Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-07-07 / 27. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somewrt) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 57. ÉVFOLYAM No. 27. SZÁM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c *4tt§|» 6? NEW BRUNSWICK N. J Thursday, July 7. 1966 Szerkesztőnk Magyarországon és Erdélyben járt ezeíkbe az országokba meg-Lapurak szerkesztője, Dié­nes László 30 év után meglá­togatta szülőföldjét. Junius 7-én a lapvállalatunk rende­zésében 21-napos túrára in­duló clevelandi Donó-csoport­­tal utazott át repülőgéppel közvetlen New Yorkból Bu­dapestre, ahol — mint már multheti számunkban ké­pünk is mutatta — megkoszo­rúzták a budapesti Városli­getben 56 éve álló Washing­ton szobrot, amelyet a cleve­landi Szabadság napilap kez­deményezésére amerikai ma­gyarok adományából állítot­tak ott fel. Szerkesztőnk on­nan továbbutazott Erdélybe, ahol szülőföldjén, Háromszék megyében töltött el kedves és kellemes napokat, rokonok, valamint régi iskoliatársak és barátok társaságában. Látoga­tást tett Bálványos-fürdőn, az egyik Jókai regényből ismert híres Bálványosvár aljában, valamint Sepsiszentgyörgyön, ahol felkereste az egykori Szé­kely Mikó Kollégiumban azt az osztálytermet, amelyben az első román szót kellett egy­kor tanulnia . . . Autóval haj­tott Brassón át Segesvárra, majd Marosvásárrelyre, Tor­­dára és Kolozsvárra s útjuk­ban megálltak a Fehéregyhá­zi síkon azon a helyen, ahol Petőfi Sándor 1849 júliusában az életét adta hazájáért s ahol “’hattestén át fújó pari­pák száguldottak a kivivott diadalra” — orosz katonák fújó paripái akkor is, később is ... (A sors kegyetlen iró­niája, hogy a helyet megjelö­lő táblán nemcsak magyarul, de idegen nyelven is ott áll a felírás.) Rákosi Viktor magyar írónk “korhadt fakeresztjei” és “el­némult harangjai” jelezték mindenütt Erdélyben lapunk szerkesztőjének útját . . . Öreg temetőkben sírkövek el­mosódó betűi között kereste őseinek nevét s talált rá sok­sok rokonára. A felsőtorjai vártemplom kerítésén belül elhelyezte egy sírra, édesany­ja sírjára azt a parányi kis ró­zsát, amit amerikai családi házának udvaráról vitt magá­val; a budapesti, rákoskeresz­túri temetőben pedig egy má­sik sírra, édesapja sírjára tet­te annak párját . . . A három hét, amit Diénes László szerkesztő Európában töltött, három évtized távlatá­ból hozott vissza sok-sok drá­ga emléket, emlékek olyan tömkelegét, hogy az három hét éjjel-nappalába alig-alig fért el . . . Három hónap is kevés lett volna egy ilyen látogatásra . . . A hatóságok részéről a szer­kesztő a legnagyobb udvarias­ságot és előzékenységet ta­pasztalta úgy Magyarorszá­gon, mint Romániában. Sehol semmiféle zavar, akadály, vagy okvetetlenkedés nem völt, amit már csak azért is meg kell említeni e helyen, hogy mindazok, akik hasonló rokoni látogatást, emlék-kuta­tó utat terveznek az óhazába, első forrásból tudják meg, hogy amennyiben a vízumot ELADÓ fűszer és hentesáru üz­let New Brunswick, N. J. terüle­tén, teljes felszereléssel. Ára $12,000. Évi bruttó bevétel $75,000. Conrad Kuhlthau Realtor. Tel.: KI 5-4131 és CH 7-2243. Kérje Mrs. Cantwel-t. kapták, sehol semmi bántódá­­suk, kellemetlenségük nem lesz. Aki a száját befogja és nem beszél olyant, ami bántó az ottani hatóságok felé, vagy nem kritizálja a rendszert, nem csinál semmiféle kihágást vagy törvényellenes dolgot, nem csempész be vagy ki sem­mit, annak semmi bántódása nem lesz. Azért írhatjuk ezt le ide ilyen biztonsággal és nyugodtan, mert hiszen isme­retes az, hogy a mi lapjaink