Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-19 / 20. szám
SQNHIH ttVADVW 7-IK OLDAL Thursday, May 19, 196S Autóbuszok a felhők felett WASHINGTON. - Atom korszak. A beatnikek és a beetle bogarak kora . .. Mennyi neve van korunknak! A legújabb: a repülő autóbuszok kora. Acélóriások korába lé piink még ennek az évnek végeidé. Megjelennek a magasságban repülőgépek, amelyekben 250 személy fog ülni. Már neve is van az ilyen légi kocsinak: “Stretch jet”. Utá na következik idővel a “Jumbo jet” — ez már 500 személyes kocsi lesz. És még a tervezés stádiumában van, de nem késik soká, a “Jet bus” — 1000 személyes légi autóbusz. És ezek a légi góliátok nemcsak nagyok lesznek, hanem sebesebbek is, mint a mostani leggyorsabb jet repülőgépek. Már nem “a jövő zenéje”, hanem a legközelebbi idő ígérete a hangnál sebesebben száguldó jet, amely 1800 mérföldnyi sebességgel két óra alatt szeli át a nagy országnak légiterét, New Yorktól San Franciscóig. A felkiáltójelek mögött kérdőjelek leselkednek. Biztonságosak lesznek ezek a mammut repülőgépek ? Hogyan fognak az emberek megbarátkozni a szédítő sebességgel? És a repülés olcsóbb lesz-e? Vagy talán drágább? A repülőgép gyártók bizakodók. Hogyisne, hiszen mesés fejlő dés és mesés profitok tűnnek fel a láthatáron. Valósággal forradalmi fej lődés előtt áll a repülés és en nek oka az, hogy egyre többer akarnak repülni. A személy szállító vállalatok 1950 óta hétszeres kapacitással dolgoz nak, ebben az évben az'utasok számának további 20 százalékkal való emelkedésére számítanak, a következő öt évben a forgalom előreláthatóan duplája lesz az öt év előttinek. Eoeáng, Douglas és Lockhead az uj korszak úttörői. Elsőnek Douglas DC-8 Super 61 gépe fog ez év végefelé felszállni. Ez lesz az első Stratch jet, vagyis olyan, amely ki szélesíti (stretch) az “autó bodyt” — 251 utast tud be fogadni. Több mint öt tucat ilyen gép van rendelés alatt, A még óriásabb, Boeing jumbo jet repülőgépe, 1969 szeptemberében lesz kész; ez 490 utast fog szólítani. Erre aztán rálicitál Douglas az emeletes jumbóval, amelyben — mint a newyorki Fifth Ave nue és a londoni autóbuszokban — lesznek “földszinti és emeleti” széksorok, és azok ban 550 utas fog ülni, kilenc mérföld magasságban, maga san a felhők felett. Lockhead 750—900 személyt befogadó légi autóbusza tulajdonkép pen katonai szállitónak készül, de lehetséges, hogy civil for galmat is le fog bonyolítani. Az emeleten csak 225 sze mélynek lesz hely, a földszin ten áru, vagy katonai felsze relés. Az ilyen jumbo jet forradalmi változást fog hozni a teherszállításban, amennyiben olcsóbb lesz, mint a truck szállítás. Egy tonna áru szálli tása New Yorktól San Franciscóba 208 dollárba fog kerülni — 32 dollárral kevesebbe, mint teherautóval szállítva. Még csak ez év vegén dől el, hogy hozzálátnak-e az első super gyártásához, amely hangontuli sebességű lenne. Neve már van ennek a csodagépnek: SST. Ha megvalósul a terv, egy-egy ilyen gép ára 30 millió dollár lesz. A tervezés és kidolgozás, a gyártás oly költséges, hogy egyetlen privát cég sem vállalhatja. A kormány magára vállalta a kisérleti és kifejlesztési költségek 175 százalékát; a gyár írási költség persze a gyárakat fogja terhelni. * * * Ami a viteldijakat illeti, ál tálában olcsóbbodást lehel várni a legújabb fejleményektől, hiszen már kiszámították, hogy ezek a gépóriások egy utast 50 dollárért szállíthat nak az országon keresztül, vagy 75 dollárért az Atlanti óceánon keresztül. Ma még a turistaosztályokban is három szorannyi a viteldij. De gyors átmenet az olcsóbb viteldijak ra nem lehetséges, mert nagyok a kezdeti költségek. Talán 1971-ig kell az olcsóbb viteldijakra várni. Viszont egyes repülővállalatok magasabb vitéldijakat jósolnák, tekintettel arra, hogy a jumbo repülés kényelmesebb és gyor sabb lesz. * * * Kérdések kergetőznek. Ér Jekes kérdés, például, az, hogy ha valami okból sürgősen kell a repülőgépből kiszállni, ho gyan szállhatnak ki, hogyan ugorhatnak ki ötszázan? Boeing jumbo jetjén a négy fő ajtón kívül lesz miég hat nagy szükségkijárat. Későbbi terv: lépcső helyett sikló. És hogyan lehet ily sok utas csomagjait kezelni ? Az autó mation valamilyen alkalmazó sára gondolnak. De még na gyobb gondot okoz a vámke kezelés. 