cultural főiskolában, 1952-től 1958-ig. Később Buffalo, N. Y.-ban a Fra Angelico Art Schoolban, azután New Yorkban tanított művészetet. 1963- ban egy amerikai alapítvány ösztöndijával Peru délamerikai országban végzett művészi tanári munkát. Rómában szökőkutat tervezett, 38 szobra van magyarországi, brazil, perui, argentínai, francia, olasz, román múzeumokban.

A newyorki Bartók .Béla Alapítvány Őszének megbízást adott egy Bartók-szobor készítésére, amely New York egyik parkjában lesz felállít va.

;Jc s»c ^

A Szent István plébániakápolna a megnyitás napján nyitva fog állni mindenki számára. A felavatás után nőket nem bocsátanak be és általában csak külön engedéllyel lehet a kápolnába belépni.

Hallotta már...?

. . . hogy eddig körülbelül 100 könyv jelent mefe a világ minden részéiben John F. Kennedy elnök életéről és haláláról.

. . . hogy a legmélyebb amerikai belföldi öböl a Chesapeak Bay.

. . . hogy a hawaii ábécében csak 12 betű van.

. . . hogy az amerikai városok közül Washingtonban van a legtöbb pszichiáter.

. . . hogy a Pentagon 1943.

A lóversenytéren megszólalt a lelkiismeret

NEW YORK. — Nathan Lieberman, a Cohen & Sons nagykereskedelmi vállalat hitelosztályának vezetője három éven át csekkeket zsebrevágott és azokat átadta bátyjának, Jo sephnek, Joseph beváltotta a csekkeket és a pénzt becsének adta. És Nathan, a lóversenyterek szorgalmas látogatója, folyton vesztett, három év alatt annyit vesztett, amenynyit lopott — több mint 81,000 dollárt — és amikor elúszott i lopott pénznek utolsó maradéka, megszólalt a lelkiismerete és azt súgta a fülébe, hogy legjobb lesz, ha elmegy Hóban ügy észhez és meggyónja bűnét. így is tett és másnap így tett a bátyja.

A törvény úgy szól, hogy a Lieberman fivérek kaphatnak 10 évi börtönt.

január 15-én készült el. A ha talmas épület építési költsége 83 millió dollár volt.

. . . hogy Amerikában 1,8 mii lió tehervonat van. Ezek tel jesitőképessége 107 millió ton na.

. . . hogy Moszkva csak 1911 óta fővárosa Oroszországnak Azelőtt a főváros Szentpéter vár-Petrográd-Leningrád volt

.. . hogy az 1960. évi népszám látás adatai szerint a legna gyobb bevándorló csoport a olasz volt, 1,256,999 beván do-rló. Utánuk következnek: Németország, Kanada, Ang lia, Lengyelország, Oroszor szág, Mexico ... New York államban 2,289,310 volt a be vándoroltak száma, Caiifor niában 2,343,686.

Shaker népesség idővel, egyre rohamosabban lemorzsolódott, különösen a fiatalabbak kimentek a közös gazdaságokból és műhelyekből a városokra. Ma már csak két Shaker telep van, egyik Canterbury, N. H.-ben, amely 1794-ben alakult meg, másik Sabbathday Lake, Maine államban, amelyi-ek alapítási éve 1792. Ma 12 nő él, dolgozik a farmon és műhelyben a iSabbathday teepen, amelynek 14 épülete és 800 domboldali akerje van; bét nő van a Canterbury ködösségben, Férfi nincsen már a Shakerek közt, az utolsó, Delmer Wilson, 1961-ben halt meg. A Shaker nők legidősebbje 90 éves, a legfiatalabb 30 éves.

Régi jobb idejükben a Slhakereknek iskoláik is voltak, hires, kitűnő iskolák. Gyűléseiket, vitáikat, táncmulatságaikat és istentiszteleteiket hangosság, vidámság uralta. Elmélkedéseiket éneklés és ránc követte, a tánc reszketősbe ringatózásba lendült, innen a nevük: ringat ózok. A jhaker elnevezés “rajtuk száradt”. Csak kevesen tudják, hogy igazi nevük: Krisztus Második Földre jövetelében' Hízok Egyesült Társasága. Ez íz elnevezés az alapitó Ann Lee hitéről tanúskodik, hogy “Krisztus bennünk van”.

Műhelyeikben szorgos kézimunka folyt, bútort, kis dísztárgyakat, háztartási eszközödet, rokkákat készítettek, termékeikből sok ma múzeumokon látható.

Mi lesz, ha sorra elhalnak a S'hakérek? Mi lesz Canterbury és Siahbathday Lake sorja? Nem tudjuk. De tudjuk, íogy mi lett a Hancock, Vlass.-i Shaker telep sorsa. Amikor ez a telep teljesen elnéptelenedett, a szomszédos Berkshire környék lakói megvásárolták a Shaker házakat 's azokat múzeummá alakit'ák át. Az első Slhalker tele>et, amelyet Ann Lee 1787- )en Mount Lebanon, N. Y.>an alapított, a kormány müjmléknek nyilvánította.

Canterburyben Sister Marguerite tagadja, hogy a Shaker mozgalom végnapjai következnek. Azt mondja: “Az emberek nem is sejtik, hogy milyen nagy ma az Isten hatalma. A népek mindig Isteniek fogják szentelni életüket és a Shaker mozgalom szelleme tovább fog élni más formában.”

A 24 éves Mrs. Sandra Cwikielnik, aki hetes ikreket hozott a világra, akik valamennyien meghaltak, a férjével, Bostonban.

KOMMUNIZMUS-IGEN ÉS NEM!