szókimondóan és kereken megírnak mindig mindent a kommunistákról s lapjaink cikkeiért a szerkesztő az egye­düli felelős. A szerkesztő pe­dig el mert látogatni a kom­munista Magyarországra és Romániába, mint magánem­ber végiglátogatta szülőföldje különböző helyeit és városait és sehol senki meg nem állí­totta, meg nem kérdezte, hogy miért jött, mit akar, mit fényképez. Nem kémkedni ment oda és semmi más célja utjának nem volt, mint az, hogy még egyszer lássa azo­kat a helyeket ,ahol gyermek volt és ahol férfivé serdült... Sikeresen és szerencsésen tet­te meg ezt, az útja pontosan az volt, aminek tervezte, semmi más! Kolozsváron, a házson­­gárdi temetőben megállt Re­mény ik Sándor sírja előtt s halkan elmondotta örökbecsű, hires sorait: “A lelked csilla­puló viharának észrevétlen ezer uj hangja támad . . . sü­völt, sikolt ... S az emlékezés keresztfáira téged feszit a honvágy ... és a bánat . . .”. (Ezért az egy délutánért, ez­ért az egyetlen egy emlékért is érdemes volt hazalátogat­ni . . .) Brassó felett, a Cenk tete­jén hűvös nyáreleji szél süví­tett, amikor az ezeréves Ma­gyarország emlékoszlopának helyét kereste a messziről jött utas . . . Sepsisztengyör­­gyön a régi gangos lépcsőház mennyezetén még ott találta a szántóvető emberes, pacsir­­tás festményt a tízéves kis­fiúból nagyapává lett szer­kesztő. Kolozsváron Mátyás király szülőházának udvarán leült egy félezredéve, vagy még annál is több ideje ott fekvő faragott kőre a hajdani nagy idők kései csodáló ja ... Budapesten, a Szent István bazilika vasárnapdélelőtti áhí­tatában könnyes szemmel osz­tozott nemsolkadmagával az amerikai magyar . . . Ennyi volt, annyit jelentett ez az ut . . . s megérte minden cent­jét a vele járó költségeknek... Néhány apró emléktárgy között amit Diénes szerkesz­tő visszahozott magával, ott van egy, egyik legbecsesebb: annak a Székely Újságának, annak a kézdivásárhelyi heti­lapnak a cimfejéből a nagy ólom “S” betű, amelyben első írása 1932 tavaszán megje­lent ... A lap egykori szer­kesztője, Kovács J. István, egy hónappal odaérkezése előtt ment el az örök hazába, vele már nem találkozhatott. Találkozott azonban sok-sok rokonnal, régi jóbaráttal, is­merőssel, akik mind igaz sze­retettel fogadták s látták vi­szont ... Az ősi ház küszöbé- DŐl egy forgács, temetők hant-Medicare premier Julius elseje varázslatos dátum millióknak, akik ezen a napon már elérték 65-ik szü­letésnapjukat, de azoknak, akik csak ezután lépnek a bű­vös 'korba. Ez a nap be lesz írva az amerikai történelem­be, mint a Medicare kórházi és orvosi majdnem-ingyeines biztosítás első napja és — en­nél sokkal több. Mert tudni kell, ha ma még politikailag nem ajánlatos erről hangosan nyilatkozni; hogy ez csak a kezdet, utána az egészségvé­delemnek újabb és újabb fá­zisai következnek. És már ma is van egy Medicare, amely a 65 éven aluliakról gondos­kodik, amennyiben “orvosilag szegényeknek” tekinthetők: ezekről az egyes államok gon­doskodnak, részben többet is nyújtanak, mint a Social Se­curity keretébe tartozó orszá­gos Medicare. (Orvosi sze­génység azt jeleníti, hogy az egyénnek vagy családnak ele­gendő jövedelme van, általá­ban szegénynek nem minősit­­hető, de nagyobb orvosi kia­dásokra nem telik a jövedel­mükből) A 6'5-em felüliek Me­dicare egészségvédelmién kí­vül vannak további biztosítá­sok és gondoskodások: Vete­ránok és családjaik csaknem teljesen ingyenes kórházi és orvosi szolgálatot kapnak. Kö­rülbelül hét millió azoknak a száma, akik a kormányallkal­­mazottalk biztosítási rendsze­rében vannak és 'biztosítási