500 személy csomag jainak kezelése órákig eltart hat. Valaminek történnie kell a vámőröknek módot kell ad A reimsi magyar Frankenstein PARIS. (Saját tudósitónktól).— Reims ősi francia koronázó város népét heteken át rémületben tartották a Frankenstein-banda holduprablásainak sorozata. A banditák fekete nylon harisnyával eltakarták arcuk egy részét, ami az arcukból látható volt, hogy valahogy a középkori bűvészre emlékeztetett, azért nevezték a bandát Frankenstein-bandának. Heteken át nyomozott a városi rendőrség, az egész környék rendőrei és csendőrei segítettek, mégsem sikerült a holdupolókat elcsípni. Már csaknem 100,000 frank volt a rablók zsákmánya. Történt egy napon, hogy egy autó belefutott egy másik autóba, a vétkes hajtó elszaladt, odahagyta az autóját, amelyről mindjárt kiderült, hogy lopott autó volt. Átkutatták a lopott autót és találtak benne egy szállítólevelet, mely szerint egy televíziót kap Kocsis Katalin, és találtak egy papírzacskóban sze-A 36 éves Donald Thoennes, North Olmsted, O.-ból, aki Clevelandban a NASA mechanikusa, polinéziai, kókuszdióval töltött csirkéjével 10,000 dolláros dijat nyert Waikiki Honoluluban. gedi paprikát. Detektivek felkeresték lakásán Kocsis Katalint. Nem kellett sokáig faggatni; miután letörölte könynyeit, vallott és vádolt: A televíziót ajándékba vette neki Egresy Ferenc, a barátja, akivel három hét előtt ismerkedett meg. Feri elhalmozta ajándékokkal, ő (Kata lin) azt hitte, hogy Feri jó üzleteket csinál, mindeneset re ezt mondta neki Feri, vala hányszor több napra eltávo zott. Ezek után már nem von kétséges, hogy a rablók nyomában vannak a detektivek, hiszen már korábban többen, a kárvallottak, azt mondták, hogy Frankenstein és a társa magyarul beszéltek egymással. Katalintól megkapták Egresy Ferenc címét. Felkeres t'ék Egresyt. A személyleirások, amiket róla kaptak, ráillettek. A jólöltözött, jóképű, 37 éves férfi első -tekintetre a legjobb benyomást tette rá juk. Dús hajzata divatosan fésülve, borostyánkő-keretes szemüvege jómódú direktorfélét sejtetett... Négy hold-> up rablást mindjárt bevallott, a többiét egyelőre nem firtatták. Mielőtt lefényképezték, leszedték a fejéről a parókát (amely, mondta, 1500 frankba került), s amikor leszedték szemüvegét, kiderült, hogy annak lencséje nem is lencse, hanem közönséges üveg; a tekintélyesebb kinézés kedvéért hordta. Kiderült, hogy a ‘bandának’ csak két tagja volt. Hol a másik? “Meglógott.” Egresy itt maradt, sokáig itt marad. Pedig éppen előző este mondta a barátnőjének: “Katinka, pár nap múlva megyünk messzire, Braziliába.” Jó leckét kapott az élettől és Egresy Ferenctől Kocsis Katalin, a 32 éves magyar tanítónő, aki Egresyvel egyidöben, de nem együtt vándorolt be Franciaországba. FŐNÖK ELVTÁRS A vállalat titkárságára benyitott egy férfi. Bevágta maga mögött az ajtót, senkinek sem köszönt, törtetett volna előre. A titkárnő utánaszólt: — Jó reggelt főnök ur. A férfi meglepve fordult hátra: — Honnan tudja, hogy én vagyok a főnök ? — Aki igy viselkedik, az csak az uj főnök lehet. AHANY KÉRDÉS, ANNYI FELELET ii arra, hogy belépjenek az rj korszakba. Szükség lesz uj repülőterek re? Nem okvetlenül. A