dijaik egy részét a kormány fizeti. Julius 1 után mindezek az egészségvédelmi intézmé­nyek összesen 55 millió sze­mély javára működnek. Ez azt jelenti, hogy minden négy amerikai közül egy valami­lyen formában részesedik a “népjóléti állam” áldásaiból. Ilyen széleskörű egészség­­védelem billiókba kerül. A mostani pénzügyi évben, jú­lius 1-től a jövő évi junius 30- ig, az előrelátható költség 16 billió dollár lesz. Részletezve: 2.4 billió a Social Security adókból, 550 millió dollár a Medicare-t helyettesítő kor­­mányalfcalmazott biztosítás­ból, a többi — a költségek túl­nyomó része — az országos, ál­lami és helyi kormányzatok kincstáraiból kerül elő. * * * És mindez — nem titok Washingtonban — csak kez­det. Nem álmodozók, hanem csendben tervezők mondják, jaiból néhány porszem, az öreg diófa levele, mely alatt mint kisgyermek játszadozott egykor, régi pergamentek, megsárgult írások, kottala­­pök, levelek, szalagra vett hangfoszlányok . . . meg any­­nyi drága emléktárgy, ami egy amerikai otthonban félt­ve őrzött kincs lesz . . . (Szentimentális, nagyon is személyes és magánjellegű ut volt ez, amiről csak igy, szen­timentális stílusban lehet Ír­ni és beszámolni.. . Akit nem érdekel az ilyesmi, az már régen abbahagyta ennek ol­vasását, akit azonban érdekel és akinek van érzéke hozzá, az jól tudja, mit jelent egy ilyen 30 év utáni hazalátoga­tás és megérti e sorokból és e sorok közül mindazt, amit Írója megpróbált elmondani... S ha megértette, érdemes volt megírni . . .) hogy a végső cél: ad ópén zek­­k)el alátámasztott általános egészségvédelem. Mais szóval: a dolgozó és kereső generáci­ók újabb és újabb megterhe­lése. A 65-ön aluliak már ma is borzzájárulnak a Medicare kórházi biztositás költségei­hez, amennyiben a Social Se­­omurity adó egy része Medi­­oare-re megy. A Medicare által fedezett 65-ön felüliek 'és az állami és helyi programok által fede­zett “orvosilag1 szegények” sokmilliós csoportjai közt fog­lal helyet egy ugyancsak sok­milliós csoport — azok, alkik még nem érték el a Medi­care életkort és jövedelem te­kintetében nem érik el a rela­tiv szegénységi szintet. Ezek (főleg a módosabbak) maguk fizetik a kórházi és orvosi költségeket, vagy privát biz­tosításuk (Blue Cross, stb.) van, egyénileg drágábban, csoportban olcsóbban. * * # Mi következik ezután? Denticare — ingyenes vagy kedvezményes fogkezelés. Előbb gyermekek, aztán orvo­silag szegényei részére. Már a jövő évben a kongresszus elé kerül erre vonatkozó tör­vényjavaslat. i Katonai Medicare — aktiv és tartalékos, veterán kato­náiknak és csaladjuknak. Özvegy-Medicare — 60' és 65 közti nőknek. Ha 60 éves kor­ban jogosultak Social Securi­ty nyugdíjra, miért nem ré­szesülnének Medicare ked­vezményekben is? — kérdik és a kérdésben már benne van a felelet. Medicare nem gondoskodik a 65-ön felüli férj fiatalabb feleségéről. A feleség kórházi és orvosi költségeit vagy pri­vát biztosítását a férj jöve­delméből kell fizetni, amely jövedelem esetleg nem több, mint a nyugdíj. Munkásnak 62 és 65 közt le­het nyugdija, de nincs még jogosultsága Medicare-re. Sokan vannak, milliók, akik rendszeresen használnak or­vosszereiket (például szívbaj ellen, inzulint, -stb.) — 'ezt sa­ját zsebükből kell fizetni. Legalább aizok orvosságait kellene fizetni, akik a Medi­care biztosításiban vannak. És igy tovább. Addig lehet­ne folytatni az óhajokat és terveket, amíg eljutunk a végállomásra: egészségvéde­lem, kórház, orvos, gyógyszer ingyen mindenkinek 1 * * * Ha csoda történnék és mindezek az óhajok és javas­latok és követelések máról holnapra valósággá — leg­alábbis törvényi valósággá - válnának, fel kellene tend a kérdést; honnan “vesszük” a szükséges számú orvosokat, ápolókat, technikusokat, gon­­dozóotthonokait. Először ele­gendő tapasztalatokat kell nyerni arra nézve, hogy a Medicare milyen módon és milyen mórtéikben nyilvánul kielégítőnek. Tudjuk, hogy merre fuj a szél. A Social Security nyug­díj biztositás, amelyet har­minc évvel ezelőtt borzalmas financiális veszélynek mond­tak sökan, mai szemmel néz­ve csupán csontváz volt: nyugdíj, semmi más. Aztán fokról fokra kiszélesedett a biztosítási alap, bevettek újabb és újabb csoportokat, önálló foglalkozásúakat, mun­kaképteleneket, lestiáállitot­­ták a korhatárt, előbb nőknél, aztán férfiaknál is, legújab­ban rákapcsolták a Social Se­­curityra a Medicare-t. Ter­mészeti jelenség törvénysze­rűségével a honatyák és a haza bölcsei minden választá­si évben javítottak egyet­­mást a nyugdíj rendszeren és a múlt évben elsőidben a fi­nanciális fedezet terhét 'kis részben (Medicare) átvette a kormány, a kincstár, egysze­rűbben szólva: az adófizető közönség. Ha számbavesszük aminthogy számba kell venni, a kormány ihozájárulásain kí­vül az állami és helyi kor­­mányaztok idevágó költsége­it, arra a (némelyeket nyug­talanító) megállapításra ju­tunk, hogy ma az egészségvé­delem összes költségeinek 32 százaléka az általános költség­­vetésből jön. * * * A U. S News, cimü folyó­irat a fejlődés eddigi útját a következő szántaiatokban fog­lalta össze: Az egészségvé­delmi szolgálatok (az államok és városok részéről) a Medi­­crae előtt évi 11 billió dollár­ba kerültek. A Medicare és az orvosilag szegények gondozá­sának költsége ebben a finan ciális évben 16 billió dollár lesz. És ha megvalósulnak az álmodozók és tervezők álmai és tervei, és a Medicare-t ki­terjesztik az egész lakosságra, az évi költségek 48 billió doh lárt tennének ki. Amit a gaz­dag Amerika ma tehet, azt teheti majd egy gazdagabb Amerika . . . Nem kell a népnek az uj állami adó Julius 1-én lépett életbe New Jersey államban az uj forgalmi adó és máris nagy felháborodás észlelhető a nép körében. Minden 17 centen felüli áru után adót kell fizet­ni; 17c-nél 1 cent az adó, 41 centen felül 2 cent, 71 centen felül 3 cent és igy tovább. Ki­vételt képeznek a különböző élelmiszerek, az éttermekben és más fogyasztási helyeken eladott élelmiszer azonban szintén forgalmi adó alá esik. Bizonyos szervezetek máris petíciót köröznek aláírásra s mihelyt lesz vagy egymillió ilyen aláírás, benyújtják az állami törvényhozáshoz, hogy az uj forgalmi adót szüntes­sék meg. Az egyik állami kép­viselő helyesen jegyezte meg az uj forgalmi adóval kapcso­latban, hogy “New Jersey egy gazdag állam lesz, sze­gény lakossággal.” Valóban, az uj forgalmi adó a kiske­resetű emberéket sulytja leg­inkább és ezért igazságtalan. Gazdag embereknél nem szá­mit az a néhány cent, vagy dollár forgalmi adó, a kis em­ber azonban nagyon megérzi ezt, különösen az, aki nyugdi­"AVON CALLING!"—az Avon jut nyomban eszébe a nőknek, amikor kozmetikai cikkekre gon­dolnak. Látogassa meg az erre váró ügyfeleket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélé­sért telefonáljon KI 5-1345 vagy Hl 2-2462 számra, Allentown- Beihlehem környékén hívja 432-0916 számot. A Viet Conggal vívott csata után amerikai katonák a segélyhelyre visznek egy sebesült vietnami gyereket. A Tanulmányi Alapítvány Itirei NEW BRUNSWICK, N. J. — Az Amerikai Magyar Ta­nulmányi Alapítványt, mint emlékezetes, a néhány év előtt elhunyt nagy amerikai ma­gyar fizika