légi autóbuszok részére alkalma ?ak azok a repülőterek, ame 'yek most le tudják bonyo Utáni tengerentúli repülések Jorgalmát. Ha meglesz az SST. ez csak körülbelül két tucat amerikai repülőtérről szállhat ’el, nagysága miatt. A Look head “double delta” számmoly nagy, hogy azon 100 Ca iillacot is lehetne parkolni. Nagyon lesz a légi zaj ? Igen és nem. Nem azért, mert a jombo repülőgépek gyorsab ban fognak leszállni, mint a mostani jetek, rövidebb ideig fogják a fülüket süketíteni, a gyerekeket és a madarakat ijeszteni. . . És hogy állunk a “sonic boom” hangrobbaná sokkal? Azok nem fognak ab lakokat betörni, mondják a Boeing emberek. De Francia országban — mint jelentettük — leomlottak középkori kas télyok rozoga falai... Kigyóvadász pap... Zacharius Mundattuchun dail, az indiai Nagpur Szent Károly szemináriumának 31 éves paptanára, kigyóvadász szá képezte ki magát. 1957 óta foglalkozik nem veszélytelen passziójával, oly siker rel, hogy messze vidékeken is meri nevét a nem-katolikus lakosság is, és ha valahol mérges kigyó tűnik fel, nyomban üzennek érte. Elöljárói tói engedélyt kapott, hog> minden egyéb foglalatosságát félbeszakíthatja és elutazhat hazulról, ha kigyó-ügyben hi vatják. A befogott állatokat kísérleti és szérumtermelési célból a Bombayban működő méregkutató intézetbe küldi Egyébként maga is tudomá nyos kutatásokat folytat a kigyóméreggel kapcsolatban. ...és varázsvesszős papok India egyes vidékeit kataszt rófális szárazság sutjtja. Ezek közé tartozik Razsasztán is. A kutakból itt is kiszáradt a viz s a hatóságok és községek drámai küzdelmet folytatnak uj kutak nyitásáért. Ebben nagy segítségükre van két katolikus pap. Az egyik, a 67 esztendős francia kapucinus, P Antoine Guedez, Parbatura nevű község plébánosa. Eddig 2500 helyen talált vizet varázsvesszőjével. Éppen vizke reső körúton volt, mikor a La Croix cimü lap munkatársa felkereste s ennek során 48 óra alatt 17 helyen indult meg a kutásás varázsvesszője nyomán. Az országrész fal varból egymás után érkeztek a könyörgő küldöncök, mert a falusiak között elterjedt a hire, hogy ahol a szakállas pap vesszőjével vizet mutat, ott reménnyel foghatnak neki a kutásásnak. Guedez atya kliense többek között Razsasztán egészségügyi miniszterasszonya is. _ Egy másik indiai államban, Maharashtrában P. Stottot, a Szalézi Szent Ferencről eine vezett missziósrend tagját hívják sürgősen. P. Stott ingával dolgozik. Mi a kultúra, és mi a civilizáció? Kultúrán az emberiség mindazon vívmányait értjük, ame’yeket a természeti és társa talmi erők feletti uralomért folytatott harcban elért. A kultúrát két összetevő alkotja: az anyagi és a szellemi kultúra. Az előbbihez soroljuk az anyagi javak termelésére szolgáló eszközöket és tárgyat tat (gépeket, berendezéseket, építményeket, stb., és maguknak a termelőknek az ügyességét, készségét, amellyel működtetik az anyagi eszközöket. A szellemi kultúra összetevői a társadalmi tudat egyes formái: a tudomány, az er köles, a művészet, a filozófia ;tb. A szellemi kultúra jellege és fejlettségi foka végső soron az anyagi kultúra mi 'yenségétöl függ, amely megteremti a szellemi kultúra ér-; ékeinek létrehozásáhzo a feltételeket és indítékokat. Civilizáción a társadalom fejlődésének egy meghatározott szakaszát értjük, közelebbről az ősközösségi rend felbomlása utáni időszakot. A ‘civilizált társadalmat’ a munkamegosztás kifejlődése, a termékek rendszeres cseréje (az árutermelés és pénzgazdálkodás), az állami szerve zettség, az Írásbeliség elterjedése, stb. jellemzi. A civilizáció kapcsolatban áll a kultúrával és fejlődésével, de nem azonos vele. A' civilizáció a kultúra fejlődésének egy fej’ettebb fokán jelent meg. Ebből azonban