tudós, repülés­­technikai és űrhajózási úttö­rő Kármán Tivadar végrende­letében örökösei között sorol­ta fel, most megkapta a ha gyatékból a 30,000 dollár kész­­oénz adamányt. Azonkívül az Alapítvány kapta az örökha­gyó apjának, fivérének és nő­vérének sók könyvét és 'kéz­iratát. Az elhunyt apja, Kár­mán Mór, a budapesti egye­tem tanára volt, főleg a köz­oktatás elmélyítése és moder­nizálása terén alkotott mara­dandó értekéket. Az Alapít­vány tervbevette Kármán Mór főbb müveinek amerikai for­dítását és kiadását s ezek költségeit fogja az örökség jö védelméből fedezni. Az A. M. T. Alapítvány né­hány év óta minden évben George Washington érmet és elismerő oklevelet az ameri kai magyarság kimagasló sze mélyiségeinek, valamint ame rikaiaknak, akik a magyarság érdekében érdemes tevékeny­séget fejtettek ki. A jövőbeír az Alapitvány Lincoln Award érmekkel fog érdemes egyé neket megtisztelni. Az else Lincoln Award kitüntetéseket november 10-én fogják kiosz­tani Chicagóban. * * * A Tanulmányi Alapitvány egyik fontos legközelebbi programja: Hungarian Heri tage House megteremtése. Úgy képzelik el, hogy ez anno lyan múzeum, könyvtár és történelmi kutató intézmény lenne, amely nagy fontosság gal bírna a magyarság fcul turálís értékeinek az amerikai közönség körében való nép szerüsitésére és, persze, a? jából, vagy Social Security járulékából él. Ajánlatos, hogy a petíciót mindenki Írja alá, hogy a tör­vényhozás ezt az adót vesse el és keressen más forrást, az állami kassza megtöltésére. Ahol látjuk kitéve a petíciót, írjuk bátran alá és követel­jük törvényhozóinktól, hogy szavazzák le az uj adót. Ellen­kező esetben nem fogunk rá­juk szavazni a legközelebbi választáson 1 amerikai magyarok ismeretei­nek gazdagitására. A Hunga­rian Heritage Housé építési alapjára már kapott az Alapít­vány nagyobb adományokat. Kasser Sándor és neje, Kell­ner Pál és neje egyenként 1500 dollárt adományoztak. (Mrs. Kasser elnöke és Mrs. Kellner tagja volt az, idei George Washington Award bankett-bizottságának.) Ste­­van Dohainos' (Dohányos Ist­ván) és felesége 1000 dollárt ajánlott fel az épitósi alapra. Me'dgyesy Lászlóné 500 dollár értékű részvényekkel gazda­­i'itotta az alapot. 500 dollárt adtak az igazgatóság volt tag­ja, néhai Kovács A. Pál ba­rátai. * * * A newbrunswitíki Rutgers állami egyetemen ősszel kelet­­európai osztály uyilik meg, '.melynek élén Joseph Held fog állni. Az uj program ma­­jytar nyelvi tanfolyamot fog, egyebek közt, elindítani. * * * Egy newyofki ügyvéd erte­il tette az A.M.T. Alapítványt, hogy végrendeletet készített, amelyben a Tanulmányi Ala­pitvány egy legalább 50/000 iollárnyi örökséggel szerepel. REGI ADÚSSAG LARCHMONT, N. Y. — lohn H. Moran, a Manhattan College tanára, intő levelet ka­­oott a városi könyvtártól: Nem hozott vissza egy 1946- ben kikölcsönzött könyvet s nőst köteles késedelmi birság és késedelmi kamatok címén 1,288 dollár 3 centet fizetni. Moran professzor a fejét •sóválta. Hogyan lehetséges, liszen ő 1945-ben még nem s lakott Larchmontbam. A iönyvtáirban nem tudják meg­mondani, hogyan volt ez le­­letséges. Talán egy régi di­ákja, akit elbuktatott, ezzel i rossz tréfával akarta leróni adósságát... NE CSAK ÓHAJA LEGYEN! CSELEKEDJEN! Vegye meg mindazt, amit megérdemel! AZ "AVON" ÜGYNÖKEI $2-$3-ai megkeresnek óránként, részidő­ben. Otthonában történő megbe­szélés végett telefonáljon 642-5146 számra. New Brunswick körzeté­ben hívja: KI 5-1345, Perth Am­boy környékén Hl 2-2462, Allen­­town-Bethlehem környékén hív­ja 432-0916 számot.

Next

/
Thumbnails
Contents