nem következik, hogy a civilizált társadalmak fejlődésének minden szakaszán biztosított a kultúra fejlődése vagy magas színvonala. A már meglévő kultúra huma-> nista tartalmát egyre gyak rabban veszik semmibe, a civilizáció vivmányait emberpusztitásra használják fel. * * * Tudjuk, hogy a Föld fel színe a folyók, a szél, tehát a pusztító erők hatására állandóan pusztul. Mekkora ennek a pusztulásnak a mértéke? Földünk felszíne a letaroló erők munkája nyomán való ban pusztul; temérdek anyag kerül például a folyók révén a tengerek fenekére. Ez a pusztitó munka a lehordás, a letárolás. Mértéke a különböző földtörténeti korszakokban ás földrajzi helyeken igen kü lönböző. A lehordás, letárolás mértékétől csak hozzávetőle ges elképzelések vannak; ezt az úgynevezett denudációs méter fejezi ki. Ez egy olyan szám, mely megmutatja, hogy egy bizonyos terület mennyi idő alatt pusztul le egy méterrel. Különösen erős a letaroló munka a magas hegységekben (viz, jég). Itt a denuiációs métert 500—20,000 esztendőben állapították meg. A mi földrajzi szélességünkön a nagy folyók által szállított lebegő hordalék alapján 60,000 esztendőre becsülik a denudációs métert. Az egész földro vonatkozólag a felszín egy méterrel való lehordását 15 ezer év pusztitó munkájának tartják. Az ember gazdasági tevékenysége során gyorsita ni, de lassítani is lehet a természetes pusztulás ütemét, mértékét. ❖ * * Mi a lótuszvirág? A lótuszvirág egyes viziró zsa fajok neve. A Nílus kiöntéseiben nagy tömegben élő vizirózsa nagy szerepet játszott az egyiptomi nép életé ben és vallásos kultuszában Ez az úszó, fogas levelű, fe hér virágú tündérrózsa a pan non flórában nagyon neveze tes növény, mert egyik, a ni lusitól alig eltérő alakjának egyetlen európai termőhelye a Nagyvárad melletti hévizek, ott vadon terem. Onnan átte lepitették a keszthelyi Hévíz és a budai Császráfürdő hévizeibe is. Hévizén sokáig ez volt a betelepített pompás hévízi tündérrózsa. Amikor Lovassy S. munkássága nyomán a hévízi tóban elszaporodott a dél-amerikai eredetű piros tündérrózsa, a növénytanban kevésbé jártas közönség erre is átvitte a lótuszvirág nevet. Ez azonban nem szerencsés, mert ennek a dél-amerikai fajnak semmi köze sincs az ó-egyiptomiak lótusz-kultuszához. Az indiai eredetű, még nagyobb virágú Nelumbo nucífe, rát, amely a szegedi botanikuskert melegvizi tavában látható, ugyancsak lótuszvirágnak nevezik. De hogy a másik lótuszvirággal össze ne tévesszék, hullámrózsának nevezték el. Mindkettő Kelet-Indiában is a Nílus vidékén is él. Az indusok szent lótusza inkább a hullámrózsa lehetett. * * * Mennyi földünkön a szántóföld? A szárazföld 134,06 millió négyzetkilométer terjedelmének 9—10 százaléka szántóföld, vagyis 12 millió négyzetkilométernél valamivel több. Legnagyobb a szántóterület aránya Európában, mégpedig 30 százalék, legkisebb Ausztráliában és Óceánia szigetein: 2,5 százalék. ÉHEZNI TANUL STOCKHOLM. - P. Oscarson své filmszínész koplalásba kezdett. Reggel egy csésze teát iszik kétszersülttel, ebédre egy kis levest és almát, vacsorára pedig egy szeletke vajas kenyeret eszik. A koplalásnak az a magyarázata, hogy ő kapta meg az “Éhség” cimü film főszerepét. ‘:‘Hovyan tudnám teli gyomorral játszani az éhező szerepét?” — mondotta az újságíróknak a színész. TÉVEDÉS BÉGS. — Tévedett az automata jós a Práterben. A Stimme der Frau cimü lap megírja, hogy legutóbb öt asszony dobta be a pénzt az automatába, mire a gép mindegyiknek azt jósolta, hogy még az idén férjhezmegy. Az öt hölgy közül négy nagymama Volt, az egyik pedig dédnagymama. Floridai alligátorok sütkéreznek és játszanak a napon. Lockheed P-3B Orion gépe, a szabad világ legjobb hosszujáratu tengeralattjáró-ölő gépje.
